Somogyi Hírlap, 1993. július (4. évfolyam, 151-176. szám)

1993-07-24 / 171. szám

22 SOMOGYI HÍRLAP — MŰVELŐDÉS 1993. július 24., szombat Szabadság és nemzet Könyvbemutató a Gondolat Kiadónál MACHIAVELLI: MANDRAGORA Várszínházi napok Kőszegen Szabadság és nemzet — Liberalizmus és nacionaliz­mus Közép- és Kelet-Euró- pában címmel jelentetett meg tanulmánykötetet a Gondolat Kiadó. A könyvet — amely a Friedrich Neu­mann Alapítvány támogatá­sával látott napvilágot — a héten sajtótájékoztatón mu­tatták be. Dénes Iván Zoltán, a kötet szerkesztője elmondta: az írások történelmi alapkérdé­seket boncolgatnak, de nem aktuálpolitikai meggondolá­sok alapján születettek. A témaötlet már az 1980-as évek derekán megfogalma­zódott, és a tanulmányok jó­részt elkészültek az évtized végére. A magyar és külföldi történészek értekezéseit tar­talmazó kiadványt végül is most vehetik kézbe az olva­sók. A tanulmányok törté­nelmi áttekintést adva mutat­ják be a liberalizmus általá­nos eszmerendszerét, illető­leg az egyes nemzeti sajá­tosságokat. Dénes azt is hangsú­lyozta: a munkák más moz­galmakkal együtt vázolják fel a nagy gyűjtő áramlatot, mi­után nincs tisztán liberális irányzat. Ezt követően arról szólt, hogy helyet kaptak a könyv­ben például eszmetörténeti, illetve politikai áramlatokat és pártokat bemutató tanul­mányok. Dénes Iván Zoltán végezetül elmondta: a né­met és angol terminológiák helyett magyar szavakat, szakkifejezéseket használ­tak a kötetben, hogy a nagy- közönség a tartalmi lényegre összpontosíthasson. A színházi nyár újabb helyi programjaként — a sikeres nemzetközi utcaszínházi be­mutató után — várszínházi napokra várják Kőszegen a közönséget. A Jurisich-vár belső udvarában állították fel a szabadtéri színpadot, és ezen a héten mutatták be — Ka­rinthy Frenc fordításában — Niccolo Machiavelli Mandra­gora című kétrészes, zenés Gödöllő ad otthont az au­gusztus 1-9. között tartandó nemzetközi cserkésztalálko­zónak, amelyet a jamboree 60. évfordulója alkalmából rendeznek meg. Akkor 30 ezer fiatal gyűlt össze a világ komédiáját. A reneszánsz kori vérbő, kacagtató komédia színpadra állítója a somogyi származású Merő Béla, aki­nek rendezésében több, nagy sikert arató darabnak tapsolt a kaposvári közönség is a ko­rábbi években. Machiavelli Mandragórá-]ár\ak főbb sze­repeit Haás Vander Péter, Farkas Ignác, Hollósi Frigyes, Gáspár Tibor, Molnár Piroska, minden tájáról. Görbe László, az emléktábor parancsnoka elmondta: most a gödöllői Er­zsébet parkhoz közeli erdő­ben ver sátrat a magyarokkal együtt 20 országból — köztük a tengerentúlról — érkezett Gazsó György és Gosztola Adél játssza. A produkcióban közreműködik a kőszegi Ci- róka együttes. A zenés vígjátékot tegnap mutatták be — és ma is lesz előadás. Színre viszik még a jövő héten csütörtökön, illetve pénteken (30-án) és szomba­ton (31-én). „Esőnapok” július 25-én és augusztus 1-jén lesznek. csaknem 1300 cserkész és csapatvezető. Kulturális, il­letve sportprogram és munka várja őket. Egy napjukat pedig Gödöllőnek szentelik: környe­zetvédelmi csaptaik a város parkjait teszik rendbe. A Scala új évadja A leghíresebb olasz opera­ház, a milánói La Scala 1993- 94-es évadjának programján — hét új produkció mellett — kü­lönleges csemege szerepel: Gaspare Spontini „A vesta- szűz” (La Vestale) című ope­rája — közölte a napokban a dalszínház igazgatósága. Spontini (Napóleon kedven­ceinek egyike) 1807-ben kom­ponált operáját a hagyományos gálaesten, december 7-én Ric- cardo Muti vezényli. A francia nyelvű előadás két főszereplője Denyce Graves és Anthony Mi­chael Moore. A La Scala jövő évi produk­ciói közt szerepel Puccinitól „A fecske”, Rossini „II. Moha- med”-je, Richard Strauss „Elektrá”-ja és Verdi „Rigoletto" című operája. A Rossini operá­ban fellép két amerikai is — Bruce Ford és Samuel Ramey. Nemzetközi cserkésztalálkozó Gödöllőn HORTHY, A TENGERÉSZ (4) Össztűz a Novara vezérhajóra A gyorscirkálók, miután a megadott helyen találkoztak, egyenletes, 25 mérföldes se­bességgel haladtak Cattaro felé. Elöl a leglassúbb Saida, hogy hozzá igazodjanak, mö­götte a Helgoland, s a menetet utóvédként a vezérhajó, a Nő- vara zárta. Ezen a sebességen akkor sem változtattak, amikor vették a Csepel rádiójelentését a felbukkant ellenségről (brit cirkálókról és olasz rombolók­ról), majd 7 óra 20-kor az egyik vízi-repülőgép tájékoztatását. Cirkáló-támadás Kisvártatva két repülőgép támadását kellett elhárítaniuk. Horthy 8 óra 6 perckor arcvo­nalba, alakzatba rendezte ha­jóit. A már említett rombolók ismét megtámadták cirkálóin­kat, de azok lőtávolon kívülre űzték őket. Ezek többé nem avatkoztak a csatába. A Novara az ellenséges cir­kálók első füstoszlopait 8 óra 15-kor látta meg, de csak rövid időre, mert két brit cirkáló ak­Nagybányai Horthy Miklósról a fiatalabb nemzedékek alig tudnak valamit. Pedig 1920. március 1-jétől 1944. október 15-ig kormányzó ál­lamfőként állt az ország élén. Horthyt, az Osztrák-Magyar Mo­narchia haditengerészetének tiszt­jét, parancsnokát még kevésbé is­merik. Holott 50 éves koráig a flotta töltötte be egész valóját. Részlete­ket közlünk a Zrínyi Kiadó közeljö­vőben megjelenő könyvéből. kor még a Csepel-csoportot ül­dözte. 8 óra 38-kor a cirkáló­csoport parancsnoka nyom­dokvonalba rendezte vissza hajóit, a Novará-val az élen. 8 óra 47-kor elől, jobbról és bal­ról füstoszlopok tűntek fel. A vezérhajón a középsőn füstcsík felé fordulva teljes erővel tartott az ellenség felé, mert Horthy azt hitte, hogy a Csepel és a Balaton harcol ott a túlerő ellen és segítségre van szükségük. 8 óra 55-től 9 óráig újabb ellenséges repülők tá­madtak, de eredmény nélkül. 9 órakor Horthy leadta első jelentését a Bocche de Cattar- dóban levő cirkálóflotta pa­rancsnokságnak, amely így szólt: „8 óra 51-kor saját egy­ségeink a 607 számú négyzet­ben, menetirány 25 fok, me­netsebesség 20 mérföld. A lát­határ alatt menetirányban, el­lenséges cirkálók, kifutás eredménnyel kecsegtet1’... ...9 óra 13-kor a Novara már kivette a nagy sebességgel feléjük tartó ellenséget, neve­zetesen a Dartmouth és Bristol cirkálókat, amelyek a Cse­pel és Balaton üldözéséből le­maradtak, az Aquilát, amelyet ismét képessé tették a moz­gásra, de csak mérsékelt se­bességgel haladt, valamint az Acerbi, Schiaffino, Mosto és Pillo rombolókat. 9 óra 28-kor mindkét fél egy­szerre nyitott tüzet Booon mé­terről. Ez a saját 10 cm-es ágyúk számára az éppen még elérhető legnagyobb, az ellen­ség 15,2 cm-esei számára pe­dig a legkedvezőbb lőtávolság. Tengeri csata Horthy, hogy a saját tűz ha­tásosabb legyen, igyekezett közelebb kerülni az ellenség­hez, ezzel egy tervezett tor­pedótámadáshoz is kedve­zőbb helyzetet teremtve. El­rendelte a ködfejlesztő készü­lékek megindítását. A váratla­nul fellépő északkeleti szél a ködöt az épen balra forduló cirkálóinkra nyomta és azokat beborítva, meghiúsította a torpedótámadást. A ködből a cirkálók 9 óra 38-kor bontakoztak ki és fejlőd­tek nyomdokvonalba. A ködö- zés eredményes volt, hiszen Horthynak ezzel az volt a célja, hogy a köd leple alatt közel ke­rüljön ellenfeleihez s ha már torpedót nem tudott indítani, de legalább ő is hatékonyabban használhassa tüzérségét. A 9 óra 38-kor mért távolság 4500 méter volt! Ekkor indult meg mindkét ol­dalon a leghevesebb tűzharc, az elkeseredett tengeri csata a három cs. és kir. cirkáló, vala­mint a két brit cirkáló és az öt olasz romboló között. Jobbról a brit cirkálók és az Aquila gyorsütemű sortüzekkel árasztották el gyorscirkálóin­kat, s közben az ellenség a tá­volságot 8000 méterre növelte. A Horthy által kikényszerített közelharcból lassacskán egy 7400-8900 méteres távolság­ból vívott párhuzamos tűzpár- baj keletkezett. És míg az ágyúi a számukra nagy távol­ságra levő ellenséget alig érték el, addig azok tüze főleg a Dartmouthé, igen hatásos volt. Többször is eltalálták a Nova- rát. A kapitány eszméletét veszti Az első súlyosabb találatot a Helgoland kapta 9 óra 50-kor s ez egy ember életébe került. 10 óra 4-kor kapta a másodi­kat, amely mint az első, tűzet okozott, de ezt rövid idő alatt eloltották. A Saida 10 óra 50-kor kapott az orrára egy nehezebb belö- vést, egy tengerész meghalt, többen megsebesültek. 10 óra 10-kor egy 15,2 cm-es gránát csapott be a Novara parancs­noki tornya mögé, mely a tor­nyot mérgesgázokkal töltötte meg és felrobbantotta a felvo­nóban lévő lőszert. Horthy Mik­lóst öt repesz sebesítette meg a lábán, homlokán, lángoló ru­hájától égési sebeket szenve­dett. Helyettese, Szuborits Ró­bert korvettkapitány pedig ele­sett. Horthy egy időre a kelet­kező mérgesgázoktól eszméle­tét is vesztette. Ez alatt Wit- kowski sorhajóhadnagy, a hajó tüzértisztje és rangidőse ve­zette a hajót s vele a csoportot. Amikor Horthy visszanyerte eszméletét, ismét átvette a csoport vezetését, míg a hajó parancsnokságát Witkowskira hagyta. Miután az ellenség a tüzét a Novará-ra mint vezérhajóra összpontosította, a Helgoland felzárkózott melléje, s 10 óra 22-kor áthelyezte tüzét a Dartmouthra, hogy némileg te­hermentesítse a vezérhajót. A Saida lassacskán lemaradt, már 3000 méterre nőtt közöttük a távolság. Időközben a cs. és kir. ten­gerészrepülők is támadták a brit cirkálókat, egy ízben a K 179-es repülő légiharcot vívott két ellenséges repülőgéppel, közülük az egyiket olyan eredményesen lőtte, hogy az kénytelen volt a vízre leszállni. A K 179-es tíz találattal meg­úszta. A K 205-Ös lemerülésre kényszerített egy tengeralattjá­rót, amikor támadásra indult a gyorscirkálók ellen. Összesen hat tengerészeti repülőgép vett részt a harcban és felderítő re­A Novara gyorscirkáló püléseiken az ellenség moz­gásáról szerzett ismereteik közlésével eredményesen já­rultak hozzá a gyorscirkálók si­keres kitöréséhez. Válságos helyzet 10 óra 30 perckor a Novarát végzetes találat érte. Egy 15,2 cm-es lövedék a hátsó turbina­helyiségbe vágott és össze­roncsolta a kondenzátort, ahol a turbinákban elhasznált gőz válik ismét vízzé. 16 kazán kö­zül nyolcban a tüzet el kellett oltani, a többit is csak tenger­vízzel lehetett táplálni. A gép­személyzet megfeszített erővel dolgozott, hogy a gépeket to­vábbra is üzemben tartsa, azonban minden igyekezetük hasztalan volt. A Novara lobo­góval jelezte a mögötte haladó Helgolandnak, hogy már csak 10 percig képes folytatni az utat. A gyorscirkálók helyzete egy csapásra válságosra fordult. Biztos pusztulásuk elkerülhe­tetlennek látszott... (Folytatjuk) Dr. Csonkaréti Károly *

Next

/
Oldalképek
Tartalom