Somogyi Hírlap, 1993. július (4. évfolyam, 151-176. szám)
1993-07-28 / 174. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁG 1993. július 28., szerda Soros György spekulációi Nem spekulálok a frank ellen, ez nem áll szándékomban, mert nem akarom, hogy az európai monetáris rendszer szétzúzásával vádoljanak — nyilatkozta Soros György a Le Figarónak. A nemzetközi pénzember szerint ugyan viszonylag könnyű a frank ellen játszani, de ez hibás lépés, mert Edouard Balladur miniszterelnök feltett szándéka, hogy megvédi a frank árfolyamát, s országának közvéleménye is támogatja ebben. Vajdasági traktorblokád A vajdasági mezőgazdasági termelők hétfő déltől zárlat alá vették a vajdasági közutakat; a búza és más termények alacsony ára ellen tiltakoznak és azt követelik, hogy a felvásárlási ár a fizetéskor kilogrammonként 0,25 német márkának feleljen meg. A termelők az elmaradt fizetések teljesítését is követelik, mert sok olyan búzatermelő van, aki már egy hónapja leadta a termést, de máig nem kapta meg a gabonáért járó fizetséget. A megmozdulás szervezői hangsúlyozták: az útzárlat nem figyelmeztető jellegű, azaz addig nem nyitják meg az utakat, amíg a kormány nem szavatolja a kilogrammonként negyedmárkás búzaárat. Jász-kunsági szomorú egyenleg Hajrájához érkezett a búza- betekarítás Jász-Nagykun Szolnok megyében. Tegnap már csak 3-4 gazdaságban dolgoztak a kombájnok, másutt magtárba került a termés. Az aratást gyorsította a tény, hogy alacsony a termésátlag, s az átlagos hektáronkénti hozam az utóbbi évtizedben a legkisebb: 2,3 tonna. Gabonából a kiesés ezen a vidéken körülbelül kétmilliárd forint értékű lehet. A jász-kunsági gyenge termés oka továbbá, hogy kevés volt az eső. Kerékpárút pályázat A Földművelésügyi Minisztérium és a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium közös út-és kerékpá- rút-építési pályázatára beérkezett igényeket elbírálták. A mezőgazdasági fejlesztési alapból, az útalapból és a saját önkormányzati forrásból rendelkezésre álló 538 millió forintból 39 pályázatot részesítettek támogatásban. A támogatást nyert települések jegyzékét a mai Pesti Hírlap és az Új Magyarország közli. Társaság vagyonkezelésre Gazdasági társaságot alapított Nyíregyháza önkormányzata a vagyonkezelésre. A helyi ingatlankezelő és szolgáltató vállalatot alakították át kft-vé, hogy az önkormányzati tulajdonban levő ingatlanokat gazdaságosabban hasznosíthassák. A rendkívüli közgyűlés arról döntött, hogy a nem lakás céljára szolgáló ingatlanokat a kft-be viszik. Non profit szervezetek Szegeden tegnap szeminárium kezdődött a non profit szervezeteknek. Mivel hazánkban még nem szbályozza a törvény ezek működését, szükségesnek tartották az eddigi tapasztalatok összegzését. A négynapos szemináriumon huszonnégy szervezet képviselteti magát. ELRIASZTJÁK A BENZINTOLVAJOKAT Radar jelzi majd a csőcsapolást (Folytatás az 1. oldalról) Százhalombattáról kiindulva összesen 1300 kilométer hosz- szan húzódnak a kész benzint a telepekre továbbító csövek. Mint ismeretes, ezeket csapolták meg eddig ismeretlen tettesek. Az üzemanyagot a bűnözők a csőből kiszivattyúzva, slagon át hordókba vagy tartályokba vezették. Ily módon 40 millió torint kárt okoztak. Ennél is nagyobb a MÓL Rt vesztesége: a meglékelt csodarabok cseréje, a lopás közben kifolyt benzinnel okozott környezeti kár után járó büntetés mind a vállalatot terheli. Az üzemanyag-lopás meggát- lására nagyarányú technikai fejlesztést határozott el a MÓL Rt: külföldi tapasztalatok felhasználásával új műszereket szerez be. Ezek a speciális radarok azonnal jelzik, ha nem egyezik a kipréselt és a fogadóállomásra érkező benzinmennyiség adata, számítógép jelzi, hol a hiány, s így azonnal mozgósítani lehet a biztonsági embereket. A földből kimeredő csőcsonkok közelében tv-monitorokat szerelnek föl a bűnözők elriasztására. Amíg a teljes jelzőrendszer kiépül, a MÓL Rt kéri a csővezetékek közelében élő lakosságot: azonnal jelezzék, ha a környéken gyanús tankautók, tartálykocsik tűnnének fel. A bűnözők leleplezésében résztvevő bejelentők 50 ezertől kétszázezer forintig terjedő jutalomra számíthatnak. Létszámleépítés és elhelyezkedési esélyek Eltérő adatok a munkanélküliekről A Központi Statisztikai Hivatal adatfelvétele szerint a 15 és 74 év közötti lakosság gazdasági aktivitását vizsgálva a második negyedévben a munkanélküliek száma Magyarországon 518 ezer volt. Ez az előző' negyedévihez képest 28 ezres csökkenést jelent. A munkanélküliségi ráta így 11,8 százalékról 11,2 százalékra mérséklődött. Az Országos Munkaügyi Központ a napokban ettől eltérő adatokat közölt. Ennek oka az, hogy a KSH reprezentatív felmérés alapján, míg a munkaügyi központ a regisztrált munkanélküliek összesítésével számítja ki az adatokat. Az Országos Munkaügyi Központ előzetes közlése szerint a június végén regisztrált munkanélküliek száma 657 ezer volt, s ez 12,6 százalékos rátának felel meg. A KSH közlése szerint a munkanélküliek számának csökkenése elsősorban a 25- 54 éves korosztályok körében következett be. A munkanélküliek számának csökkenésével párhuzamosan nőtt a foglalkoztatottak létszáma a mezőgazdaságban, az építőiparban és a szolgáltatási szférában. A növekedés az ágazatok szezonális jellegének tulajdonítható. Ugyanakkor folytatódott a foglalkoztatottak létszámának csökkenése a feldolgozóiparban. Az előző negyedévhez viszonyítva csökkent a passzív munkanélküliek száma is, tehát azoké, akik bár szeretnének dolgozni, mégsem keresnek állást, mert úgy gondolják, hogy nem találnának szak- képzettségüknek megfelelő munkahelyet. Az említett időszakban ebbe a körbe mintegy 110 ezren tartoztak. A munkaerő-piaci gondok kiéleződését jelzi azonban az, hogy a munkanélküliség átlagos időtartama elérte a 42 hetet, szemben az előző negyedévi 37 héttel. A több mint egy éve munkát keresők aránya pedig 27 százalékról 32 százalékra emelkedett. Az előző év azonos időszakában a munkanélküliség átlagos időtartama 32 hét volt, az egy éven túli tartósan munkanélküliek aránya pedig tizenhét százalék. A felmérés azt is megvizsgálta, hogy a gyed-en, gyes-en levő nőknek milyen esélyeik vannak korábbi munkahelyükre való visszatérésre. A felmérés eredményei szerint a nők közel 9 százalékának a munkahelye időközben megszűnt, további 34 százalékukra pedig eredeti munkahelyük a jövőben nem számít, 7 százalékuk nem akar eredeti munkahelyére visszamenni, és csak a megmaradó 50 százalék ragaszkodik korábbi munkáltatójához. Biztonságos G.U. betétek Hazánkban még nem alkalmazott módszert vezetett be a nagyatádi Közmű- és Mélyépítő' Kft: egy Balatonbogláron készülő szenyvízcsatornába két úgynevezett G.U. aknafe- nékbetétet helyeztek el, amely lehetetlenné tesz minden szivárgást. A különleges anyagból készült betét környezet- védelmi szempontból nagyon fontos. (Fotó: Kovács Tibor) Kapcsolatbővítő tájékoztató A magyar vállalatok nagy érdeklődést mutatnak dél-amerikai kereskedelmi kapcsolatok kiépítése iránt, amit az is bizonyít, hogy e témáról tegnap tartott tájékoztató jellegű budapesti fórumon körülbelül nyolcvan vállalat vett részt. A kamarai találkozón négy latin-amerikai ország, Chile, Venezuela, Brazília és Mexikó kereskedelmi tanácsosai tartottak beszámolót a gazdasági helyzetről és a kétoldalú kapcsolatokról. A túléléshez: csendes likviditás Adatok az első hónapok külkereskedelméről Csökkenő export, növekvő behozatal Az év első négy hónapjának külkereskedelmi adatait az egy évvel ezelőtti azonos időszakhoz képest leginkább az jellemzi, hogy az export 20,3 százalékkal csökkent. Az export visszaesése az év elejétől folyamatos volt. A csökkenés mértéke áprilisban már meghaladta az előző hónapok átlagát, s a KSH statisztikája szerint ez a folyamat májusban tovább erősödött. Az első hónapok külkereskedelmi mérlegének mintegy 74 milliárd forintos romlása 90 százalékban a piacgazdaságokkal, azon belül is elsősorban az Európai Közösség tagoroszágaival folytatott forgalomban keletkezett. A kivitel értéke folyó áron 211,9 milliárd forint volt, ami négyötöde az egy évvel korábbi értéknek. A negyedévi árindex figyelembe vételével számított volumencsökkenés 25 százalékos. Változatlanul a piacgazdaságok szerepe volt a meghatározó az exportban. A legnagyobb mértékben a mezőgazdasági termékek exportja csökkent — ebben az előző évi kiugróan magas kiviteli szint mellett a Jugoszlávia elleni embargó és az aszály is szerepet játszott. Értékben 38, volumenben 43 százalékkal kevesebb élelmiszer és mezőgazdasági termék hagyta el az országot az év első felében. A fogyasztási iparcikkeknél 30, az anyagokból, félkész termékekből és alkatrészekből értékben 12, volumenben pedig 14 százalékos volt a csökkenés az egy évvel korábbihoz képest. Az import értéke az első négy hónapban 305,7 milliárd forint volt, értékben 7, volumenben pedig 5 százalékkal haladva meg az előző évi eredményt. A forgalom a piacgazdasággal rendelkező országokból nőtt a leginkább. Az idén a magyar behozatal háromnegyed része származott ezekből az államokból. Az energiahordozók behozatala 6 százalékkal csökkent, a Szovjetunió utódállamaiból származó kőolaj- és földgázvásárlások, valamint a villamos- energia-behozatal mérséklődése miatt. Ugyanakkor az anyagok, félkész termékek értéke és volumene egyaránt meghaladta az egy évvel ezelőtti szintet. Ennek a magyarázata azonban nem a termelés alakulásában rejlik, hanem a múlt év azonos időszakának igen alacsony behozatali értékeiben. A gépimport 7 százalékos csökkenéséből több mint 10 százalékot meghaladó volumenvisszaesésre lehet következtetni a gazdasági élénkülés elmaradásával kapcsolatosan. Dinamikusan nőtt viszont a fogyasztási iparcikkek importja; ez a termékcsoport teszi ki már a teljes behozatal mintegy negyedrészét. Sok konfliktus forrása hazánkban a privatizáció. Hogyan csinálják Németországban, ahol már a folyamat vége felé járnak? Az állami vállalatok magánkézbe adásának ottani tapasztalatairól lesz szó alább — és lapunk következő' számaiban. A német vagyonügynökség egyik kommunikációs munkatársát, Irene Liebaut szólaltatjuk meg először. Az ottani vagyonügynökség — T reuhandstalt — nevében benne van: „hűséges”, így adódott az első kérdés: — Kihez hűséges a Treuhand? — Nehéz ezt megmondani, hiszen mindenki nagy várakozással figyeli a munkánkat. Ennek aztán az a vége, hogy a lakosság minden rétegéből kritikus szemmel nézik a tevékenységünket, több a bírálat, mint a dicséret. — Miféle kritikákkal illetik önöket? — Keleten azt kifogásolják, hogy megszüntetjük a munkahelyeket. Sajnos, sokan nem látják, hogy a történelemben egyszer lezajló gazdasági átalakító folyamatot próbáljuk levezényelni. Nyugatról pedig azért ér bennünket kritika, mert mindez nagyon sokba kerül. — Önöknél több pénz fordítható e folyamatra, mint nálunk, mégis vannak feszültségek. — A privatizáció előtti időszak a legbizonytalanabb fázis, amíg eldől: mi lesz a gyárral? Azonban nálunk kidolgoztak olyan technikákat, amely kevésbé teszi fájdalmassá a folyamatot, mint másutt. — Melyek ezek? — Az úgynevezett csendes likvidálásra gondolok. Míg a régi tartományokban csődeljárások vannak, keleten egy hosszabb folyamat végén szüntetjük meg a gyárakat. Miután a tulajdonos, a vagyonügynökség határozatot hoz arról, hogy likvidálni kell a vállalatot, többlépcsős vizsgálatnak vetik azt alá, és ezután döntenek a csendes likvidálásról. Kirendelnek egy likvidátort aki azt a feladatot kapja, hogy a gyár minél-nagyobb részét mentse meg. Ez többnyire a munkahelyek harmadát jelenti. A folyamat két-három évig is eltart, pontosan azért, hogy a cég levegőhöz jusson, és bizonyíthassa, hogy életképes. Eközben a vagyonügynökség szakmailag és anyagilag is támogatja. Úgy számolunk, hogy a privatizáció befejezéséig mintegy kétszázötvenmil- liárd márkával támogatjuk a folyamatot. Az ilyen csendes likvidálásnál rengeteg fantáziára van szükség. Nemegyszer fantasztikus az eredmény: a hűtőszekrény-gyártásban például egy ilyen csendes likvidálás során került sor a környezetvédő gépek gyártásának beindítására. — A privatizáció során nagy pénzek forognak. A vagyonügynökség dolgozóit próbálják-e megkörnyékezni? — Valóban, ahol ilyen nagy összegekről van szó, ott a bűnözés is megjelenik, s ezért sokfajta biztosítékot kellett beépíteni. Van egy jogi szak- ‘ emberünk — korábban ügyészként dolgozott —, aki, ha felmerül a visszaélés gyanúja, vizsgálatot indít, és ha szükségesnek látja, átadja az anyagot az ügyészségnek. Sajnos, egy friss példával is szolgálhatok. Az egyik munkatársunkról tudták, hogy nagyobb összeg átvételére készül, sikerült úgy rendezni a dolgot, hogy tetten érjék, amikor átvette a pénzt. Szerencsére ez a fajta visszaélés nagyon ritka. A kollégáink, igaz, sokat is dolgoznak, de jól meg vannak fizetve. — Mint médiákkal foglalkozó szakember hogyan látja: egy hivatal hogyan tud jó képet kialakítani magáról? — Nem az a fontos, hogy tekintélyünk legyen, hanem hogy megértssük a folyamatot. Nagy az információéhség, a gazdaságpolitikai kérdéseket kevesen értik meg, nekünk kell segítenünk, hogy megmagyarázzuk az embereknek, miről is van szó. Szerintem a legfontosabb a nyitottság. Nem szabad ködösíteni, ugyanakkor figyelembe kell venni kinek-kinek a gazdasági érdekeit, illetve személyiségi jogait. (Folytatjuk) Hangyái János
