Somogyi Hírlap, 1993. július (4. évfolyam, 151-176. szám)

1993-07-17 / 165. szám

■ 22 SOMOGYI HÍRLAP — MŰVELŐDÉS 1993. július 17., szombat NYOLC OSCAR-JELÖLÉS A magyar film külföldön A 25. Magyar Filmszemle ugyan még nagyon távolinak tűnik (1994. februárja), a jubi­leumi rendezvény előkészüle­tei azonban már javában folynak. Kézdi-Kovács Zsolt szemleigazgató és csapata arra készül, hogy a verseny­nyel egybekötött fesztivál élő tévéadásban közvetítendő záróeseménye legyen méltó a negyedszázados szemlé­hez: a díjkiosztó gálán a vi­deotechnika és a filmtechnika igénybe vehető eszközeivel elevenedjék fel a magyar film elmúlt 25-30 éve. Ez adta az okot arra, hogy meginduljon a kutatómunka: hogy is áll a magyar film külföldi mérlege? A magyar film a nyelvi ne­hézségek ellenére is tudott produkálni egy világsztárt, le­galábbis ami az első osztályú nemzetközi fesztiválok ítéle­tét illeti. Törőcsik Mari 1960-ban kapta meg először a legjobb női alakítás díját a Kölyök című film főszerepéért Karlovy Vary-ban, ahol 197-ben a Holt vidék fősze­repéért is díjazták, sőt 1976-ban életmű díjat ado­mányoztak neki. Cannes-ban szintén kétszer nyerte el a legjobb színésznő címet: 1970-ben a Szerelem, 1976-ban a Déryné hol van? című film főszerepéért nyert. 1982-ben pedig Cannes-ban is életmű díjjal jutalmazták. Törőcsik ezen kívül a legjobb színésznőnek ítéltetett Chi­cagóban (Szerelem), Taor- minában (Teketória) és a svájci Vevey-ben (Árvácska), Esztergályos Cecília (Vám­mentes házasság, Boldog születésnapot Marilyn), Pap Vera (Angi Vera) és Udvaros Dorottya (Te rongyos élet, Csók, anyu) következik, két-két elismeréssel. Az Angi Vera külön fejeze­tet érdemel. Tizenhat díjával azt a csalóka látszatot kelti, hogy ez volt az utóbbi 30 év külföldi fesztiválokon legsike­resebb magyar filmje, bár az első osztályú szemlék közül csupán San Sebastianban ál­lította második helyre a szakmai zsűri. De a kritikusok szerint Kairóban, Oslóban, Londonban, Calcuttában, Sao Pauloban és Can­nes-ban nem volt verseny­társa az első helyre állított Angi Verának. Rómában Pap Vera Catherine Deneuve-vel, az Angi Vera producerei pe­dig Francis Ford Coppolával és George Lucas-szal osztoz­tak Donatello aranyba öntött David szobrocskáján. Abból a 48 külföldi kritikai elismerésből, amelyet a ma­gyar film világszerte fesztivá­lokon kapott, az egyik legér­tékesebb minden bizonnyal a Hanussen Arany Glóbusz díja. A hollywoodi külföldi kri­tikusok kitüntetését csak Szabó István kapta meg. Jan- csó Miklós (Még kér a nép) is rendelkezik egy Arany Gló­busszal: így hívják a Milánó­ban dolgozó külföldi filmkriti­kusok díját is. Szabó István az egyetlen játékfilmes Oscar-dí- jasunk (Mephisto): a rendezőt négyszer (Bizalom, Mephisto, Redl ezredes, Hanussen) je­lölték a legjobb külföldi film Oscarjára. Igazságtalan lenne azonban elmulasztani az al­kalmat, hogy megemlítsük: több magyar rendező alko­tása is bejutott az Oscar-dön- tősök közé. Fábry Zoltán ré­vén kétszer (Pál utcai fiúk, Magyarok), Gyöngyössy Imre és Kabay Barna (Jób láza­dása) és Makk Károly (Macs­kajáték) révén pedig a ma­gyar film — Szabó remekeit is beleértve — összesen 8 alka­lommal jutott be a világ öt leg­jobbja közé. Bár Jancsó Miklós filmjei közül egyik sem jutott el az Oscar-jelölésig, a külföldi fesztiválokon elért eredmé­nyei alapján Szabó Istvánnal egyenrangúan értékelt (sőt, több, köztük Cannes-i életmű díjjal is jutalmazott) rende­zőnk. S a magyar filmművé­szetnek Bereményi Géza (El­dorado) révén európai Os- car-ja is van már: 1989-ben megkapta a Félix díjat. Návai Anikó Fonyódi művészeti alapítvány Marcali a könyvek tükrében Piaci helyzetükről beszélnek a könyvesboltosok Fesztivál Spoletoban Puccini Triptichon-jával nyílt meg a közép-olaszországi Spoletoban A két világ feszti­válja elnevezésű rendezvény- sorozat 36. évadja. A közön­ség nagy tetszéssel fogadta a három Puccini egyfelvonásos előadását, amelyeket a feszti­vál alapítója, Gian Carlo Me- notti rendezett. A július 20-ig tartó rendezvénysorozaton 200 előadást láthat és hallhat a közönség. Az operaelőadá­sok mellett prózai műveket is bemutatnak, hangversenyeket rendeznek, balett előadásokat és filmvetítésket is tartanak. Főigazgatók kinevezése Mádl Ferenc művelődési és közoktatási miniszter főiskolai tanári, valamint főiskolai fői­gazgatói megbízásokat adott át. Bertényi Iván egyetemi ta­nárt az Eötvös József Colle­gium igazgatói ellátására ne­vezte ki. Illyés Sándor egye­temi tanárt, főiskolai főigazga­tót pedig a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola főigazgatói tisztének további ellátásával bízta meg. A miniszter 49 személynek fő­iskolai tanári kinevezést nyúj­tott át. Koreográfustábor A Magyar Állami Népi Együttes rendezésében, Tí­már Sándor művészeti vezető irányításával megnyílt az első budapesti nemzetközi koreog­ráfustábor. A részvevők első­sorban a határainkot túli ma­gyar, erdélyi, kárpátaljai, vaj­dasági és felvidéki, valamint a hazai táncegyüttesek vezetői. A hét végén záruló kurzus célja, hogy hivatásos és ama­tőr koreográfusoknak egy­aránt lehetőséget biztosítson a szakmai továbbképzésre és a Tímár-koreográfiák meg­ismerésére. A hét végén zárul az a kiállí­tás, amelyet a Fonyód és Kör­nyéke Művészeti Alapítvány égisze alatt rendeztek a helyi középiskolai kollégium kama­ratermében. Népi iparművé­szek, hivatásos és amatőrfes­tők mutatakoznak be a tárla­ton. Az alapítványt huszonket- ten hozták létre. Matkó Imréné rajztanár szervezte az első kiál­lítást, s mint elmondta, az ala­pítvány célja további tárlatok rendezése. Nemcsak Fonyó­don kívánnak szerepelni, elő­készítés alatt áll egy budapesti bemutató is. Kedden tartanak az alapítók közgyűlést, itt vá­lasztják meg a kuratórium tag­jait is. Eddig mintegy ezren te­kintették meg a kiállítást. Vajon meg lehet-e élni a mai világban könyváusítás- ból? Mennyire van szüksé­gük, pénzük az embereknek a könyvekre? Mit tesznek a könyvesboltok, hogy fenn­maradjanak? A marcali Áfész könyves­boltjában 1987-ig az éves for­galom meghaladta a 10 millió forintot. Az elmúlt évre ez kö­zel 100 százalékkal csökkent. A járáskörzetben a 30-40 könyvbizományból csak 4-5 maradt. — Ezen úgy segítünk, hogy 7-8 saját egységben kötele­zővé tettük a könyvárusítást, valamint rátértünk a közterü­leti könyveladásra — mondta Takács József elnökhelyettes. A visszaesés legfőbb oka, hogy a tankönyvárusítást a Piért kapta meg, így ez a könyvforgalom, közel 2 millió forint kiesett. Á könyvek ára aránytalanul magas lett, az emberek inkább kikölcsönzik a könyvtárból. Lexikonokra és komolyabb szakkönyvekre előjegyzéseket veszünk fel, mert nem merjük előre meg­rendelni. Szerződésünk van az Eklézsia könyvesházzal bibliai kiadványokra, valamint árulunk játékokat és művirá­gokat is. A készletnek 80 szá­zaléka könyvből áll. Gabb Jánosné az Óceán könyvesbolt vezetője biza­kodva beszélt helyzetükről. — A könyvpiac szinte ösz- szeomlott. Az elmúlt két év­ben több nagy kiadó és ter­jesztő ment tönkre a könyv­szakmában tartó válság kö­vetkeztében. A fennmaradt kiadók egyike a Kossuth könyvkiadó. Fennmaradásá­nak alapköve, hogy átvette Franchise típusú marketing koncepciót, így a kultúra terü­letén első és még egyedüli Franchise gazda, és ezáltal mi lettünk Somogybán az első kísérleti Franchise könyves­bolt. Könyvárusításban nem lehet meggazdagodni, de ez­zel a lehetőséggel, amit a Kossuth Könyvkiadó adott, kényelmesen meg lehet élni. Megkapunk minden segítsé­get, ami a folyamatos és za­vartalan üzletvitelhez szüksé­ges. A könyvértékesítés az alapfeltétel, de mivel egyre kevesebb a pénz a köny­vekre, a könyvkiadó biztosí­tani tudja kiegészítő kulturcik- kek, papír, írószer, játék, va­lamint gyorsnyomdai szolgál­tatások feltételeit. A Fran­chise szerződés biztonságot ad, mivel az újdonságokhoz rövid időn belül hozzájutunk, anélkül, hogy nap mint nap kiadókhoz kellene futkározni. Nekem csak az a feladatom, hogy tájékozódjak a megje­lenő kiadványokról és időben rendeljek. Pataki Lajosné könyvkötő és antikvár könyvkereske­dése van. — Én három évig munka- nélküli voltam és már a kény- szerűség vitt arra, hogy meg­nyissam ezt a könyvkereske­dést, holott nagyon jól tudtam, hogy könyvkötészetre nincs igény, de én ezt tanultam. Mi­kor tavaly októberben megnyi­tottam, saját könyveimet árul­tam. Főleg gyerekkönyveket, mese- és ifjúsági könyveket. Új könyvekkel alig foglalko­zom, mivel nagyon sok utána­járást igényel, és fantasztiku­san drágák. Bizományba úgy veszem át a könyveket, hogy aki ide hozza hozzám, ő mondja meg mennyit kér érte, vagy ha­sonló értékű könyvre cseréli. Főleg a kötelező olvasmá­nyok fogynak, hiszen 20-40 forintért hozzájuthatnak az is­kolások. Szalai Erika SPETER ERZSÉBETNÉL MIAMIBAN (3.) A Henry-party az év eseménye Programunk legfontosabb és legszínesebb része két rendezvényen való részvétel, illetve közreműködés. Az egyik a Henry-party, a másik a jótékonysági gála. Mi is ez a Henry-party? Ha közkeletű példával élnék, azt mondanám, olyan, mint ami­kor mi itthon vendégeket hí­vunk egy ünnepi alkalomra, csakhogy a kettő mégis oly tá­vol esik egymástól, mint Makó Jeruzsálemtől. Mérete, hangu­lata, koreográfiája és jelentő­sége jóval nagyobb, a partyt adó számára az év legjelentő­sebb eseménye (lásd a Dallas című filmben a Ewingok ren­dezvényét), mély érzelmi töl­téssel. Ezt a töltést Erzsébet számára Henry, elhunyt férje emléke adja. Tudni kell, hogy ő volt Erzsébet harmadik férje, élete nagy szerelme, akit oly váratlanul vesztett el — hat évvel ezelőtt egy reggel Henry Speter bement irodájába és asztalára bukva meghalt —, hogy ma sem tud napirendre térni felette. Bánatát humorba rejti, és tréfásan mondogatja, ő azért él ilyen sokáig, mert Henry — akár Szent Péternél, akár Lucifernél van — úgy rendezi a dolgot, hogy minél később kerüljön oda, mert tudja, hogy találkoznak, úgy ...rúgja őt, amiért itthagyta, hogy azt jobb minél későbbre halasztani... A partyra Henry születés­napján kerül sor. A szálloda 600 személyes nagytermét Erzsébet a barátnője közre­működésével kétkezi munká­val rendezi be, és olyan köl­teményt varázsol az asztalra, amitől a szemünk, szánk eláll. Vendégszeretetére jellemző­en a kenyeret úgy sütteti, hogy mindenki keresztnevének kezdőbetűjét formázhatja ki. A menükártya szintén élmény­számba megy, érdemes köz­readni (a zárójeles részek Er­zsébet szövegmagyarázatai). „Fiúk, lányok, gyerekek, jó ét­vággyal egyetek!”— kezdődik. A folytatás: „Italok: Miller sör (olyan mint a magyar, tehát rossz?), bor, pezsgő. I. Bun­dában sült hal, gombával és spenóttal töltve, isteni finom kapros szósszal (nem csak olyan nagyszerűen jó, hanem szobrászati alkotás is...). II. Rock cornisch game hen (a franc tudja, mi a magyar neve) piros-fehér-zöld garnírunggal és uborkasaláta. III. Tú­rós-lekváros palacsinta csoki­öntettel flambírozva, kávé-san ka.” Az általa tervezett színes menükártya belső oldalán Er­zsébet és Henry fotója látható. S, hogy teljes legyen a deko­ráció, stilizált népviseletbe öl­tözött szép lányok szolgálják fel a finomságokat. (Erzsébet kedvenc étele egyébként a töl­tött káposzta, alkoholt nem fo­gyaszt — sőt, azt sem kedveli, ha valaki az ő társaságában ezt túlzásba viszi. Nem do­hányzik, ellenben nagyon sze­reti a kávét. Egy este hár- mat-négyet is megiszik, az erősebbjéből.) Összesen ülünk vagy ötvenen, az omega alakú asztal körül. Ott van dr. László Balázs, a New York-i új főkonzul, John McDermott, Miami polgármesterének he­lyettese és felesége, Hargittai Károly, a miami egyetem nemzetközi professzora, több ott élő magyar, köztük a szál­loda volt tulajdonosa, Holló Tibor építész, akit Erzsébet a humorára jellemzően azzal a megjegyzéssel mutat be, hogy ő az egyetlen férfi akivel tege- ződik, mert egyébként férfiak­kal csak az ágyban szokott... Már kiutazásunk előtt tud­juk, hogy a party és gálaest olyan alkalom, amelyekhez elegánsan kell öltözni. A szmoking, az estélyi ruha ott sokkal természetesebb vise­let, mint nálunk. Az esten a ruhákat, ékszereket a jó ízlés jellemzi, de az élénk színektől sem tartózkodnak. A lényeg, hogy ünnepélyes és elegáns legyen. Erzsébet például hal­vány kék, finom selyemből ké­szült ruhát visel, hozzá ugyan­ilyen színű turbánt, gyöngyök­kel kirakva. A cipő, a táska természetesen harmonizál öl­tözékével. Nem túlzók, ha azt mondom, hogy az est legele- gánsabbja. Egyébként minden nap más ruhában jelenik meg, s mint kiderül, ezeket maga készíti. Beszerzi a megfelelő anyagokat, összeállítja a kol­lekciót és megvarrja. Szereti a színeset, a kéket, a drappot éppúgy, mint a pirosat. Mindig az alkalomhoz öltözik, de ugyanazokkal a jellemzőkkel. Ettől is egyéni a stílusa, és et­től ő A Speter Erzsébet. A Henry-party felemelő pil­lanatokkal kezdődik: a pol­gármester-helyettes bejelenti, hogy Erzsébetet Miami dísz­polgármesterévé választották és átadja az ezt jelképező fa­kalapácsot. Nos, annak, aki azt hinné, hogy Érzsébet nem tesz egyebet, mint Magyaror­szágon sztárolja magát, csat- tanós válasz ez a cím, mert egy világváros díszpolgármes­teri rangját nem akárkinek és nem akármiért osztogatják. Még egy ünnepélyes ese­mény Czine Mihály professzor felolvassa Csiha Kálmán ko­lozsvári református püspök le­velét, aki őszinte szívvel kö­szöni a református líceumnak nyújtott segítséget (erről ké­sőbb bővebben). Azután Czine professzor zsebre teszi a pa­pírt, és olyan beszédet rögtö­nöz hitről, magyarságról, ha­zaszeretetről, hogy a terem­ben mindenki meghatódik. Itt, a távoli Amerikában hirtelen óriásoknak érezzük magunkat. Az emelkedett percek után kezdetét veszi a játék, a kaca­gás. Az asztal körül ülők az óramutató járásának megfe­lelő sorrendben lépnek fel az alkalmi pódiumon, és külön­böző produkciókat adnak elő. Palotás János, országgyűlési képviselő énekel, Czeizel Endre, genetikus szaval, Lő- kös Zoltán Peterdi Pállal Ha- csek és Sajó mintájára ad elő jelenetet, s aztán jönnek a pro­fik. Esztergályos Cecília vidám kuplékkal, Moór Marianna ver- sekkel, Oszvald Marika és férje, Hídvégi Miklós operett­részletekkel, Sas Józsefterge- teges fináléval. S aki mindezt formába önti és konferál, a ki­apadhatatlan humorú Peterdi Pál. Szerepeket ír, forgató­Speter Erzsébet a kormánynál könyvet készít és nagy ele­ganciával dirigálja a műsort. A végén természetesen Er­zsébetnek is produkálnia kell magát. Sose találnák ki, mivel lép fel. Kérem, ne képedjenek el: sztriptízzel, magyar módra. Vagy 15 szoknya, ugyanennyi blúz van rajta, és a zene rit­musára, szellemes kiszólá­sokkal kísérve dobálja le eze­ket, de azért marad még rajta ruha. Olyan kedvesen, jó íz­léssel és szellemesen adja ezt elő, hogy gurulunk a nevetés­től. A végén persze innen is „megfenyegeti Henryt, kérje Szent Pétert vagy Lucifert, hogy még jövőre is bemutat­hassa itt ezt a számot, mert ha találkoznak... (tudják, ugye). A produkció természetesen vas­tapsot kap, ami az éjszakába nyúló hatórás program szer­vezésének és lebonyolításá­nak is szól. (Folytatjuk) Seleszt Ferenc 4 i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom