Somogyi Hírlap, 1993. július (4. évfolyam, 151-176. szám)
1993-07-20 / 167. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁG 1993. július 20., kedd Építeni T abon ✓ /i //• az építőiparra nemigen lehet Már az év elején érezhető volt, hogy a Tabép Építőipari és Kereskedelmi Kft, gazdálkodása egyre nehezebbé válik. Ma a piac elsősorban a kis (egy-egy speciális) feladatra szervezett gyors és rugalmasan alkalmazkodni tudó szervezetek létjogosultságát ismeri el. RITKÁN LÁTHATÓ ÉPÍTŐANYAG-VÁLASZTÉK Szezon van, „kedv” nincs Stagnálnak a devizaszámlák Az első félévben — dollárban számolva — nem növekedtek a lakossági deviza- számlák. Az értékük, akárcsak az elmúlt év végén, jelenleg is mintegy 1,8 milliárd dollár. Az idén — forintban számolva — 20 milliárddal emelkedett a számlák értéke, e változás azonban elsősorban a leértékelésekből, az időarányos kamatokból és dollár drágulásából származik. Június végén 171,8 milliárd forintot kezeltek a lakossági deviza- számlákon, míg 1992 decemberének végén 151,8 milliár- dot. Kanadában is vetnek marton- vásári búzát Kanadában is vetnek mar- tonvásári nemesítései búzát, mégpedig az MV 12-es fajtát, amely a közelmúltban - három évi fajtakísérletekben való „vizsgáztatás,, után - kapott állami elismerést. Az MTA Martonvásári Mezőgazdasági Kutatóintézetének nemesítvé- nyeit egyébként mind több külföldi országban is termesztik, Törökországban például az MV 17-es, az MV 18-as búzafajtákat; Ukrajnában szintén két martonvásári búzafajta is bővíti a vetőmagválasztékot. Eredményesen termesztik Ukrajnában és Oroszországban a mezőgazdasági kutatóintézet hibridkukoricáit is. Sokba kerül a zsúfolt határ A polgári védelemnek mintegy kétmillió forintjába kerül a határon várakozó törtök vendégmunkások egészségügyi ellátása, Gyula város önkormányzata pedig napi 94 ezer forintot fordít a szemét és a szennyvíz elszállítására. A rendőrség tavaly 10 milliót áldozott a rendkívüli módon megnövekedett határforgalom lebonyolítására, s számításaik szerint ez az összeg idén sem lesz alacsonyabb. Ezért úgy vélik a határátkelők zsúfoltságának enyhítésére előbb-utóbb központi intézkedésekre lesz szükség. 128 ezer selejt Mercedes Százhuszonnyolcezer Mercedes személygépkocsit rendelnek vissza Észak-Ameri- kában, hogy kijavítsák őket a gázpedál egyik kábelének konstrukciós hibája miatt. A cég észak-amerikai képviseletének közlése szerint a 300-as sorozat 1987—92 között kibocsátott öt és hathengeres példányairól van szó. A gyártók szerinta hiba semmilyen körülmények között sem jelent veszélyt a gépkocsivezetőkre. Valutaárfolyamok (Az MNB árfolyama július 19-én) Pénznem Vételi Eladási árfolyam 1 egységre forintban Angol font 140,39 143,19 Ausztrál dollár 63,83 65,07 Belga frank (100) 265,38 270,04 Dán korona 14,05 14,31 Finn márka 16,33 16,73 Francia frank 16,18 16,46 Görög dra. (100) 40,11 40955 Holland forint 49,00 49,86 Japán yen (100) 87,86 89,06 Kanadai dollár 73,72 75,12 Kuvaiti dinár 312,90 185401 Német márka 55,23 56,19 Norvég korona 12,94 13,18 Olasz líra (1000) 59,64 60,92 ATS (100) 785,25 798,85 Spanyol pes. (100) 69,80 71,32 Svájci frank 62,82 63,90 Svéd korona 11,86 12,12 USA-dollár 94,42 95,98 Tab térségében pedig ma már nincs nagy beruházás, ahol a közel 100 személlyel dolgozó — nagy kapacitásúnak számító — társaság komplex jelenlétére szükség volna. Ezért a jelenlegi piaci helyzetben a kft építőmesterei — mintegy negyvenen — tartják el a szintén ekkora, de csak részben lekötött létszámot. Jó-e a kialakult helyzet? Érdemes-e egyben tartani az ön- kormányzati tulajdonban levő Tabép Kft-t akkor, amikor a piac mást diktál. A város képviselő-testülete csütörtök délután soron kívüli (már nem az első) zárt ülésén tárgyalta a cég további sorsát. A több mint 3 órás ülés után Farkas István polgármester a Somogyi Hírlapnak elmondta: — A cég beszámolójából kiderült, hogy a fél éves pénzügyi gazdálkodást 3,9 millió forintos hiánnyal zárták; elsősorban az alapító önkormányzatBefejeződött a próbaüzem, s megkezdődött a termelés a Philips székesfehérvári gyárában. Az alig egy év alatt, másfélmil- liárd forintos költséggel felépített üzemcsarnokban a multinacionális cég osztrák, francia és német gyárainak készítenek videómagnó főegységeket. JeA magyar üzletemberekre nézve nem túl hízelgő megítélésből adódó gazdasági veszteségek megelőzése végett a pécsi székhelyű Dél-dunántúli Gazdasági Kamara előadás- sorozatot szervezett. A kurzuson a külföldi kintlévőségek behajtásával kapcsolatos nemzetközi jogszabályokat és a leghatásosabb módszereket ismertetik. Referencia nélkül Stenglné dr. Horvát Ágnes, a Dél-dunántúli Gazdasági Kamara külkereskedelmi szakjogásza szerint a hazai cégeket gyakran csak az első csalódás ébreszti rá, hogy a nemzetközi jog ismerete nélkül meglehetősen kockázatos ismeretlen, referencia nélküli külföldi partnerrel üzletelni. A piacok beszűkülése következtében exportra kiéhezett — és a külkereskedésre a hályogkovács vakmerőségével vállakozó — magyar szállítókat azonban egy-egy hirtelen felbukkanó külföldi partner könnyen csőbe húzhatja csábító megrendelésével. A többnyire korrekt magyar szálnak tartozik a cég. A megfizetését illetően a testület egyelőre türelmes. A probléma az, hogy a következendő hónapokra is kevés az érvényes szerződése a társaságnak. A Tabépnek a Balaton Ferien Center nevű kft-ben 51 százalékos tulajdoni része van, a fennmaradó 49 százalék pedig egy külföldi magántulajdonosé, Klaus Labus úré, aki — mivel korábbi elképzelései meghiúsulni látszanak —, a saját üzletrészét magánszemélyek részére értékesíteni kívánja. Ezért az önkormányzat, mint többségi tulajdonos lemondott az elővásárlási jogáról, illetve felhatalmazta a Tabép Kft vezetését, hogy vagyonrészét is értékesíthesse. így magánkézbe kerül a Balaton Ferien Center Kft. További döntésektől függ az, hogy a Tabépnél is elbocsátásokra kerülhet sor. Ez mintegy 5-15 személyt érinthet. Krutek József lenleg három műszakban mintegy hétszázan dolgoznak a gyárban, s az év végére ezerre szeretnék bővíteni a létszámot. Betanított munkásokra és fiatal, nyelveket beszélő, jól képzett közép- és felsőfokú végzettségű szakembereknek kínálnak állást. lítást követően a megrendelő — természetesen nem véletlenül — néha „megfeledkezik” a fizetésről. Ennek rosszabb esetben az az oka, hogy a külföldi cég még csak nem is létezik, vagy ha mégis, az üzleti szerződés nem tartalmazza, hogy mely bíróság járjon el vitás ügyben. Jobbik esetben csupán a külföldi partner ta- pogatódzó kísérletével van dolga a tapasztalatlan magyarnak, aki — ha a nemzetközi jogszabályok ismerete híján nem lép időben — komoly gazdasági veszteséget kell elkönyvelnie, ám ha jókor feleszmél, még behajthatja követelését. Ezt egyébként legalább meg kell kísérelnie, mielőtt veszteségként leírhatná járatlansága „tandíját”. A kulcs A pécsi külkereskedelmi szakjogász azt tanácsolja a magyar üzletembereknek, hogy a szállítási szerződésekben az ismeretlen terepnek számító külföldi helyett a magyar jog alkalmazásához vagy az úgynevezett állandó választott bírósághoz ragaszAlaposan lelohadt megyénkben az építkezési kedv. Vagy talán közelebb járunk az igazsághoz, ha azt mondjuk, kedv még csak-csak volna, ám az ehhez szükséges pénz az, amiben híján vagyunk. Mindez kiderül abból is, hogy a Tüzé- peken, illetve az építőanyag-kereskedésekben, soha nem látott választékkel találkozhatunk. A régebben, még alig egy-két éve besze- rezhetetlennek tartott anyagokkal teli a raktár. — Akár nyolc-tíz építkező mindenféle anyagigényét is képesek lennénk kielégíteni — mondta Pielik Richárd, a kaposvári Fészek áruház építőanyag telepének vezetője. — Ez az építkezőknek természetesen jó, de mi már nem örülünk annyira e nagy kínálatkodjanak. A hazai jogszabályok ugyanis a nemzetközi pénzpiacinál magasabb, húsz százalékos késedelmi kamatot írnak elő, ami fedezheti a kései fizetés okozta kamat- veszteségek egy részét, a külföldi jogban és jogi nyelvben jártas állandó választott bíróság pedig zárt tárgyaláson, üzletileg titkos, nyolcvanhat államban elfogadott hatályú, megfellebbezhetetlen döntést hoz, mégpedig az egyéb bíróságoknál gyorsabban, legfeljebb hat hónapon belül. A pórul jártak A pórul járt dél-dunántúli cégek tapasztalatai szerint a nem egykönnyen behajtható kintlévőségek többsége az úgynevezett nyitvaszállítás — vagyis a fizetés módját, fedezetét, késedelmének szankcióit nem is tartalmazó megállapodások — következtében keletkezik. Ezeknek többnyire a szállító külkereskedésben való járatlansága az oka, ezért megfontolandó, hogy a sok milliós veszteség kockázatával járó önálló külkereskedés helyett ne bízzák-e inkább hozzáértő külkereskedelmi cégre az exportot, melynek biztos bevételét néhány százalékos jutalékért garantálja a különböző, a trükköket jól ismerő, s azokat megelőzni is képes szak-külkereskedő. nak. Ez ugyanis azt jelzi, hogy csökken a kereslet, a pénzünk benne áll az árukészletben. Még az intézmények, vállalatok, vállalkozások építkezési, felújítási munkálatai is megtorpantak. A régebben közepesnek mondott forgalom, ma kiemelkedőnek számít. Mit lehet ilyen esetben tenni? A „hegynek” kell Mohamedhez menni, azaz a Tü- zép keresi meg a kedves leendő kuncsaftot. — Nehezen barátkozunk meg azzal a „divattal”, hogy az építkezők közvetlenül a gyártótól vásárolnak. Árengedményeket kell adnunk, különféle szolgáltatásokkal kell magunkhoz édesgetni a vevőt. Ez nekik persze jó, nekünk már kevésbé, de egyre élesebb a konkurenciaharc. Aszálybizottság létrehozását kezdeményezi a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt — jelentette be Torgyán József, a párt elnöke tegnap Budapesten az Agro Szállóban rendezett aszályfórum szünetében tartott sajtótájékoztatón. Létrehozásának célja, miként a pártelnök kifejtette azt, hogy széles társadalmi méretű ösz- szefogás bontakozzon ki a mezőgazdaságot sújtó aszálykáA százezer forintos kaukció, a szigorított tanfolyam és vizsga, a taxaméter után újabb kiadással keserítik meg a taxisok életét. A Szerzői Jogvédő Hivatal havonta 200 forintot követel hangszórónként a zeneszolgáltatásért, azért, mert szól a rádió, a magnó — esetleg az utas szórakoztatására. Abszurd és nevetséges. A taxisok érdekvédelmi szervezete csak annyit tehet, hogy megpróbál kuncsorogni, legalább évenkénti ezerre vigyék le az árat. A felháborodás érthető, s sokuk szerint az is, miért van e „sanyargatás”: a taxisok az 1990-es sztrájk miatt tették be maguk mögött az ajtót... Egyre rosszabb lesz — állítja Farkas István is, Kaposvár egyik legrégebbi taxisa, aki 15 éve űzi az ipart, keleti autóval kezdte, s most is azzal jár. Harminc éve dolgozik borravalós szakmában, mégis ugyanott tart, mint régen. 600 Egyre kevesebben vállalják az építkezéssel járó anyagi, idegi terheket Furcsa ez épp a Tüzépnek, aki évtizedekig egyedül uralta a piacot, de igyekeznek alkalmazkodni. Márpedig most kell igyekezni, mert a szezon már nem tart sokáig. Felhívtunk még két építőanyag-kereskedelemmel foglalkozó kisebb céget, ám ők rövid gondolkodás után úgy döntöttek, nem kívánnak nyilatkozni ezügyben,, Egyikük meg is mondta az okát: Van nekünk bajunk elég, nem kell ezt még nagydobra is verni. Azért, ha jobban körülnézünk, láthatjuk: épülnek új házak Somogybán is. V. O. rok enyhítésére. Ennek érdekében hívták össze a tegnapi aszályfórumot is, amelyen az agrárgazdaságban érdekelt szervezetek és a tudományos élet képviselői vitatták meg a tennivalókat. A Földművelésügyi Minisztérium, bár ugyancsak kapott meghívót, nem képviseltette magát a véleménycserén. Ezt a tényt Torgyán József külön is nehezményezte. ezer kilométernél többet „futott” már, balesetmentesen. 1988-ban lett maszek, akkoriban be tudott tervezni mindenféle kiadást. Most? — Kitalálták a tanfolyamot, évtizedes gyakorlatra. Miért kell ilyennel vesződnie, a kiadásokról nem is beszélve? Meg ez a hangszórónkénti jogdíj is. Hihetetlen, mit ki nem találnak. Lehet, • hogy el kell hagyni a pályát, csak azért mert már nincs pénzem. Pedig minden nap nap háromkor kel, négykor már kint van a droszton. Tudja: az utasok — emberek. Megtanulta, ha köszön a vendég, ha nem, akkor is tisztelni kell, s mindig az utasnak van igaza... Ez manapság már nem sokat számít, ki is kérné számon onnan föntről? Azt viszont szigorúan, hogy megvan-e a tanfolyam; tud-e könyvelni megfelelő. színvonalon, befizette-e a hangszórónkénti jogdíjat... Tóth Kriszta „Zöldmezős” Philips-üzemcsarnok A KÜLFÖLDI SEM MINDIG LOVAG Csőbe húzott szállítók behajthatatlan követelések A magyar cégek külföldi kintlévőségeinek behajtását a külkereskedésben való járatlanságukon túl gyakran az is megnehezíti, hogy tapasztalatlanságuk „.legendáját” már a határainkon túl is hallották, s egyes külföldi partnerek éppen a magyarok késedelmes, ezért sikertelen behajtási fellépésében bízva „mulasztják el” üzleti kötelezettségeik teljesítését. Aszályfórum goméi isplsib BÚS NÓTÁT RECSEGTET A HANGSZÓRÓ Taxiskesergő zeneszóra
