Somogyi Hírlap, 1993. július (4. évfolyam, 151-176. szám)

1993-07-23 / 170. szám

1 6 SOMOGYI HÍRLAP — MŰVELŐDÉS 1993. július 23., péntek Tudományos atlaszok A Springer Hungarica egy évvel ezelőtt jelentkezett at­lasz-sorozatával, amelyet 14 kötetre terveztek. Eddig öt kö­tet látott napvilágot, a biológia, a világtörténelem, a csillagá­szat, a fizika és az építőművé­szet témakörében. Vala­mennyi kötet egyenként több ezer tárgyszót és több száz színes ábrát közöl. Még eb­ben az évben megjelenik a fi­lozófiai és a matematikai at­lasz. Jövőre tervezik a zenei, a kémiai, az élettani és az öko­lógiai kötet kiadását. Oscar-díjas cseh rendező halála Prágában 83 éves korában elhunyt Elmar Klos Oscar-dí­jas cseh filmrendező. Klos 1966-ban szlovák kollégájá­val, Jan Kádárral közösen kapta meg az amerikai film- akadémia díját az Üzlet a kor­zón című filmért. Oscar-díjas alkotásai mellett leghíresebb filmjei közé tartozik az Ott a végállomásnál, a Három kí­vánság, A halál neve Engel- chen és a Vágy, amelyet Ana- dának hívnak. Holland zenekar Budapesten A Holland Nemzeti Ifjúsági Zenekar ad koncertet ma Bu­dapesten a kongresszusi köz­pontban. A műsoron Csaj­kovszkij-, Prokofjev- és Franck-művek szerepelnek. A zenekar tagjai 15 és 20 év kö­zötti konzervatóriumi hallga­tók, akiket próbajátékokon vá­lasztottak ki. Az Európaszerte turnézó ifjúsági zenekarnak már több lemeze is megjelent. Kisalföldi nap Szentendrén Kisalföldi napot rendeznek vasárnap a szentendrei Sza­badtéri Néprajzi Múzeumban. A programban kézművesbe­mutatók szerepelnek, illetőleg megrendezik a népi iparmű­vészek vásárát is. Az érdeklő­dők szakavatott mesterektől leshetik el a korongozás, az agyagozás, a hímzés, a zsí- nórfonás, a csuhébaba-készí- tés, a fafaragás készítésének fortélyait. Szigetközi, csalló­közi, rábaközi táncokban és dalokban is gyönyörködhet­nek a tájnap vendégei. Vígszínházi sátor A Műemlékfelügyeleti Igaz­gatóság jogászai jogszerűen jártak el a Vígszínház sátrá­nak felállítása ügyében. A jog­szabályoknak megfelelően a Műemlókfelügyeleti Igazgató­ság adta ki első fokon az épí­tési engedélyt; ez a Nyugati pályaudvar melletti terülten álló két fa kivágását is lehe­tővé teszi. A Vígszínház he­lyettük 26-ot telepít a felállí­tandó sátor köré, Népzenei tábor Síkfőkúton A festői környezetben a hét közepén nyílt meg a népzenei tábor Síkfőkúton. Számos népzenerajongó érkezett a ha­tárainkon túlról is: a volt Kis-Jugoszláviából, Ausztriá­ból, az erdélyi Székről. Nyári egyetem Ötvenharmadik alkalommal nyitotta meg a kapuit a héten az ország legrégbbi és legna­gyobb nyári egyeteme Debre­cenben. Eddig összesen több mint tízezren ismerkedtek az egyetem kurzusain a magyar nyelvvel és kultúrával a szom­széd államoktól egészen Ja­pánig és Kanadáig, Csiszár-kép a múzeumban A siófoki Kálmán Imre Múzeumot naponta 40-50 érdek­lődő látogatja. Az állandó kiállítás egyik legmegbecsültebb képét az önkormányzat vásárolta nemrég Csiszár Elektől. A Kálmán Imre sétány című alkotás még 1991-ben készült. (Fotó: Csobod Péter) Sci-fiben elsők voltunk A honfoglaláskori magyar konyha Tudunk-e egyáltalán valamit a honfoglaláskori magyar konyháról? írásos emlékeink nem maradtak fenn. A kora­beli krónikák és feljegyzések nem beszélnek a konyháról, nem említik a magyar étkezési szokásokat. Kétszázhúsz éve jelent meg az első magyar nelyvű sci-fi, e műfajban szinte páratlan alko­tás. Dr. Krizsán László iroda­lomkutató Göböl Gáspárnak, a csopaki születésű kecske­méti prédikátornak tulajdonítja ezt az elsőséget. A gazdag életút jó ismerője említi, hogy Göböl Gáspár lefordította Shakespeare Hamlet című drámáját, és mellette az euró­pai irodalom számos remek­művét is. A tudós pap halálá­nak 175. évfordulóján Csopa­kon megemlékezést tartottak. Mindebből egyes kutatók azt a hamis következtetést vonták le, hogy a Kárpát-medencébe érkező „barbár” lovas-nomád magyaroknak csak nagyon primitív konyhája lehetett. Úgy vélték, a magyar konyha való­jában a honfoglalás után alakult ki, főleg a bizánci, a német és a szomszédos szláv konyhák ha­tására. Milyen lehetett a honfogla­láskori magyar konyha és ösz- sze lehet-e hasonlítani a sokak által fejlettebbnek tartott nyu­gat-európai konyhákkal? A kérdésre Magyarországon, Kö- zép-Ázsiában, Kelet-Turkesz- tánban (Ujguriában), Tibetben, Mongóliában és Kínában vég­zett többrétű régészeti, törté­nelmi és néprajzi kutatások vá­lasza egyértelműen a követ­kező: a honfoglaláskori magyar konyhát nem lehet összehason­lítani a nyugat-európai kony­hákkal, mert konyhafilozófiája teljesen más volt, és gasztro­nómiai szempontból sokkal magasabb színvonalon ált, mint a korabeli nyugat-európai konyhák. A régészeti leletek fontos nyomravezető irány felé mutat­nak. AIX. és X. századbeli hon­foglaláskori sírokban több alka­lommal bográcsokat vagy fel­függeszthető üstszerű fémedé­nyeket találtak. Az alapanya­gokra könnyedén következtet­hetünk. A honfoglalók egyrészt állattenyésztéssel, másrészt földműveléssel foglalkoztak. A gabonafélékből kenyeret, lan- gallószerű lepényt sütöttek, és kását főztek. Zöldségeket és gyümölcsöket is fogyasztottak. A római kori feljegyzések megemlítik, hogy Kr. u. a III. és IV. században Pannóniában a legkedveltebb zöldségféle a káposzta volt. A káposzta után nagyon kedvelték még a répát, a céklát, az uborkát, a hagy­mát, a fokhagymát, a tököt és egyes salátaféléket. A kedvelt gyümölcsök közül a feljegyzések megemlítik az almát, a körtét, a szilvát, a ba­rackot és a cseresznyét. A ké­sőbbi népvándorlások, hódítá­sok nem változtatták meg a Kárpát-medencében termelt gabonák, zöldségek és gyü­mölcsök összetételét. A Kárpát-medence gazdag volt erdőkben és vizekben, te­hát vad és hal is bőven került a bográcsba. Ugyanígy gombák és vadgyümölcsök. A modern étkezéstörténeti kutatók egyértelműen elfogad­ják, hogy a ma használatos tej­termékek nagy részét a kö­zép-ázsiai lovas és állatte­nyésztő népek fedezték fel és állították először elő (joghurtot, ayramot, kefirt, kumiszt és kü­lönféle sajtokat). A honfoglaló magyarok tehát minden bi­zonnyal többfajta tejterméket készítettek és fogyasztottak. Minden bizonnyal használtak illatos friss és szárított füveket, mint a kakukkfüvet, a borsfüvet, a csombort és a tárkonyt. Egyes francia kutatók úgy tart­ják például, hogy a tárkony a honfoglaló magyarokkal került Európába. A honfoglalás előtti korokban őseink közeli kapcso­latban álltak kelet-ázsiai (kínai), közép-ázsiai (türk), arab és bi­zánci kereskedőkkel. Egy gyorsan mozgó lovas­népnek élelemtartalékokra volt szüksége. Egyes élelmiszere­ket és alapanyagokat tehát tar­tósítani kellett. A korabeli szo­kások szerint főleg szárítással, füstöléssel, aszalással és sa­vanyítással tartósítottak. Nem­csak húsokat, de egyes tejter­mékeket is füstöléssel is tartó­sítottak, főleg a sajtot és a tú­rót. Somogybán például még ma is a füstölt túrót tartják az egyik legősibb somogyi ételnek a hagyományokat őrző Dráva menti falvakban. Tudjuk, hogy gyakran bográcsot használtak, tehát előszeretettel főztek. Dr. Cey-Bert Gyula Róbert előadása a kaposvári ma­gyar ó'störténeti találkozón tegnap hangzott el. HORTHY, A TENGERÉSZ (3.) T fízkeresztség, vaskoronarenddel Az Erzherzogin Friedrich gőzkorvett és iskolahajó A pólai haditengerészeti pa­rancsnokság 1915. május 23-án, délután 4 órakor értesült az olasz hadüzenetről. Haus tengernagy kiadta a parancsot, amit a vezérhajó árbocára fel- kúszón jelzőlobogó adott hírül: „Kazánokat felfűteni!” Flottahadművelet A hadműveletre úgyszólván az egész hajóhad kifutott, hogy Olaszország keleti partján, Ve­lencétől Brindisiig szétlőjje a vasútvonalat, berendezéseit, hídjait. Ezen akarták az olaszok a frontra dobni a csapatokat. A sikeres, meglepő rajtaütés ál­mában érte az ellenséget, s így csak két héttel később indíthat­ták átütőnek tervezett offenzívá­Nagybányai Horthy Miklósról a fiatalabb nemzedékek alig tudnak valamit. Pedig 1920. március 1-jé- től 1944. október 15-ig kormányzó államfó'ként állt az ország élén. Horthyt, az Osztrák-Magyar Mo­narchia haditengerészetének tiszt­jét, parancsnokát még kevésbé ismerik. Holott 50 éves koráig a tenger és a flotta töltötte be egész valóját. Részleteket közlünk a Zrí­nyi Kiadó közeljövőben megjelenő könyvéből. jukat. Közben a monarchia had­vezetőségének volt ideje átcso­portosítani erőit. Elsőként, este 7 órakor a fel­derítő csoport hagyta el Pólát. Fél órával később Haus ten­gernagy átköltözött a Habs­burg csatahajóra, amely az egész hajóhad élén haladt. 8 órakor a csatahajók is kifutottak, velük a Sankt Georg páncélos cirkáló és a Novara-csoport... A hajók az olasz part előtt 25 mérfölddel szétszóródtak, mindegyik ment az előre kijelölt célpont felé. A Novara a táma­dás legészakibb szárnyára ke­rült. Kíséretében volt a Scharfs­chütze romboló és négy torpe­dónaszád. Hajnali 3 órakor értek Porto Corsini elé. Horthy itt pa­rancsot adott a rombolónak, hogy farral hatoljon be abba az 1200 méter hosszú, 30 méter széles csatornába, ahol búvár­naszádok és torpedónaszádok jelenlétét sejtette. A műveletet a tengerről a Novara és a torpe­dónaszádok fedezték. Már tíz perce hátrált a csatornában a romboló, amikor az olaszok fel­ébredtek. „Ma cha cosa volete?” — kiáltott a Scharfschütze felé egy olasz katona a lövészárok­ból („Ugyan mit akartok?”). Nowotny korvettkapitány tüzet vezényelt. A romboló szétlőtte a jelzőállomást, az őrházakat, vámházakat, és lőtte a lövé­szárkokat. Harcban a Novara Hamarosan három olasz tü­zérüteg is bekapcsolódott a harcba. A romboló szorult hely­zetbe került: a parti lövészárok­ból puskatűz, 500 méterről gép­puskatűz és 1000 méterről ágyútűz árasztotta el. De csodá­latos módon egyetlen találatot sem kapott... A romboló felada­tát — a jelzőállomás lerombolá­sát — teljesítette. Még ezelőtt kapcsolódott be a harcba a Novara, amely a lakta­nyát, a lőszerraktárakat és az ütegeket lőtte. Az olasz tüzér­ség hamar észrevette a nagy hajót, s tüzét a Scharfschützéről áttette a Novarára és a körülötte lövöldöző torpedónaszádokra. Az olaszok itt sikeresebbek vol­tak. Egy lövedék eltalálta a 80 T torpedónaszád tiszti étkezdéjét és a hajótestet a vízvonal... A Novara szintén kapott talá­latokat. Elesett a torpedótiszt, és négy tengerész. Hárman sú­lyosan, heten könnyebben megsebesültek. Az olasz em­berveszteség ennek a húszszo­rosa volt. Horthy hajnali 4 óra 50 perckor parancsot adott a tüze­lés beszüntetésére, majd három torpedónaszádjával megindult először Trieszt felé, de a menet közben kapott parancsra irányt változtatott, és visszatért Pó- lába. A Scharfschützét már ko­rábban útnak indította a sérült torpedónaszáddal. Vitézi tett Bár nem tartozik szorosan Horthy akciójához, megemlítjük, hogy hajnalban a Tatra és a Csepel rombolók találkoztak két olasz rombolóval, s közülük az egyiket, a Turbinát tűzharcban elsüllyesztették... Az olasz ha­jóhad csak ekkor, reggelre éb­redt föl, de már hiába futottak ki... A Novara — és Horthy — ezen a napon esett át a tűzke­resztségen... Horthy Miklós sorhajókapi­tányt „az ellenség előtt tanúsított kiválóan vitéz és eredményes magatartásáért” a hadi- ékítményes III. osztályú vasko­ronarenddel tüntették ki. (Folytatjuk) Dr. Csonkaréti Károly A Központi Állami Üdülő, Balatonőszöd, azonnali hatállyal felvesz női munkavállalókat szállodai és mosodai munkára Elsősorban környékbeliek jelentkezését várjuk. Jelentkezés: Balatonszemes, Pósa L. u. 14. Tel.: 84/360-000 (13755) MANHATTAN­koncert az Orfeum Sörkertben, 1993. július 28-án 19 órai kezdettel Kiskorpád Község Önkormányzatának Képviselő testületé a helyi óvodavezetői állás betöltésére pályázatot hirdet Pályázati feltételek: szakirányú felsőfokú végzettség, Belépő: 150 Ft legalább 5 éves szakmai gyakorlat. Állás betölthető 1993. szeptember 1-től. Előtte személyes találkozás a MANHATTAN együttes tagjaival a Sétáló utcai Orfeum Gyrosban, Pályázat benyújtható a Polgármesteri Hivatalba, Kiskorpád, Petőfi u. 20. Határidő: 1993. augusztus 15. 17 Órától. (13782) Bérezés a hatályos jogszabályok szerint. <13259) l

Next

/
Oldalképek
Tartalom