Somogyi Hírlap, 1993. július (4. évfolyam, 151-176. szám)
1993-07-03 / 153. szám
1993. július 3., szombat SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Rubinmise Kilitiben Fukthausen Lajos nyugdíjas '■ plébános a kiüti római katoli£ kus templomban tartotta rubinmiséjót. Hetven éve szen- > telték pappá a 93 éves plébánost s harminc éve szolgál Ki- -8 litiben. Külföldiek a Kunffy-képtárban Hétfő kivételével minden nap 10-12 és 14-16 óra között látogatható a somogytúri Kunffy képtár. A fürdőzésre alkalmatlan napokban főképp külföldiek látogatják. Turul Kupa Szóládon A szóládi önkormányzat, a balatonszárszói áfész és a szóládi Turul fogadó anyagi támogatásával Szóládon négy labdarugócsapat (Szárszó, őszöd, Szólád, Kötcse) részvételével július 4-én 11-én és 18-án megrendezik a Turul labdarúgó-sorozatot. Vasárnaponként 2 mérkőzés lesz 16 és 18 órai kezdettel. A Turul Kupa holt idényben a labdarúgást kedvelőknek nyújt megfelelő kikapcsolódást. 250 ezer forint ravatalozóra Som lakóinak összefogásával rendbe hozták a temetőt. Az 1700 és 1800-as években eltemetett somi lakosok sírját társadalmi munkában megtisztították, helyreállították. Az önkormányzat 250 ezer forintot adott a ravatalozó tatarozására, a szükséges felszerelés beszerzésére, környékének rendezésére. Új székházban a siófoki afesz 3Uj székházba, a Dózsa Gy. u. 25. alá költöztek a Siófok és Vidéke Áfész dolgozói. Az ed- ß digi irodákat visszaszolgáltatták a tulajdonos városi önkor- .j- mányzatnak. ÍF-1 Sóváradi vendégek érkeznek Kőröshegyre Testvérfalusi kapcsolat keretében nemrég 44 tagú kőröshegyi küldöttség utazott az erdélyi Sóváradra, ahol megemlékeztek az ottani iskola fennállásának 350. évfordulójáról. A sóváradiak még a nyáron visszaadják a vizitet. Zajos pályaudvar Öt esztendeje harcolnak a MÁV siófoki rendező pályaudvarának környékén élők, hogy szüntessék meg az állandó zajt, amely zavarja mindennapi életüket és az üdülőforgalmat. A Közép-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség méréseket végzett, s ezek igazolták a határértékek túllépését. A felügyelőség arra kötelezte a MÁV-ot, hogy szeptember 30-i tegyen intézkedéseket a zajcsökkentés érdekében. Üdülők fóruma Máriafürdőn A KERESKEDŐTŐL JOBBAN FÜGGNEK, MINT AZ IDŐJÁRÁSTÓL Legyen rend mindenütt Mint ilyenkor, főidény kezdetén mindig, ismét megrendezték Balatonmáriafürdőn az „üdülők fórumát”. A mozi épületében Szirják László polgármester először is az idei költségvetésről tájékoztatta a szépszámú érdeklődőt, kiemelten az üdülőterülettel kapcsolatos elképzelésekről. Eddig csaknem tízmillió forintot fordítottak utak építésére, javítására, szélesítésére, autóparkoló burkolására. Több példa között említette meg, hogy a forgalmas Keszeg utcát nyolcszáz méteres szakaszon újítják fel, hat méter szélességben kap burkolatot, ez a munka jelenleg is tart. Az üdülőtulajdonosok és bérlők örömmel hallották, hogy a jelenlegi vasúti átkelő mellett még egyet alakítanak ki, mégpedig a Csatorna utca vonalának meghosszabbításával a 7-es főútig. Természetesen a vasútvonal keresztezését sorompóval, biztonsági berendezéssel védik. Minden remény megvan arra, hogy jövőre elkészülhet ez a beruházás, mivel a tervezési és az engedélyezési szakaszon már túljutottak. A fórum résztvevői több kérdést tettek fel a polgármesternek. Elítélően szóltak azokról a nyaralótulajdonosokról, akik nem tartják rendben a telküket, illetve az ingatlanuk előtti közterületeket, hiszen ily módon nemcsak sajátmaguk- tól, de az egész településtől elveszik az üdülők kedvét. Szó volt még arról, hogy a házszámtáblák nem követik a községben bekövetkezett változásokat, és ezzel sok bizonytalanságot okoznak azoknak, akik szeretnének pontosan eligazodni, tájékozódni Máriafürdőn. (kt) Robot a melegágyban Van, aki rabszolgamunkát kínál Siófokon Kevés az álláskereső Másfél hónapja munkaközvetítő iroda nyílt Siófokon. — Eddig körülbelül háromszázan fordultak hozzánk — mondta Kerekes Istvánná, a cég vezetője. — Számunkra is meglepő volt, hogy többen ajánlanak munkát, mint ahá- nyan állást keresnek. Megfigyelhető az is, hogy nagyon sokan akkor érdeklődnek, amikor még van munkahelyük, de annak gazdasági helyzete bizonytalanná vált. A diákmunka lehetősége beszűkült ezen a nyáron, bár forgalmunk túlnyomó részét jelenleg a szezonnal összefüggő munkahelyek felajánlása, illetve betöltése tölti ki. Ezek egy részéhez (mosogató, szobalány, éjjeliőr, takarító) nem szükséges szaktudás. Sok lehetőség amiatt úszik el egyébként, hogy a munkaadó nem tud szolgálati szobát adni. Megjelentek nálunk a román és jugoszláv menekültek is, de nekik — munkavállalói engedély hiányában — nem tudunk segíteni. — Helyesen ítélik-e meg lehetőségeiket az emberek ? — A munkát keresők egy része nem a földön jár, amikor előáll kívánságaival. Másrészt sok vállalkozó rabszolgafeltételekkel fogadna munkaerőt. Ismerek olyan ügyeskedőt, aki háromnaponta elküldi a lányokat, hogy ezzel megússza a bejelentési kötelezettségét. Csapnivaló bruttó béreket kínálnak: van cég, ahol alig tizenháromezerért fogadnának dolgozót. Ez alig több, mint a segély. Ez nem teszi érdekeltté az állampolgárokat, hogy munkát vállaljanak. Egyébként vesszük a fáradságot, hogy a nagy szaktudást igénylő munkahelyre jelentkezőket kiajánlás előtt ellenőrizzük. Lassanként sikerül összeállítanunk egyfajta szaknévsort, ebből garanciával tudunk munkaerőt ajánlani. Czene — Minden hajnalban meg este itt dolgozunk — mutat körbe Sárika néni. — Most is le kellene már kaccsozni újra a paradicsomot, mert a sok hajtás elveszi a növény erejét, meg kapálni való is akad mindig az ezerötszáz tő paprika között. Az idén szerencsére még nem történt baleset — korábban megesett velünk, hogy az egész fóliát letépte egy szélvihar. A férj, Barkóczy Gellert keze olyan kérges, repedezett, mint a föld, ami hónapok óta nem látott esőt. — Szép lesz a termés nagyon — mondom neki. — De találnak-e rá majd vevőt ? — Eddig is mindig eladtuk valahogyan. De a termelőnek, aki jó minőségű magokba befekteti a pénzét, robotol s vállalja a kockázatot is, nem sok haszna marad. A kereskedő teszi zsebre a nagy pénzt, pedig csak annyit csinál, hogy megveszi tőlünk nyolc forintért a paprika darabját a szezone- lőn, aztán odébbmegy pár száz métert és eladja huszonötért. A termelő — merem azt mondani — ma már jobban kiszolgáltatott a kereskedőknek, mint az időjárásnak. A siófoki meg környékbeli boltosok, vásárosok fölutaznak Pestre a Bosnyák téri nagybani piacra, ahol többnapos árut vesznek. Hát nem jobb volna friss árut szedni mindennap a helybeli kertekből ? Olcsóbban is lehetne kínálni, mert nem rakódna rá a temérdek benzinköltség, meg aztán csak kevés kézen menne keresztül. — Mi a gátja annak, hogy az őstermelő maga adja el a kertjében termett javakat ? — Nem lehet egyszerre a piacon ülni és gyomlálni, vagy öntözni a termést. Minden meg van adva a paprikának, de hát a gaz is ugyanazokat a tápanyagokat szereti. Nagyon sok a dolog. Másrészt megpróbálkoztunk már vele, de nem vették tőlünk. Zárt világ ez nagyon. És ugyan mit csináljak, ha egyszerre a nyakamra érik több mázsa paradicsom ? Adnom kell, amennyiért viszik, mielőtt megrohadna. — Nem panaszkodnánk, ha rátenné a kereskedő a maga 30 százalékos tisztességes hasznát — szólt közbe Sárika Sokat kell hajladozni a fóliasátorban néni. — De a vállalkozók közül sokan nagyon hirtelen akarnak meggazdagodni. Néha elmegy az embernek a kedve attól, hogy valamit is csináljon. — Mi mindig ketten vagyunk mindenhol — tette még hozzá. — Van négy unokánk, az egyik fiú, és lóimádó. Ő talán gazdálkodó lesz. A mama segít nekünk addig is. 84 éves, megfőz otthon, mire hazaérünk a dologból. — Le kell hajolni, dolgozni kell — mondja még a férj, amikor dicsérem a gazdaságot. — Nem pedig panaszkodni. Munkást kerestünk például Tengődön, ahol van kétszázkét sor, dülőnyi hosszú kukoricánk. Segítség kellett volna, hogy közben bírjunk a fóliával is. Napi hatszáz forintot, egész napi étkezést ajánlottunk, no meg annyi bort, amennyi belefér a dolgozóba. De nem találtunk senkit. Abban a hónapban harmincketten fordultak szociális segélyért az önkormányzathoz... Czene Attila ÖSZTÖNDÍJJAL SVÉDORSZÁGBAN s Életre keltik a balaton- szabadi népfőiskolát Megnőtt az információ értéke falun is A svédországi népfőiskolái mozgalom egyik legnagyobb szervezete, a Munkások Oktatási Szövetsége két esztendeje programot dolgozott ki a magyar népfőiskolái mozgalom támogatására. Ennek keretében lehetőség nyílt rá, hogy tíz hazai, a mozgalomban, illetve a közművelődésben tevékenykedő szakember betekinthessen a kalmari népfőiskola tevékenységébe, megismerkedhessen a nagy hagyományú és oktatási módszerekkel s a működést körülölelő feltételrendszerrel. Száztagú önvédelmi csoport Zamárdiban Parcelláztak a házépítőknek Balatonszabadi, Siómaros, Ádánd a Sió-csatorna partján fekvő települések, ugrásnyira Siófoktól. Előbbi két falu népfőiskolájának jó híre a nyolvanas esztendők közepén szaladt szét Magyarországon, míg Ádándra ma is sűrűn lejárnak előadást tartani az ország kiváló történészei, politológusai, művészettörténészei. A szabadi Bakos Sándor alapító tagja a Magyar Népfőiskolái Társaságnak — a térség népfőiskolái életének egyik fő mozgatója volt —, így nem csoda, hogy „befért” a Svédországba induló ösztöndíjasok szűk létszámába. Néhány napja készült el tanulmánya, ezt a svéd modell hazai alkalmazhatóságáról illetve útiélményeiről írta. ....Az állampolgárt háromszoro s szociális háló védi — írja. — A munkahelyet a világnak ezen a részén is el lehet veszíteni, főképp, mert a követelmények magasak. A munka- nélküli segélyre jogosultságnak vannak feltételei, és lejáró határideje, de a svéd állampolgárt a legsűrűbbre font hálón semmiképp sem engedik kipoty- tyanni. A szociális segélyezés a helyi önkormányzatok feladata, s ebből a támogatásból, ha nem is fényűzően, de emberi körülmények között lehet élni — úgyszólván akármeddig. A bajba került embereket nem hagyják magukra. A megyei önkormányzat feladatainak 85 (!) százalékát teszi ki az egészségügy szervezése, biztosítása. Kalmar megyében a legnagyobb munkaadó maga a megyegyűlés...Az utóbbi időben felvetődött az egészségügy privatizációjának gondolata, ennek azonban sokan ellene vannak. Azzal érvelnek, hogy a pénz kapná ebben az esetben a főszerepet, s elveszhetne az emberközpontúság...” Nemrég ért véget a Magyar Népfőiskolái Társaság közgyűlése Szentendrén. A hazatérő Bakos Sándor elmondta:az információszerzésnek, tudásnak újra megnőtt a jelentősége a mezőgazdaságból élő településeken is. Rengeteg dolgot élünk meg, amelyek között az állampolgár — segítség nélkül — nem tud eligazodni. Sajnos, a népfőiskolák intézményesítése a mai napig nem került napirendre. Valaha épp a népfőiskolák keretein belül kaptak lehetőséget azok az ellenzéki politikusok, akik ma a hatalomban ülnek — s elzárkóznak a segítségnyújtástól. Bakos Sándor mindenesetre fontolgatja, hogy barátaival közösen megpróbálja életre kelteni a szabadi népfőiskolát. Czene Attila Márciusban öt képviselő mondott le posztjáról Zamárdiban, határozatképtelenné téve az önkormányzat testületét. — Mit tettek ebben a kritikus helyzetben ? — kérdeztük Kiss Zoltán polgármestert. — Választási bizottságunk felkereste azokat a képviselő- jelölteket, akik az 1990-es választásokon leadott szavazatok alapján sorban következtek. Felhívtuk őket, fogadják el a megüresedett képviselői székeket. Néhányan visszautasították. Tóth János, Vincze László, Csehi Gábor, Danes József, és Fehér Imre azonban elfogadták a felkérést. Az új képviselőtagok rendelkezésére bocsátottuk 1990 októberétől kezdődően valamennyi testületi ülésünk jegyzőkönyvi anyagát, ezzel is könnyítve az eligazodást. — Ha erre az ominózus ké- viselőügyre nem is, bizonyára akad, amire büszke lehet Za- márdi polgármestere. — 40 milliós beruházásból korszerű tornacsarnokot építettünk az általános iskolásoknak. Van egy helyi lapunk, a Zamárdi Hírmondó, ez elsősorban a lakosság tájékoztatását szolgálja, önkormányzati hírekkel. Zamárdi minden polgára büszke lehet az S.O.S alapítvány rádióival felszerelt száztagú önvédelmi csoportunkra, amely télen-nyáron őrzi a falu békéjét. Sokszor érte vád az önkormányzat apparátusát amiatt, hogy Zamárdi fiatalságának jó része Balatonendrédre volt kénytelen költözni, mivel csak ott tudott elérhető áron lakótelket vásárolni és családi házat építeni, egzisztenciát teremteni magának. Ezért is szolgál nagy örömömre — tette hozzá a polgármester —, hogy igen hosszadalmas hivatali procedúrák után kisajátítottuk a község egy parcellázásra alkalmas területet a termelőszövetkezettől. Készen van az útépítés, a víz- és szennyvízépítés terve. Most intézzük a külterületről belterületre vonást és készül a parcellázási terv. Az ősszel elkezdődhetnek a munkálatok és jövő év tavaszán az építkezések is elindulhatnak. — Mekkorák lesznek a telkek és mennyiért lehet megvásárolni őket? — 48-50, 250-300 négyszögöles, önkormányzati területről van szó és előreláthatólag 2500-3000 forint lesz a négyszögölenkénti ár. Mivel a beruházási költségek egyre emelkednek, így sajnos a telekár is valószínűleg nő még. Czer Klára
