Somogyi Hírlap, 1993. július (4. évfolyam, 151-176. szám)

1993-07-24 / 171. szám

1993. július 24., szombat SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Termés 3300 hektárról A siófoki Siómente termelő- szövetkezet még az esőzések előtt betakarította terményeit majdnem 3300 hektárról: 1800 hektárról a búzát, 200 hektárról az őszi árpát, 300-ról a tavaszit, illetve ötszáz hek­tárról a borsót. Az átlagtermés hektáronként ötven mázsa búza, negyven mázsa őszi, il­letve 25 mázsa tavaszi árpa, borsóból pedig 20 mázsa. Közös kiállítás Balatonszemesen A balatonszemesi művelő­dési házban megnyílt Fábián Lajosnak és családjának együttes kiállítása. A négy művész fába véste, faragta érzéseit, illetve ecsettel a vásznon kalandozva mesél a magányról és a fájdalomról. A kíváncsiak augusztus 22-ig naponta 10-12 és 15-18 óra között csodálkozhatnak rá a tárlat remekeire. Járdát is építenek Kerekiben A kereki önkormányzat a járdák továbbépítését tervezi. A lakosság igényeit kiszol­gálva mielőbb szeretné a víz­vezetéket kiépíteni a temető­höz. Döntés a következő tes­tületi ülésen születik majd. Sikeres véradás Siófokon A helyi Vöröskereszt jól si­került véradónapot szervezett Siófokon. A Kőolajveze­ték-építő Vállalat és a vasút nyolcvanhat dolgozója össze­sen harmincnégy liter vért adott — térítésmentesen. Betakarították a herényi búzát Befejezte a búza betakarí­tást az újjáalakult nagyberényi szövetkezet. A hektáronként 51 mázsa terméshozamot a gazdálkodók az idei év aszá­lyos időjáráshoz viszonyítva elfogadhatónak tartják. Nagycsepelyen sportpálya A nagycsepelyi önkormány­zat 1,3 millió forintot szánt a falu újtainak felújítására, kar­bantartására. A fásítás és parképítés mellett a belvíz el­vezetésére is figyelmet fordí­tanak. A település fiataljainak nagy örömére még ebben az évben befejezik a sportpálya építését. Erre a célra pedig évi 400 ezer forintot szánnak. Óvoda kétmillió forintért Kötésén kétmillió forintos költségvetéssel föl újították az óvodát. Az év legjelentősebb beruházása mellett arra is fu­totta az önkormányzat erejé­ből, hogy a régi épületet, ahol az alsó tagozatos kisdiákok tanulnak, helyreállítsák. Orvosi rendelőre is jutott Jutón Betegek az egykori „szeneskamrában” Szép rendelőben fogadják már Jutón a betegeket Szakácsok, felszolgálók és a munkanélküliség Az a 6,5 százalék... Jutón, ezen a Sió-csator­nára támaszkodó apró telepü­lésen már jóideje gondot jelen­tett, hogy süllyedt az orvosi rendelőnek otthont adó épület, falai repedeztek. Igenám, de Szabaditól való különválásuk első esztendejében, 1991-ben előbb a hivatalt kellett kialakí­taniuk, no meg az utakat, jár­dákat rendbe tenni, tavaly pe­dig a gáz bevezetése emész­tette föl pénzüket. Mostanra azonban az önkormányzatnak helyet adó épület korábban szeneskamrának használt helysigében helyet szorítottak Orsi Mihály doktor úrnak és betegeinek. A rendelő, a váróterem na­gyon szép. Több mint egymil­lió-háromszázezer forintba ke­rült, de szükség is volt rá na­gyon, mert a település 536 la­kója között sok az idős, bete­geskedő ember. A lelkiismere­tesen dolgozó helyi Vöröske­reszt alapszervezet Lengyel Györgyné vezetésével (aki az országos vezetőségtől teg­napelőtt magas kitüntetést kapott) mindent megtesz az idős emberek segítéséért, de elkel a szakorvosi ellátás. Orsi doktor egyébként most azt is vállalta, hogy a korábbi egy alkalom helyett kétszer: ked­den délelőtt és csütörtökön es­tefelé fogadja a rászorulókat, akik amúgy az öt kilométerre eső Ádándon kereshetik föl. (Új minilaborját közösen vásá­rolta nemrég a két önkor­mányzat.) Sárai Gyula polgármester avatta föl az alaposan kicsino­sított épületrészt, amit ezen a tavaszon kezdtek rendbe tenni. A hivatal mérnöke, dr. Fehér Gyula vázolta papírra a tervet, s jórészt helybeli vállal­kozók valósították meg. Mint Némethné Vincze Mária, a falu jegyzője elmondta: mie­lőbb külön telefonnal szeret­nék ellátni az orvosi rendelőt, hogy nagy baj, riasztás esetén ne kelljen késlekednie az or­vosnak. Czene Attila Sokféle elszomorító lát­vány van. Ezek közé számít a munkaügyi központok folyo­sóin várakozók kisebb-na- gyobb csapata. Az ország úgy tudja, hogy a Dunántúl, kivált a Balaton körüli telepü­lések és Somogy falvai, váro­sai ilyen szempontból a sze­rencsésebbek közé tartoz­nak. Különösen a nyári sze­zonban errefelé szinte mindig akad valami munka - aki na­gyon akar, az dolgozhat. Igaz-e ez? - kérdeztük Vanya Lászlót, aki maga is munka- nélküliből lett - pályázat útján — a Somogy Megyei Munka­ügyi Központ balatonboglári ki- rendeltségének vezetője. Bogláron és a hozzá tar­tozó településeken - mondta- ez év januárjában 2203 volt a regisztrált munkanélküliek száma. Most, az első félév zártával, 1464. Az üdülési szezonban sokan találhatnak rövidebb-hosszabb időre munkát. Tény az is, hogy ezen a vidéken „csak” 6,5 százalék a munkanélküli-ráta. Az állásnélküliek tíz száza­léka egyébként pályakezdő, 83 százaléka pedig fizikai dolgozó. Igazán nehéz helyzetben azok vannak, akik már kimerí­tették a munkanélküli segé­lyezés egyévi időtartamát. Számuk jelenleg 116, ők az önkormányzatoktól kapnak szociális támogatást. (Erre a mintegy ötezer forintra mond­ják, hogy az éhenhaláshoz sok, a megélhetéshez kevés.) Esetükben — éppen régiónk kedvező adottságai miatt — arról sem feledkezhetünk meg, hogy a „szobáztatás”, tehát a lakószobák, lakások kiadása nem számít ke­reső-jövedelemnek. — Az alapproblémát ke­zelni kell. A balatoni települé­seknek például sokkal több szakácsra, felszolgálóra, pul­tosra lenne szükségük, mint ahányan ilyen szakképesí­téssel rendelkeznek. Ezért a munkaügyi központ már ta­valy is szervezett és ősszel ismételten indít olyan tanfo­lyamokat, amelyeknek elvég­zésével alaposan megnövek­szik a munkanélküliek esélye az elhelyezkedésre. Emellett ősztől ismét indul textilipari varrómunkás, a számító­gép-kezelői, illetve középfokú nyelvvizsgára felkészítő tan­folyam. Balatonboglár körzetében eddig 85-en éltek a részükre felajánlott tanulási lehetőség­gel, s az oklevél megszer­zése után jó néhányan azon­nal munkához jutottak. A helyzet korántsem könnyű, de nem is reménytelen. K. G. T. 1200 tonna Zárva a fonyódi pavilonok Fonyód belvárosában szo­morú képet nyújtanak a Delta-közi pavilonok. Az egész sor zárva tart — a nyár kellős közepén. Csupán a BB-bolt nyitott ki. Mint megtudtuk a város­gazdálkodási vállalattól: több üzletre érvényes bontási en­gedélyt adtak ki; néhány bérlő fellebbezett, szeptemberig ők folytathatnák tevékenységü­ket. A Somogyi Korona Rt há­rom üzletet bérel: a halsütőt, a fagylaltozót és egy büfét. Ezek nem nyitottak ki. Egy korábbi megállapodás értelmében a bérlők egyenlő mértékben fi­zetik a vízdíjat, de már tavaly is a városra hárult annak a költsége, mivel a Korona Rt a felszólítások ellenére sem egyenlítette ki számláját. Le is szerelték a vízórákat ezekben az üzlethelyiségekben. Csak a BB-bolt kap vizet, mert a cég rendesen fizeti a díjat. A városgazdálkodási válla­latnál azt is elmondták: a pavi­lonsor egy részénél az tette szükségessé a bontási enge­dély kiadását, hogy több fo­nyódi vállalkozó üzletközpont építésére szánta el magát. Nem nyitott ki a strand mel­letti, sokak által kedvelt Lidó étterem sem. A fonyódi város­gazdálkodási vállalatnál el­mondták: ez az üzlet nem bér­lemény, hanem a Somogy Megyei Vendéglátó Vállalat tu­lajdona, s a cégnél folyó priva­tizáció az oka, hogy nem nyi­tották ki. Horányi Barna Nem nyitott ki az idén a korábban kedvelt Lidó sem (Fotó: Király J. Béla) angolna a tóból A Balatoni Halgazdaságnak jelenleg első számú feladata az angolna halászata. A gazdaság hét hajója elektromos hálóval folytatja a munkát. Eddig össze­sen 120 tonna angolnát fogtak ki, s ezt mind Nyugat-Európába szállították. Nehezítette az an­golnahalászatot a késlekedő ta­vasz, mivel az angolna fogáshoz 16 fokos vízhőmérséklet szük­séges. Gondot okozott a július közepéig tartó szárazság is, mi­vel az alacsony vízállás miatt a Sió-zsilipeket nem nyitották meg, így az ott elhelyezett an­golnacsapdákat nem vehették igénybe. Angolnapusztulás az idén már nem lesz; a 2 éve ta­pasztalt parazitafertőzés ugyanis megszűnt. A Balatont egyébként 14 halőr figyeli, s még nem jelzett angolnapusztulást. Tornaterem épül Szabadiban Nyáron garázsban a család A balatonszabadi általános iskolások az előző' tanévben még egy régi buszgarázsból kialakított apró terembe jártak testnevelési órára. A képviselő-testület döntése alapján most tornaterem épül a faluban. (Fotó: Kovács Tibor) Szobáztat a pedagógus is Nyár, július. Balaton. Tö­meg­Tömeg? Talán megérke­zik majd... Minden második házra kiakasztva a tábla: zimmer frei. Életerős felnőt­tek főnek az út mentén sor­jázó kocsikban. (Vajon mun­kanélküliek lehetnek?) Villa frei, Haus frei — hirdetik magukat, igyekezvén elcsa­logatni a kevés vendéget a többi ügyeskedő s a bejegy­zett, tisztességesen adózó idegenforgalmi vállalkozás elől. A tó mentén épült és épülő házak tulajdonosainak szinte mindegyike az üdülte­tésből szeretné szaporítani az egyre sanyargatóbb árakhoz viszonyítva irreáli­san alacsony hivatalos jöve­delmét. Sokan vannak, sok látogatóra számítanak. Ezért áldozatokra is készek. Ösz- szehúzzák magukat család­jukkal együtt: garázsban, melléképületben töltik a megérdemelt, munka utáni nyári pihenésüket. — Hisszük, hogy megéri — osztotta meg velünk gon­dolatait Kapuvári Mártonné szárszói pedagógus. — S persze kényszer is, mert a keresetünkből a minimális életszínvonalat sem tudnánk tartani. Értelmiségiként nemcsak a dologiak kell hogy meghatározóak legye­nek számunkra. Szellemi ér­téket továbbadni csak akkor tudunk, ha magunk is bővít­jük ismereteinket. Ehhez könyvekre, művelődésre van többek közt szükség. Miből? Hat éve próbálkozunk e plusz jövedelemszerzéssel — folytatja. — Elsősorban visszatérő német vendége­ink voltak, vannak. Igénylik, hogy elbeszélgessünk velük. Ma már annak, aki lakáskia­dásra gondol, feltétlenül le­galább alapfokon tudnia kell valamilyen idegen nyelven, adott esetben a németet. Ez is alapfeltétele a minőségi vendéglátásnak, üdültetés­nek. — Számíthatnak a lakás­kiadók az utazási irodák se­gítségére? — Aki teheti, hogy a nap 24 órájában foglalkozni tud a vendégekkel, annak jobban megéri, ha magánúton, s nem utazási iroda révén adja ki a lakását. — Hat esztendő elég hosszú idő ahhoz, hogy ta­pasztalatokat is szerezzen az ember? — A Nyugat-Európából ide érkező vendégek sem az igazán jómódúak köréből va­lók. Ez azonban nem jelenti azt, hogy megelégszenek a középszínvonallal. Biztosí­tanunk kell a kultúrált, tiszta környezetet számukra, s programokat, amelyek során pihenhetnek, szórakozhat­nak — mindezt nem zseb­metsző árért. Van még ten­nivalónk e téren! N. M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom