Somogyi Hírlap, 1993. július (4. évfolyam, 151-176. szám)

1993-07-09 / 158. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZÁNK ÉS A NAGYVILÁG 1993. július 9., péntek Mentőakció Draskovicáért Vük Draskovic ügyében sürgős segítségre van szük­ség, hogy megakadályozzák az esetleges tragédiát — je­lentette ki Párizsban Danielle Mitterrand. A francia államfő felesége személyesen kísé­relte meg a közbenjárást a szerb hatóságoknál, így Szlo- bodán Milosevic elnöknél a bebörtönzött és súlyos álla­potban lévő ellenzéki vezető és felesége kiszabadítása ér­dekében, de elutasították. Merényletek Mogadishuban Ismeretlen fegyveresek szer­dán Mogadishuban a világszer­vezet hat alkalmazottját ölték meg — jelentette a mogadishui rádió a Szomáliái hírügynök­ségre hivatkozva. Az adás sze­rint két ENSZ-alkalmazottat a mogadishui Banadir kórház kö­zelében orvlövészek lőttek agyon, négy másikkal pedig a főváros más pontjain végeztek. Korábban egy ENSZ-szóvivő a világszervezet két Szomáliái al­kalmazottjának haláláról szá­molt be. Kalóztámadás orosz hajó ellen Újabb kalóztámadás történt egy koreai vizeken áthaladó orosz hajó ellen szerdán. A Valerij Volkov Vlagyivosztok­ból haladt a Kelet-kínai-tenge- ren úticélja, Hszingcsang kínai kikötőváros felé, amikor a Ko­reai Gazdasági Övezetben megtámadta egy kínai határ- védelmi gyorsnaszád. A tá­madó hajó nem vonta fel or­szága lobogóját, viszont sze­mélyzete géppisztollyal lőtte az orosz hajó fedélzetét. Sze­rencsére a lövöldözésnek nem volt áldozata. Gerillatámadás Dél-Libanonban Gerillatámadás ért egy izra­eli járőrt tegnap Dél-Libanon- ban, az Izrael által megszállva tartott „biztonsági övezetben”. A gerillák két izraeli katonát megöltek, hármat pedig meg­sebesítettek, amikor Jarmah közelében géppuskákkal és páncéltörő rakétákkal közelről tüzet nyitottak a járőrök teher­autójára. Az izraeli erők heli­kopterrel siettek a bajba jutott járőr segítségére, majd tüzér­séggel lőtték a körzetet, ahol az utóbbi időben aktív tevé­kenységet folytat az Irán-barát Hezbollah gerillaszervezet. Kivégzett iszlám szélsőségesek Kairóban tegnap kivégeztek hét iszlám szélsőségest, aki korábban fegyveres támadá­sokat hajtott végre külföldi tu­risták ellen. Halálukkal ki­lencre emelkedett a tavaly ok­tóber óta katonai bíróságok ítélete alapján kivégzett szél­sőséges merénylők száma. Előzőleg szerdán az egyip­tomi rendőrség újabb, több mint 160 iszlám szélsőségest tartóztatott le Felső-Egyip- tomban, a fundamentalisták bázisainak és fegyverraktára­inak felderítésére irányuló ak­ciósorozat keretében. Kosáry Domokos tiltakozik Az akadémiai és a felsőokta­tási törvény parlamenti tárgya­lásának szétválasztása mindkét jogszabályt, s ezzel együtt a magyar tudományos élet fejlő­dését veszélyezteti — mondta Kosáry Domokos a Magyar Tu­dományos Akadémia és a Ma­gyar Rektori Konferencia elnö­keinek sajtótájékoztatóján. Megszavazták a pótköltségvetést Döntés István József mentelmi ügyében — Torgyán támadta az MDF-CDU megegyezést (Folytatás az 1. oldalról) A képviselő szerint ha­zánkban a népszuverenitás gyakorlásának egyetlen tör­vényes módja a választás, s jogszabály tiltja, hogy nem magyar állampolgárok részt vegyenek a választási kam­pányban. A CDU-politikusok támogatását a magyar bel- ügyekbe való beavatko­zásnak minősítette, és fel­szólította az MDF vezetőit: „hagyjanak fel a sarkalatos törvények sárba tiprására irányuló magatartásukkal”. Surján László, a KDNP el­nöke szerint: ha majd a vá­lasztási küzdelem előírt sza­bályait megsérti valaki, ez joggal válthat ki fellépést, de nem célszerű föltételezés alapján szót emelni. Megem­lítette ugyanakkor, hogy egy kivétellel valamennyi parla­menti pártnak természetes nemzetközi kapcsolatrend­szere van, s az ennek alap­ján folytatott együttműködést nem a párt, hanem az or­szág érdekében gyakorolják. Sajnálatát fejezte ki, hogy a testvérpártok az FKGP-t ki­zárták soraikból. Csóti György (MDF) rémá­lomnak nevezte a népszuve­renitás elvének sérelmével kapcsolatban megfogalma­zott torgyáni aggodalmakat. Cáfolta, hogy a német politi­kusok és szakértők a válasz­tási kampány közvetlen szer­vezésében és lebonyolításá­ban vennének részt. Mint mondta: tanácsaikkal, jelen­létükkel, esetleg ellenőriz­hető módon nyújtott anyagi eszközökkel adnak majd tá­mogatást. ő is feltételezte: az FKGP elnökének éles bí­rálatát az motiválhatta, hogy a kisgazdák kiszorultak a nemzetközi szervezetekből, s belföldön és külföldön egy­aránt elszigetelődtek. Antall József miniszterel­nök leszögezte: az MDF ki­zárólag a törvényes eszkö­zökkel kíván élni, miként a többi koalíciós erő, és meg­győződése szerint az ellen­zék is. — Ha bármi félremagya­rázható, akkor mód van az értelmezésre, vagy akár tör­vénymódosításra is, de egyetlen párt sem teszi ki magát annak, hogy a válasz­tási kampány idején törvé­nyellenes magatartást tanú­sítson — fogalmazott az MDF elnöke. Elmondta, hogy a nemzetközi keresztény- demokrata szervezetek Tor- gyánt elszigetelő döntését nem a KDNP és az MDF szorgalmazta — ők tartóz­kodtak a szavazásnál —, hanem azt Torgyán József politikai fellépése, „prózában bemutatott operettelődása” váltotta ki. Még egyszer biz­tosított mindenkit, hogy az MDF semmiféle jogszerűt­lenséget nem követ el a vá­lasztási kampány során és sajnálatát fejezte ki, hogy ismét pártügyek vették el a törvényhozás drága idejét. Torgyán József viszontvá­laszában kiemeltei hogy az FKGP-t nem zárták ki az EDU-ból, csak tagsági jogait felfüggesztették, s a párt nemzetközi kapcsolatai to­vábbra is erősek, hiszen je­lenleg is ő — mármint Tor­gyán József — a Világliga a szabadságért és a demokrá­ciáért szervezet elnöke. Csóti György sajtónyilatko­zatait idézve fenntartotta, hogy a CDU-MDF-megálla- podás a választási kam­pányban való konkrét rész­vételről szól. A T. Ház lezárta a felsőoktatási törvényterve­zet részletes vitáját. KÉRDŐJELEK Miért a nagy egyetértés? Politikusok és újságírók hetek óta az országgyűlési erővi­szonyokat mérlegelik. Összeadnak és kivonnak, hogy ki­számítsák, melyik törvényre hány igen és hány nem szava­zat juthat. A végeredmény rendszerint az, hogy egy-egy jog­szabály feltehetően csak nagyon csekély szavazattöbbség­gel mehet át a törvényalkotók rostáján. S akkor elkövetkezik a július 7-i szerda este, amikor az Órszággyűlés 304 szava­zattal, 3 ellenszavazat és 8 tartózkodás mellett elfogadta a nemzeti és etnikai kisebbségi törvényt. Csődöt mondott a parlamenti matematika? Nem, hanem eredménnyel járt egy másik típusú józan számítás: csak a politikai küzdőtér minden fórumán vállalt, olykor igen nehéz és hosszan tartó előzetes egyeztetés vezet a gördülékeny és mindenkit kielégítő törvényalkotáshoz. Miként zajlott ez a folyamat? Úgy, hogy a jogszabály ter­vezetét a szakértők többször is megtárgyalták az érintett ér­dekvédelmi szervezetekkel. Ezt követően parlamenti bizott­sági ülések, hatpárti egyeztetők egész sora zajlott le egé­szen a konszenzus eléréséig. S ezt tudván, a kormány — ahogy ellenzéki oldalról is nyugtázták — igen korrekt módon, olykor saját elképzelései rovására is — a közösen kialakított álláspontoknak adott elsőbbséget. Ez a csaknem százszáza­lékos egyetértés titka. Mi az ügy tanulsága? Elsősorban az, hogy többpárti par­lamentáris demokráciában a kormánykoalíciónak és az el­lenzéknek, a kormánynak és az érdekvédelmi szervezetek­nek a legfontosabb politikai kérdésekben végig kell járni a kínos-keserves, időigényes, vitákkal, sőt veszekedésekkel tarkított, újabb és újabb nekibuzdulást követelő egyezteté­sek rögös útját. Nemcsak azért, mert akkor egyszerűbb a helyzet a végszavazásnál, hanem főleg azért, mert csak így születhetnek jó törvények. S végsősoron ez az ország ér­deke. Tehát a bevált parlamenti képlet: demokratikus előké­szítés plusz a partnerek együttműködési készsége = sikeres törvényalkotás. Bár ez lenne az új képviselői egyszeregy! P.T. Általános mozgósítás a horvátoknál Muzulmán egységek teg­nap újabb támadást kezdtek a Bosznia középső részén lévő Növi Travnik ellen, s a zágrábi rádió jelentése szerint a Hor- vát Védelmi Tanács (HVO) ál­talános mozgósítást rendelt el a térségben. A szarajevói rá­dió szerint Gornji Vakut térsé­gében is heves harcok dúlnak a horvát és muzulmán csapa­Harcra készen a fronton tok között. Kiseljaknál is to­vább tartanak az összecsapá­sok. A horvát rádió szerint szerdán tíz horvát katona vesztette életét a közép-bosz­niai település közelében vívott harcokban. Horvát egységek to­vább folytatják a muzulmán ké­zen lévő Maglaj ostromát. Csurkáék fellebbezési ideje lejárt (Folytatás az 1. oldalról) Szombaton véglegesítik a néhány héttel ezelőtti országos választmányi ülésen elfogadott ideiglenes etikai és fegyelmi szabályzatot. A szóvivő tájékoz­tatása szerint a párt etikai bi­zottságához eddig nem érkezett beadvány azoknak a képvise­lőknek az ügyében, akikről a testület az elmúlt hetekben dön­tést hozott. Balás István, Csurka István, Király B. Izabella felleb­bezési határideje lejárt, Zacsek Gyuláé és Szilasy Györgyé még nem, de ők sem éltek még fel­lebbezési jogukkal. Ha Zacsek Gyula az ülésen mégis megje­lenik, akkor elképzelhető, hogy az ülés levezető elnöke, Lezsák Sándor ügyvezető elnök meg­szavaztatja a résztvevőket arról: jelen lehet-e Zacsek az ülésen, illetve arról, hogy ha közben fel­lebbezése megérkezne, akkor előadhatja-e személyesen vé­dekezését. Ugyanez vonatkozik Szilasy Györgyre is. A választmányi ülésen szom­baton új napirendi pontként a résztvevők megtárgyalják a vá­lasztási előkészületeket, és en­nek során kitérnek azon prob­lémákra is, amelyek miatt Varga Zoltán nemrégiben távozott az MDF-frakcióból. AZ SZDSZ ÉS A FIDESZ MEGÁLLAPODÁSA Nem működnek együtt a koalícióval (Folytatás az 1. oldalról) Kövér László, a fiatalde­mokraták frakcióvezetője el­mondta: mindkét párt elfo­gadja, hogy vezető tisztség- viselőik a sikeres szereplés érdekében nem indulnak egymás ellen, egy választó- kerületben. A Fidesz éppen ezért már kijelölte azt a há­rom politikusát (Fodor Gá- bor-Gyöngyös, Kövér László-Pápa, Szájer József- Sopron), akikkel szemben az SZDSZ várhatóan nem indít ellenjelölteket. Továbbra is nézetkülönbség van viszont a két választási forduló kö­zötti visszaléptetést illetően. Az SZDSZ elfogadta azt a Fidesz-javaslatot, amely sze­rint egyértelműen ki kell mondani: a két liberális párt sem a jelenlegi kormánykoa­líció pártjaival, sem az MSZP-vel nem hajlandó vá­lasztási együttműködésre. Új problémát jelentett, hogy a két liberális párt csak olyan harmadik féllel működhet-e együtt, amellyel a partnere is egyetért, avagy a közösen is elfogadható partnerek rögzí­tése mellett nyitva kell hagyni annak lehetőségét, hogy a már megkötött megállapodás keretein belül bármelyik fél köthessen harmadik féllel megállapodást. Az SZDSZ tervezetében ugyanis lehet­séges választási partnerként szerepel a Palotás-féle Köz­társaság Párt is, velük vi­szont a fiataldemokratáknak mind ez idáig nincs hivatalos kapcsolata. Mindkét párt el­képzelhetőnek tartja viszont az együttműködést az Agrár- szövetséggel, illetve a Válta­kozók Pártjával. Merre tart a Közép-európai Kezdeményezés? Az idei elnök: Magyarország Július 16-17-én tartják meg Budapesten a Kö­zép-európai Kezdeménye­zés kormányfői találkozóját. A résztvevők áttekintik azo­kat a közös erőfeszítéseket, amelyek elősegíthetik a tér­ség integrálódását az össz­európai politikai és gazda­sági folyamatokba. Ősszel lesz négy éve, hogy Ausztria, Magyarország, Olasz­ország és Jugoszlávia vezető politikusai elhatározták, hogy létrehozzák együttműködésük új formáját. Az európai légkör javí­tása érdekében a négy ország megalapította a „Quadragona- lét". Mi történt azóta? Az említett országok köre Csehszlovákia, majd Lengyelország felvételével először öt, majd hat oldalúvá bővült, s ezért az elnevezés is változott: Pentagonáléra, az­után Hexagonáléra. Új helyzetet teremtett a bal­káni válság, s ez Jugoszlávia tagságának felfüggesztését eredményezte. Időközben elfo­gadták Horvátország, Szlovénia és Bosznia-Hercegovina felvé­teli kérelmét, majd sor került Csehszlovákia szétválására. Ilyen előzmények után döntött úgy az érintett országcsoport, hogy a Közép-európai Kezde­ményezés (KEK) elnevezést használja. Elnöki funkcióját az idén Magyarország látja el, s így feladatai közé tartozik a találko­zók előkészítése és megrende­zése. Az 1989-es budapesti találko­zón elfogadott nyilatkozatban a résztvevők vállalták, hogy bőví­tik gazdasági és tudományos kapcsolataikat, s új kezdemé­nyezésekkel járulnak hozzá az egységes Európa megteremté­séhez. E célokat további találkozó­kon (Velencében, Dubrovnikban és Bécsben) erősítették meg, il­letve bővítették. Milyen fórumai vannak a regi­onális együttműködésnek? Évente egy alkalommal a kor­mányfők tanácskoznak. Fél­évenként rendezik meg a kül­ügyminiszteri találkozókat. A külügyminiszterek tavaszi ülése­ivel egy időben rendezik meg a parlamenti külügyi bizottságok elnökeinek értekezletét, és a miniszterelnökök találkozóival párhuzamosan tanácskoznak a parlamenti delegációk is. 1989 óta 13 munkacsoport alakult, amelyek több mint száz témán dolgoznak. Ki viseli a költségekét? Elvileg minden ország maga gondos­kodik a költségek fedezetéről, ám a saját források mellett nem­zetközi intézmények is számí­tásba jönnek. Milyen a KEK fogadtatása? Különösen nagy visszhangot keltettek a politikai témákról foly­tatott szakértői megbeszélések. Ilyen volt például az a közös in­dítvány, amely a nemzeti ki­sebbségek kollektív jogainak rögzítését javasolta. Kiemelten kezelik az új demokráciáknak az Európai Közösséghez, valamint az Európa Tanácshoz fűződő kapcsolatait is. Jellegéből adódik, hogy a Kö­zép-európai Kezdeményezés­nek kitüntetett szerepe van a regionális politikai együttműkö­dés elmélyítésében. Főként a közlekedés, a környezetvéde­lem, a kultúra és az idegenforga­lom terén adottak erre a lehető­ségek. Talán már a mostani bu­dapesti kormányfői tanácskozás is választ ad arra: milyen irány­ban bővíthető az együttműkö­dés. A siker éppen a kezdemé­nyezések sokoldalúságán múl­hat. Toronyi Attila

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom