Somogyi Hírlap, 1993. július (4. évfolyam, 151-176. szám)
1993-07-27 / 173. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP — MŰVELŐDÉS 1993. július 27., kedd Felnőttképzés Szőcsénypusztán Második alkalommal rendezték meg Szőcsénypusztán a brit-magyar felnőttképzési szemináriumot. A brit felnőtt- képzési módszereket, elméleti és gyakorlati ismereteket mutatták be a részvevőknek. A programot Willaiam A. Hampton, a sheffieldi egyetem professzora, dr. John R.P. Evans, Ms Mair James, Mr. Geoffrey L.Hollett irányította. Angolul beszélő felnőttoktatók, pedagógusok, oktatászervezők és munkanélküliek vettek részt a szemináriumon. Népművészeti nyári egyetem Európa valamennyi országából, s az idén először az Egyesült Államokból is érkezett 35 hallgató részvételével vasárnap megnyílt a XVII. nép- művészeti nyári egyetem Zalaegerszegen. A TIT Öveges József Ismeretterjesztő Egyesülete neves előadókat hívott meg az augusztus 1-ig tartó rendezvényre. A hallgatók nemcsak Zala megye népi hagyományaival és a magyarság néprajzi csoportjaival ismerkedhetnek meg, hanem saját maguk is faraghatnak, koron- gozhatnak, csuhébabákat és szőtteseket is készíthetnek. Marcali várostörténet diákoknak Helytörténeti füzetet állít össze a marcali múzeum diákok számára. A nyáron befejő- dik a kötet előállítása, amelynek kiadásához sikerült több helyi céget megnyerni szponzornak. A múzeum azt tervezi, hogy a szeptemberi tanévkezdésre az iskolások a tankönyvekkel együtt vehetik át a marcali helytörténeti kiadványt. Az orosz kultúráért Mihail Gorbacsov volt szovjet elnök és Hans-Dietrich Genscher német exkülügymi- niázter a Bayreuthi Ünnepi Játékok alkalmából segélyakciót indított a nehéz helyzetben levő orosz kultúra megmentésére. Szándékuk szerint tekintélyes művészekből, a két politikus vezetése alatt orosz-német alapítványt létesítenek. A kezdeményezést máris támogatja a bayreuthi Trisztán előadás szereplőgárdája, valamint Wim Wenders és Alexander Kluge filmrendező. Gorbacsov egy sajtóértekezleten kijelentette, hogy az orosz kultúra szükséghelyzetben van. Sályi László tárlata Egy megrázó sorsú ember, egyszersmind bámulatos életerővel megáldott alkotó grafikáit láthatja a közönség péntektől Miskolcon. Huszonhat évvel ezelőtt a DVTK stadionban, edzés közben súlyos balesetet szenvedett 17 éves, igen tehetséges miskolci ifjúsági tornász, Sályi László, a bakleset következtében egész életére mozgásképtelenné vált. Azóta folytatja kedvtelését, a rajzolást. Sályi több mint félszáz tusrajzából rendeztek kiállítást a miskolci Nyugdíjasok házában. Martonvásári hangversenyek Martonvásáron, az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézetének parkjában szombaton kezdődött meg az idei Beethoven hangversenyévad. A három előadásból álló koncertsorozat első rendezvényeként a Magyar Állami Hangversenyzenekar mutatkozik be. Ismét begyűjtik a kalandozó fiatalokat REICH GÁBOR AZ ÉDESAPJÁRÓL Gyerekmegőrző „Nap mint nap érzem a Nágocson Kevesebb a kalandozó gyerek a Balatonon — állítja dr. Orbán István, a megyei gyermekvédelmi intézet igazgatója. Ám nem lehetünk optimisták, hiszen a szökésben levő gyerekekkel zömében augusztusban találkoznak. A belügyminisztérium és a megyei önkormányzat a Somogy Megyei Gyer- mek-és Ifúságvédő Intézet számára az idén nem biztosított elkülönített költségvetést, a „begyűjtött” gyerekek ellátására. Jövőre azonban számítanak erre a támogatásra. Házi csete-paté után, vagy éppen kalandvágyból több kiskorú úgy gondolja, hogy legjobb a „szabad élet.” Elszöknek hazulról, pénzük nincs, országutak vándoraiként kóborolnak. 1970-ben a Somogy Megyei Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet országosan elsőként hozta létre Fonyódon, Siófokon és Balaton- szemesen a gyerekmegőrzőket. Ezekre a helyekre gyűjtötték be azokat a kiskorúakat, akikért otthon végülis aggódtak a szüleik. Értesítés után egy-két nap múlva boldogan találkozhattak a gyerekmegőrzőben a szülők az elcsatangolt gyerekkel. 1986-ban megszüntették Somogybán a gyerekmegőrzőket. Addig évente 20-130 gyerekről gondoskodtak ideiglenesen. A Somogy Megyei Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet célja az is volt, hogy a bűnmegelőzésben, a fiatalok alkoholizálásának megakadályozásában, a drogfogyasztás Jó lesz óvakodni a meggondolatlan mozdulatoktól a firenzei Paizza della Signo- rián, mert nem sokára egy, az Orwell-i víziókat idéző elektronikus rendszer tartja folyamatos megfigyelés és védelem alatt a város páratlan értékű műemlék együttesét. Az elektronikus radarberendezések rejtett tévékamerák, mikrohullámú mozgámegfékezésében együttműködjön a Belügyminisztériummal. Az idé nyáron ismét megszervezte az intézet a gyerekmegőrzőt. A Balatonhoz közeli nágocsi nevelőotthont jelölték ki erre a célra. Dr. Orbán István, a Somogy Megyei Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet igazgatója elmondta: — 1986-tól a mostani nyárig a kallódó gyerekeket a kaposvári intézetbe szállították. Egyrészt költséges volt, másrészt jogi képviselettel is járt, mivel a szökött gyerekeket állami gondozottaknak kellett nyilvánítani. A BM-el kötött idei megállapodásunk pédaértékű, hiszen csak a szökésben levő állami gondozottak elhelyezéséről kell gondoskodnia a Gyivi-nek, a többi gyerek egy-két napon belül visszakerül a családhoz. Az utóbbi esetben semmiféle jogi tortúra nem terheli a szülőket. Horányi Barna sérzékelők és elektronikus falak vandálok, merénylők vagy falfirkászok legkisebb gyanús mozdulatát, az általuk okozott legcsekélyebb zajt is érzékelik és szükség esetén beavatkoznak. Firenze város tanácsa már egy éve tanulmányozta a történelmi városmag, a világ legnagyobb szabadtéri múzeuma elektronizált védelmének a lehetőségét. Halkszavú, csöndes, tekintetén könnyfátyollal beszél édesapjáról, Reich Károlyról. A grafikus-óriás fiának szerénysége, minden művészi „allűrt” nélkülöző stílusa már-már zavarbaejtő. Holott Reich Gábor jó tanítványnak bizonyult: linómetszeteit, rézkarcait nézve megelevenedik a természet, „élővé”, szinte meg- foghatóvá válik a bagoly és a vöcsök, a héja és a fakopáncs. Az ember majdhogynem vágyat érez, hogy végigsimítson puha tollúkon. Reich Gábor balatonsze- mesi — az ismerősök, barátok és művészek bíztató szavai Reich Gábor Hold I. című alkotása nyomán rendezett első önálló — kiállítása meghívójának bemutatkozó soraiban is hangsúlyozza: adottságai és az otthoni légkör irányította a képzőművészet felé. Hogy ez a „felé” mennyire sikerült, alkotásai tanúsítják... Az egykori művész-csemete — talán nem bántó a megnevezés —, a Művészeti Gimnázium után az Iparművészeti Főiskola grafika szakán mélyítette el mindazt a tudást, amelynek alapjaiba édesapja Reich Gábort gyermekkorától beavatta. Bár Reich Károly „csupán” a hibáira igyekezett rávezetni fiát, mégis nyilván jelentős hatással volt művészeti tevékenységének finomítására, csiszolására. „Az otthoni légkör irányított a képzőművészet felé (Fotó: Lang Róbert) A szülői ház, a grafikus-fe- nomén apa meghatározó Reich Gábor életében. Hiszen nap mint nap látta édesapját dolgozni, amint keze által megszületnek a „csodák”. A nagy tekintélyű művész emberi tekintetben is példa fiának, aki ma is úgy érzi: „nagyon hiányzik, naponta érzem a papám hiányát”. Miközben a szemesi Reich Károly emlékház — a közelmúlt emlékeit előcsalogató — kertjében beszélgetünk, kiderül az is, hogy nem véletlen az első kiállítás címe: Madarak, virágok. Vonzódása a természethez, az állatokhoz nem újkeletű. Bizonyára az élővilág iránti tiszteletet is a Szemesen töltött nyarakon szívta magába a művész. S miközben erről esik szó, tekintete — „bizonyításul” — keresi kutyáját, egy elegánsan kecses orosz agarat, amely remegő orrcim- pákkal az asztal mellett „ácsingózik” a falatokért. A „melegséget és otthonosságot” sugárzó szemesi ház életének olyan darabkáit, nyarait villantja föl, amelyek meghatározóak voltak a grafikus- művész pályájában, életében, alkotásaiban. Szinte mindenben... Tamási Rita Műemlékvédő elektronika Webber-premier és kasszasiker A befektetések „új” területe: a régiség Mikor igazi a műkincs? Londonban volt a világ- premierje Sir Andrew Lloyd Webber új musicaljének, a Sunset Boulevardnak. Az új darab rekordotdöntötta jegy- elővételeket illetően is. A Londonban igen drágának számító, 32 fontos jegyár mellett is rekordösszegű a bevétel: az elővételek már elérték a négymillió fontot. A darab egyik betéte, a With One Look című dal pedig Barbara Streisand sikerdala is. Maga, Barbara Streisand valamint Roger Moore és Michael Caine is jelen lesznek a zsúfoltnak Ígérkező nézőtéren. A három sztár a Savoy Pótolhatatlan kincseket raboltak el a hét végén Londonban a British Museumból. A betörők a tető egyik üvegablakán át érkeztek az éjszaka sötétjében, és a biztonsági berendezéseket kiiktatva 250 ezer font névleges értékű késő római-kori nyakláncokkal és pénzérmékkel távoztak. Áz értéket azért tartják névlegesnek a szakértők, mert az ékszerek és az érmék igazából pótolhatatlanok, és hozzáértő gyűjtők, ha mernék, milliókat is fizetnének értük. Hotelben partin ünnepli meg a Webber-darab sikerét. Egyébként Webbernek még négy musicalja szerepel a londoni dalszínházak műsorán: a Macskák, az Operaház Fantomja, a Starlight Express és a József és a csodálatos technikolor álomkabát. A Sunset Boulevard a már klasszikusnak számító, Gloria Swanson és William Holden főszereplésével 1950-ben bemutatott film alapján született. A színpadra állítása hárommillió fontba került és a főszerepet játszó „Broad- way-beli” színésznő, Patty Lupone valószínűleg elhomályosítja majd a film legendáját. Brit bűnügyi tudósítók szerint a betörés módszere emlékeztetett a Peter Ustinov főszereplésével 1964-ben készült „Topkapi” című filmre, amelyben az istambuli Topkapi szerájba hatoltak be a bűnözők a tetőn át. A Scotland Yard természetesen nem hajlandó részletezni, hogy milyen módszerre utalnak a megmaradt nyomok, a múzeum igazgatósága pedig váltig erősítgeti, hogy a biztonsági rendszer egyébként kitűnő. A darab bemutatója egyébként két héttel korábbra volt tervezve, ám technikai okok miatt hétfőre halasztották. Szokatlan lépésként Webber amerikai krirtikusokat is meghívott a premierre. A musicalt a tervek szerint december 2-án Los Angelesben, majd New Yorkban is bemutatják. Los Angelesben a címszerepet Glenn Close kapja. A londoni darabot a Royal Shakespeare Companytól Trevor Nunn rendezi, a szövegkönyv szerzője Don Black-kel együtt Christopher Hampton, aki a „Les Liaisons Dangereuses” színdarabot is írta. Feltételezések szerint a betörők a biztosító társaságoknak akarják felkínálni a zsákmányt, mert a műkincspiacon aligha értékesíthetik a jól ismert ékszereket és érméket. Bennfentesek kizárják, hogy valamiféle történelmi igazságtevők törtek volna be, az 1753-ban alapított, ingyenesen látogatható British Mu- seumba, mely ma a washingtoni Smithsonian Institution után a világ második legnagyobb múzeuma. Az utóbbi időben mind gyakrabban tűnnek föl gazdasági folyóiratokban, újságok gazdasági mellékleteiben műkincsekről, régiségekről szóló írások. Az olvasó joggal gondolhatná, hogy az eféle közléseknek inkább múzeumi kiadványokban, netán a kulturális rovatokban volna a helyük. A cikkek tartalmából azonban kiderül: nincs szó profiltévesztésről. Manapság ugyanis a porcelánfejű babákat, a patinás rézmozsarakat vagy a bélyegeket és a széles gyűjtőkörben kedvelt egyéb tárgyakat, régiségeket nem pusztán esztétikai, tartalmi, vagyis tradicionális értékeik szerint lehet osztályozni, hanem abból a szempontból is, hogy alkal- masak-e vagy sem befektetési célokra. Meg kell tehát barátkozni a nálunk talán még szokatlan ténnyel: a régiségekre, műkincsekre bizonyos értelemben ugyanolyan mércék alkalmazhatók, mint például az ingatlanokra és az értékpapírokra. Megítélésük attól függ, hogy mennyire gyarapszik az értékük, van-e esély arra, hogy az idő múlásával emelkedik az áruk. A nemzetközi gyakorlatban természetesen kialakultak a megítélés normái is. Jó befektetésnek azt tekintik, amelynek hozama, azaz évenkénti várható áremelkedése legalább 5-7 százalékkal nagyobb, mint az inflációs ráta. Értékének gyarapodása tehát körülbelül olyan mértékű, mint a reálkamaté. Az elvárás nem is indokolatlan, hiszen — különösen a nagyértékű műkincsek és egyéb cikkek esetében — a biztonságos tárolás nem költségmentes, s maga az értékesítés is bizonyos kockázattal, illetve tranzakciós költséggel jár. A várható értéknövekedés mérlegelésekor figyelembe veszik az adott műkincs relatív ritkaságát csakúgy, mint a gyűjtőkör várható bővülését vagy szűkülését. Sőt arra is figyelnek, vajon várható-e olyan tárgyak megjelenése a piacon, amelyek magukhoz „szippantják” a gyűjtők figyelmét és pénzét. A régiségek nálunk is követelik az őket megillető helyet a befektetési piacon. S minthogy a padlásokon és a pincékben valószínűleg sok-sok értékes holmi vár fölfedezésre, azt érdemes megszívlelni, hogy ezen a piacon is csak kellő körültekintéssel, tájékozódással és szakismerettel felvértezve számíthatunk sikerre. Gyűjtőként, közvetítőként és értékesítőként egyaránt. Bácskai Tamás Rablás a British Museumból i #
