Somogyi Hírlap, 1993. július (4. évfolyam, 151-176. szám)

1993-07-10 / 159. szám

1993. július 10., szombat SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Tankonyha épült a Krúdyban A siófoki Krúdy Gyula Ke­reskedelmi és Vendég­látó-ipari Szakmunkásképző és Szakközépiskola területén új, 12 gyakorló-munkahelyes tankonyhát, és az ehhez tar­tozó 48 személyes tanétter­met alakítottak ki. A beruhá­zás összesen 21 millió forintra rúg. A létesítmény az iskolai képzési feladatok mellett a nyári időszakban intézményi vállalkozás keretében cuk­rászdaként fog üzemelni, bő­vítve a térség vendéglátóipari szolgáltatásait. A lengyel nagykövet Bogláron Balatonboglár vendége volt Lengyelország magyarországi nagykövete. Maciej Koz- minskyt a városházán fogad­ták a Baráti Társaság megyei vezetői, illetve Lelle és Boglár vezető választott tisztségvise­lői. Két órát vitorláztak a Bala­tonon is. Honismereti Emléklap Siófokra A 21. Országos Honismereti Akadémia Matyikó Sebestyén József siófoki múzeumigazga­tót a munkásságát elismerő Honismereti Emléklappal tün­tette ki. A veszprémi megye­ház Szent István termében e jelentős kitüntetésben része­sült még dr. Körmendy József, a veszprémi püspöki levéltár igazgató, Pápay Kövi Zsolt, a Dunántúli Református Egy­házkerület Tudományos Gyűj­teményének igazgatója és Ve­ress D. Csaba veszprémi had­történész. Üres a reptér Az idei szezonban egyelőre kevesen használják a kiüti re­pülőteret. Nem számottevő az a vendégkör sem, amely Bala­ton fölötti sétarepülésre bérel gépet. Mint azt a légiirányító elmondta, sokan csak azért szállnak le, hogy jóízű, ma­gyaros ebédet költsenek el a szomszédos Kiüti vagy Ságvár valamelyik éttermében. Tűzijáték az Aranykagyló Fesztiválon Szerdán kezdődik Siófokon a II. Aranykagyló Nemzetközi Folklórfesztivál. A többnapos rendezvénysorozat beköszön­tőjéül a nyitó napon este 23 órakor tűzijátékot rendeznek a vendéglátók az önkormányzat parkolójában. A polgármesteri hivatal kéri a közelben lakó­kat, hogy ez időben zárják be az ajtókat, ablakokat, az erké­lyekről távolítsák el az éghető anyagokat, s gondoskodjanak a garázsokon tárolt gépkocsik biztonságáról. Töreki fölfelé törekszik Horgászparadicsom, lovarda, új étterem a „faluban" — Száz mázsa ponty a tóban Törekit néhány esztendeje fedezték föl a külföldiek. A környezet gyönyörű, a táj bájos, s szinte érintetlen. Si­ófok városrésze a „falu”, amely egyre komfortosabbá válik. Temploma, lovardája után nemrég megnyílt az első' étterme is. Áldja eszét vagy inkább szerencséjét az a környékbeli, aki öt-hat éve vásárolt itt úgyszólván in­gyen ingatlant. írhatnám, hogy néhány nyíl­lövésre esik Töreki a 70-es fő­úttól (s járnak is pacik föl s alá errefelé, nyergükben főképp nyugati turistákkal), de az az igazság, hogy a térség ébre­dezik hosszú álmából. Az asz­faltozott bekötő utat egyébként tórendszer kíséri a faluig, vizét a Cinege-patak táplálja. A ki­lenc tavacska jórészt halóvo­daként működik, a Balatoni Halgazdaság azonban igazi horgászparadicsomot létesí­tett a sztrádának támaszkodó, legszélső tóban, amelyet a magas támfal még a széltől is óv. — Száz mázsa pontyot, és 20 mázsa amúrt telepített a négy focipályányi vízterületre a gazdaság — mondta Hor­váth Gyula, aki 1955 óta dol­gozik a cégnél. Három eszten­deje, amikor megkezdődtek a telepítések, raktárosi munkája mellett vállalta, hogy Bokross Ivánnal és Nagy József éjjeli­őrrel — egymást váltva — óvja az állományt az orvhalászok­tól, s minden kényelmet megad a sporthorgászoknak. — Szóval, aki ügyes, és tü­relme is van kivárni a kapást, az nálunk biztosan fog halat — folytatta Horváth Gyula. Magam is találkoztam ven­déggel, aki — elmondása sze­rint — talán három órát, ha fe- nekezett, s négy nagy pontyot, és tucatnyi törpeharcsát cipelt az orrom előtt szákjában. Amikor hazafelé indultam, még az új benzinkút előtt, amit biztosan nem véletlenül telepí­tettek a Töreki felé vezető út bejáratához, láttam, hogy két apró gyerkőc szedegeti a szemetet a padkáról. Meg kel­lett dörzsölni a szememet, mert azt hittem rosszul látok. Vagy csak igaz a hír:Töreki föl­felé törekszik. Czene Attila TIZENÖTMILLIÓBÓL GAZDÁLKODNAK Nagycsepely lakóinak fele nyugdíjas A nagycsepelyi önkormány­zatnak az idén 15 millió 224 ezer forint áll rendelkezésére, a képviselő-testület által elfoga­dott feladatok megvalósítására — tájékoztatott Fábián János tiszteletdíjas polgármester. Az utak és folyami hidak karbantar­tására 1,3 milliót szántunk, a fa­luba vezető útszakasz fásítá­sára, illetve parképítésre pedig csaknem egymilliót költöttünk. Vízrendezési és belvízelveze­tési feladatok megoldására 350 ezer áll rendelkezésre, de foly­tatjuk a közigazgatási területün­kön korábban megkezdett árkok tisztítását is, ezt az őszig befe­jezzük. Jelentős összeget, mintegy 1,1 millió forintot tervez­tünk parkfenntartásra. Igaz ez az összeg a munkabért is tar­talmazza. A temetőnél már befe­jeztük a fásítást, míg a falu köz- világítására 300 ezret különítet­tünk el. A több mint 480 lakosú telepü­lésen rendszeres és rendkívüli segélyezésre egymillió forintot szánt a helyi vezetés. A köz­ségben is folyamatosan emel­kedik az idős emberek, a nyug­díjasok száma. Pillanatnyilag 210 nyugdíjast tartanak nyilván. Ez a lakosság 44 százaléka. Az időskorúak aránya tehát gyakor­latilag meghatározza az önkor­mányzat feladatait: ezért nagy figyelmet fordítanak rájuk. Nagy probléma Nagycsepelyen is a munkanélküliek számának ál­landó emelkedése. A polgár- mester úgy látja, hogy az idei év kritikus lesz. A munkanélküli-já­radék fizetéséből mind többen esnek ki, s nem marad más, mint az önkormányzati jövede­lempótló támogatás... — Annyi szerencsénk van — mondja —, hogy tíz kilométerre a Balatontól a nyári időszakban ha csak átmenetileg is 3-4 hó­napra többen is el tudnak he­lyezkedni. A lehetőséget pedig kevesen hagyják ki! A tiszteletdí­jas polgármester a jelenlegi fel­adataik közül kiemelte: a máso­dik félévben szeretnék befejezni a sportpálya építését. Erre ed­dig több, mint 400 ezer forintot költöttek. (Krutek) Új székházban az áfész Saját tulajdonú központba, a Dózsa György utcába költö­zött a Siófok és Vidéke Áfész. Korábbi székházukat vissza­adták az önkormányzatnak (Fotó: Csobod Péter) Tele a parkoló Nagy vihart kavart Siófok életében a Sió, illetve a Szűcs Menyhért utca és a város Fő' útja körülhatárolta terület hasznosítása az előző' választások idején. A Schilling Kft elképzelé­sét Makovecz Imre formálta csodás tervbe. A megvalósítás azonban elmaradt, s a város azóta is murvás parkolóként használja a város egyik legértékesebb területét. Most azon­ban az önkormányzat pályázatot írt ki a hasznosításra. (Fotó: Csobod Péter) Német cserkészek Endréden Állandó kiállításon büszkélkednek a csipkével Öt kilométerre esik a Bala­tontól Endréd. A dombokkal körülölelt faluban az idegen- forgalom után kutattunk. Endréd Fő utcáján végigha­ladva feltűnik néhány "Zimmer frei" feliratú tábla, de vendég- forgalomról árulkodó külföldi autó csak hébe-hóba látható. A falu szívében, a reformá­tus templom mellett lakik a Kopeczky család. Tizenkét éve épült házuk takaros udva­rában a sok zöld növény, bok­rok, fák, gondozott kert — mind a háziak igényességéről árulkodik. — Kopeczky Mártonná, Anikó így mesél: 4-5 éve akasztottuk ki először a „szoba kiadó” táblát. Akkortájt „sokan" csengettek be hoz­zánk szállást kérve. Reggelit adok és gyakran kínálom va­csorával is a vendégeimet. A férjem nyugdíjas, én a háztar­tásban dolgozom. Annak ide­jén, amikor a ház épült, nem gondoltunk az idegenforga­lomban rejlő lehetőségekre. Nem vagyunk igazán beren­dezkedve a vendéglátásra a lakás elosztását tekintve. Csak kettő, legszükségesebb esetben három szobát tudunk kiadni. — Vannak visszajáró ven­dégei a családnak? — Csak olyanok, akik nem fizetővendégként, hanem már barátokként látogatnak meg minket. A legtöbb nálunk meg­fordult fizetővendég többnyire idősebb házaspár volt. Endréd csendje, nyugalma a balatoni zsúfoltság mellett vonzerőként hat, de szolgáltatásaiban messze elmarad a Bala- ton-partitól. — Két évvel ezelőtt egy Németországból érkezett cserkészcsapat vezetője té­vedt be hozzánk és kért meg minket arra, hogy szervezzük meg vagy 150 tagú cserkész- csapat endrédi sátortáborozá­sát. Valószínűleg azért irányí­tották ezt az urat hozzánk, mert mi elég jól beszéljük a német nyelvet. Ez egy igazi vállalkozás volt részünkről. Az önkormányzattól béreltünk sá­torozásra alkalmas területet. Biztosítottuk a sátrak felállítá­sához szükséges faanyagot, eszközöket, a főzéshez pedig az alapanyagokat. Kirándulá­sokat szerveztünk nekik. — Tavaly egyetlen vendég sem volt nálunk — panaszko­dik Anikó, de erre a nyárra vá­rok egy belga és egy német családot. Ismerősök küldik őket. Endréd legfőbb vendégcsa­logatója a csipke lehetne .Az önkormányzat azon munkál­kodik, hogy egy kiállításon mutassa be értékeit az idelá­togatóknak. Czer Klára Kötcsei tanítónő vigyáz a szentesi gyerekekre Helybeli pedagógus nem vállalta a csillebérci utat — Szülők szervezték, az igazgató tagad Balatonszemesi szülő ke­reste fel panaszával siófoki fi­ókszerkesztőségünket. Mon­dandójáért vállalja a felelős­séget, nevének elhallgatását azért kérte, mert gyermekei a szemesi általános iskolában tanulnak az ősztől is, így tart a következményektől. — Az általános iskolában minden évben kap a tantestü­let levelet, amely tartalmazza az üdülési lehetőségek listáját — mondta. — Ki sem hirdették a gyerekek előtt. Egy szülő fü­lébe eljutott azonban hogy vannak üres helyek, s többen is fölajánlottuk az igazgató­nak, hogy segítünk megszer­vezni a diákok üdülését. Ő azonban teljesen elhatároló­dott — „évek óta nincs rá igény” — mondta. A szülők azonban összefogtak, s ennek eredményeképp a tanulóknak csaknem a fele szervezetten üdülhet a nyáron. Ki merem je­lenteni, hogy akár többen is je­lentkeztek volna, ha időben tudnak a lehetőségről. — Augusztusban például tíz napot tölt 42 gyerek Csillebér­cen — folytatta. — Ha már megszerveztük az utat, s 6-7 szülő segít vigyázni rájuk, megkerestük a tantestületnek azt a részét, amelyről azt gon­doltuk, lehet rájuk számítani. Tudomásom szerint hét peda­gógust próbáltak meggyőzni a szülők, de mindegyikük nemet mondott. Pedig az egész kör­nyéken Szemesen legmaga­sabbak a pedagógusfizeté­sek! Hogy a szakmai elkötele­zettségről ne is beszéljek. Egy fiatal kötcsei tanítónő, Rajczyné Petrus. Ildikó vállalta végül, hogy a gyerekekkel tart a csillebérci táborba. Természetesen megkértük Vas János igazgatót, hogy mondja el az üdülésről a vé­leményét. A következő mon­datok közlésében állapodtunk meg: „Sem a szülők, sem a gyerekek nem jelentkeztek ná­lam hivatalosan ilyen igény­nyel. A Balaton mellől egyéb­ként is hová mennének el nyá­ron?” Czene A bevétel a vesebetegeké Zenés leilei esték a Zámbó Jimmy július 9-i, szabadtéri színpadon tör­tént fellépése egyféle nyi­tányát jelentette a zenében és képzőművészeti kiállí­tásokban gazdag progra­mot kínáló balatonlellei nyárnak. A Somogy Megyei Könyvtár­ban történt bemutatkozása után Németh Imre Lajos fes­tőművész a leilei könyvtár­ban is kiállítja műveit — be­vételének felét felajánlva a „Vesebetegekért” alapítvány javára. A tárlat július 10-től tekinthető meg, és ugyan­csak ettől az időponttól a Szent István téri esték várják Lellén a zenekedvelőket. En­nek egyik érdekessége, hogy 11-én a németországi Xan­ten városából érkezett, ifjú­sági fúvószenekar a német népzene néhány gyöngy­szemének bemutatása mel­lett többek között ízelítőt ad olasz, svájci, finn és orosz zenei művekből is. szabadtéri színpadon

Next

/
Oldalképek
Tartalom