Somogyi Hírlap, 1993. július (4. évfolyam, 151-176. szám)
1993-07-02 / 152. szám
2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZÁNK ÉS A NAGYVILÁG 1993. július 2., péntek Ausztriai új nácik pere Ausztria függetlenségének veszélyeztetése, az újnáci tevékenységét tiltó törvény megszegése a vád két osztrák fiatalember ellen, akiknek perét tegnap kezdte tárgyalni egy salzburgi esküdtszék. A 100 oldalas vádirat szerint a Küssel vezette, Néphez hű parlamenten kívüli ellenzék nevű újfasiszta szervezetben töltött be vezető pozíciót. Előznek a japánok A japánok megelőzték a briteket az Egyesült Államokba irányuló tőkeexportban. Tavaly 4,1 százalékkal, 96,7 milliárd dollárra nőtt az egy vállalkozáson belül legalább 10 százalékos tulajdoni résszel bíró japán tőkebefektetés az Egyesült Államokban, míg a brit 5,6 százalékkal 94,7 milliárd dollárnyira csökkent. Semmelweis ünnepség A betegség megelőzésére irányuló gondolkodás, a prevenció alkalmazása az egészségügyben, az egész tudományos munkának újirányt szabott — hangsúlyozta Antall József a Semmelweis ünnepségen. Kifejezésre juttatta: korunk egész külpolitikai szemléletének el kell jutnia oda, ahova már Semmelweis Ignác elért: a követő külpolitika helyett a megelőző gondolkodásnak kell teret nyernie. Magyar Egérút Körök A Magyar Út Körök mintájára megalakultak a Magyar Egérút Körök és létrejött az azokat támogató alapítvány. A körök a magyar politikai élet görbe tükreként kívánnak működni — mondta Marton Frigyes, a Magyar Egérút Alapítvány kuratóriumának elnöke tegnap. Első „politikai pillérként” levetítették a Magyar a Miklós című animációs filmet, amelyben „Magyar Miklós egér” ismertette a körök céljait. Elhangzott: a macska és az egér között az a különbség, hogy az utóbbinak van humora. A macska pedig amint hatalomra jut oroszlánnak képzeli magát. 1,5 milliárd Oroszországnak A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 1,5 milliárd dolláros hitelt nyújt Oroszországnak azzal, hogy ha a reformprogram a kívánt ütemben folytatódik, Moszkva még idén további 1,5 milliárdot kap. Az Adria-vezeték megnyitása bizalomerősítő lépés lenne Az ENSZ Biztonsági Tanácsa szerda esti ülésén egyhangúlag 3 hónappal meghosszabbította a horvátországi békefenntartó eró'k megbízatását. A horvát kormány, amelynek hozzájárulása szükséges a 12 000 ENSZ-katona állomásozta- tásához, eredetileg csak 1 hónapos hosszabbítást javasolt, hogy jelezze elégedetlenségét a helyzettel: az ENSZ megbízatása ugyanis nemcsak arra szól, hogy megakadályozzák az ellenségeskedéseket, hanem arra is, hogy lefegyverezzék a nagy horvát területeket megszállva tartó szerbeket, és elősegítsék a területek visszatérését horvát igazgatás alá. A kialakult kompromisszum alapján Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár- nak egy hónap múlva be kell számolnia a helyzetről, és annak tükrében felülvizsgálhatják a mostani döntést. Az ülésen egyébként Erdős André magyar ENSZ-nagykö- vet átadta a Tanács soros elnökének a Közép-európai Kezdeményezés államainak az ENSZ főtitkárához intézett levelét. A levélben Ausztria, Bosznia, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Olaszország, Szlovákia és Szlovénia felhívja a főtitkár figyelmét arra, hogy a térség energiaellátásában nagy szerepet játszó Adria-olajvezeték a horvátországi harcok következtében 1991 szeptembere óta nem működik, és emiatt a KEK országait érzékeny gazdasági és pénzügyi veszteségek érik. A részben az ENSZ védelme alatt álló területeken áthaladó vezeték újramegnyitása létfontosságú a KEK országai számára — mutat rá a levél, amelyet hivatalos dokumentumként köröznek a világszervezetben. A horvátországi békefenntartók mandátumának meghosz- szabbítására vonatkozó határozat ugyancsak kitér arra, hogy az Adria-olajvezeték megnyitása bizalomépítő lépés lenne a Horvátországban szembenálló felek között. Romániai korrupció A román képviselőházban sajtóértekezleten ismertették a korrupciós jelenségeket, a Gheorghe Florica volt pénzügyőrparancsnok ezzel kapcsolatos leleplezéseit vizsgáló parlamenti bizottság megállapításait. A vizsgálódás eredményeit már nem sikerült megvitatni a szerdán lezárult tavaszi parlamenti ülésszakon — este viszont az ellenzék váratlanul rendkívüli ülésszak összehívását kezdeményezte a jelentés megvitatására. így csütörtök reggel ismét összeül a képviselőház, hogy megvitassa a több oldalról is szorongatott kormány számára felette kényelmetlen dokumentumot. Mint ismeretes, a korrupcióval kapcsolatos jelenlegi botrányt és a vizsgálóbizottság életrehívását a pénzügyőrség volt parancsnokának jelentése váltotta ki, amely 18 magas rangú kormánytagot, üzletembert és más személyiségeket vádolt korrupcióval vagy annak lehetővé tételével, pártolásával. A parlamenti bizottság gyorsan elvégzett első vizsgálatai a jelentés szerint számos fogyatékosságot tártak fel a korrupció elleni harc terén, az állami szervek működésében, a törvények foghíjasságában. A bizottság tagjai sokban nem értettek egyet: megoszlottak például a vélemények a belügyminiszter személyét illetően. Szerdán este 118 ellenzéki képviselő aláírásával kérte a rendkívüli ülésszak összehívását — a kérést az alkotmányos szabályok értelmében teljesíteni kell. FELHÍVÁS Kaposvár Megyei Jogú Város Közgyűlése 1993. június 8-i ülésén úgy határozott, hogy szövetségi tagságát az Egészséges Városok Szövetségében megerősíti. A közgyűlés programot dolgoztat ki a lakosság egészségi állapotának javítására. A program elkészítésére és későbbi végrehajtásának irányítására bizottságot célszerű felállítani. A bizottság tagjaira indokolt javaslatot tehetnek a városban működő munkavállalói, szakmai, érdekvédelmi és társadalmi szervezetek képviselői is. Bizottsági tagságra a polgármesteri hivatal és intézményei érintett vezetőin kívül közösségi csoportok képviselőit, a közösségi egészség- és szociálpolitika iránt érdeklődő kutatókat, az üzleti élet, a munkavállalók és szakmai szervezetek képviselőit és más, a közösségért sokat tevő polgárokat lehet javasolni. A népjóléti igazgatóság felhívással fordul mindazokhoz, akik a fenti program kidolgozásában és végrehajtásában részt vennének, tegyenek indokolt javaslatot a bizottság tagjaira. Kérjük, hogy javaslataikat a Polgármesteri Hivatal Népjóléti Igazgatóságára (Kaposvár, Kontrássy u. 8. alá) szíveskedjenek 1993. július 30-ig elküldeni. A Kaposvári Polgármesteri Hivatal Népjóléti Igazgatósága Nehéz az illetékemelés (Folytatás az 1. oldalról) Kitért arra is, hogy az Alkotmánybíróság ülését követően Dörnbach Alajos, az Országgyűlés alelnöke egyetértését fejezte ki a megszületett döntéssel kapcsolatban és reményének adott hangot, hogy azután hasonló törekvésekre már nem kerülhet sor. Nem kötelezi-e az Országgyűlés döntése annak minden tagját és tisztségviselőjét arra, hogy a törvényhozás méltóságát tiszteletben tartsa nyilatkozataiban is — tette föl a kérdést a képviselő. Gál Zoltánnak, a szocialisták frakcióvezetőjének véleménye szerint az Országgyűlés döntéseinek tiszteletben tartását nem szabad úgy értelmezni, hogy a képviselőknek nincs joguk bírálni a már elfogadott törvényeket. Ez az értelmezés a Parlament működésének elvi alapjait kérdőjelezné meg. Kónya Imre, az MDF frakcióvezetője a képviselőcsoport nevében egyetértését fejezte ki Zétényi Zsolt álláspontjával. A frakcióvezető szerint az Alkotmánybíróság döntése nem jelenti azt, hogy az igazságtétel, mint cél a továbbiakban már nem lenne követendő az Országgyűlés számára. Ezért Dörnbach Alajosnak tartózkodnia kellett volna az ilyen véleménynyilván ítástól. Jánosi György (MSZP) a közoktatási törvény tárgyalásának felfüggesztését szorgalmazta, a házelnök azonban figyelmeztette, hogy ez nem lehet a napirend előtti hozzászólás tárgya. A pótköltségvetés vitájában Csurka István, az alakulóban levő Magyar Igazság-frakció véleményét tolmácsolta. Szerinte a kormány „műharakirit” követ el, valamint előre akarja vetíteni a kisebbségi kormányzást. „Nem szokatlan, hogy egy kormány saját bukását készíti elő.” Az Országgyűlés kivételes eljárásban tárgyalja az illeték- törvény módosítását. Az ellenzéki képviselők bírálták a bírósági illetékek tervezett emelését. Dr. Ilkei Csaba (független) somogyi képviselő óvott attól: a megnövekedett illetékköltségek miatt előtérbe kerüljön az önbíráskodás. Schamschula György közlekedési miniszter a Hegyeshalom és Budapest közötti vasútvonal korszerűsítése kapcsán bejelentette: német hitelt vesz föl a kormány. A Kapos Kereskedelmi Részvénytársaság pályázatot hirdet az alábbi egységei üzemeltetésére 1. 360. sz. élelmiszer-háztartási bolt (241,6 m2) Kaposvár, Táncsics u. 10. 2. 380. sz. ABC áruház (218,2 m2) Kaposvár, Erdősor u. 3. 387. sz. élelmiszer-háztartási üzlet (224,6 m2) Kaposvár, Anna u. 14. A pályázat tartalmazza az alábbiakat:- az üzlet tervezett profiljára vonatkozó elképzelést,- az üzlet értékesítési módjával, technológiájával (gépek, berendezések) kapcsolatos terveket,- a vállalkozó által felajánlott üzemeltetési díj összegét,- az esetleges egyéb, az együttműködésre vonatkozó javaslatokat (a jelenleg boltban foglalkoztatott dolgozók alkalmazása stb.). Az írásos pályázatokat kérjük benyújtani az rt. központjába, László Jenő gazdasági igazgató részére, (7400 Kaposvár, Fő u. 57.) legkésőbb 1993. július 16-ig bezárólag. A pályázatok elbírálásáról minden pályázót írásban értesítünk. (i 1769) Kérdőjelek Szerződések rögös útjai Mikor iktatják törvénybe a magyar-orosz alapszerződést? Ratifikálása már két alkalommal el akadt a moszkvai parlamentben, látszólag nem tartalmi kifogások miatt, hanem azért, mert hiányzott a határozatképesség. Ám, hogy mégsem csupán arról volt szó, hogy számos képviselőnek váratlanul sürgős dolga akadt s nem tudott résztvenni az ülésen, arra fényt derített a külügyi bizottság elnökének megjegyzése. Szerinte újra kellene tárgyalni az 1956-os eseményekről szóló cikkelyt, s akkor fokozódna a honatyák jelenléti kedve. 1956 igazságos megítélése a magyar-orosz alapszerződéstől függ? Nem, hiszen erről már a történelem szavazott és Jelcin orosz elnök is megkövette a magyarokat. A moszkvai parlamentben, s ezt lényegében nyíltan is értésre adták, az elnök konzervatív ellenzéke a kormányzat helyzetének gyengítésére, tekintélyének megtépázására akarja felhasználni a huzavonát. Hasonló eset történt akkor is, amikor a parlament külügyi bizottsága bírálta az amerikaiak bagdadi rakétaakcióját, hiszen ebben az esetben is elsősorban saját kormányát próbálta kikezdeni, mert az szolidáris volt a washingtoni lépéssel. Elfogadható gyakorlat, hogy egy ország belpolitikai viszonyai ennyire meghatározóak lehetnek a külpolitikai állásfoglalásokat illetően is? A dolgok természetes rendje, hogy bármely ország külpolitikai cselekvéseit alapvetően annak belpolitikája határozza meg. Ez csak akkor fenyeget elfajulással, veszélyes torzulásokkal, ha a napi belpolitikai csatározások taktikai szempontjai, vagy éppen egyes pártok és irányzatok „pontszerző” akciói nyomják rá bélyegüket a külpolitikára s háttérbe szorítják az általános nemzeti érdekeket. A múlt és jelen tapasztalatai egyaránt azt sugallják, hogy amikor bizonyos erők önös érdekből megpróbálják ráütni saját bélyegüket egy ország külpolitikájára, ez hosszabb távon mindig visszaüt s kárt okoz az országnak. Ezért nem lehet szó a már aláírt alapszerződés újratárgyalásáról. Akkor most kiknek kell lépniök? A moszkvai ratifikálás ügyét azoknak kell nyugvópontra juttatni, akik tudják, hogy ez orosz nemzeti érdek is. Réti Ervin • Szövetkezeti törvény vagy kivégzés? • Blöff lenne a koleszterin pánik? • Soros kontra német márka? • Adják-veszik a lakcímünket? ÍW9 ... egyszerűen minden
