Somogyi Hírlap, 1993. július (4. évfolyam, 151-176. szám)
1993-07-15 / 163. szám
8 SOMOGY HÍRLAP — SZÍNES VILáG 1993. július 15., csütörtök Elemi erővel söpri el a víz az útjába kerülő autókat, házakat FOROG A RULETTKERÉK Hazárdjátékosok Kínában • • Özönvíz alulról? 1992. szeptember 8-án a Himalájából Pakisztán északi részére hatalmas árhullám zúdult, emberek ezreit ölte meg. Elsöpört a föld felszínéről 400 000 házat, és a hullámokban lelte halálát kétmillió háziállat is. Csak október 2-án csitultak le a haragos hullámok és folytak le délen az Arab-tengerbe. Nem ez volt azonban az elmúlt év egyetlen vizikatasztrófája. Dél-Kína egész tartományai víz alá kerültek, számos indonéz települést mosott le a föld színéről az áradás, Argentínában és Paraguayban egy erős felhőszakadás után 300 000 embert kellett evakuálni. Mindezek hallatán joggal fogalmazódhat meg a kérdés: vajon mindezek nem egy fenyegető özönvíz előjelei-e? A Bibliában ugyan szó van a mindent elemésztő özönvízről, azt azonban tudományosan még nem bizonyították be, hogy valóban volt-e ilyen globális, mindenre kiterjedő árhullám. Víz ugyan lenne elég: ha a föld egy lapos korong volna akkor a víz mindenütt 2400 méter magasan állna. A tudósok ezért kutatják egy esetleges árvíz kiváltó okát. Árvizet hozhatna például a leghatalmasabb tengeri hullám, az un. tsunami. Ezeket az óriáshullámokat tengerrengés indítja útjára, és eleinte szinte ártalmatlannak tűnnek. Magasságuk ugyanis nem túl nagy, mindössze egy és hat méter között mozog, ám hosszúságuk elérheti az ezer kilométert is. Ha egy tsunami eléri a partot, akár 60 méter magasra is felcsaphat az egymásra zúduló víztömeg. 1960-ban Hawaii-ban és a japán partvidéken tombolt egy ilyen árhullám, a víz bizonyíthatóan Alaszka magasságától indult útjára. Létezik egy új, kicsit hihetetlen elmélet is: ez az un. alulról jövő özönvíz teóriája. 1993-ban a Szahara alatt, 5000 méter mélyen 150 000 köbkilométer vizet találtak, éppen elegendőt ahhoz, hogy egy európányi területet 15 méter magasan elárasszon. Az ilyen természeti jelenségeket nem lehet megjövendölni. Pakisztánt azonban nem érte meglepetésként a tavalyi katasztrófa. Az ország miniszter- elnöke az árvizet „Allah büntetésének” nevezte, amely a pakisztániak vétkei miatt zúdult az országra. Ebben igenis lehet valami: a Himaláján kiirtották az erdőket, az ország területének már csak négy százalékát borítja erdő, nem csoda hát, ha megcsúsznak a domboldalak, eltörnek a duzzasztógátak és így semmi nem állja útját a völgyekbe lezúduló monszunesőnek. ABC Europress Mao Ce-tung, aki a hazárdjátékot a négy nagy gonoszság közé sorolta, megfordulna sírjában, ha betekintene egy macaói kaszinóba. A játékosok egy része ugyanis a Kínai Népköztársaságból jön. Zsebük tele készpénzzel, amely Dél-Kína gazdasági fellendüléséből származik. Most még gazdagabbá akarnak válni a rulettkerék vagy a blackjack asztal mellett. — Jelentősen megnövekedett a szárazföldről érkező kínaiak száma — mondta a Reuter brit hírügynökség tudósítójának a Lisboa Hotel kaszinójának egyik vezetője. — A látogatók nagy része még mindig Hongkongból jön, de körülbelül 10 százalékuk a Kínai Népköztársaság állampolgára. Két évvel ezelőtt a kínai vendégek száma nem haladta meg az egy-két százalékot. A szerencsejáték tilos a Kínai Népköztársaságban és aki megszegi a törvényt, a halállal játszik. Legutóbb az egyik tartományban kivégezték a szerencsejáték szindikátusok szervezőit, így a játékra éhes kínaiak másfelé fordulnak. — Itt jó az esély arra, hogy gazdaggá váljak. Voltam itt már korábban is és elvesztettem a pénzemet, de ma szerencsés vagyok — mondta egy 25 év körüli kínai, aki izgatottan tömte zsebébe a zsetonokat, a Mandarin Oriental kaszinóban. A kínai szerencsejátékosok fellendítik a macaói turizmust. A kormány turista hivatalának közlése szerint 1992-ben 150 ezer kínai tette meg az utat Hongkongon át gyorsjáratú kompokon a portugálok kormányozta városba. Ez a szám azonban eltörpül az 1235 százalékos növekedés mellett, amely 1993. három első hónapjában mutatta a kínai látogatók számának növekedését 1992. hasonló időszakával szemben. Macaót úgy ismerik, mint a Távol-Kelet Las Vegasát. Az ottani kaszinók több mint százmillió dollár adót fizetnek a kormánynak. A turistahivatal azonban szeretné, ha a látogatók nemcsak a szerencsejáték miatt jönnének. — Igen, Macaóban forog a rulettkerék. De Macaó többet jelent, mint szerencsejátékot — mondta Manuel Pires a turistahivatal kereskedelmi igazgatója. A hatóságok igyekeznek fejleszteni a kulturális kapcsolatokat Portugáliával, amelynek hajói 400 évvel ezelőtt értek először partot Macaóban. Csontját méregdrágán árulják Kipusztulóban a szibériai tigris A Szibéria tigrist a kipusztulás fenyegeti hazájában. A legnagyobb tigrisfajtából már csak négyszáz példány kóborol szabadon Oroszország távolkeleti vadonjában, a Vlagyivosztoktól északra, az Usszuri és Amur folyók, valamint a Japán-tenger között elterülő tajgavidéken. E pompás nagyragadozók száma riasztó ütemben csökken. Szakértők szerint csak az 1992-es esztendőben ötven szibériai tigris esett vadorzók áldozatául, négyszer annyi, mint öt évvel azelőtt. Az állatbarátok és állatvédők fenséges méreteiért és szokatlanul hosszú, világos bundájáért csodálják, ellenségei viszont leginkább „tigrisbor” formájában kedvelik: porrá zúzott csontjait folyadékban oldva erősítő szerként fogyasztják. Az ázsiai piacon ezért méregdrága és keresett árucikk. Egy kilogramm tigriscsont Koreában, Kínában vagy Tajvanon a népi gyógymód híveinek 250 dollárt is megér. Ugyancsak orvosságnak számít és ennek megfelelő áron kínálják az állat húsát, bundáját és mindenekelőtt nemi szervét is. Az egyesült államokbeli National Geographie Society és a National Fish and Wildlife Foundation megbízásából amerikai zoológusok évekig tanulmányozták a tigrisek életét és szokásait, s követték a nagymacskák és üldözőik nyomát. A két szervezet folyóirataiban közölt beszámolóikból az is kiderül, milyen elke- serítően tehetetlenek az orosz vadőrök kapzsi honfitársaikkal szemben. Túl nagy a kísértés, amikor egy egész évi szibériai fizetés hatszorosa „nyúzható le” egy tigrisről. A vadorzók dolgát megkönnyítik a nemzetközi társaságok: favágóik hatalmas réseket nyitnak a vadon mélyébe. A mintegy 3300 négyzetkilométer nagyságú Szi- hote-Aliny rezervátumban mindössze 24, silányan felfegyverzett vadőrnek kellene megoltalmaznia a tigriseket a vadorzók gyarapodó hadával szemben. A nagy terület ellenére csak néhány jármű áll rendelkezésükre, s többnyire gyalog róják a rengeteget. Léna segítségére későn érkeztek. Az anyatigris útját az amerikai zoológusok hónapokig követték rádióvevő segítségével. Léna nyakörvét a beépített kis adóval az amerikai kutatók szétvágva megtalálták, az állatnak azonban nyoma veszett. Alig tízhetes kölykeit szerencsére sikerült megmenteniük. A két kedves cica az omahai (Nebraska) Henry Doorley állatkertbe került. Újabb kettő abból a nyolcszázból, amelyeknek a szibériai vadon szabadsága helyett a ketrecek és kifutók biztonsága jutott. A boa kalandjai Nagyon megijedhetett a reggeli illemhely-látogatáskor egy hamburgi férfi, amikor a WC-csésze fedelét fölhajtotta, s egy óriáskígyó nézett vele farkasszemet. A másfél méter hosszú szi- várványos boa egy óvatlan pillanatban megszökött terrénumából, s gazdája elől a WC-csészében keresett menedéket. Itt alámerülve néhány perccel később az egy emelettel lejjebb lakó férfi WC-jében bukkant föl, aki riasztotta a tűzoltókat és a rendőröket. A házbeliek és a tűzoltók órákon át próbálták kicsalogatni — sikertelenül. 148 ezer magyar nyelvű amerikai Az 1980-as népszámláláson 180 ezer amerikai vallotta magát magyar anyanyelvűnek, tíz évvel később 148 ezer. Ezzel a magyarok a 22. helyen állnak a statisztikában, amely arra derít fényt, hogy az ország 5 éven felüli polgárai közül ki nőtt vagy nő fel más anyanyelvvel, mint az angol. (A magyar származású amerikaiak összlétszámát a különböző felmérések 700 ezer és 2-3 millió között adják meg.) A korábban túlnyomórészt nyugat- és kelet-európai bevándorlókra épülő amerikai társadalom etnikai összetétele a jelek szerint gyorsuló ütemben átalakul: az európai bevándorlás csökken, a latinamerikai és az ázsiai rohamosan nő. A felmérést magasan a spanyol vezeti, jelezve, hogy folytatódik a nagymértékű legális (és még nagyobb mértékű illegális) beáramlás délről, elsősorban Mexikóból és más közép-amerikai országokból: több, mint 17 milliót tesz ki a spanyol ajkú lakosság, 6 millióval többet, mint egy évtizeddel korábban. A második helyre az 1,7 millió franciául beszélő került: jóllehet a Kanadával szomszédos északkeleti államokban, illetve az egykor francia Louisiana államban van őshonos francia ajkú lakosság, az új „franciák” túlnyomó része a haiti kreolt beszéli, a nyomorgó ka- rib-tengeri szigetországból érkezett. A kínai anyanyelvűek száma 10 év alatt csaknem megduplázódott, 1,3 millióan vannak, számukat főként a drámaian növekvő illegális bevándorlás gyarapítja: nem múlik el hét, hogy ne tartóztatnának fel embercsempész hajókat az amerikai partoknál. Ugyancsak szinte megduplázódott a taga- log nyelvet beszélő, a fü- löp-szigetekről érkezők száma, és immár megközelíti az egymilliót. További félmillió vietnami, hatszázezer koreai érkezett az Egyesült Államokba: az utóbbiak összlét- száma már eléri a négymilliót is, mind jelentősebb szerepet játszanak a kereskedelemben. A messze legnagyobb növekedést a khmer nyelvet beszélő kambodzsiaknál mérték: létszámuk 10 év alatt meghét- szereződött, s immár 130 ezren élnek az Egyesült Államokban. Egyébként az új bevándorlók térhódítására jellemző, hogy Új-Mexikó és Kalifornia államban minden harmadik, Texasban és Hawaiin minden negyedik polgárnak nem angol az anyanyelve. Heltai András Eredménytelen volt a vadászat Fokozott harc a cápák ellen Hongkong gyarmati kormányzata közölte, hogy cápaelhárító hálókat feszítenek ki és más védelmi intézkedéseket hoznak a turisták által leginkább látogatott partszakaszokon, miután ebben az évben már két ember esett áldozatul cápáknak. Júniusban — mint arról már hírt adtunk — két fürdő- zőt téptek szét a ragadozó fehér cápák: egy nászútján levő férfit és egy ötgyermekes édesanyát. Mindkét tragikus eset egy hét leforgása alatt történt. A férfit ért halálos kimenetelű támadást követően a The Standard című hongkongi lap felfogadott egy ausztrál cápavadászt, hogy ejtse el a gyilkos ragadozót, de egy heti üldözés után üres kézzel tért vissza. A most bejelentett rendszabályok keretében növelik a partokra ügyelő motorcsónakok számát és őröket állítanak fel a cápáktól különösen veszélyeztetett partmenti szakaszokon. Hány fokos volt 10 ezer éve a tenger? Korall-leletek segítségével ma is rekonstruálni lehet a 10 ezer évvel ezelőtti trópusi tengerek felületének (Hőmérsékletét. Ehhez lehetőleg pontosan meg kell mérni a korallok kalcium- és stronciumtartalmát. Warren Beck amerikai kutató a minnesotai egyetemről olyan sikerrel finomította az e kémiai elemek kimutatását szolgáló eljárást, hogy most már 0,5 C-fokos pontossággal lehet meghatározni a történelem előtti tengerek hőmérsékletét. így, az új, a korallokkal végzett mérési módszerrel állapították meg Espiritus Santi sziget közelében, hogy az utolsó jégkorszak után a Csendes-óceán délnyugati részén a tenger felszínének hőmérséklete átlag 5 C-fokkal a mai alatt volt. Beck fosszilis porites lobata korallfaj- tával nyerte adatát, amely mészkővázat választ ki. A mérések szerint a tenger felszínének hőmérséklete ott kereken 10 ezer 200 évvel ezelőtt 21,5 C-fok volt, szemben a mai 26,5 C-fokkal. Az évszakok okozta hőmérséklet-ingadozások nagyobbak lehettek a mostaninál. A kutatók nézete szerint ezek az adatok arra mutatnak, hogy a tropikus klíma határai a jégkorszak utáni időszak elején közelebb húzódtak az Egyenlítőhöz. Ferenczy Europress Terv a Mont-Saint-Michel megóvására Aki Franciaországban jár és Párizson kívül más „igazán franciásat” szeretne látni, biztosan felkeresi Mont-Saint-Mi- chelt, a világörökség részeként is számon tartott normandiai szigetet. Az idegenforgalmi látványosság megóvására és életre keltésére most új terv született. A francia felszerelési, lakásügyi és szállítási minisztérium elképzelései alapján megpróbálják visszaadni a tengerből 78 méter magasan kiemelkedő sziklatömb sziget jellegét és felveszik a harcot a pusztító elhomokosodás ellen. A terv három szempont figyelembevételével készült. Az első célkitűzés Mont-Saint-Michel tengeri jellegének visszaállítása, a második a sziget kulturális értékeinek rendbehozatala és végül a gazdasági fejlődés elősegítése. A több mint ezeréves múlttal büszkélkedő Mont-Saint-Michel a normandiai Cotentin-félsziget délnyugati részén, egy széles bejáratú kis öbölben fekszik. A szigetre 1875 óta egy 1800 méter hosszú gáton is el lehet jutni, de a vállalkozó kedvű turisták bevárhatják az apályt, és a visszahúzódó tenger nyomán, a kavicsok között egyensúlyozva, megtehetik gyalog is az utat. A kúp alakú hegy csúcsán álló apátságot évente kétmillió turista keresi fel. Az új terv szerint a szigetet a kontinenssel összekötő gát utolsó 500 méterét elbontják és helyére lábakon álló hidat emelnek. A híd előtt egy 5 ezer helyes parkolót hoznak létre. A szállítókocsikon és a közszolgáltatási járműveken kívül más autó nem hajthat majd be, a szigetre csakis gyalogosan lehet majd bejutni. A vízvezetéket és az elektromos kábeleket egy földalatti folyosón vezetik be. A híd felépítése és az öböl partjainak szabályozása lehetővé teszi, hogy a víz ismét szabadon áramoljon a sziget körül és megszűnjön az elhomokosodás. A beruházási költségeket 420 millió francia frankra (76,36 millió dollárra) becsülik. Az építkezés várhatóan 4-5 évig tart majd. A terv megvalósításáról július 6-án születik végső döntés. <
