Somogyi Hírlap, 1993. július (4. évfolyam, 151-176. szám)

1993-07-10 / 159. szám

1993. július 10., szombat SOMOGYI HÍRLAP 21 MŰVELŐDÉS Tanárok cserekurzusai Tanárok számára szervezett nyelvi továbbképzés kezdődött Zalaegerszegen, a Pedagógiai Intézetben, mégpedig 15 oszt­rák és 30 zalai — többségük­ben községi, kisvárosi — pe­dagógus részvételével. Az Alsó-Ausztria tartomány és Zala megye közötti együttmű­ködés keretében érkezett négy vendég a zalai német nyelvta­nárok foglalkozásait vezeti, 11 osztrák tanár viszont magyar nyelvet tanulni jött, amiben magyar-német szakos házi­gazdáik segítik őket. Tavaly óta — hasonló ausztriai tanfo­lyamok során — eddig több mint 300 zalai pedagógus fej­leszthette német nyelvtudását. Megszólalt a Vidra Megszólalt Balassagyarma­ton a Vidra rádió, ideiglenes sugárzási engedéllyel a 100,2 MHz URH sávon adott műsort a vidéki rádiósok hétfőn meg­kezdődött első országos talál­kozójáról. A balassagyarmati ötnapos összejövetelre, ame­lyet a helyi Sollers Art Stúdió és Thomas Edison Társaság ren­dezett az ország 35 stúdiójának 50 rádiósa érkezett, hogy a he­lyi rádiók működésének ezernyi gondját-baját megvitassa. Erkel-operagála Erkel Ferenc halálának szá­zadik évfordulója alkalmából, az Erkel-emlékév országos rendezvénysorozatához kap­csolódóan, a Szabad Tér Szín­ház nagyszabású operagálát mutat be szombaton és vasár­nap (esős idő esetén hétfőn), a Margitszigeti Színpadon. Ruit- ner Sándor szerkesztő, vala­mint Kürthy András rendező a zeneszerző valamennyi operá­jából válogatott, így a közönség abban a ritka élményben ré­szesül, hogy nyomon követheti Erkel operaszerzői pályájának valamennyi szakaszát — emelte ki tájékoztatásában Ma­joros József, a szabad Tér Színház sajtótitkára. Nemzetközi képzőművésztábor Kétegyházán a művelődési házban és a szakmunkáskép­zőnek helyet adó Almásy-kas- télyban működik vasárnaptól két héten át a XIII. képzőmű­vészeti alkotótábor. A harminc magyarországi műkedvelő al­kotó mellett öt romániai (aradi és besztercei) lakója lesz a művésztelepnek. A festők, grafikusok, szobrászok és iparművészek a Békés me­gyei település alkotótáborá­ban a Nemzetiségi és Etnikai Kisebbségi Alapítvány, vala­mint a vendéglátó szakmun­kásképző támogatásával dol­gozhatnak két hétig. A két- egyházi művésztelepen július 26-án pedig kiállítás nyílik a táborozás idején készült alko­tásokból, a tárlatot később több helyen is bemutatják. Támasz a továbbtanuláshoz Az állami gondozásból kike­rült, nagykorú, továbbtanuló fi­ataloknak pályázat útján támo­gatást nyújt a Támasz Alapít­vány. Az előző két évben 28 fi­atal részesült folyamatosan, át­lagosan ötezer forintos ösz­töndíj támogatásban. Az idén kiterjesztették a támogatást a munkanélkülivé vált fiatalok át­képzésére, továbbképzésére, a nyelvtanulásra is. Sapka, kirgiz / Alkotással töltik a szabadidőt A nemezelés technikáját tanulják A vékonyka kezek nagy él­vezettel pancsikolnak egy szappanhabtól fehérlő tálban. A vastag, vizes habot szőrme­szerű anyagra csöpögtetik, majd megismétlik a műveletet. Kovács Katalin és Farkas Lili fonyódi kisdiákok lelkesedés­sel próbálják elsajátítani a nemezelés ősi mesterségét. Oktatójuk, a budapeti Katona Kata iparművész instrukciói nyomán készül a kirgiz sapka. Formáját tekintve akár egy magyar juhászé is lehetne s mint kiderül; a motívumkincs alapján valóban nagyon sok hasonlóságot mutat a két nép művészete. A tanárnő, érté­kes forrásból régi, eredeti leí­rások és rajzok alapján ismer­teti meg a gyerekekkel a ne­mezelés, ékszerkészítés és a ruhafestés fortélyait. Az önfe­ledt arcok láttán nincs ember, akinek ne kerekedne kedve közéjük állni. A Somogy Megyei Művelő­dési Központ szervezésében 25 somogyi és budapesti diák vesz részt július 5-11-ig a kö­zépiskolások iparművészeti táborában. A szövés tudomá­nyával Mocsári Mária fonyódi iparművész ismerteti meg a Fazekas gimnázium tanulóit, míg a fazekas mesterség for­télyaira a budapesti Székely Piroska fazekas tanítja őket. A kissé dohos és rideg pincében az alkotás vágyától izzik a le­vegő. Gépi hajtású koron- gozó, villamoskemence teszi könnyebbé az ősi mesterség (Fotó: Kovács Tibor) elsajátítását. A keszthelyi Bogdán Klára azonban jobban bízik a saját két kezében, s felrakással készíti az egyéni motívumkincsével alakított tá­lat. — Arra törekszünk, hogy minél előbb kész alkotások szülessenek, mert a fiatalok­nak szükségük van a munká­juk eredményét megtestesítő tárgyak látványára — mondta Székely Piroska. A tábor ifjú és tehetséges művészpalántái közül nem egy, már az elmúlt években is részt vett a mun­kában. S hogy alkotókedvük nem lohadt, abban a készte­tésen túl a kiváló iparmű­vész-pedagógusoknak is nagy szerepük van. (Várnai) Szent Péter ünnepén A kaposvári ifjúsági fúvószenekar Schióban Kaposvár olaszországi testvérvárosában, Schióban vendégszerepeit a kaposvári ifjú­sági fúvószenekar, a város védőszentje, Szent Péter tiszteletére rendezett feszti­válra kapott meghívást az együttes. Schio városi fúvószenekarával közös koncertet adtak a város főterén, a Dóm előtti szabad­téri színpadon. Több ezren hallgatták meg a műsort, különösen nagy sikert arattak a kaposváriak Verdi dallamaival, köztük a Nabucco című opera népszerű áriájával. A diákokból álló együttes tagjai schiói családoknál laktak, a városnézésen kívül sportvetélkedőt is rendeztek a vendéglátók a kaposvári fiatalok részére. Vicenza és Ve­lence nevezetésségeit is bemutatták a ven­déglátók. Bibionéban térzenével szórakoz­tatta a kaposvári zenekar a nyaraló vendé­geket. A schioi fúvószenekar jövőre viszonozza a kaposváriak látogatását. H. B. Megalakult a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Tanács A Nemzeti Gyermek és If­júsági Tanácsot (NEGYIT) 19 olyan ifjúsági szervezet alakította meg, amelyek ma is tagjai a Magyarországi If­júsági Szervezetek Orszá­gos Tanácsának, a Ml- SZOT-nak — hangzott el csütörtökön, a szervezet első' sajtótájékoztatóján. A NEGYIT képviselői el­mondták: azért hozták létre új együttműködési fórumukat, mert a MISZOT működéskép­telen: nincs alapszabálya. Ugyanis a kormánykoalíció­hoz kapcsolódó ifjúsági szer­vezetek, szám szerint kilen­cen, kivonultak a MISZOT közgyűléséről, így az határo­zatképtelenné vált. A Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Tanács hasonlóan a MISZOT-hoz po­litikamentes, a gyermekek és a fiatalok érdekeit védő tevé­kenységet szeretne folytatni — hangzott el. Ugyanakkor nem tiltakoztak az ellen, hogy a MISZOT-on belüli szerveze­tek között politikai küzdelmek folynak. A képviselői úgy vélik, a NEGYIT válhat a kormány tárgyalópartnerévé, mert — el­lentétben a MISZOT-tál — ne­kik konkrét programjuk van. A MISZOT-ból viszont a jogutód­lás miatt nem válnak ki. Sárospataki Népfőiskola A Népfőiskola lényege, hogy műveltségünkkel, nyelvünkkel és mentalitásunkkal emberré és magyárrá neveljük magun­kat; tudást és tájékozottságot adjunk az embereknek, azért, hogy maguk vegyék kezükbe saját sorsuk és a kisebb-na- gyobb közösségek életének irányítását — hangoztatta Benda Kálmán professzor, a Magyar Népfőiskolái Társaság elnöke a Sárospataki Népfőis­kola ünnepélyes megnyitóján. A magyar népfőiskolái mozgalom bölcsőjének szá­mító Sárospatakon 1936 óta rendeznek népfőiskolái kurzu­sokat. A hagyomány 1948-ban szakadt meg, ám 1987-től a Bodrog-prati város ismét otthont ad népfőiskolái képzésnek. Szatmártól New Yorkig Nagy Vince hányatott élete Nagy Vince Károlyi Mihály belügyminisztere, a Szálasi-per politikai ügyésze, a Kossuth, a Kisgazdapárt tagja állandóan menekült, végül pedig Balatonboglárról hagyta el hazáját. Az 1886. március 4-én Szatmáron született Nagy Vince a gimnáziumot szülővá­rosában, jogi tanulmányait Ko­lozsvárott és Budapesten vé­gezte. Szenvedélyes igazság­keresése és született ellen­zéki hajlama már korán a poli­tika körébe vonta. Nem vélet­len, hogy társadalom és em­berszemléletét mindig a „má­sik” oldalnak — nem a hata­lomnak — igazsága vezérelte. Az újságírás, ügyvédeske- dés, képviselőség, majd az első világháború viharos esz­tendei után Károlyi Mihály kormányában találjuk, mint belügyminiszert. A proletárdik­tatúra elöl Erdélybe menekült. A románok internálják, majd utána visszatér Budapestre, ezúttal az ellenzéki Kos- suth-párt képviselőjeként. 1944. március 19-én Hitler náci seregei megkezdik Ma­gyarország megszállását, le- rohanását. A Gestapo már március 19-én korán délelőtt megtelepedett Budapesten és azonnal megkezdte a magá­val hozott névsor alapján a náciellenes politikusok össze­fogását. Nagy Vince is meg­kezdte bújkálását, többek kö­zött Balatonbogláron, kisbe- rényben és Lengyeltótiban. Aztán 194 végén újra bekap­csolódott a politikai életbe. Megmaradt Kossuth-párti barátaival megállapították, hogy anyagi erővel nem ren­delkeznek. Ezért elfogadta Tildy Zoltán őszintének látszó meghívását és ajánlatát, hogy a két párt fuzionáljon. A Kis­gazdapártba való beolvadá­suk közhírré tétele után fölke­reste Bartha Albert. Közölte, hogy Rákosi Mátyás beszélni szeretne vele. Kétszeri ha­lasztás után mégis eleget tett meghívásának. Ries István a koalíciós kor­mány szociáldemokrata igaz­ságügy-minisztere magához kérette és azt kérte, hogy vál­lalja el Bárdossy, Imrédy vagy Szálasi közül valamelyiknek az ügyében a vádló ügyész szerepét. (Ries István 1945- 50 között igazságügy-minisz­ter, akit az AVH börtöneiben agyonvertek.) Szálasit választja, mert ide­gen hatalom fegyvereivel, tankjaival és pénzével erő­szak és államcsíny útján ra­gadta magához a hatalmat anélkül, hogy a nép vagy a parlament megnyilatkozott volna mellette. Miután Tildy kinevezte az új kormány tagjait s megkezdte működését, Rákosi elérke­zettnek látta az időt a kisgaz­dapárti többség lefaragásának megkezdésére. Ezért átadott egy névsort Tildynek, köve­telve, hogy az ott felsorolt hu­szonegy képviselőt zárja ki a Kisgazdapártból. Tildy és a pártelnökség engedelmeske­dett. Nagy Vincéék új pártot ala­pítanak Szabadság Párt elne­vezéssel. Az elnök Sulyok lett, a társelnök pedig Nagy Vince. A további események — mivel Nagy mint közéleti politikus, mindent látó ember volt, tisz­tában volt a kétkulacsos poli­tika kezdetével, a szovjetek hódító, leigázó akaratával, amit szálláscsinálóik elkezd­tek megvalósítani. Látta, hogy a náci-nyilas ideológia után egy másik, hasonló, de más színű ideológiát vezetnek be. Nagy Vincének sem tetszett ez s mindenhol, mindenkor fel­emelte szavát ellene. 1946. május 8-án, majd 1947 júniu­sában történt ellenzési felszó­lalásaival — látva, hogy milyen szégyenletes dolgok vannak készülőben — véglegesen magára vonta a figyelmet. Az amerikai és angol követ­ség egy-egy tagjának javasla­tára elmenekült az országból. Sok izgalom és kaland után ju­tottak el Bécsbe. Nagy Vincéék 1948-től az Egyesült Államokban találtak új hazát, oda a kongresszus meghívólevelével érkeztek. A Magyar Nemzeti Bizottmány társelnökeként és az Amerikai Szabad Magyar Jogászok Szövetségének elnökeként fá­radhatatlanul küzdött a szabad és független Magyarországért. Szívében megmaradt annak, ami mindig is volt: demokratá­nak és magyar hazafinak. Érdemes idézni egy szép gondolatát: Ha elvi harcot kell vívni a demokrácia ellensége­ivel, kommunistákkal vagy ná­cikkal, ott leszek utolsó lehele­temig. De személyi érvénye­sülésemért, vezető pozícióért, dollárokért én nem vagyok haj­landó küzdeni. Horváth Aladár Felújítják a Bolsojt Az orosz kormány a kö­zelmúltban határozott a moszkvai Bolsoj színház fel­újításáról. Az állami tulaj­donban lévő Bolsoj, amely­nek opera- és balettelőadásai cárokat, kommunista vezető­ket és újgazdagokat szóra­koztattak 168 éven át, régóta felújításra szorul. A munkála­tok előreláthatólag 300 millió dollárt emésztenek fel. A világhírű színházat 1825-ben építették, egy föld­alatti vízér felett, amely meg­rongálta az épület alapjait. Vízvezetékeit 1920-ban javí­tották meg, de elektromos ve­zetékei egyáltalán nem felel­nek meg a biztonság követel­ményeinek. A hatóságok már hosszú évek óta tudnak a Bol­soj problémáiról, de a munkát elhalasztották, nemcsak a költségek miatt, hanem azért is, mert a társulat tiltakozott el­lene. Vlagyimir Kokonyin, a szín­ház igazgatója kijelentette: — A Bolsoj színház nemzeti örökségünk része. Nem lehet eladni vagy privatizálni, csak az állam lehet felelős felújítá­sáért. Az újjáépítés halogatásá­nak egyik oka az volt, hogy nem találtak megfelelő szín­házépületet, ahol folytathat­nák a világhírű társulat elő­adásait. Most megoldódott a probléma, a társulat a közeli operettszínházban fog fel­lépni. A színházigazgató azt is elmondta, hogy a felújításban részt vevő dolgozók a szoká­sosnál magasabb bért kap­nak, ezzel akarják garantálni az újjáépítés színvonalát. Azt még nem döntötték el, mikor kezdődjön meg a munka, és az is bizonytalan, honnan veszik hozzá a pénzt, hiszen az orosz államháztar­tás óriási deficittel küszködik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom