Somogyi Hírlap, 1993. július (4. évfolyam, 151-176. szám)
1993-07-21 / 168. szám
8 SOMOGY HÍRLAP — SZÍNES VILáG 1993. július 21., szerda AZ EZER SZÉKELY LEÁNY NAPJA A folklór csíksomlyói találkozója így vonultak az „ezer székely lányok” (Fotó: Metz Márton) A JÓKOR JÖTT FILM Az örök játékos Piros Ildikó egy új szerepről, a játékszenvedélyről és a gördeszkáról A Somogyi Hírlapban az elmúlt esztendők nyarain is beszámoltunk a székelyföldi Hargita megye érdekes néprajzi találkozójáról, az ezer székely leány napja július eleji rendezvényéről. Az első ilyen rendezvényt még 1931-ben tartották, amikor a néppel és népért érző értelmiségiek rájöttek: az impérium és életmódváltozás miatt rohamosan felejteni kezdték a népviseletet, a népi szokásokat, a népi mesterségeket, s a hajdan rendtartó székely faluközösség erkölcsiségében is fellazult. Akkor határozta el a katolikus egyház, hogy a székely- ség sokszáz éves zarándok- helyére, a csíksomlyói kegytemplomba hívja a népviseletbe öltözött fiatalokat, imádkozni sorsuk jobbra fordulásáért, egyben népszerűsíteni a szövés, fonás, faragás és más népi mesterségek hagyományait, nem feledkezve meg a tiszta forrásból táplálkozó dalokról, táncokról sem. S Csíksomlyó így vált az 1930-as, 1940-es években ünnepévé a nép lelkében élő értékeknek. Mígnem a homogenizáló szocializmus véget nem vetett a buzgalomnak. Az 1989-es romániai fordulat után ismét fölelevenítették a hagyományt. A lélek felszabadulását sok-sok ezer, népviseletbe öltözött fiatal Csík- somlyóra zarándoklása is jelezte. így volt ez az azutáni években, s az idén július 3-án is. Amiért érdemes késve is megemlíteni a rendezvényt, arra somogyi vonatkozása is alapul szolgálhat. Ugyanis az idén az ezer székely leány napján a szabadtéri nagy amfiteátrum színpadán nemcsak székelyföldi együttesek léptek színpadra, hanem sok tapsot kaptak a tabi és siófoki népi együttesek is. Tab a Hargita megyei Tusnádnak a testvére, Siófok pedig Gyergyószentmiklósnak. S köztudott az is, hogy számos Somogy megyei helység több Hargita megyei helységgel tart fenn testvérkapcsolatokat. El is hangzott az ötlet: milyen jó lenne, ha a jövő esztendei ezer székely leány napján több magyarországi testvér- közösség, város népi együttese, zenekara fellépne a Somlyói színpadon. Nyilván ehhez a két megye művelődéséért felelős tényezőinek összehangolt szervezésére lenne szükség. De talán épp az ezer székely leány napja lenne az a dátum, amire időzíthetnék az egyes helységek lakói székelyföldi kirándulásukat. Sokszínűbbé, változatosabbá válhatna így a műsor, s a két megyét elválasztó ezer kilométer fáradsága tova- foszlana az ismerkedés kézszorításával. Bálint András Június 30-án kezdődött a Kisváros című új, 20 részesre tervezett tv-sorozat forgatása, amelynek egyik női főszereplője Piros Ildikó. — Ez a film azért jött jókor — mondja Piros Ildikó —, mert már két éve nem forgattam. Vannak olyan fohászai a színésznek, hogy „de jó volna, ha...” és akkor csörög a telefon és azt mondják: 20 részes sorozat. Várkonyi Gábor rendezi, elvállalom-e? Igazán nagyon boldog voltam. Különben is, a pályán eltöltött ennyi év után azt hiszem, elmondhatom, hogy szerencsés ember vagyok. Sok szép és jó dolog áll mögöttem. Vannak pontok, amiket jelölök az életemben, ilyen volt Mesterházi Pesti emberek című darabja, amit jó régen csináltunk Várkonyi Gáborral. És akkor telnek az évek, és felemeli a telefont, és újra találkozunk. Azt hiszem, akik ebben a szakmában egy nyelven beszélnek, ha nagy időközönként is, de mindig úgy találkoznak, mintha tegnap lett volna. A kapcsolat ugyanúgy működik, mintha nemrég találkoztunk volna. Ez a sorozat izgalmas kihívás számára. — Bár már a következő szezon színházi terveit dédelgetem magamban, azért nagyszerű, hogy a nyár a filmezéssel telik. Újfajta szituációt kell megélnem, egy gyógyszerésznőt játszom, aki alig felnőtté érett, makrancos kislányát egyedül neveli. Nagyon jó az is, hogy olyan kollégákkal találkozom, akikkel még sohasem játszottam. Közéjük tartozik Kozák András, Usztics Mátyás és sok tehetséges fiatal. Figyelem őket, és egyszercsak az ember ráérez, hogy milyen jó ez a játék, hogy „másféle húron kell pendülnie.” Nagyon szeret játszani. — Minden nap játszom, a szónak nemcsak színészi értelmében. Otthon a férjemmel, Huszti Péterrel, meg a két felnőtt fiammal — 21 és 17 és fél évesek már! Kártyázunk, sakkozunk, kitalálunk bonyolult felírás játékokat. De a tenisz is remek játék, vagy bármelyik sport. Az olvasási élményekből azt is leszűrtem, hogy a nagy alkotók megőrizték játékos kedvüket, nemcsak Karinthyék, hanem sokan mások is. A játék frissít, konzervál, kikapcsol, feltölt, erőt ad. Most például az az őrületem, hogy szeretnék megtanulni gör- deszkázni. De tavaly egy rossz teniszmozdulattól leszakadt a vállamban egy izom, és azóta a családom félt. „Mama, ezt már ne tanuld, nem való neked!” — mondják. És sajnos igazuk van, mert én nem törhetem össze kezem-lábam; mi lenne velem akkor a színpadon? így a gördeszkázást valószínűleg föl kell áldoznom a színészet oltárán. László Zsuzsa HORTHY, A TENGERÉSZ (1) Kenderestől Fiúméig Horthy Miklós a család ötödik gyrmekeként 1868. június 18-án született Kenderesen. Élete szokványosán indult. Az elemi iskola első két évét itt, a következő kettőt Debrecenben végezte, majd szülei beíratták a soproni Laehne-neve- lőintézetbe, hogy a kor szokása szerint elsajátítsa a német nyelvet. A soproni gimnázium négy esztendeje után, 14 éves korában vált Horthy a fiumei császári (és) királyi Haditengerészeti Akadémia növendékévé. Vonzó titkok Kisdiák korától megmagyarázhatatlan vágy vonzotta a tenger és a tengeren túli titokzatos világ felé, amelynek eléréséhez akkoriban egyetlen út vezetett: az osztrák-magyar haditengerészet tisztjévé kellett lennie. E pályához azonban ki kellett erőszakolni szülei beleegyezését. Ugyanis a családban már volt valaki — négy évvel idősebb bátyja, Horthy Béla —, aki két hónapNagybányai Horthy Miklósról a fiatalabb nemzedékek alig tudnak valamit. Pedig 1920. március 1-jétó'l 1944. október 15-ig kormányzó államfó'ként állt az ország élén. Horthyt, az Osztrák-Magyar Monarchia haditengerészetének tisztjét, parancsnokát még kevésbé ismerik. Holott 50 éves koráig a tenger és a flotta töltötte be egész valóját. Részleteket közlünk a Zrínyi Kiadó közeljövőbeni megjelenő' könyvéből. pal tengerész hadapróddá (kadéttá) avatása előtt 1880. május 29-én, egy gyakorlaton, 18 esztendős korában életét vesztette. A kérdés azóta sincs megfejtve: ugyan milyen titokzatos erő csábított egy magyar alföldi középbirtokos nemesi családból csaknem egyszerre két ifjút a tengerre? „Anyámnak — írja Horthy az „Emlékirataim”-ban — mégis sikerült atyámat áthangolni és én, szüleim emlékét áldva, szívem mélyéből hálás vagyok nekik, hogy számomra elérhetővé tették azt a hivatást, gyermekkorom álmát, mely végül is vágyakozásom beteljesülését jelentette...” Az Akadémia volt a monarchiában az egyetlen intézmény, amelyben a haditengerészet hivatásos tisztjeit képezték 1918-ig... Az Akadémia növendékei a gyakorlati képzést hajón kapták. A képzés négy évig tartott. A negyedik évfolyamot sikerrel végzetteket II. osztályú tengerészkadétokká avatták, majd beosztották őket valamelyik hajóra, s újabb vizsga után kaptak tiszti beosztást... A jelentkezők alapos válogatáson estek át. ”...Az én 1882-es évjáratomból —, írja Horthy —, mindössze csak 42 jelöltet vettek fel, holott a jelentkezők száma, ha jól emlékszem 612 volt. A követelmények szigorúságára jellemző, hogy a négy év folyamán negyvenkettőnk közül több mint egyharmada kiválni kényszerült s végül is csak huszonhetünket avattak hadapróddá...” A vidám kadét Előfordult, hogy az egyik gyakorlaton azt a kötelet, mely a vitorlarudat vízszintesre rögzíti, tévedésből kibontották, és Horthy a 20 méteres magasból leesett. Az árboc mentén zuhanva a kötelekben akart megkapaszkodni. Ezzel ugyan leégette a tenyerét, de megmentette az életét. Természetesen kórházban foltozták össze, mert jónéhány töréssel maradt a fedélzeten. Szerencsére Horthy sérülései nem voltak olyan súlyosak, mint Béla bátyjáé... Horthy — amint Kőnek Emil altengernagy elbeszéli — előzékeny, vidám egyéniség volt. A nyári behajózásokon senki nála nagyobb örömmel és odaadóbban nem végezte a vasfegyelmet követelő nehéz szolgálatot. Könnyen teljesített minden feladatot. A legzordabb időjárás, a legerősebb hullámverés sem szegte kedvét... Ha viharban, az öreg Erzherzog Friedrich vitorláinak vad csapkodása közben ott csüngött a szédítő magasban, a legfelső árboc-keresztrúd végén, lábát nekivetve a ke- resztrúdra erősített, ívben lecsüngő kötélnek, karjával átölelve az árbocrudat, miközben a két csücskével már felvont vitorla vászonöblei kegyetlenül csapkodták, akkor is nyugodtan, mintaszerűen látta el a dolgát. Az újdonsült kadétokat rövid szabadság után különböző hajókra osztották be. Horthy Miklóst a három egségből álló téli hajóraj zászlóshajójára, a Radetzky gőzfregattra vezényelték. A Radetzky az akkori hajóépítési elvek szerint épült 1870-73 között, Triesztben. Háromárbocos, teljes vitorlá- zatu fregatt volt, amelyet azonban felszereltek már gőzgéppel is, de széntakarékosságból főleg csak vitorláztak. A nyolcvanas-kilencvenes években a cs. és kir. haditengerészetben az volt a rend, hogy a nyári hónapokban, májustól szeptemberig az ún. nyári, októbertől áprilisig az ún. téli hajóraj volt „felszerelve”. A téli hajórajt régi vitorlások, gőzfregattok és gőzkor- vettek alkották, tehát olyan vitorlások, amelyek már időközben kaptak gőzgépet vagy eredetileg is gőzgéppel épültek. A vitorlás szolgálatot azért tették télre, hogy az minden szempontból edzze a tengerészeket. Embernevelő iskola Az időjárás viszontagságainak zokszó nélküli elviselésén kívül ez az évszak teremthet olyan helyzeteket, amelyek a habozás nélküli, odaadó kötelességteljesítés és egyéni ügyesség maximumát váltják Horthy István — tengerészkadétként, Fiúméban ki a tisztekből és a legénységből egyaránt. Hatalmas hullámverésben, amikor még a nehéz fregattokat is úgy haji- gálja a tenger, mint a dióhéjat, bizony kemény és keserves volt a szolgálat mindenkinek. Olyan iskola volt ez, amely egész emberré nevelt... Ezt az iskolát Horthy Miklós is kijárta. Talán eme alapkiképzésnek hatására rajongója lett a vitorlás hajóknak és a vitorlássportnak. Ifjú tisztként vett részt a regattákon saját vitorlás jachtjával, a Kin- csem-mel, majd az Arám-mal, s e versenyeken számos díjat nyert. (Folytatjuk) Dr. Csonkaréti Károly Munkanélküliek társulása A munkaközvetítés rendhagyó módját találta meg Franciaországban egy társulás. Tagjai az Orly repülőtéren az ott várakozó üzletemberek kezébe adták életrajzukat és munkapályázataikat. Az „Ob- jectif Job" társulás elnöke szerint „nem azt várjuk, hogy a várótermekben azonnal munkalehetőséghez jutunk. Névjegyeket gyűjtünk, kapcsolatokat létesítünk és ezzel is megmutatjuk talpraesettségünket és hogy valóban munkához akarunk jutni.” Magánautó-utak Angliában Privatizálhatók Nagy-Bri- tannia útjai. Hosszas huzavona után szabad jelzést kapott az első magánautópálya építése. Ezt Közép-Anglia iparkörzetében hozzák létre egy nagyon forgalmas szakasz tehermentesítésére. A szigetország kormánya ezzel a munkával egy angol-olasz konzorciumot kíván megbízni. Jön az új Boeing A világ legnagyobb repülő- gépgyára, a Boeing új típus gyártását tervezi, ez lesz a 737 City Jet. Az eredeti 737-es típusból 1965 óta több mint háromezret készítettek. Ez a modell számít eddig a legsikeresebbnek. Az új változatnak szélesebb utastere, nagyobb tartálya és új hajtóműve lesz. A kifutóműveket a CFMI gyártja, amely az amerikai General Électric és a francia SNECMA közös vállalkozása. Felesleges lesz készpénz? Az Egyesült Államok az az ország, ahol majdnem minden „műanyag pénzzel" — hitelkártyával — fizethető. Az USA polgárai ezentúl akár egyetlen bélyeget is hitelkártyára vehetnek. Ez év tavaszától ugyanis az amerikai postákon a hitelkártyát is elfogadják fizetési eszközként. Gólyaszámlálás Elzászban Bővül a postások munkaköre Elzászban: ezen a nyáron nemcsak leveleket kézbesítenek, hanem gólyákat is számolnak. Napi túrájuk során kérdőíveket töltenek ki, hány gólyafészket láttak, mennyi fiókával. A „Gólya-kör” — ez a vállalkozás hivatalos neve — közös akciója a francia postának és a „Gólyák elzászi újra- honosítása" elnevezésű társulásnak. Évente háromszor tartanak „Gólya-kört” az elzászi postások: a fészekrakás idején, a nyárvégi költözést megelőzően és télen. A téli számlálás célja, hogy igazolják azt az állítást, miszerint a gólyák Európa középső vidékein is képesek átvészelni a telet. Eddig ismeretlen Lincoln-kéziratok A pekinsi bíróság (USA, Illinois állam) takarítása során szenzációs leveleket találtak. Az okiratok Amerika 16. elnökétől, Abraham Lincolntól származnak. A 34 darab elsárgult levelet történészek vizsgálják. A papírok abból az időből származnak, amikor Lincoln még jogász és Illinois állam képviselője volt. Az okmányok, melyeket Lincoln saját kezűleg írt alá, egyenként 20 ezer dollárt érnek.
