Somogyi Hírlap, 1993. július (4. évfolyam, 151-176. szám)
1993-07-03 / 153. szám
2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZÁNK ÉS A NAGYVILÁG 1993. július 3., szombat Lakbérstop egy évre Vitatott a provokáció lehetősége az október 23-i Kossuth téri gyűlésen — Boross Péter ellenzéki megmozdulásnak nevezte a vizsgálatot * Maratoni szavazás a lakástörvényről a T. házban Kérdőjelek A szolgálólány nem szolgál? Az Alkotmánybíróság alighanem születése óta szeretné elkerülni a napi politika viharos tájait — ez azonban ritkán sikerül. Lám, most is két jogi dokumentumot — egy törvénymódosítást és egy országgyűlési állásfoglalást — kellett alkotmányossági szempontból minősítenie, s alighogy értelmezését nyilvánosságra hozta, vihar kerekedett körülötte. Ami várható is volt, mert mindkettő a közélet egyik legkényesebb témájáról, az igazságtételről, a múltbeli törvénysértések büntethetőségéről szólt. Vádlottak padján a bírák? A jogállamiság legfőbb őrei nemet mondtak a visszamenőleges számonkérésre s ezzel a politikai csatamező kellős közepébe kerültek, ahol már nem csupán taps vagy fütty jelzi a tetszést-nemtetszést... Az alkotmányellenesnek minősített normák hívei, az elévülés vitatói igencsak kemény kritikai össztűz alá vették az alkotmánybírák szakvéleményét és jogértelmezését, még a bírák álláspontjának alkotmányosságát is megkérdőjelezték. Veszélyben a demokrácia egyik alapintézménye? Az indulatok érthetőek. A hatalom tényleges és reménybeli birtokosai — történelmi példák serege bizonyítja — mindig arra törekedtek, hogy a jog a politika szolgálólánya legyen. Az Alkotmánybíróság azonban jelenlegi státuszában nem kiszolgálója, hanem része, egyik alapintézménye a hatalmi (törvényhozói, végrehajtói és bírósági) struktúrának. Függetlenségét aligha kezdhetik ki a döntéseinek helyességét kétségbe vonó megnyilatkozások — bárhonnan érkezzenek is. Amíg tehát a jogfilozófia, a paragrafusok értelmezésének síkján zajlik a polémia, nem jelent fenyegetést a belpolitika stabilitására. Ha viszont a kritika vádaskodásba fordul, ha a támadások nem az Alkotmánybíróság állásfoglalásának, hanem intézményének a lejáratását célozzák, akkor veszélyes fordulatot vehetnek az események. Múló epizód? Kónya Imre a parlament plénumán úgy fogalmazott: a Demokrata Fórum mindenkor tiszteletben tartotta az Alkotmánybíróság döntéseit. Nagy kérdés, hogy ez a kulcsmondat jelen és jövő idejű formában is érvényes-e s ugyanígy vélekednek-e a különböző „lex"”-ket jegyző politikusok is, bárhol is ülnek a parlamentben. Bajnok Zsolt Mélyponton Major népszerűsége Tárgyalások zsákutcában Minden érdemi haladás nélkül ért véget a közel-keleti béketárgyalások 10. fordulója is. A tárgyaló felek nem fogadták el az utolsó percben előterjesztett amerikai közvetítő javaslatot sem. Izrael 1991 ősze óta tárgyal arab szomszédaival és a palesztinokkal a helyzet rendezéséről, ám a folyamatot már több ízben csak az amerikai közbelépés mentette meg a teljes összeomlástól. Kicsikart garanciák... Azzal, hogy az utolsó percig a levegőben hagyta az esetleges, Szlovákia Európa Tanács-tagságát megakadályozó vétó lehetőségét, a magyar diplomácia kétségtelenül elérte célját: tartósan felkeltette a figyelmet, és garanciákat csikart ki a szlovák területen élő mintegy 570 ezer magyar számára — állapítja meg a La Libre Belgique. Fidesz az oktatási törvényről A Fidesz szerint lehetetlen szeptembertől bevezetni a közoktatási törvényt. Ezért a párt a parlamenti vita során mindent megtesz azért, hogy — ha már a törvény elfogadását nem is tudja megakadályozni — kieszközölje a halasztást. Úgy vélik: amennyiben a Parlament a jogszabályt a rendkívüli ülésszakon elfogadja, az intézmények rendelkezésére álló két hónap semmiképpen sem lesz elegendő az életbe léptetés előkészítéséhez. Privatizációs konferencia A privatizáció túlzott politizálódása mindenkinek káros. Az apparátust éppúgy elbizonytalanítja, mint a vállalatvezetőket, a befektetőket. A privatizáció azonban az elmúlt években számos gazdasági feszültséget enyhített. Mindezt Szabó Tamás, a privatizációért felelős tárca nélküli miniszter mondotta azon a pártközi privatizációs konferencián, melyet a Magyar Gazdasági Kamara épületében tartottak tegnap. Pótköltségvetésről az MDF-frakció Az MDF-frakció ülésén Szabó Iván pénzügyminiszter, Bőd Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank elnöke és Becker Pál pénzügyminisztériumi államtitkár jelenlétében tárgyalt az 1993. évi pótköltségvetésről, az áfa módosításáról és bevezetésébek határidejéről, valamint az ennek hatását ellensúlyozó kompenzációs lehetőségekről. A frakcióülés előkészítette a jövő kedden, a három koalíciós frakció részvételével sorra kerülő együttes ülést, amelyen ugyanezekről a témákról kívánnak közös álláspontot kialakítani a képviselők. Vérfürdő San Francisco-ban Egy ámokfutó egy San Francisco-i felőkarcoló 34. emeletén valóságos vérfürdőt rendezett: 8 embert agyonlőtt, hetet életveszélyesen megsebesített, majd magával is végzett. Először egy konferencia résztvevőire nyitott tüzet, majd emeletről emeletre haladva több embert célba vett. Amikor egy rendőrkülönítmény beavatkozott, a vérengző férfi végzett magával. Tettének indítékai ismeretlenek. (Folytatás az 1. oldalról) Az eset súlyát csökkenthétté volna, ha időben tájékoztatják a köztársasági elnököt a várható provokációról, s ő ezzel felkészülten tud szembenézni. A képviselőcsoport jelentése szerint nem kizárható, hogy a kormány és az államfő között akkortájt fennálló feszült viszony az oka annak, hogy Göncz Árpádot előzetesen nem tájékoztatták. Joghézagok is hozzájárultak a vizsgálódó képviselők szerint a botrányhoz, mivel a paragrafusok a rendőrség és a biztonsági szervek fellépéséhez nem adtak megfelelő támpontot. A képviselőcsoport kéri az állami szerveket: javítsák az együttműködést és az információáramlást hasonló események elkerülése érdekében. Az Országgyűlésnek és a kormánynak arra hívja fel a figyelmét, hogy módosításra szorul a gyülekezési jogról szóló törvény, amely ma még megengedi, hogy egy helyszínen, egy időben két demonstrációt is tartsanak. Az események felderítésére vállalkozott képviselők a négy volt rendőrtiszttel folytatott beszélgetés jegyzőkönyvét — titkos minősítéssel — eljuttatták az Országgyűlés nemzetbiztonsági, az emberi jogi, valamint az önkormányzati és rendőrségi kérdésekkel foglalkozó bizottságainak. A végzett vizsgálatok dokumentumait és jegyzőkönyveit a képviselőcsoport átadta az Országgyűlés elnökének. Boross Péter belügyminiszter kijelentette: a nyolchónapos vizsgálódás során nem sok olyan tényre sikerült a csoportnak fényt deríteni, mint amit megelőlegezett. A képviselőcsoport működését klasz- szikus ellenzéki megmozduA szerb tüzérség csütörtökön Gorazde térségét lőtte. ENSZ-tisztviselők szerint a harcok során négy ember, köztük egy négyéves kislány vesztette életét. A világszervezet illetékesei élesen bírálták a szerbeket, mert ismét megállítottak egy segélyszállítmányt és arra kényszerítették, hogy forduljon vissza. A 14 járműből álló konvoj mintegy 800 tonna élelmiszert vitt volna az ostromlott városba. A zágrábi televízió A kazahsztáni köztársasági elnök egyik tanácsadója kijelentette: elfogadhatatlannak tartja az orosz katonai ellenőrzést a Kazahsztán területén lévő bajkonuri űrrepülőtér fölött. A tanácsadó szdrint Pavel Gracsov orosz védelmi miniszter javaslata a többi olyan FÁK-ország számára is elképzelhetetlen, akik önálló űrprogramokat hajtanak végre. Kazahsztán rugalmasan akarja megoldani az űrrepülőtér problémáját, úgy, hogy ne sértse egyik FÁK-ország érdekeit sem. A terület kazah ellenőrzés alatt állna, de az itteni létesítményeket más óriásnak nevezte, amelynek gerincét az „SZDSZ és az MSZP románca” adta, ehhez csatlakozott — a miniszter számára meglepő módon — a Fidesz is. A belügyi tárca vezetője nem látja szükségesnek további intézkedések megtételét, mindössze egy kérdésben adott jogértelmezést a rendőrségnek: a párhuzamos tüntetések esetéről. Szerinte egyébként a rendőrséget semmilyen felelősség nem terheli. Maratoni szavazás után elfogadta a T. Ház a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról rendelkező törvényjavaslatot. Ezután jóval szűkebb körben örökölhető a bérlakás, mint eddig. A bérbeadó, vagyis az önkormányzat hozzájárulása ugyanakkor arról számolt be, hogy a horvát erők egy nagyszabású ellentámadás eredményeként kiszorították a muzulmánokat az általuk elfoglalt területek többségéről. A televízió jelentése szerint a horvát támadás célja Mostar megszerzése. A bosnyák rádió viszont azt jelentette, hogy a szerb és horvát tüzérség csütörtökön egész nap lőtte Maglajt. Heves harcok voltak Zepcében is, ahonnan emiatt kivonták az ENSZ tisztségviselőit. szágok is használhatnák — közölte a magát megnevezni nem kívánó tanácsadó. Oroszország és Kazahsztán még februárban megállapodott arról, hogy az idén kö- 'zösen viselik Bajkonur anyagi terheit, amelyeket eredetileg 32 millió dollárra becsültek. Az infláció miatt azonban ez az összeg már most 6 millió dollárral magasabb a tervezettnél. Oroszország még nem fizette ki a ráeső részt. A tárgyalások folytatódnak, ám ezzel egyidőben az alulfizetett szakemberek egymás után hagyják ott bajkonuri munkahelyüket jobb állás reményében — írja a Reuter. nélkül a lakásba a bérlő csak házastársát, szülőjét, gyermekét vagy a vele együtt élő gyermektől származó unokáját fogadhatja be. Ők azok, akik automatikusan öröklik a bérviszonyt a bérlő halála esetén. Jövő év június 30-ig nem emelhetik az önkormányzatok a lakbéreket, de a lakásgazdálkodással, -bérlettel kapcsolatos szabályokat ők határozhatják meg rendeletben. Automatikus lesz a vételi jog azoknál a bérlőknél, akik akarják; az önkormányzat pedig köteles eladni a bérlakást. A T. Ház módosította az illetéktörvényt, valamint a foglalkoztatási törvényt. Az utóbbi törvényszöveg pontosítása lehetővé teszi, hogy megoldódjon a nyugdíjkorhatárhoz közelálló munkanélküliek ellátása. A borúlátás egyik oka az, hogy a világ vezető országai, köztük a Biztonsági Tanács és a NATO meghatározó tagországai, úgy tetszik, képtelenek mit kezdeni az „új világrend” konfliktusaival. Ha igaz a hír, a csúcstalálkozó politikai nyilatkozata a nemzetközi együttműködést, az ENSZ szerepének erősítését szorgalmazza majd a regionális válságok, így a délszláv konfliktus megoldásában, ami a boszniai ellenségeskedés, Bosznia-Hercegovina feldarabolásának és a szerb, a horvát területszerzés elismerésének fényében nem mond igazán sokat. Hogy kötetlen beszélgetéseiken vagy az Akaszaka-vendégház Ta- tamis-szobájában, a japán asztal melletti munkaebéden elő- állnak-e a vezetők valamilyen újító elképzeléssel, nem tudni — nagyok mindenesetre a kételyek ezzel kapcsolatban is. Az elmúlt három év csúcstalálkozóin, a houstoni, a londoni és a müncheni rendezvényen még érezhető volt az a győzelmi mámor, amelyet a résztvevők a szovjet rendszer ösz- szeomlása miatt éreztek, mára azonban a kijózanodás, a megoldhatatlannak tetsző gondok miatti pesszimizmus uralkodóvá vált. A japán Nemzetvédelmi Akadémia egyik Június elejéhez képest további két százalékponttal csökkent John Major miniszterelnök népszerűségi rátája professzora szerint Tokióban „elmarad a problémák megoldása”, ennek pedig szerinte az az oka, hogy a vezetőknek eltérő a felfogásuk a világ különböző térségeiben dúló konfliktusokról. — Japán európai gondnak tekinti a jugoszláv ügyet, és Szomáliában sem kíván beavatkozni, az európai hatalmak pedig a kambodzsai ügyet érzik maguktól távol állónak — mondja Szászé Ma- szamori professzor. Korainak tartják még azt is a japán elemzők, hogy döntés szülessék az ENSZ tervezett önálló békeerejének létrehozásáról, bármennyire is sürgetik azt a Szomáliái, vagy a délszláv események. Nincs a vezető országoknak „beavatkozási” stratégiája, hiányoznak az eszközök, az elszántság — véli egy másik professzor. E hiánylista tovább bővíthető azzal, hogy nem támaszkodhat a legtöbb Japánba érkező vezető stabil belpolitikai háttérre sem, egyikük sincs igazán kedvező döntési helyzetben. — Gyengült a „Hetek” csoportjának elhatározási képessége — írja Naka- szone Jaszuhiro volt japán kormányfő elemzésében a „Hetek” több vezetőjének ingatag helyzetére utalva. Talán Kim Campbell, az és a megkérdezetteknek csupán 19 százaléka vélekedett úgy, hogy kedvezően ítéli meg a kormányfő ténykedését. újonnan megválasztott kanadai miniszterelnök az egyetlen, akinek nem kell az otthoni kemény realitásokkal szembesülnie, a többiek helyzete viszont meglehetősen komoly. Mijadzava Kiicsi, a házigazda „béna kacsa” ügyvivő kormányfőként vezérli le a csúcstalálkozót, igaz persze, hogy a japán kormány, de a jövőbeni hatalom várományosai is ígérik, hogy tartani fogják magukat a tokiói döntésekhez. John Major brit miniszterelnökről azt mondják, „inkább csak hivatalban, nem pedig hatalmon van”. Francois Mitterrand az elsöprő szocialista választási vereség után jelenik meg Japánban. A német újraegyesítés utóhatásai foglalkoztatják Helmut Kohl kancellárt, Carlo Ciampi olasz miniszterelnököt pedig_ az olaszországi korrupciós ügyek. Bili Clinton, aki ugyan partnereivel találkozott már hivatalba lépése óta, a „Hetek” szokásos évi rendezvényén viszont Tokióban debütál. Megválasztása óta az ő népszerűsége is meredeken zuhant. Az amerikai elnöknek is szüksége volna tehát a sikerre, de, hogy képes lesz-e demonstrálni az Egyesült Államok vezető szerepét, és a többiek hajlandók-e őt követni, az az előzőek alapján igencsak kétséges. Ezért mondják Tokióban azt, hogy a reményeket valószínűleg felül fogja múlni a „Hetek” 1993. évi csúcsértekezlete. Marton János Horvát támadás Mostar megszerzéséért Tovább dúl a délszláv háború Tokiói csúcsértekezlet, kedvezőtlen előjelekkel A hét vezető ipari ország állam- és kormányfői hét év után találkoznak ismét Japánban csúcsértekezleten, és tanácskozásuk az előjelekből ítélve minden bizonnyal felül fogja múlni a várakozásokat. Ezek ugyanis a legkevésbé sem nevezhetők felfokozottaknak, egyes tokiói megfigyelők az utóbbi évek legsikertelenebb csúcstalálkozójára számítanak. Orosz-kazah vita Bajkonur ellenőrzéséről
