Somogyi Hírlap, 1993. július (4. évfolyam, 151-176. szám)
1993-07-12 / 160. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁG 1993. július 12., hétfő Hitelek Meddig növelhetők a közterhek? vállalkozóknak A közelmúltban alakult Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Társaság hitelekkel kíván segíteni a vállalkozóknak. Négyszáznegyven millió forint törzstőkével a Bács-Kiskun, Békés, Csongrád, Hajdú-Bi- har és Jász-Nagykun-Szol- nok megyei vállakozóknak nyújt támogatást. A hitelek kamatmentesek, a társaság szektorsemlegesen, a realitásoknak megfelelően ítéli meg a hitel mértékét. Sikeres átalakulás Herenden A 36 országba exportáló Herendi Porcelán Manufaktúra Részvénytársaság bejelentette, hogy teljes dolgozói részvétellel ténylegesen befejeződött a privatizáció. Vagyis a részvénytársaság papírjainak csaknem 75 százalékát szerezhetik meg a cég alkalmazottai. Ezzel elsők között a herendi gyárnál csökkent az állami tulajdoni hányad a kötelező mértékre — azaz 25 százalék plusz egy szavazatra. Puhuló árfolyampolitika? Két hónap alatt másodszor értékelték le a forintot, ez táplálja a spekulációt, amely szerint puhul a magyar árfolyampolitika — írta a Financial Times című brit gazdasági napilap. Egy ideje nő a nyomás, hogy alapvető változtatás kell, mióta a magyar export zuhan és a kereskedelmi mérleg romlik — tette hozzá. Néhány elemző már úgy becsüli, hogy egész évre akár 2 milliárd dollárra is nőhet a folyómérleg, ami a GDP 8 százaléka. Állami tulajdonban a Taurus A június 30-tól részvénytársasággá alakult Taurus Gumiipari Vállalat valószínűleg döntő többségben állami tulajdonban marad. A folyamatban lévő privatizációs tárgyalások során a partner végleges kiválasztásának fő szempontja a stabil és nyereséges működés. 10 milliárd forint tartozásuk van, kezelése valószínűleg két hónapon belül megoldódik. Pécsett az Ottakringer Az Ottakringer szerezte meg a pécsi Pannónia sörgyár részvényeinek 51 százalékát. Pécsett nem új osztrák sört fognak gyártani, hanem a magyar hagyományokra támaszkodnak. Azt tervezik, amit az Ottakringerrel sikerült megvalósítani: jó magán sörgyárat, olyant, ahol a tulajdonosok a részvényesek, ennek megfelelő felelősségérzettel. Privatizáció és foglalkoztatás A privatizáció önmagában nem okoz munkanélküliséget — mondták egybehangzóan az előadók az Állami Vagyonügynökség által rendezett Privatizáció és foglalkoztatás című konferencián. A foglalkoztatási gondok legfőbb előidézője a piacok szűkülése, a GDP csökkenése és a nagy állami vállalatok korábban més- terségesen felduzzasztott munkaerő struktúrájának leépítése. Kovács Géza, a Munkaügyi Minisztérium helyettes államtitkára előadásában kifejtette: hosszabb távon a privatizációnak foglalkoztatásnövelő, munkahelyteremtő hatása is lehet. Határ a csillagos ég... Sokan követték, követik figyelemmel — nem minden aggodalom nélkül — a parlamenti, önkormányzati vitákat illetékekről, pótköltségvetésről, közüzemi díjemelésekről. És sokakban megfogalmazódik a kérdés, hogy van-e kézzelfogható, objektív határa a közterhek növekedésének? Az embernek óhatatlanul eszébe jut a régi tanmese a királyról, aki addig emelte az adókat, amig országa népe siránkozott miatta. S nyomban leállította az adóprést, amint az emberek vállvonogatva, nevetve fogadták az újabb adóterhek hírét... Van ebben némi igazság. A közterhek emelésének csakugyan van objektív határa. Ehhez akkor jut el a táradalom, amikor az állam ugyan különböző jogcímeken növeli az elvonást egyénektől, cégektől — de bevételeinek ösz- szege nem gyarapodik, sőt esetleg csökken. Sajátossága ennek a határnak, amelyhez — félő — közel vagyunk, hogy az adóztató hatalom csak utólag veszi észre. Akkor, amikor már átlépte. Ezt a határt ugyanis a vállalatok és az egyének magatartása jelöli ki. Az adó a cégeknek és az egyéni termelőknek — költség; ahogy költség számukra a társadalombiztosítási díj, a nyugdíjjárulék, a vám vagy az ilyen-olyan illeték. Ha ezek a költségek átháríthatok a termelés következő „lépcsőjére" s végső soron a fogyasztóra (pl. azért, mert az előállító monopolhelyzetben van, mint a vasút, a villamosművek vagy mert a kínálatot jelentősen meghaladó a kereslet valamiből), akkor a termelő kezdetben nem sokat törődik az ilyen, nála csak „átfutó" költségtételekkel. Kivételt jelentenek persze ez alól azok, akik külpiacra termelnek, ahol erős a verseny s áraikat nem tudják emelni. Az export pangása vagy visszaesése az első intő jel: a közterhek súlyát a külföldi vevő nem vállalja, s inkább onnan vásárol, ahol e terhek kisebbek. Vagyis a közterhek nagysága fontos versenytényező. A következő intő jel: a belpiacon is csakhamar korlátokba ütközik a költségek fogyasztóra hárítása. A vevő ugyanis — ha jövedelme nem tart lépést az árakkal —, mérsékli fogyasztását, s elsősorban a számára nélkülözhető cikkek vásárlását mellőzi. Ezzel visszaesik a forgalom, s csökkennek az ahhoz közvetlenül kapcsolódó adókból származó állami bevételek. A további következmény: visz- szaesik a termelés, a foglalkoztatás, ennek nyomán ismét különböző állami bevételek esnek ki, viszont a szociális kiadások nőnek. Ekkor már a befektetők is visszavonulót fújnak; tőkét vonnak ki az országból, s általában hanyatlani kezd a bélés külföldi befektetési kedv. Az állami bevételek fundamentumát jelentő gazdasági pezsgés tehát hanyatlásba fordul. Erősödnek az adók legális elhárítását célzó törekvések, egyidejűleg felduzzad a „második", az adó eltitkolására alapuló gazdaság. Ez a szféra pedig annak kínál előnyt, aki vállalja a cinkosság kockázatát, s megrendelőként nem kér számlát... Ilyenkor egyébként a készpénzes, azaz a nehezen ellenőrizhető üzletek is hatalmasra nőnek, s a gazdaság áttekinthetetlenné válik. Innen már csak egy lépés a határ, amikor — akár a mesében — megmosolyogják, kinevetik a gazdaság szereplői a hatóságot. Mert tudják, hogy az „csak" hatóság és nem mindenhatóság. Bácskai Tamás Cipők receptre A KEEMM Kft nyitott cipészműhelyt Kaposváron, az Irányi Dániel utcában. A műhelyben az egyedi megrendelésre készült, úgynevezett méretes cipők mellett, orvosi vényre ortopéd cipőket is készítenek. A cég szerződést kötött a Társadalombiztosítási Főigazgatósággal. Ennek értelmében meghatározott áron készítik a cipőket, amelyek árának egy részét az igazgatóság téríti. (Fotó: Kovács Tibor) CIPÉSZMŰHELYÜNKET MEGNYITOTTUK xítése orv C5S** egy Kényelem, rövid határidő 8 Kaposvár, Irányi D. u. 21. Békarokka és juharma Végig az árokparton tarka ruhás asszonyokat látni, amint apró fenyőfákhoz hasonló növényeket szednek. — Ez mezei zsurló, lelkem, de mifelénk csak békarokkának hívják. Igen jó vérzéscsillapító és vértisztító. A begyűjtőhöz visszük, 35-40 forintot adnak kilójáért. Hát valamiből csak meg kell élni. Mióta fellendülőben van a természetgyógyászat, megnőtt a kereslet a gyógynövények iránt. Az Erdei termék vállalkozás tavaly áprilisban alakult a hasonló nevű vállalat kaposvári részlegéből. — A falvakban begyűjtőhelyeket alakítottunk ki, ahol a felvásárlók hitelesített mérleggel dolgoznak — mondja Vígvári József ügyvezető igazgató. — Mindig tudják, hogy melyik termékből, mennyire van szükség és milyen áron. A gyűjtők bizalmát vissza kell szerezni. Az Erdei termék vállalkozás fő profilja a gyógynövényeken kívül a szamóca, málna, dióbél, szárazbab és az erdei magvak felvásárlása, értékesítése. A juharmag, hársmag, vad őszibarackmag a faiskolákon keresztül Ausztriába, Németországba kerül, ahol nagy a kereslet irántuk. Ezenkívül a Pepsi Cola, Kanada Dry, Seven Up és Schweppes üdítő italok forgalmazásával foglalkoznak. Felvásárolják az éti csigát, és a vadásztársaságok emberei által összeszedett elhullott szarvasagancsot is. A szarvasagancsot minőségétől függően nyolc-kilencszáz forintért vették át tavasszal. Egy kilogramm tiszta, szárított hársfavirágért is száznyolcvan-kétszáz forintot adnak. Most indul az orbáncfű és a vasfű szedése. A 7 fős kft 30 milliós forgalmat vár ebben az évben. Nyereségre nem számítanak, de a talpon maradáshoz elég lesz. S. P. G. Autókat vámolnak Kaposváron Leggyakrabban 8-10 éves kocsikat hoznak be Június 1. óta Kaposváron is lehet a magánforgalomban behozott gékocsikat vámkezeltetni. A vámudvart működtető Volánspedició Kft biztosított helyet a vámosok számára. Eddig a pécsi vámhivatal vámkezelte a Somogy és Tolna megyeiek által behozott autókat is. Naponta 120 gépkocsi és gazdája várta míg sorra kerül. Volt úgy, hogy az ügyfélnek háromszor is vissza kellett mennie, mire elintéződött az ügye. Gépkocsit gyakorlatilag ugyanúgy be lehet hozni mint bármi más árut. A kényes rész az érték. Az 1992. január 1 -je óta érvényes rendelet szerint: a nem külkereskedelmi áruforgalomban beérkező vámáru vámértéke a vámárunak a külföldön kifizetett és a külföldi jog szerint levonható vagy visszatéríthető adó levonása után fennmaradó külföldi ára. Ezt a vámfizetésre kötelezett számlával, ennek hiányában értéknyilatkozattal igazolja. Ha értéknyilatkozatot sem tud adni, akkor a külföldi árat a vele azonos, vagy hozzá legjobban hasonló áru külföldi árának alapulvételével, vagy becslés útján a vámhivatal állapítja meg. A használtság mértékét figyelembe kell venni. Sokan nem tudják, hogy a vámhivatal nem köteles a számlákon feltüntetett vételárat elfogadni, ha az nem felel meg a szokásos küföldi árnak. Ilyenkor a GATT Értékegyezmény rendelkezései alapján állapítják meg a vámot. Mint például, amikor 2000 márkás számlát hoztak egy totálkárosnak feltüntetett BMW-ről, aminek a szélvédőjén volt csak 1-2 karcolás és legalább 70 ezer márkát ért. Hogy simán menjen az ügyintézés a vámkezelésnél, Ve- lecz János kirendeltségvezető a következőkre hívta fel a figyelmet: Feltétlenül szükséges az eredeti forgalmi engedély a tulajdonjog tisztázására, hiszen rengeteg a lopott kocsi. Csak az eredeti aláírást tartalmazó adásvételi szerződést vagy számlát fogadják el. A felesleges utánjárást elkerülendő, a számla minden olyan adatot tartalmazzon, ami a magyar forgalmi engedélyben szokásos. Ajándékozás esetében külföldi hatóság által hitelesített ajándéklevelet fogadnak el. Ez lehet: közjegyző, polgármester, rendőrség vagy magyar külképviselet. Az ajándéklevélnek tartalmaznia kell: az ajándékozó és az ajándékozott nevét, lakcímét, a gépkocsi alvázszámát, az ajándékozó aláírását és a hitelesítést. — Ha minden szükséges papír megvan és előre bejelentkezett az ügyfél, akkor 1 óra alatt kész van a vámkezelés és vihetik műszakira a kocsit — állítja a kirendeltségvezető. A vámtételek attól függően változnak 13-tól 48 százalékig, hogy a gépkocsi milyen korú, hány köbcentis, dízel vagy benzinüzemű, katalizátoros-e vagy sem. Négy évesnél idősebb kocsiknál ehhez még plusz 30 százalék járul hozzá. A fizetnivalók közé még be kell kalkulálni a legfeljebb 2 ezer forintos vámkezelési díjat és a 25 százalékos áfát is. Az eddigi tapasztalatok szerint leggyakrabban 8-10 éves korú, olasz vagy svájci kocsikat hoznak be. Bizonyára hozzájárul ehhez az is, hogy Svájcban a nem katalizátoros kocsikat már kivonták a forgalomból és ezért olcsón beszerezhetők. Rengeteg gond van a megbízásokkal. Mivel évente egy család csak egy gépkocsit hozhat be, sok sef- tes van, akik más nevére hoznak be autókat. S. Pap KEVESEBB A CSŐD Csökkent a Főrávosi Bírósághoz június során benyújtott csőd-, illetve felszámolási eljárás iránti kérelmek száma. Ez elsősorban a nyári szezonnak köszönhető; tavaly ilyenkor is csökkent, majd őszre ismét emelkedett a kérelmek száma. Júniusban 79 csődeljárást zártak le, ugyanakkor 36 csődkérelem érkezett be. Ezeknél jelentősebb a csökkenés, hiszen májusban 112 eljárás fejeződött be — közülük 60 érdemben. Az államkötvények vételi- és eladási árfolyamai 1993. július átlag nettó vételi nettó eladási felhalmozott sorozat árfolyam árfolyam % kamat % 1994/A 98,00 97,70 98,30 12,52 1994/B 99,40 99,10 99,70 9,58 1995/A 97,13 96,83 97,43. 16,05 1995/B 98,38 98,08 98,68 13,92 1995/C 99,35 99,05 99,65 7,72 1995/F 99,20 98,90 99,20 0,47 1996/A 97,55 96,85 98,25 8,86 1996/B 98,03 98,73 99,33 8,20 1996/C 99,02 98,72 98,32 7,29 1996/F 99,10 98,80 99,40 2,68 1997/C 97,52 97,22 97,82 6,56 1998/A 100,00 99,70 100,30 5,71 Az államkötvényeket bruttó árfolyamon forgalmazzák, bruttó árfolyam = nettó árfolyam + (a készpénzfizetés napjáig felhalmozott kamat). A megjelölt árfolyamok az 1994/A kötvény esetében max. 1 millió Ft névértékű kötvény vételére, illetve 1 millió Ft névértékű kötvény eladására jelentenek kötelezettséget. A többi államkötvénynél a vételi limit 1 millió Ft, az eladási limit 3 millió Ft. Az államkötvényeket az MNB Somogy megyei Igazgatóság forgalmazza (7400 Kaposvár, Széchenyi tér 4., telefon: 82/319-411, telefax 82/312959) ahol részletes információt nyújtanak az érdeklődőknek. á i k
