Somogyi Hírlap, 1993. július (4. évfolyam, 151-176. szám)
1993-07-27 / 173. szám
2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZÁNK ÉS A NAGYVILÁG 1993. július 27., kedd Budapesten tartják a kongresszust Az Európai Nőunió elfogadta hazánk meghívását és jövő év augusztusában Budapesten tartja kongresszusát. Az 1983-ban Margaret Thatcher javaslatára létrejött unió mostani kongresszusának minden résztvevője egyetértett abban, hogy a nők kontinensszerte egyre nagyobb szerephez jutnak, egyre többen töltenek be politikai tisztséget. Lefülelték a román kokainkartellt Az Adevarul című bukaresti lap tegnapi jelentése szerint a román rendőrség felgöngyölte a medellini kokainkartell hazai „leányvállalatát”, amely a balkáni országokban próbálta megszervezni az egyik új európai szállítási, elosztási és feldolgozó központot. Tíz személy letartóztattak, csak a banda vezetője van még szabadlábon. A banda Olaszországban, Németországban, Franciaországban, s természetesen Latin-Amerikában is rendelkezett kapcsolatokkal. Görög katolikusok Kárpátalján Már tíz napja állnak a kárpátaljai görög katolikus egyház hitközségét képviselő tüntetők sátrai Ungváron a megyei tanács épülete előtt. A városi polgármester ugyan betiltotta a tüntetést, ily módon egy hete törvénytelen az akció és a közrend őreinek jogukban állna erőszakkal felszámolni azt. Nyilatkozatban közölték a tüntetők, hogy a görög katolikus egyház státusa még mind a mai napig nem tisztázott. Magyar-amerikai tárgyalások Tegnap kezdődött és a tervek szerint szerdán fejeződik be Washingtonban a szellemi tulajdonjog kérdésiről folyó amerikai-magyar tárgyalássorozat legújabb, s a remények szerint utolsó fordulója. Az 1991 óta tartó tárgyalások célja, hogy megoldják a szabadalmak, a védjegyek oltalmában a szerzői jogvédelemben vitatott kérdéseket. A tárgyalások elhúzódása mögött elsősorban az áll, hogy Magyarország, sok más európai államhoz hasonlóan, a gyártási eljárás szabadalmát védi, szemben az Egyesült Államok termékszabadalmi rendszerével. Repülőkatasztrófa Dél-Koreában Lezuhant tegnap egy belföldi utasszállító repülőgép Dél-Koreában az ország délnyugati részén fekvő hegyekben. A gépen utazó százhat utas közül harminchármán élték túl a szerencsétlenséget. Az Asiana Airlines dél-koreai légitársaság Boeing 737-500-as típusú repülőgépe Szöulban szállt fel, és háromszáztíz kilométerre a fővárostól zuhant le. A szerencsétlenség okát vizsgálják. Török-kurd villongások Tizennégy kurd esett áldozatul Törökország dél-keleti részén a törökök és ki/rdok közötti fegyveres harcoknak. Az áldozatok többsége a szélsőbaloldali Kurd Munkapárt tagja volt. 1984 óta, amikor a Kurd Munkapárt meghirdette harcát, megközelítőleg hatezerötszáz ember vesztette életét az összecsapásokban. Bosznia - Egy nappal a tűzszünet után Csökken a harc hevessége Bugojnóból kiszorították az utolsó horvát egységeket is Boszniában tegnap valamelyest csökkent a harcok hevessége. Egy nappal a tűzszünet életbe lépése után Szarajevóban és Kö- zép-Boszniában viszonylagos nyugalom van, a horvát rádió szerint azonban a muzulmán fegyveresek a közép-boszniai Bugojnóból kiszorították a boszniai horvátok utolsó egységét is. A közlemény szerint a muzulmánok 108 foglyot ejtettek, s nagy mennyiségű fegyvert és lőszert zsákmányoltak. Mostarból és Hercegovina déli részeiből tegnap nem érkeztek hírek újabb harcokról. Csak romok, romok... Határozott fellépést a vízlépcső ellen! Veszélyben a Dráva is (Folytatás az 1. oldalról) Medgyesy Balázs, a kabinet tagja és a Fidesz elnökségének póttagja ennek kapcsán emlékeztetett rá: a bős-nagymarosi beruházással összefüggő erélytelen kormányzati politika felbátoríthatja Horvátországot is, amely már jelezte, hogy meg kívánja építeni a drávai vízlépcsőt. Ez pedig mivel a Dráva Európa egyetlen természetes állapotban megmaradt folyója, beláthatatlan vízellátási és ökológiai problémákat okozna. A Fidesz éppen ezért felhívja a kormányt, hogy határozottan foglaljon állást a drávai vízlépcső megépítése ellen. A sajtótájékoztatón Illés Zoltán bejelentette, hogy a Fidesz önálló környezetés természetvédelmi törvény előkészítését kezdi meg, mivel úgy véli, a jelenlegi kormányzat ebben a ciklusában már nem képes benyújtani ilyen jellegű javaslatot. A vízügyi problémáknál maradva Illés Zoltán reagált a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium egyik felelős vezetőjének nyilatkozatára, miszerint a Balaton olyan vízminőségű, hogy akár inni is lehet belőle. — Ez egyszerűen felelőtlenség — mondta. — Turistákat ezzel a módszerrel nem lehet Magyarországra csalogatni. A Fidesz környezetvédelmi szakértői szerint a Balaton és általában állóvizeink egyre aggasztóbb állapotára, a vízminőség romlására egyetlen gyógyír a szakszerű nádgazdálkodás lenne. Izraeli csapás Dél-Libanonra Az izraeli légierő tegnap reggel is folytatta a dél-libanoni Hezbollah-állások elleni támadásait: négy hullámban bombáztak két síita falut Szi- don közelében. Megfigyelők megjegyzik, hogy több mint tíz év óta most először támadta az izraeli légierő ezeket a településeket. Áldozatokról egyelőre nem tudni, de az AFP összesítése szerint a korábbi — vasárnap óta tartó — izraeli támadásokban 14 libanoni vesztette életét. A reggeli légitámadás előtt libanoni gerillák legalább öt rakétát lőttek ki Izraelre. Az izraeli légierő hétfőre virradó éjszaka is több bevetésben támadott Dél-Libanonban, illetve a Bekaa-völgyben lévő célpontokat. A síita muzulmán gerillák feltételezett állásait lőtte az izraeli tüzérség is. KÉRDŐJELEK Szerbia nagyhatalom? Drámai helyzettől félti önmagát és a világot Milan Kucan, az ex-Jugoszláviából kivált Szlovénia elnöke, aki szerint „Oroszország és a Nyugat a legjobb úton halad, hogy Szerbiából regionális nagyhatalmat teremtsen a Balkánon". A bécsi Der Standardban megjelent nyilatkozatot alátámasztó tény, hogy a mind jobban összekuszálódó frontvonalak és a diplomácia egymást érő kudarcai egyre inkább előrevetítenek egy olyan kényszerű rendezést, amelynek alapján a lehető legkisebb terület jut a muzulmán bosnyá- koknak, s úgy növekedne kissé a horvátok területe, hogy végül a szerbek birtokolhatják majd a legtöbbet. Úgy tűnik, csak az lesz kérdéses, vajon a szerb lakta körzetek azonnal csatlakoznak-e Szerbiához vagy csak később. Mi lehet ennek a következménye? Kucan szerint az — és ezt tartja a fő veszélynek —, hogy egy ilyen új hatalmi helyzet „bizonyosan további háborúk csírája lenne, amely egyaránt fenyegetné Közép-Európát, Szlovéniát, Ausztriát". A szlovén politikus aggodalmai országa sajátos helyzetének ismeretében akkor is érthetőek, ha vannak, s nem is kevesen, akik túlzottan sötétnek ítélik az általa felrajzolt képet. Hát — mondják ellenérvként, s joggal — nem érik egymást a béketárgyalások? Hát nem születnek újabb és újabb tűzszünetek? Vajon nem éppen az ENSZ-embargó hatékonysága miatt hirdetett ellenembargót Szerbia Belgrádnál a Dunán? Hát nem a megoldást szolgálják-e a nagyhatalmak egymás közötti konzultációi is? Ez mind része a pillanatnyi balkáni igazságoknak. A lényeg azonban nehezen cáfolhatóan az, hogy az ex-Jugo- szlávia-szindróma mégis mind fenyegetőbb, a válság pedig éppen a nagyhatalmak számára mind terhesebb. Nem ezt érzi-e másoknál is jobban Kucan, éppen mert a függetlenségét féltő Ljubljanában nyugtalankodik? Immár a jövő feszültségeitől reméli óvni a világot: Európa integrálódni akar, vagy új nagyhatalmakat szül? Kocsis Tamás Lengyel Szocialisták a szocdemekkel A Lengyel Szocialista Párt (PPS) vezetősége belebukott abba a kísérletébe, hogy megpróbálta megakadályozni a párt tagjainak a Lengyel Szociáldemokrata Párt (SdRP) vezette Demokratikus Baloldali Szövetség (SLD) listáján való indulását. A párt vezetősége két héttel ezelőtt kizárta a pártból Piotr Ikonowiczot, a PPS elnökét, amiért az fölajánlotta a szervezet együttműködését a szociáldemokratáknak. Az SLD ennek ellenére országos listájának előkelő helyén jelölte Ikonowiczot, akinek támogatói vasárnap rendkívüli pártkongresszust tartottak Varsóban. Ezen a küldöttek óriási többséggel újraválasztották a PPS vezetőjévé az eddigi elnököt, és leváltották a párt többi vezetőjét. BARANGOLÁS SZLOVÉNIÁBAN (I.) Tolártalálgató Maribor mai nagyvárosi utcaképe bizonyítja a változást — „Erezd jól mogad a baráti Szlovenijaban” — mondta kedves akcentussal a határtisztviselő, amikor Rédicsnél átlépve a két ország határát átnyújtottam útlevelemet. — Jo mulaccságot! — adta vissza útiokmányomat a szimpatikus tisztviselő. Szavait a szlovén-magyar barátságot illetően hamarosan írásban is „megerősítve” láttam. A szokatlanul nagyméret helységnévtáblákon ugyanis két név is olvasható. Felül a község szlovén, alul pedig a magyar neve. Ez utóbbi nem a szokásos kiegészítő táblácskán, hanem együtt a kettő. Hogy nem kevés magyar él e tájon, arról Dobronkán azaz Dobrovnikon az iskolaudvaron játszadozó gyerekek hangos szavaiból, majd egy elakadt szlovén rendszámot viselő autó gazdájának káromkodásából meggyőződhettem. Muraszombat után már csak szlovénul hirdettek helységneveket a sárga színű táblák. — Szlovénia végre a szlovéneké — hallottam Mariborba érkezve egy alkalmi ismerőstől, akinél a keresett cím felől érdeklődtem. — Got sei Dank Frei! — erősítette meg németül a magyarul is értő megkérdezett barátja a szlovén nép több mint ezeréves vágyát. A nagy népvándorlás idején szláv testvéreinkkel érkeztek a szlovének a Dráva-Száva tájára eljutva egész az Adriai tengerig. A sors azonban mindig úgy hozta, hogy mindig akadt, aki parancsolt a ma alig kétmilliós Szlovéniának. Az első világháború előtt az Osztrák-Magyar Monarchia része volt e hon, amikor pedig létrejött a jugoszláv államszövetség ez a kis köztársaság — mint manapság mondják — szerb diktátum alatt amolyan másod-harmadrendű szerepet kapott Jugoszláviában, noha pl. a szlovén ipar messze felülmúlta a másik nép szövetségi államét. Maribor utcaképe bizonyítja az újat, a mást. A ma 154 ezer lakost számláló Dráva menti település már megépült, vagy épülő házai, az új közlekedési útvonalak, az átalakult vagy teljesen új városrészek vetekszenek bármely nyugati-európai várossal. Sőt van amiben felül is múlja azokat. A központi vasútállomás mellett a mariboriak felépítették Európa talán legmodernebb központi autóbusz pályaudvarát. Bécs, München, Frankfurt vagy Köln buszpályaudvarai biztosan elbújhatnak a nagyméretű, 25 kocsiállásos állomás mellett, ahol a csupaüveg hipermodern csarnokokban fo- tocellás ajtók nyílnak vagy zárulnak az utas előtt, után. E pályaudvarról száznál több kisebb nagyobb városba, községbe lehet eljutni busszal. Aztán számos európai államba is. Köztük hazánkba . Mivel a magyar Volán még nem indította el a két ország közti járatát, a szlovének hetente kétszer Ljubjanából, Mariborból „átjárnak” Lentibe. Természetesen magyar utas is felszállhat ezekre a buszokra. Igaz csak nyugati valutával fizetheti a viteldíjat. Apropó a pénz. Manapság a szlovén ember még rendre dinárt mond a szlovén Tolár helyett. Úgy tűnt, hogy az új név, amely se nem Tallér, se nem Dollár valahogy nem népszerű a nép körében. Vagy tán azért nem, mert bizony Szlovéniában is ma a „pénz a legkevesebb”. Pláne a 2-300 ezer munkanélküli pénztárcájában. A piacon (avagy az üzletekben és bankokban) nem jegyzik a forintunkat. A schillinget vagy a német márkát annál inkább. Egy schilling fekete árfolyama 10 Tolár. (Hivatalosan 9,35 körüli.) 10 To- lárért egy tojást, 60-70-ért 1 kg kenyeret, 400-700-ért 1 kg sertés- vagy marhahúst lehet vásárolni. Korábban a szlovén Ausztriába járt kávéért (mint mi is) ma otthon olcsóbb a kávé mint Grazban. Szlovéniában sajátos módon állapítják meg az alapnyugdíjakat. A nyugdíj havonta a reálbérek és az infláció alakulása szerint változik. Ez utóbbit havi 1- 1,5 százalékra taksálják. Minthogy a teljesítménybérek májusban csökkentek, így a júniusi nyugdíj — először a rendszer- változás óta — 3,7 százalékkal alacsonyabbak lettek! A reformkommunistának mondott Milan Kucsan államelnök és kormánya eddigi népszerűségének bizony nem tett jót a nyugdíjasok körében ez a lépés, mert eddig havonta általában emelkedett a nyugellátás összege. Csak összehasonlításul említem, hogy a 28 éve nyugdíjas tanító(4) ma 35 ezer, egy nyugdíjas gyógyszerésznő 65 ezer a nyugdíjas egyetemi tanár 92 ezer Tolár nyugdíjat kapott májusban. Ebből jött le az a bizonyos 3,7 százalék ebben a hónapban. (Folytatjuk) Kovács Sándor
