Somogyi Hírlap, 1993. július (4. évfolyam, 151-176. szám)
1993-07-12 / 160. szám
2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZÁNK ÉS A NAGYVILÁG 1993. július 12., hétfő Mostar még mindig tűz alatt A bosnyák muzulmánok százai próbálják elhagyni Mostar városát, az ENSZ csapatok segítségével. Ezalatt a horvát erők állandóan tűz alatt tartják a várost. Mind nagyobb nyomás nehezedik a bosnyákokra. A horvát erők el akarják foglalni Mostart. (FEB Fotó) Állásfoglalás a privatizációról Az MDF Országos Választmánya zárt ajtók mögött ülésezett Csopakon Az MDF Országos Választmányának szombaton kezdődött ülésén tegnap résztvett és délben beszédet mondott Antall József miniszterelnök-pártelnök. Az ülésen határozattervezet született a privatizációról. Ebben kifejezésre jut, hogy a választmány egyetért a kormány és a kormányzati szervek privatizációs gyakorlatával, támogatja azt, és az eddigi irány folytatását tartja célszerűnek. Ezt követően került sor Jeszenszky Géza külügyminiszter külpolitikai helyzetértékelésére. Ennek részleteiről azonban a szóvivő az ülés zártkörű jellegére tekintettel nem kívánt szólni. Az Országos Választmány ezután egyhangúlag — másodfokú fellebbezési fórumként — helybenhagyta az etikai bizottság korábbi döntését Bégány Attila beadványával kapcsolatban, azaz azt, hogy ez az ügy nem tartozik a bizottság hatáskörébe. Az ülés végén állásfoglalás-tervezet, és két sajtótköz- lemény készült. Ez utóbbi kettőben helyet kap egy-egy, az országos választmányi tagok között a privatizációs gyakorlatról, illetve az MDF első értékrendjéről, a nemzeti érdekek képviseletéről készült felmérés értékelése is. Antall József miniszterelnök pártelnök zárszavával kora délután ért véget a kétnapos zárt ülés. A résztvevők állás- foglalást fogadtak el a privatizáció mellett a mezőgazdaság időszerű kérdéseiről is. Balladuré a bizalom Mindössze 87 szavazatot kapott a Balladur kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítvány a 475 tagú francia nemzetgyűlésben. Az indítvány mellett csak annak szerzői, a szocialista és a kommunista frakció tagjai, valamint néhány független képviselő szavazott. A bizalmatlansági indítvány elvetésével életbe lépett az új privatizálási törvény, amelyet Balladur miniszterelnök, az alkotmány egy paragrafusa által adott lehetőséggel élve, parlamenti vita és szavazás nélkül elfogadottnak nyilvánított. A törvény 21 állami tulajdonban lévő bank, biztosító intézet és nagyvállalat magánkézbe adását irányozza elő, köztük olyan vállalatokét, mint az Air France, a francia állami hajózási vállalat, a Renault autógyár, vagy a SNECMA hajtóműgyár és a Bull elektronikai nagyvállalat. A vitában Balladur éles hangon ítélte el az ellenzék magatartását, obstrukciónak minősítette a törvény rendes parlamenti úton történő elfogadását meggátló akcióit. A kormányfő a szocialistákat tette felelőssé az ország súlyos gazdasági helyzetéért, hangoztatva, hogy milyen nagy hibákat követtek el kormányzásuk során, és nem volt bátorságuk megtenni az elkerülhetetlen lépéseket. „Ennek a mulasztásnak az árát kell most megfizetnünk” — mondotta a miniszterelnök. MORAVCÍK MAGYARAZKODIK Borúlátás a magyarok miatt Jozef Moravcík szlovák külügyminiszter a Národná Obrodának nyilatkozva fejtette ki, miért volt annyira borúlátó a Szlovákia ET-fel- vételét megelőző napokban. A diplomata elmondta, hogy borúlátását a magyar politikusokkal folytatott megbeszéléseire alapozta — hiszen a tárgyalások valóban nem adtak okot az optimizmusra. — Ismervén a magyar diplomáciát, tudom, hogy nagyon határozott, azt is mondhatnám: egyes kérdésekben keményfejű, és nem mindig tud tekintettel lenni a szélesebb összefüggésekre — indokolta Moravcík korábbi meggyőződését, mely szerint arra számított, hogy Magyarország végig kitart majd a Szlovákia ET-tagságát akadályozó álláspontja mellett. Hangsúlyozta, hogy az eredmény számára végül is igen kellemes meglepetés volt. Moravcík az interjúban szólt arról, hogy az egész folyamatban látszott: Magyarországnak nincs bizalma Szlovákia iránt, ezzel szemben más országok épp Szlovákia ET-tagságának támogatásával bizonyították bizalmukat. Személyes meggyőződése szerint egyértelműen ez a bizalom volt a döntő. A lap a magyar külügyminiszterrel, Jeszenszky Gézával folytatott „titkos” visegrádi tárgyalás részleteiről is faggatta Jozef Moravcíkot, aki erről csak annyit árult el, hogy mindkét fél újra megismételte a saját érveit. — Igyekeztünk szélesebb összefüggésekbe állítani az egész kérdéskört, különös tekintettel a Szlovákia és Magyarország közti viszony jövőjére. Moravcík a kétoldali bizalom bázisainak megteremtését sürgette és úgy vélekedett, hogy ez lesz a két ország diplomáciájának a következő évekre szóló elsődleges feladata. — Ez az esély nem elveszett, hanem továbbra is fennálló esély — állapította meg a szlovák diplomácia vezetője a Národná Obrodában. Kerepestarcsa is rossz példa 350 oldalas jelentés az emberi jogokról A kormányok még mindig fontosabbnak tartják a politikát, mint az emberek életét állapítja meg az Amnesty International emberi jogi — szervezet legújabb jelentése, amely szerint a világ legtöbb országában megsértik a polgárok jogait, és a helyzet 1992-ben rosszabb volt mint valaha. Japán a BT-tagja szeretne lenni Japán kész arra, hogy magára vállalja a Biztonsági Tanács állandó tagságával járó felelősséget — jelentette ki Muto Kabun japán külügyminiszter azután, hogy a japán kormány jóváhagyta az ENSZ reformjával kapcsolatos szigetországi álláspontot. Butrosz Gáli felkérésére dolgozzák ki az ENSZ-tagorszá- gok javaslataikat, és juttatják el a főtitkárhoz e hónap végére. A japán vélemény azért különösen fontos, mert a napokban Bili Clinton elnök javasolta: bővítsék ki a BT testületét Németországgal és Japánnal. A japán tervezet szerint a BT-t húsztagúvá kellene bővíteni, és további tagok kiválasztásánál azt kellene mérlegelni, hogy az adott ország „kellő globális befolyással rendelke- zik-e politikai, gazdasági és egyéb vonatkozásban”. Csak a japán külügyminiszter kommentáló megjegyzéseiből derül ki, hogy Japán elvállalná a BT állandó tagságának megbízatását. Erről a kormány javaslatában nincsen közvetlen utalás. A tokiói vezetés szerint ügyelni kell arra, hogy az ENSZ BT kibővítésével ne csökkenjék a világszervezet döntéshozó testületének hatékonysága. Arról is említést tesz a japán kormány javaslatában, hogy Tokió adott esetben a BT-tagsággal járó kötelezettségeinek a békealkotmány szellemében tenne eleget. Japán és Németország is csak korlátozott szerepet vállal alkotmányjogi kötöttségei miatt az ENSZ békefenntartó műveleteiben. Ez az egyik oka annak, miért hangoztatja fenntartásait a BT jelenlegi két állandó tagja, Anglia és Franciaország a testület kiterjesztésével szemben. Számvevőszéki vezetők fóruma További tárgyalások a nyugtáról Nem sikerült megegyezésre jutni az érdekképviseleteknek és a kormányszerveknek a nyugtaadásról újrakezdődött tárgyalásokon. A vélemények főként abban tértek el, milyen szempontok szerint adhat mentességet az APEH a nyugtaadás alól. A kormányzat álláspontja az volt: törvényellenes volna alanyi jogon biztosítani bizonyos körülhatárolható csoportok — mint az érdekképviseletek követeléseiben szereplő utcai, piaci árusok — mentességét a nyugtaadás alól. Szabadon engedik Draskovicot Slobodan Milosevic szerb elnök elrendelte, hogy engedjék szabadon a Vük Draskovic bebörtönzött ellenzéki vezetőt és feleségét. A hírt a belgrádi televízióban jelentették be. A televízióban közölt nyilatkozat szerint Milosevic kijelentette, hogy a Vük Draskovic elleni hivatalos eljárással párosuló események rossz benyomást keltenek. Vük Draskovicnak néhány órával azt követően kegyelmeztek meg, hogy az ügyben számos nyugati ország, többek között Helmut Kohl német kancellár és Bili Clinton amerikai elnök is közbenjárt, illetve az ellenzéki vezető szabadon engedését követelte. A Torgyán-párt lehet az adu Már csak egyetlen célra, a választások megnyerésére szabad összpontosítani — jelentette ki Torgyán József, a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt országos elnöke tegnap Kiskunhalason. Az országos pártvezér bíráló hangon elemezte a többi párt politikáját, egymáshoz való viszonyukat, majd rámutatott: hűséges szövetséges nélkül a kisgazdák sem számíthatnak győzelemre. Egyetlen olyan szövetség létezik, amely a mandátumok számát is megsokszo- rozhatjan a kizárólag választási pártként működő Tor- gyán-párt Torgyán József né Cseh Mária elnökletével. Paunescu vád — ORFK reagálás Dr. Túrós András rendőr vezérőrnagy cáfolta a Romp- res pénteki hírét, miszerint egy magyar rendőr n halálosan megfenyegette és kirabolta Adrian Paunescu román szenátort, és megakadályozta, hogy panaszt tegyen Románia budapesti nagykövetségén. Kijelentette: a hírben foglaltak megtörténtét teljesen képtelennek tartja. Elképzelhetetlen, hogy egy rendőrautó személyzete megakadályozhasson egy román szenátort abban, hogy az őt ért sérelemért megfelelő helyen panaszt tegyen. Tífusz és vérhas Szarajevóban Szarajevóból tífusz és vérhas megbetegedéseket jelentettek. A horvát rádió közölte, hogy a szerb ostromgyűrűben levő boszniai fővárosban eddig öten kaptak tífuszt és 750-en vérhast. A nemzetközi szervezetek már több mint egy hete figyelmeztettek arra, hogy Szarajevóban fogytán van az ivóvíz és az emberek a szennyezett kutakat és forrásokat kezdik használni. Az orvosok ugyanakkor azt is közölték, hogy a gyógyszerek és műszerek hiánya miatt semmit sem tudnak tenni, ha Szarajevóban kitör a tífuszjárvány. Száztíz kormány alkalmaz kínzást börtöneiben, 45 államban gyilkol titokban a rendőrség, hatvannal több országban börtönöznek be embereket véleményük miatt. A csütörtökön nyilvánosságra hozott jelentés pellengérre állítja Kínát, ahol egy év alatt legalább ezer embert végeztek ki, és százakat tartanak börtönben nézeteikért. o Magyarországgal kapcsolatban a jelentés kiemeli, hogy az ország törvénybe iktatta az európai emberi jogi egyezményt, ezzel békeidőben elkövetett bűncselekményekre nem róható ki halálbüntetés. Beszámolnak azokról az értesülésekről, hogy annak idején a kere- pestarcsai menekülttábor lakóit a rendőrség több ízben bántalmazta. A szervezet az ügy kivizsgálását kérte, egyúttal biztosítékot arra, hogy a menedékjogot kérőket a nemzetközi normáknak megfelelően kezelik. Felléptek a kétegyházi cigány lakosság védelmében is, akiket a rendőrség nem védett meg támadóiktól. A magyar kormány válaszában arról adott tájékoztatást, hogy Kerepestarcsán a hatóságok nem követtek el törvénysértést, és minden menedékjogot kérőt a nemzetközi előírásoknak megfelelően kezelnek. A kétegyházi ügyben adott válasz szerint az ügynek nem volt faji háttere, és a rendőrség megfelelő lépéseket tett a közrend helyreállítására. Az AI kérte, hogy mindkét ügyben részletesen is tájékoztassák a vizsgálat megállapításairól. © Szlovákiát, Bulgáriát, valamint Romániát illetően a jelentés szintén kitér a cigány lakosság elleni jogsértésekre, de a román fejezet több más ügyről is beszámol, köztük Tankó Béláról, akit lakásában három rendőr eszméletlenre vert. Az AI évek óta sürgeti a fiatalkorú Viorel Horia sorsának tisztázását: a diákot az 1990 júniusi bukaresti tüntetések idején őrizetbe vették, megkínozták, majd eltűnt. Anyjának először azt mondták, hogy meghalt és eltemették, de kiföldelését és azonosítását megtagadták. Egy évvel később a külügyminisztériumban közölték az asz- szonnyal, hogy Románia hírének árt, ha nemzetközi emberi jogi szervezetekhez fordul. Nem emeltek egyébként vádat a tettesek ellen a bukaresti tüntetés két román halálos áldozata ügyében sem. A világ 35 országában 1992-ben — bírói ítélet alapján — 1708 embert végeztek ki, 62 országban pedig további 2700 embert ítéltek halálra. Százhat államban alkalmazzák még a halálbüntetést, s a kivégzettek 82 százaléka Kínára és Iránra jut. A 32 éve működő Amnesty International mélyen nyugtalanítónak tartja, hogy az Egyesült Államokban a halálbüntetés 1977-es visszaállítása óta növekvő számban végeznek ki embereket (1992 végéig már 200-at) és további 2600 embert ítéltek halálra, köztük elmebetegeket. 0 A 350 oldalas jelentés kitér arra, hogy az izraeli hatóságok a megszállt területeken sok esetben jogalap nélkül ölnek, nemritkán kiskorúakat. Boszniában a legsúlyosabb jogsértéseket követi el a viszály valamennyi résztvevője, de a legtöbb elkövető szerb, a legtöbb áldozat pedig bosnyák. A visegrádi együttműködés országainak számvevőszéki elnökei ma és holnap szakmai tanácskozást tartanak hazánkban. A kozultáción a Cseh Köztársaság, Lengyel- ország, Szlovákia és Magyarország számvevőszékeinek vezetői megvitatják a visegrádi országok számvevőszékeinek szervezett együttműködési formáit, a Phare-prog- ram vizsgálatával kapcsolatos közös tapasztalatokat. I • 4
