Somogyi Hírlap, 1993. július (4. évfolyam, 151-176. szám)
1993-07-20 / 167. szám
2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZÁNK ÉS A NAGYVILÁG 1993. július 20., kedd Tűzpárbaj SZANKCIÓKAT FONTOLGATNAK HORVÁTORSZÁG ELLEN KÉRDŐJELEK Mogadishuban Tegnapra virradó éjszaka Mohamed Farah Aidid tábo- nok hívei támadást intéztek a mogadishui repülőtéren állomásozó békefenntartó alakulatok ellen. Mint az AFP jelentette, nem sokkal éjfél előtt több ágyúlövés hallatszott a körzetből, s ezt mintegy tíz perces tűzpárbaj követte. A lövöldözés csak akkor szűnt meg, amikor helikoptereken megérkezett a helyszínre egy amerikai kommandó. Szűrös Mátyás Németországban Szűrös Mátyás, az ország- gyűlés alelnöke a padernborni német—magyar baráti kör elnökének meghívására tegnap Németországba, a Hessen tartománybeli Padernbornba utazott, ahol július 20-án megnyitja a Mednyánszky Társaság festészeti kiállítását. Hídavatás Maslenicán Franjo Tudjman horvát államfő szerint a maslenicai pontonhíd felavatása, illetve a zárai repülőtér újbóli megnyitása a horvát szuverenitás helyreállításának kezdetét jelenti a szerb erők által ellenőrzött övezetekben. Tudjman kijelentette: kész mindent megtenni a horvátországi szer- bekkel való kapcsolatok normalizálásáért, s hajlandó garantálni autonómiájukat — de csak mint horvátországi állampolgároknak. Felszólította a helyi szerbeket: zárják ki saját soraikból a szélsőségeseket, akik a horvátországi szerb „állam”, a Krajina függetlenségét követelik. Újabb összecsapás Tádzsikisztánban Heves összecsapások voltak Tádzsikisztán déli részén, az afgán határhoz közeli Khorog városánál a kormányerők és mintegy kétezer tádzsik felkelő között. A szembenálló felek állítólag tüzérséget és nagy kaliberű lőfegyvereket is használtak. Áldozatokról egyelőre nincsenek hírek, s a körzetben állomásozó orosz határőralakulatok nem avatkoztak be a küzdelembe. A tádzsik kormány jelentős csapaterősítéseket küldött a térségbe. Új kormányfő Pakisztánban Pakisztánban közös megegyezés alapján lemondott Mohamed Navaz Sarif kormányfő, és Gúlám Isak Han államfő. Lépésükkel azt kívánják elérni, hogy megoldódjék a hónapok óta húzódó belpolitikai válság, melyet a két legmagasabb közjogi méltóság ellenséges viszonya, és egymást keresztező intézkedései váltottak ki. Gúlám Isak Han utolsó elnöki ténykedéseként Navaz Sariffal egyetértésben feloszlatta a szövetségi parlamentet és a négy tartományi gyűlést, s ez év októberére kiírja a szövetségi és tartományi parlamenti választásokat. Hongkongi előkészületek A kínai kormány hongkongi összekötő iroda felállítását tervezi a közeljövőre, hogy azon keresztül begyűjthesse a hongkongi lakosok javaslatait, véleményeit a terület 1997- ben esedékes átadásával, a kínai szuverenitás alá kerülő Hongkong berendezkedésével kapcsolatban. EK „válságcsúcs” Brüsszelben Az Európai Közösség külügyminisztereinek a tervek szerint utolsó nyári ülése is jelentős részt a délszláv válság jegyében kezdődött meg ten- gap Brüsszelben. A Tizenkettek — az előrejelzések szerint akár kétnaposra is elhúzódó — tanácskozásuk során meghallgatják David Owen és Thorvald Stoltenberg, a válságban közvetítő két ENSZ-megbízott jelentését, és nem kizárt, hogy zágrábi és belgrádi tárgyalásokra adnak mandátumot Willy Claes belga külügyminiszternek, az EK miniszteri tanácsa soros elnökének. Nem hivatalos értesülések szerint megvan annak a lehetősége, hogy a miniszterek esetleg szankciók valamilyen formáját léptetik életbe — vagy legalábbis helyezik minden korábbinál erőteljesebben kilátásba — Horvátország ellen. A napokban Közép-Boszniában megélénkültek a harcok Draskovic ENSZ-védnökséget kíván Vük Draskovic, az ellenzéki Szerb Megújhodási Mozgalom vezetője a Bosznia feletti ENSZ-védnökség és a szembenálló felek Oroszország, az Egyesült Államok, Franciaország és Nagy-Bri- tannia által történő lefegyverzése mellett foglalt állást. A Le Monde című tekintélyes párizsi napilap belgrádi tudósítójával beszélgetve az ellenzéki vezető csalódottságának adott hangot amiatt, hogy a nyugati vezetők hajlanak egy olyan boszniai béketerv elfogadására, amely szerinte területcserével és a polgári lakosság áttelepítésével járna. — A jelenlegi szakaszban Bosznia-Hercegovinát ENSZ- védnökség alá kell helyezni. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy valamennyi szembenálló felet lefegyverezzék és visszaadják a lakosságnak a stabilitás és a biztonság érzését — jelentette ki. A szembenálló felek lefegyverzése Draskovic véleménye szerint nem jelent különösebb veszélyt a térség helyzetének további éleződése tekintetében, ha ezt a műveletet nemzetközi erők, a négy nagyhatalom — Oroszország, az Egyesült Államok, Franciaország és Nagy-Britannia — katonái hajtják végre. Draskovic elképzelése szerint a szerbeket az orosz és francia egységeknek, a horvátokat a briteknek és a muzulmánokat az amerikaiaknak kellene lefegyverezniük. Draskovic emlékeztetett: ezek a hatalmak már kétszer álltak Jugoszlávia bölcsője mellett és valamennyi volt jugoszláv tag- köztársaság lakosságának tiszteletét élvezik. — Nincs semmi kockázata annak, hogy egy hasonló művelet kudarccal járna, hiszen senki sem lőne ezen államok katonáira — hangsúlyozta a szerb ellenzéki vezető. Közép-Európa jövője Ma talán kevesebben kérdezik meg, mint a minapi budapesti tanácskozás előtt: mi lesz Közép-Európa jövője? A miniszterelnöki találkozó előtt zajlott le a magyar-szlo- vák-cseh kisebbségi levélvita; az utolsó pillanatig nyitott volt, hogy eljön-e a szlovák miniszterelnök és lesz-e cseh és szlovák kormányfői találkozó, s hangos volt az oszt- rák-horvát szópárbaj is arról, hogy Zágrábnak van-e a szer- bekkel közös terve Bosznia sorsának alakítására. Milyen válasz született Budapesten? Végül eljött a térség 10 országának miniszterelnöke és mindenki tárgyalt mindenkivel. Bebizonyosodott, hogy hasznos egy olyan szervezet léte, amely fórumot tud teremteni a térséget érintő lét- fontosságú problémák magasszintű megtárgyalásához. Nem más intézmények (ENSZ, EK) helyett, hanem azok mellett. Válaszuthoz érkezett a Közép-európai Kezdeményezés? Igen, s a kormányfők most Budapesten segítettek az útválasztásban: a KeK azt tegye, amire létrehozták: szolgálja politikai, gazdasági eszközökkel Közép-Európa kézzelfogható regionális együttmüködéset. Mégpedig nemcsak a kormányok szintjén, hiszen a zárónyilatkozat például különösen nagy hangsúlyt helyez a kis- és középvállalatok együttműködésére. Jóhatásunak tűnik az a recept, hogy az Európa különböző területein húzódó utak mindegyike úgy vezessen egymásfelé, hogy egyben része legyen a közös európai főútvonalnak. Mert végre talán arra is ráébredünk, hogy Európába nemcsak Nyugat felől juthatunk el. Vannak olyan európai utak is, amelyek Közép-Európába vezetnek. Kocsis Tamás Holtvágányon... Megtorpantak az amerikai-észak-koreai tárgyalások Holtvágányra jutottak az észak-koreai nukleáris létesítményekről folyó genfi amerikai-észak-koreai tárgyalások. Phenjan ugyanis ismét elutasította, hogy nemzetközi megfigyelőket engedjen két ilyen telepére. A phenjani kormány a hét végén arról tájékoztatta saját, Genfben tárgyaló küldöttségét, hogy nem enged megfigyelőket két olyan észak-koreai létesítménybe, amelyekben egyes feltételezések szerint atomfegyvereket vagy ezek előállítására alkalmas alkatrészeket gyártanak. Az amerikai és észak-koreai küldöttek vasárnap este Genfben úgy nyilatkoztak, hogy várják az utasítást kormányuktól, folytassák-e a tárgyalásokat. Csak hinni kell és csökken a bűnözés JAPÁN HELYZETKÉP VÁLASZTÁSOK UTÁN A változások szele Alaposan módosultak a politikai pártok közötti erőviszonyok Japánban, mi több: megteremtődött az Európában megszokott kétpárti „váltóstruktúra” kialakulásának lehetősége. újdonságot jelentettek a vasárnapi parlamenti választások annyiban is, hogy a szigetország eddigi páratlan politikai stabilitásának helyébe esetleg huzamosabb ideig a bizonytalanság lép. Az új politikai erőegyensúly létrejöttével újfajta társadalmi mozgások is beindulhatnak: Japán idővel a mostaninál demokratikusabb országgá, a külvilággal szemben is sokkal nyitottabbá válhat. Júliusban mintegy ezren vesznek részt kollektív meditációban Washingtonban: a cél, hogy a szellem erejét mozgósítva csökkentsék a bűnözést, sőt, segítsék a megbékélést a politikusok között. Az ötleten lehet mosolyogni, de a transzcendentális (az érzékszervekkel meg nem fogható) meditáció jótékony hatásában világszerte sokan hisznek. Tanítójuk Hollandiában élő indiai jógi: Maharishi Mahesh, aki hajdan a Beatle- seket is követői közé sorolhatta. Tanítása különösen elterjedt az Egyesült Államokban, lowa államban önálló főiskolán oktatják a jógi tanait a meditáció iránt érdeklődőknek. Washingtont „a gyilkosság fővárosaként” emlegeti az amerikai sajtó, mert a lakosság számához viszonyítva itt ölik meg a legtöbb embert. Maharishi Mahesh hívei éppen ezért a 80-as évek elején itt tartottak először hosszabb, közös meditációt és adataik szerint akkor sikerült a bűnözést jelentősen lecsökkenteni — ám miután elhagyták a fővárost, az ismét emelkedett. Az idei, méreteiben példátlan kezdeményezés célja, hogy 20 százalékkal mérsékeljék az erőszakos bűncselekmények számát. Szirénázó rendőrautók, helikopterek és kábítószer-kommandók helyett (pontosabban mellett) Washington két pontján, iskolatermekben meditálnak együtt az önkéntesek százai: túlnyomórészt amerikaiak, mellettük oroszok, britek, brazilok, németek — és tucatnyi magyar, az utóbbiak között vannak, akik az iowai jógi-főiskolán is tanulnak. A meditáció látványosnak aligha mondható: a részvevők reggel négy, délután 2 órát töltenek együtt (nemenként elválasztva) — teljes csendben, gondolataikra összpontosítva. Az elmélet szerint agyuk elektromágneses energiáját mozgósítva képesek csökkenteni a városban azt a feszültséget, amely az erőszakhoz, a bűnözéshez, a politikában pedig az ellenségeskedéshez vezet. A kezdeményezés visszhangját jelzi, hogy már előre több, mint négymillió dollárt gyűjtöttek össze a költségekre, de igényeik jóval magasabbak: amennyiben az akció után a felkért szakértők, köztük a rendőrség illetékesei igazolják, hogy eredményesek voltak, húszmilliót igényelnek a várostól, hogy még nagyobb mértékű kollektív meditációval segítsék Washingtont. A tanács nem ígért előre semmit — de nem is zárkózott el. A jógi-hívők meditációjának hatékonysága nyitott kérdés, de a szervezők a hírveréshez kétségkívül értenek. A washingtoni szerkesztőségekbe, köztük az MTI irodájába június óta naponta érkezik faxon a helyzetjelentés arról, hogy mennyivel csökkent az elmúlt 24 órában a bűnözés — természetesen a Maharishi-me- ditáció eredményeként. A közös szellemi áram eredményének tartják azt is, hogy Bili Clinton elnök jól szerepelt a hét vezető nyugati ország tokiói csúcstalálkozóján, és hogy általában nyugodt a washingtoni politikai légkör. Heltai András Oda az abszolút többség Hogy ilyen sokféle és messze mutató változásokra lehet következtetni a 40. parlamenti választások eredményeiből, annak oka az, hogy a kormánypárt abszolút többségének elvesztése Japánban rendkívüli esemény. Eddig az LDP megszakítás nélkül irányította az országot közel negyven éven át úgy, hogy a politikai paletta másik oldalán lévő szociáldemo- kata párt sohasem jelentett igazi hatalmi alternatívát. Ebben közrejátszott a konzervatív párt nevéhez fűződő páratlan japán gazdasági sikerek mellett az is, hogy a választók a döntő pillanatban mindig hátat fordítottak a „balos” japán szocialistáknak. Ez a kelet-nyugati globális szembenállást leképező politikai szerkezet szűnt meg egyszeriben Japánban most, hogy nagyobb befolyásra tettek szert azok a politikai középen elhelyezkedő — eltérő stílusú, liberális eszméket is hirdető — pártok, amelyek már valóságos kormányzati alternatívát jelenthetnek (az első számú ellenzéki párt, a szociáldemokrata párt, amely rendszerint a mandátumok egynegyedét szerezte meg, ezentúl csak 70 képviselőt küldhet az 511 tagú japán alsóházba). Liberális előretörés Most az SDP-vel közel azonos befolyáshoz jutottak a mérsékelt polgári pártok, a buddhista színezetű Kome- ito, a Sinszeito (Megújulás Pártja) és a Japán Új Párt is. Távolabbi parspektívában a japán ellenzéken belüli erőeltolódás sokak szerint elősegítheti majd azt, hogy a balos nézeteinek felülvizsgálatához már hozzáfogott szociáldemokrata párt idővel maga is „szalonképessé” váljék. Esetleg a párt szétszakadásával gyorsul majd fel ez a folyamat. A kormánypártban is folytatódhat az erjedés. A mostani politikai változást az váltotta ki, hogy a refomok elodázása miatt közel ötven képviselő kivált a kormánypártból és önálló pártot alapított. Mindez nem jelenti azt, hogy ma már nem lennének olyan politikusok a kormánypártban, akik ne akarnának szakítani a pénzvilággal való szoros kapcsolatra épülő rendszerrel. Kaifu Tosiki, aki a választási eredmények közzététele után lemondásra szólította föl Mijadzava Kiicsi pártelnököt, nemrégiben alakította meg a kormánypárton belül a reformforumot. Személyi latolgatások Azzal, hogy a kormánypárt néhány újonnan alakult, és igen sikeresen szereplő párt támogatására szorul a parlamentben, megváltozott az egyszerű képlet: a győztes LDP a pártelnököt kormányfőnek fogadtathatja el. Parlamenti támogatásuk ellenében az új pártok — esetleg a Japan Új Párt és a Szaki- gake- beleszólnak majd abba, hogy Mijadzava, vagy az ifjabb, ötvenes éveiben járó Hasimoto Rjutaro volt pénzügyminiszter, Obucsi Keizo pártfőtitkár, vagy esetleg Kaifu Tosiki kerüljön-e a kormány élére. A választások után rögtön beindul a szokásos japán konszenzusteremtés, a megszokottól eltérően azonban több párt bevonásával. Ha az alkodozások nemcsak a színfalak mögött zajlanak le és ha a politikai nézetek nyilvánosan összecsapnak, nem pedig egyszerűen hatalmi érdekek egyeztetétése folyik majd, az már a messzebbre mutató változásoknak is az előjele lehet.
