Somogyi Hírlap, 1993. július (4. évfolyam, 151-176. szám)

1993-07-22 / 169. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁG 1993. július 22., csütörtök Gázvezeték-avatás Esztergomban Ünnepélyes külsőségek kö­zött gyújtották meg a gázfák­lyát kedden Esztergomban, ahová elérkezett a Komárom- Esztergom megye több térsé­gében épülő földgáz-hálózat vezetéke. Jelentős állami tá­mogatással Dorog jutott elő­ször a megyében földgázhoz, majd további nyolc település következett. Az idén Eszter­gomon kívül Komáromban, Tatabányán, Tatán és Nyer­gesújfalun kezdik meg a ház­tartások, az intézmények és az ipari fogyasztók rákapcso­lását a rendszerre. Az ÉT a bedolgozókért A munkanélküliség mérsék­lése miatt is fontos lenne a be­dolgozók nagyobb arányú fog­lalkoztatása - hangzott el az Érdekegyeztető Tanács Bér- és Munkaügyi Bizottságának keddi ülésén. A testület átte­kintette a bedolgozói munkavi­szony szabályozására kidol­gozott jogszabály-tervezetet. Az állandó foglalkoztatottak számának csökkenésével együtt a bedolgozók száma is csökkent. A korábbi 25 ezer helyett számuk ma már alig több mint 2000-te tehető. Többlet exporttámogatás Többlet exporttámogatás elnyerésére pályázatot hirde­tett a földművelésügyi minisz­ter az Agrárpiaci Rendtartás Tárcaközi Bizottság javasla­tára egres és ribiszke exportő­rök számára. Az exporttámo­gatás 7.000 forint tonnánkénti támogatást jelent a pályázatot elnyerő exportálók részére. A jelenlegi pályázat azok szá­mára jelent lehetőséget, akik saját vagy bérelt ültetvényü­kön termelt áruikat közvetlenül exportálják, illetve akik 1993. június 15. és július 31. között egrest legalább 15, feketeri­biszkét pedig legalább 12 fo­rintos kilogrammonkénti áron vásárolták, illetve vásárolják fel a gyümölcstermelőktől, és ezt az árut exportálják. Szegény aratás Fejér megyében Az utóbbi évtizedek legsze­gényebb és legkoraibb búza aratásának a befejezéséhez közelednek a Fejér megyei mezőgazdasági nagyüzemek. A kiváló természeti és termő­helyi adottságú megyében 1970 óta - amikor is hektá­ronként 4 tonna kenyérgabo­nával fizettek a földek - nem voltak a mostanihoz hason­lóan alacsony hozamok: a hetvenezer hektár búza átlag­termése hektáronként 3,4 tonna körül alakul. Az ala­csony hozamokat azonban némiképp ellensúlyozza a jó minőség, s a megfelelő hekto­litersúly. Assistance biztosítás Magyarországon Újfajta biztosítási formával jelent meg a hazai piacon az Atlas Biztosító. A gépjárműre szóló, úgynevezett assistance biztosítás külföldön régóta is­mert, és e héttől már Magyar- országon is köthető. Az újfajta biztosítás nemcsak belföldön, hanem csaknem valamennyi európai országban érvényes. A szolgáltatásba beletartozik egyebek között a balesetet szenvedett jármű mentése vagy helyszíni javítása, haza- szállítása. A biztosító meg­szervezi továbbá az alkatré­szek beszerzését, téríti a vá­rakozásra kényszerülő biztosí­tott szállásköltségét, illetve gépkocsit bérel számára. Ha jég veri a termést... Biztosítási tudnivalók — kistermeló'knek A szeszélyes időjárás alighanem a nyár hátralevő részére is tartogat meglepetéseket. Érdemes tehát megjegyezni: a mezőgazdasági kistermelők — a tsz-ekkel, állami gazdasá­gokkal ellentétben — csak jégkárra köthetnek biztosítást. Az előírások azt is rögzítik, hogy a társaság kizárólag akkor fizet, ha a kár mértéke meghaladja a növények jégverés nélkül várható terméshozamának 5 százalékát. A biztosítási díj egyébként attól függ, hogy a termesztett növényben mekkora kárt okozhat egy esetleges jégve­rés. Ennek megfelelően a biz­tosító öt kockázati osztályba sorolja a növényeket: — az első osztályba tarto­zik például a kevésbé érzé­keny cékla, lóhere, lucerna, répa, zellergyökér; — a másodikba az árpa, a brokkoli, a burgonya, a búza, a kukorica, a káposztafélék, a napraforgó, a rozs, a zab, a sóska, a spenót; — a harmadikba a bab, a borsó, a kapor, a mák, a pad­lizsán, a saláta és az összes gyógynövény; — a negyedikbe á dinnye, a dohány, a paprika, a para­dicsom, az uborka, a szója­bab, a zöldborsó, a vörös­hagyma; — az ötödikbe pedig a le­gérzékenyebbek, azaz a szőlő és a gyümölcsök. A biztosítási díj az ötödik kockázati osztályban akár tíz­szer akkora is lehet, mint az első osztályban. Egy kisebb — 1 -2 hektáros — földterület biztosítási díja ennek megfe­lelően szezononként 60-70 000 forint körüli összeg. Felét a szerződés megkötésekor kell kifizetni, a teljes összeget pedig a betakarítás, illetőleg a szüret után kell kiegyenlíteni. Az egyéni szerződéseken kívül köthetnek a gazdák úgynevezett csoportos bizto­sítást is egy-egy szakcsoport vagy község nevében. Ilyen­kor elegendő 10 százalék elő­leget lefizetni — a fennma­radó részt a termés eladása után, a termés árából kell kifi­zetni. A díjakat egyébként több évtizedes kockázati statiszti­kák alapján állapítják meg a társaságok, s természetesen csak olyan formákat, konst­rukciókat szerepeltetnek, amelyekről az elmúlt idősza­kokban — az előfordulás alap­ján — gyakorlati tapasztalato­kat szereztek. Ez magyarázza azt, hogy például sáskajá­rásra nincs kidolgozott szer­ződésminta; a nagyétvágyú mindenevők ugyanis hat évti­zede nem lakmároztak föl számottevő termésmennyisé­get. Domi Zsuzsa Rubik Ernő vezette a nemzetközi zsűrit Csibe lesz az expo kabalája Kihirdették a pályázat eredményeit Lezárult a Világkiállítási Programiroda kabalafigura- pályázatának második — zártkörű — fordulója. A Ru­bik Ernő vezette nemzetközi zsűri a tizenegy meghívott alkotó közül egyhangúlag a Los Angelesben élő, ma­gyar állampolgárságú Bá­nyai Istvánnak ítélte oda az egymillió forintos fődíjat a Világkiállítási Programiroda sajtóirodája. A közlemény szerint az első helyet kiérdemlő művész egy pályaműkettőst küldött be, amelynek alakjai ugyanarra az alapötletre, s ugyanazokra a motívumokra épülnek. E két kabalafigura közül a zsűri 7:4 arányú szavazást követően a „csibét” jelölte győztesnek. A Világkiállítási Programiroda a zsűri döntése után megbízza Bányai Istvánt, hogy a meg­adott szempontok alapján lás­son hozzá a két figura külön­féle változatainak kidolgozá­sához, annak érdekében, hogy eredetiségük, kommunikációs értékük a mostaninál is jobban kidomborodjon. így válhat igazán az 1996. évi világkiállítás rokonszenves „hírvivőjévé”, és valósulhat meg a grafikusművésznek, egyúttal a pályázat kiíróinak az a törekvése, hogy az Expo ,96 győztes kabalája markáns mó­don térjen el a korábbi nem­zetközi eseményeken megis­mert figurák jellegzetes motí­vumaitól. Üzem a volt gabonatárolóban Ma kezdik a költözést — Augusztus 16-án indul a termelés A Tab térségi foglalkozta­tási gondok enyhítésében je­lentős szerepe lesz annak a kétszintes létesítménynek, amelyet a nágocsi önkor­mányzat a helyi termelőszö­vetkezettől megvásárolt egy­kori gabonatároló épületéből, jelentős anyagi ráfordítással — a mai kor követelményei­nek megfelelően — üzem­csarnokká (cipőfelsőrész-ké­szítő üzem, illetve textil-varro­dai célra) alakíttatott át. A beruházó, a tervező, a ki­vitelező és az érintett szakha­tóság képviselői a tetőtéri rész műszaki bejárását, a héten végezték el Nágocson. Szi­getvári György kaposvári épí­tész tervei alapján a kivitele­zést a Tabép kft szakemberei végezték. Egy évvel ezelőtt kezdték az átalakítási, felújí­tási munkát. Igaz, az építke­zés — finanszírozási problé­mák miatt — több alkalommal is leállt. Májusban teremtődtek meg a felvételek a befeje­zésre. Ennek során megépült a mintegy 860 négyzetméter­nyi hasznos területtel rendel­kező ruhaüzem, a szociális és egyéb helyiségekkel együtt. A korábbi nyeregtetős épülethez bővítményként kapcsolódik a bejárati rész, valamint az anyagmozgatáshoz szüksé­ges felvonó. A leendő új mun­kahelyen és tanműhelyben tágas, világos munkatér és ki­szolgáló helyiségek állnak ké­A műszaki átadás előtti utolsó simítások (Fotó: Sebők Dezső) szén a beüzemelésre. Épület- gépészeti rész is kapcsolódik a több műszakban is jól hasz­nálható modernm üzemcsar­nokhoz. A piaci viszonyoktól füg­gően akár 200 fő feletti lét­szám foglalkoztatása is elkép­zelhető ebben az új kétszintes objektumban. Lapunk infor­mációi szerint a Gála Női Ru­haipari Kft szerdán már meg is kezdi az új csarnok „birtokba vételét”. A termelés a gyártó- csarnokban augusztus 16-val indul. (Krutek) Versenyfiitás a tőkéért Hídfő szerepünket egyre inkább elveszítjük — Nagy vonzerőt jelent Kína és a Távol-Kelet A kelet-európai országok közt a tőkebefektetésekért folytatott versenyfutásban a közeli években inkább erő­södő közdelem várható, mint határozott együttműködés. A tőkebefektetők számára ugyanis rendkívül nagy ígére­tet jelent Kína és a távol-keleti térség, miközben Nyugat-Eu- rópában a termelői lobbik tá­vol tartják piacuktól a kelet-eu­rópai árukat — állapítja meg az Invest in Hungary című an­gol nyelvű magazin közép-eu­rópai befektetési lehetősége­ket elemző felmérése. Az elemzés szerint Csehor­szágot, Szlovákiát, Lengyel- országot és Magyarországot összehasonlítva hazánkban a legstabilabb a politikai rend­szer, legfejlettebb a vállalko­zói szektor és legelőrehaladot- tabb a piacgazdasági jogalko­tási folyamat. Viszont Ma­gyarországon a legmagasab­bak a bérek, és az is hátrá­nyos, hogy az ország határos a balkáni háború érintette terü­letekkel. A legtöbb külföldi tőke továbbra is Magyaror­szágra áramlik, de korábbi hídfő szerepünket egyre in­kább elveszítjük. Ennek elle­nére a külföldi befektetők bi­zalma valószínűleg fennma­rad, feltéve, ha a jelenlegi gazdaságpolitikai elképzelé­sek megvalósulnak — állapít­ják meg a dokumentum szer­zői. Országos raktárház-hálózat Amerikai segítség mezőgazdaságunknak Több szakmai program fejezó'dött be, illetve kezdődik el ezekben a hetekben amerikai közreműködéssel a magyar mezőgazdaságban — tájékoztatott a VOCA, az Önkéntes Tengerentúli Cooperatív Segélyszervezet munkatársa. A VOCA-t, amely 1990 óta tevékenykedik hazánkban, az amerikai szövetkezetek hoz­tak létre, annak érdekében, hogy szakmai támogatást ad­janak a külföldi gazdálkodók­nak és szövetkezeteknek. Bu­dapesti irodáját tavaly év ele­jén nyitotta meg. Az elmúlt há­rom évben több tucat munka- programban vettek részt ha­zánkban a VOCA szakértői. A jelenleg folyó munkáról a magyar iroda munkatársa el­mondta: a napokban fejező­dött be többek között Répce­lakon a Rábamenti Állami Gazdaságban az a jelentős sertéstenyésztési projekt, amelynek során a magyar módszerről mondott véle­ményt egy USA-beli szakértő. Ennek lényege: alapvetően megfelelőek a tenyésztési ‘kö­rülmények, ám a technológia néhány részterületén lehet még javítani a kedvezőbb eredmények elérése érdeké­ben. Ezek többek között: a ta­karmányösszetétel megváltoz­tatása, az úgynevezett luxuse­tetés megszüntetése, a mes­terséges megtermékenyítés helyett ismét a természetes pároztatás alkalmazása az alomszám növeléséért, vala­mint a marketingmunka javí­tása. Az elhullási arányszámmal azonban igen elégedett volt az amerikai tanácsadó, mivel ez kedvezőbb értékeket mu­tatott az amerikaiaknál is. Emellett amerikai szakér­tők tevékenykedtek a kö­zelmúltban a tsz-privatizáci- óval kapcsolatos szakmai kérdések kiértékelésében, a málnatermesztéssel és érté­kesítéssel összefüggő terü­leteken is. A közeljövőben egy országos raktárház-há­lózat kiépítésének lehetősé­geit, valamint a faiskolai termelés és értékesítés módszereinek javítását vizsgálják majd az amerikai szakemberek Magyarorszá­gon. Mától kiárusítás a Női Cipőboltban! Cipőket, szandálokat, papucsokat kínálunk óriási árengedménnyel- amíg a készlet tart! Kaposvár, Fő u. 25. (13807) 4 i

Next

/
Oldalképek
Tartalom