Somogyi Hírlap, 1993. július (4. évfolyam, 151-176. szám)
1993-07-15 / 163. szám
2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZÁNK ÉS A NAGYVILÁG 1993. július 15., csütörtök Európa túl a mélyponton Az európai gazdaságok még az idei év végén túllépik a recesszió mélypontját — jósolja a Rajna-vesztfáliai Gazdaságkutató Intézet legfrissebb jelentése. A dokumentum készítői arra számítanak, hogy lassan megindul a beruházások és a fogyasztás növekedése. A munkanélküliség azonban — átmenetileg — tovább növekszik Európában. A konjunkturális szintkülönbség — az esseni kutatók szerint — Európa és az Egyesült Államok, illetve Japán között mérséklődni fog. Agresszor és áldozat A Biztonsági Tanács öt el nem kötelezett tagállama közölte: ha a szerbek továbbra is akadályozzák a boszniai segélyszállítmányokat, ők a Szerbiába irányuló élelmiszer- és gyógyszerszállítás leállítását fogják javasolni. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy ki az agresszor és ki az áldozat, és nem ismerhetjük el területek erőszakkal való elfoglalását — mondta Budai Iván, a magyar ENSZ-képviselet helyettes vezetője. Ha így tennénk, bátorítanánk mindazokat a szélsőséges erőket, amelyek a nemzetközi vitákat megfélemlítéssel, más népek lerohanásával akarják megoldani — hangsúlyozta. Bérlakásgazdálkodás Az új lakástörvény rövid távú előnyökért feláldozza a bérlakásgazdálkodás piacosítását — közölte a budapesti főpolgármester. Demszky Gábor elmondta, hogy számítások szerint a következő hat évben 160 ezer bérlakást adnak el. Az ebből származó hatvanmilliárd forintos bevételből pedig 20 ezer új lakást lehetne építeni. Ogata Szadako Szarajevóban Tegnap Szarajevóba érkezett Ogata Szadako, az ENSZ menekültügyi főbiztosa. Ogata asszony azért utazott a boszniai fővárosba, hogy személyesen mérje fel a helyzetet, s biztosítsa a szarajevóiakat: az ENSZ nem kíván véget vetni a segélyakcióknak. A főbiztos holnap Genfben számol be tapasztalatairól a Boszniát segélyező mintegy 40 ország képviselőinek. Nem pártok fiókintézményei A Baloldali Ifjúsági Társulás egyetért Surján László miniszterrel — aki az ifjúsági ügyekért is felelős — abban, hogy a politikai munkát vállaló ifjúsági szervezeteket ne tekintsék a pártok fiókintézményeinek, és ezért ne zárják ki őket a támogatásból. Erről a BIT tájékoztatóján volt szó. Sertéstenyésztők szövetsége A hazai sertéstenyésztőket és nemesítőket tömörítő hat sertéstenyésztő egyesület és a kaposvári Kahyb Részvény- társaság tegnap megalakította a Magyar Sertéstenyésztők Szövetségét, amelynek elnöke Horváth Ernő, az ISV vezérigazgatója lett. A szövetség kiemelt fontosságúnak tartja, hogy a hazai sertésminősítési rendszer mielőbb megszülessen. Versenyben a patikákért (Folytatás az 1. oldarlól) Nem zárja ki továbbá a törvény az egészség megőrzéséhez használatos természetgyógyászati cikkek árusítását. Egyéb kritérium; a patikus — aki feltétlenül csak gyógyszerészi végzettséggel rendelkező személy lehet — mindig legyen jelen a patikában, ott ahol a kiszolgálás történik. Dr. Surján László utalt a jelenlegi tőkehiányos rendszer csapdáira, s hangsúlyozta; nem szabad kitenni egy kontroll nélküli versenynek a gyógyszertárakat, gyógyszerészeket. Szólt arról a tevékenységről, amelynek során a gyógyszerészek saját üzleti érdekük ellen kénytelenek cselekedni és a kompromisszumkészség pozitív megjelenéseként nyugtázta a gyógyszerészek éjjel-nappali nyitva tartásának gyakorlatát. A hazánkban működő mintegy százötven nagy patika privatizálásával kapcsolatban elmondta: nem látták helyesnek egyfajta extra verseny beindítását; a szakmán belüli kiegyezés értelmében a személyi jog, több személyi jog kompromisszumaként működve mintegy közösségi tulajdonként, bt formájában garantálja a privatizációt. Magyarországon jelenleg 6300 emberre jut egy patika; 1350 állami gyógyszertár vár privatizációra, és eddig háromszázhúsz magánpatika alakult. A személyi jog elve — bizonyos kritériumok mellett — azt is garantálni kívánja, hogy a magángyógyszertárak, a tulajdonos halála után ne zárjanak be. A kevésbé rentábilis kis patikák, illetve a több, apró település vonzás- körzetében levő gyógyszertárak sorsa azonban bizonytalan. Esetleges kiesésüket a fiókgyógyszertárak működtetésével kívánják kompenzálni. A gyógyszerárak szinte elviselhetetlen növekedésére utalva a miniszter kijelentette: a törvénytervezet ezt nem oldja meg, a lakosság jövedelmi viszonyait kell rendezni. A törvény azt is kimondja: patika, csak az 5000 lélek- számot meghaladó településen létesülhet. Dr. Szabó Sándor a gyógyszerész kamara elnöke szólt arról, hogy a kétszázötven éves múltra visszatekintő magyar gyógyszerészetnek először alakult kamarája. A róla szóló törvény szervesen illeszkedik a kialakulóban lévő jogi szabályozásba és köztestületként az államtól kapott feladatokat saját hatáskörében látja el. A kamarai tagság kötelező; ez garantálja többek között a jogi és szakmai korrektséget. A kamara legfontosabb feladatai közé tartozik a gyógyszerellátás és forgalmazás véleményezése, a vezető beosztású gyógyszerész kinevezése, etikai-fegyelmi szabályzat alkotása. A kormány által a napokban elfogadott két törvény az ősszel kerül a parlament elé. Várnai Ágnes KÉRDŐJELEK Velünk vagy nélkülünk? Egy bajor politikus szerint a kelet-európai országok belépését a nyugati integrációs szervezetekben azért ellenzik, mert nem szeretnének importálni a volt szocialista országokban lezajló destabilizáló folyamatokat a nyugati szövetségi rendszerbe.” Jogosak a kifogások? Senki nem vitatja, hogy a kelet-kö- zép-európai országok nehéz politikai és gazdasági változásokon mennek át, s önmagukban is, egymás között is sok konfliktus teszi ingataggá helyzetüket. Ezek a jelenségek bizonyos fokig befolyásolják az államok közötti kapcsolatokat, s ezen keresztül az európai viszonyokat is. Akkor hát a tőlünk való elzárkózás a megoldás? Rövidlátó politikai szemüveggel nézve talán igen, mert a válsággócok — úgymond — kívülmaradnak az integrációk falain. De reálisan végiggondolva a dolgokat úgy is fel lehet tenni a kérdést: ha a kelet- és a közép-európai országok magukra maradnak a problémáikkal, bezárulnak előttük a nemzetközi kapcsolatok, a piacok bővítésének új lehetőségei; ha ezen országok nem érezhetik magukat az európai államközösségek által is garantált biztonságban, nem akkor válnak-e valóban súlyos válságok forrásává a kontinensen? Vajon ebben az esetben nyu- godtabban tekinthetnek-e Európa jövője elé az elzárkózás mai hívei? Tudjuk, hogy az azonnali NATO tagság igénye nem reális, de — a kifogásokat hallgatva — az már vélhetően napirendre került, hogy „velünk vagy nélkülünk biztonságosabb-e” Európa? A választ nem lehet halogatni, mert e tekintetben a bizonytalanság valóban a biztonság rovására mehet. P. T. BRIT ORSZÁGPROPAGANDA Arculat-építő hálózat Nagy-Britanniában az országpropagandának nincs egyetlen központi felelőse. Az ország külföldi arculat-építésével több intézmény foglalkozik, éspedig egyik-másik hagyományosan és történelmileg igen hatásosan. Valaha afféle központi, bár nem monopolszervezet volt a nevében is központi információs hivatal a brit kormány tájékoztató ügynöksége. A that- cheri szabadpiaci átalakítások óta, úgy mondják, a senki földjén létezik: már nem kormány- szerv, de nem is magáncég, hiszen nem vette meg senki. Státusa ügynökség, és bevételeinek túlnyomó része megrendelések teljesítéséből származik. Fő megrendelője persze a kormány és annak hivatalai, de magáncégek, szakmai szövetségek, gazdasági szervezetek is kibérelhetik szolgáltatásait. A központi információs hivatal filmeket, videókat, cikkeket, kommentárokat készít — gyakran maga is neves szakértők és egyéb alvállalkozók bevonásával — a megrendelők kívánsága szerint hazai és külföldi forgalmazásra, megpróbálja kijárni az anyagok elhelyezését a külföldi sajtóban, személyzetet ad nemzetközi összejövetelekhez, konferenciákhoz, sajtóértekezleteket bonyolít. Ám csakis a minőségtől és az ártól függ, hogy a kormány az ő szolgáltatását választja-e, vagy valamely hasonló profilú magáncéget. A szorosabban vett brit külpolitikai propagandáról a külügyminisztérium gondoskodik, a brit nagykövetségek útján. Ha egy külpolitikai témában a brit kormány például nem akar közvetlenül megnyilatkozni, de mondanivalóját mégis szeretne valamely külország közvéleménye tudomására hozni, akkor gyakran előfordul, hogy a külügy kommentárt rendel tekintélyes kormányon kívüli szakértőktől. Ilyenkor a brit követség közreműködik, hogy a vélemény bekerüljön a külországok sajtójába. A követségek persze gazdasági kapcsolatépítéssel, kereskedelmi összejövetelek, vásárok szervezésével is foglalkoznak. A külföldi idegenforgalmi arculat-építés a brit turista hatóság (British Tourist Authority) dolga. Ez sem hatóság igazából, hiszen költségvetését túlnyomórészt az iparág adja ösz- sze, sőt, viszonya nem is épp a legjobb a kormánnyal. A propagandában piaci módszereket alkalmaz. A brit külföldi arculat-építés legfontosabb intézményének azonban a sajtót tartják. Ezen belül hagyományos, történelmileg igazolt szerepe van az állami rádió, a BBC A brit fővárosról a nem angolokban ilyen kép él külföldi adásainak. A BBC persze nem kormánypropagandát, hanem híreket és műsorokat sugároz, és erre a kormánynak csak annyiban van befolyása, amennyiben a BBC kormányzótanácsát a kormány javaslatára nevezi ki a királynő. A brit sajtó előnyös helyzetben van: a híres brit lapokat, a Financial Times-t, a The Times-t, a The Guardian-t világszerte olvassák. Az újságok, igaz, messzebb vannak a kormánypropagandától, mint Makó Jeruzsálemtől, de a nagyhatalmi tekintélyt őrző brit kormányt nem aggasztja, ha kellemetlent olvasnak róla külföldön. Elég neki a hazai olvasók véleményétől szenvedni. Mészáros György Szigorúbb vállalkozási feltételek Ingatag magyar-ukrán gazdasági kapcsolatok Húszmillió dollár aktívum jellemezte tavaly a magyarukrán kereskedelmi kapcsolatokat. A magyar vállalatok 60 millió dollár értékben szállítottak árut Ukrajnába és 40 millió dollár értékben importáltak — mondta Berki Tamás, a kijevi kereskedelmi kirendeltség tanácsosa a Magyar Gazdasági Kamarában. Bár a tavalyi év exportjából hiányzott az a 27 millió dollár, amit korábban autóbuszok, mezőgazdasági termékek kivitele jelentett. Ezeket viszont ellentételezték a kis- és középvállalkozások szállításai. Az USA után a magyarok alakították a legtöbb vegyes vállalatot Ukrajnában, a regisztrált magyar érdekeltségű társaságok száma 152. A jövőben Berki Tamás szerint a kis- és középvállalkozások számára nehezebb lesz a vegyesvállalat-alapítás Ukrajnában. A külföldi beruházásokról szóló törvény módosítása kapcsán megemelték azt a minimális összeget, amelyet a külfödieknek apportként, vagy készpénzben kell fizetniük. Az apportként bevihető minimális összeg 50 ezer dollár, készpénz esetén pedig 500 ezer dollár. A Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola (Szombathely), kaposvári konzultációs központtal, másoddiplomás, rajz szakos tanárképzést indít 1993 szeptemberétől A hozzájárulásos, négy féléves felkészítésre azok a tanítói végzettséggel és vizuális nevelési szakkollégiumi betétlappal rendelkezők jelentkezhetnek, akiknek folyamatos szakmai tevékenysége dokumentálható. Jelentkezés és felvilágosítás: Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskola Főigazgatóságán. Kaposvár, Bajcsy-Zs. u. 10. 1993. augusztus 15-ig. Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola ______________________________________(13087) R UHÁZATI DISZKONT ÁRUHÁZ RÖVIKÖT, Kaposvár, Jutái út Új áruk, árengedménnyel! csíkos, rövid ujjú férfipóló csíkos, pöttyös, ujj nélküli női, bakfispóló háti- és iskolatáskák háti- és iskolatáskák háti- és iskolatáskák válltáska (tengerészzsák) 750,- Ft helyett 390,- Ft 560,- Ft helyett 290,- Ft 1350,- Ft helyett 490,-Ft 1700,- Ft helyett 890,- Ft 1680,-Ft helyett 650,- Ft 1550,-Ft helyett 790,- Ft (13149)
