Somogyi Hírlap, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-08 / 131. szám
/ 4 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁG 1993. június 8., kedd Környezetvédelmi kiállítás Helyi vállalatok és intézmények környezetvédelmi tevékenységét bemutató kiállítás nyílt Debrecenben. A XXI. környezetvédelmi világnap alkalmából rendezett bemutatón 14 cég vonultatja fel környezetkímélő ipari technológiáit. A diákok pedig „szemétszobrokat” alkottak, elsősorban a környezetszennyező, „egyszer használatos” csomagolóanyagok ellen tiltakozva. Bükki települések szövetsége Heves és Borsod-Abaúj- Zemplén megye 28 településének vezetői úgy döntöttek, hogy megalakítják a bükki települések szövetségét, hogy közösen oldják meg a körzet gondjait. Ezek fő oka, hogy az 1976-ban létrehozott Bükki Nemzeti Park és a térség regionális tájrendezési tervének előírásait a mai napig nem sikerült érvényesíteni. Hatástalan szerek dohányzás ellen Az élelmiszerekkel és gyógyszerekkel foglalkozó amerikai kormányügynökség (FDA) szerint az országban orvosi javallat nélkül, készpénzért árult valamennyi dohányzás elleni szer hatástalan, ezért ilyesfajta termékek bevitele és árusítása rövidesen tilos lesz az USA-ban. Az intézkedés mintegy harminc különféle tablettára, cukorkára, rágógumira vonatkozik. Ausztria az Expón Az osztrák kormány hosz- szas viták után úgy döntött, hogy Ausztria kiállítóként részt vesz az 1996-os budapesti világkiállításon. Az osztrák pavilon létesítésére, a kiállításra és a személyzetre a bécsi szövetségi kormány négy- százmillió schilling összkiadást irányzott elő. Dunaferr-veszteség Egymilliárd forintot meghaladó többletköltséget, illetve bevételkiesést okozott a Du- naferr vasműnek az ENSZ Biztonsági Tanácsának kis- Jugoszlávia ellen elrendelt teljes körű szállítási embargója. A cég termékeinek nagy részét, valamint a termeléshez szükséges alapanyagokat a dunai vízi úton szállította, most a vasúti szállítás a többszörösébe kerül. A pilzeni sörgyár a csőd szélén Már a közeljövőben csődbe juthat a világszerte híres pilzeni sörgyár, ha nem sikerül igen hamar új hitelforrásokat találni. A Pilsner Urquell és a Gambrinus gyártója rövidesen olyan helyzetbe kerülhet, amelyből helyi tőkével már nem fogják tudni kimenteni. A gyárnak az idén 800 millió ko- ronányi hitelre lenne szüksége. Az export tavaly csupán a 86 százalékát tette ki az egy évvel korábbinak, s a profit 62 millió koronával csökkent. A PB-gázpalackot használók megszokták már, hogy a melegebb hónapokban olcsóbb, míg télen drágább a gáz, lévén az előbbi időszakban kerül rá állami támogatás, a téli hónapokban viszont nem. Azért volt ez a különbségtétel az állam részéről, hogy palackjaink tartalmát ne használjuk fűtésre. S azért a múlt idő, mert a tavasszal már hiába várták a fogyasztók a szokásos árcsökkenést. Az csak nem jött. Pontosabban — mint azt az illetékesek elmondták — árA gyümölcstermés 58 százalékát adó almából 666 ezer tonnát takarítottak be: az előző évinél 22 százalékkal, a korábbi öt év átlagánál 38 százalékkal kevesebbet. A termés- csökkenés legfőbb oka a kedvezőtlen időjárás volt. Az állami és szövetkezeti almáskertek területe harminc százalékkal csökkent, a kistermelők viszont 5600 hektárral növelték az almatermő területeket, s a tercsökkenés volt, csak mi nem vettük észre. Mint megtudtuk, megszűnt a „nyári” gáz állami támogatása, ezért nem kerülhetett sor az idén az eddig megszokott mértékű árcsökkenésre. Néhány forinttal azonban — sovány vigasz — mégiscsak sikerült lejjebb tornázni a palackos gáz árát. így a 11,5 kilogrammos palack február közepe óta 435 forint helyett 430-ba kerül, a 23 kilogrammos ára pedig 872 helyett 830 forint körül mozog a tüzép-telepeken. N. L. més is 2 százalékkal több volt tavaly, mint egy évvel korábban. Körtéből 65 ezer tonna termett, az előző évinél 7, az 1986-1990-es évek átlagánál 20 százalékkal kevesebb. A csonthéjas gyümölcsökből viszont jobb volt a termés 1992-ben, mint az előző évben: cseresznyéből 8, meggyből 22, szilvából 1, kajsziból 11 százalékkal növekedett a termés, míg őszibarackból az előző évivel azonos mennyiség, 61 ezer tonna termett. Gyümölcsöst 544 hektáron telepítettek — fele annyit, mint 1991 -ben volt, az előző öt év átlagának pedig mindössze 31 százalékát. Ezzel együtt mérséklődött a gyümölcsösök fogyatkozása: 973 hektárról vágták ki tavaly a gyümölcsfákat (fele akkora területről, mint egy évvel korábban). A leszüretelt szőlő mennyisége 662 ezer tonnát tett ki tavaly, s 13 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A termés 77 százaléka a kistermelők gazdaságaiból származott. A szőlő lé-kinyerése roszszabb volt, mint a korábbi években. A hektáronkénti 5000 kilogrammos termésátlag 15 százalékkal elmaradt az előző évitől. A leszüretelt szőlőből étkezési célra tavaly 50 ezer tonnát értékesítettek, s ez 23 százalékkal kevesebb, mint az egy évvel korábbi. A szőlő 92 százalékát feldolgozták, s ebből 3,9 millió hektoliter bor készült. Ez a korábbi éveknél 10 százalékkal kevesebb. A múlt évben 256 hektárnyi szőlőt telepítettek — azaz fele annyit sem, mint az egy évvel korábban. Ugyanakkor az 1991. évinél 260 hektárral kevesebbet, 1384 hektárnyi szőlőt vágtak ki. V alutaárfolyamok (Az MNB árfolyama június 7-én) Pénznem Vételi Eladási árfolyam 1 egységre forintban Angol font 134,60 137,40 Ausztrál dollár 60,07 61,31 Belga frank (100) 266,85 271,51 Dán korona 14,32 14,58 Finn márka 16,18 16,58 Francia frank 16,28 16,56 Görög dra. (100) 40,16 41,00 Holland forint 48,83 49,69 ír font 133,35 135,95 Japán yen (100) 82,98 84,18 Kanadai dollár 69,77 71,17 Kuvaiti dinár 296,29 301,79 Német márka 54,80 55,76 Norvég korona 12,92 13,16 Olasz líra (1000) 60,40 61,68 ATS (100) 779,27 792,87 Portugál esc. (100) 57,14 58,24 Spanyol pes. (100) 71,03 72,55 Svájci frank 61,05 62,13 Svéd korona 12,16 12,42 USA-dollár 89,14 90,70 ECU (Közös Piac) 107,17 109,13 Télen-nyáron azonos áron Nem a gáz robbant, hanem csak az ára Időtálló magas kamat a betétes bizalmáért Azonnal váltható államkötvény az MNB megyei igazgatóságán — Az állam garantálja a visszafizetést A biogazdálkodás szekerén A suszter cipője Mindenki a legnagyobb biztonságban szeretné tudni megtakarított pénzét. A magyar sajtóban a napokban megindult erőteljes propagandakampány szerint az állampolgárnak (jogi személynek) erre akkor van a legnagyobb esélye, ha államkötvényt vált. — Mi a propagandakampány oka, hiszen eddig is volt államkötvény váltásra lehetőség? — kérdeztük Dékány Ferenctől, a Magyar Nemzeti Bank Somogy Megyei Igazgatóságának vezetőjétől? — Valóban volt lehetőség eddig is államkötvény váltásra. Ám amikor idejöttek a vevők, akkor nem kaptak. Azt mondtuk nekik: forduljanak a bróker cégekhez. Most viszont változott a helyzet: június 7-től itt minden típusú államkötvényt tudunk értékesíteni, 1994-től 1998-ig — mondta az igazgató. Az államkötvény — mint rámutatott — az egyik legbiztonságosabb értékpapír, hiszen visszafizetését az állam garantálja, nemcsak a lejáratkor, hanem előtte is. Ugyanakkor gazdaságos is, mert fix és magas kamatot fizet. Ma, amikor a betéti kamatok egyre lejjebb mennek, az államkötvény — attól függően, hogy milyen típusú kötvényről van szó — 17-19 százalékos kamatot biztosít. Hozzáfűzte még: az MNB Somogy Megyei Igazgatóságánál pénztári órák idején lehet államkötvényt vásárolni. A pénztáraknál jól képzett szakemberek adnak felvilágosítást, és biztosítják a gyors ügyintézést. — Ha az ügyfél nem akarja, nem kell, hogy a kötvényt „kézbe vegye”, mert azt a bank államkötvény-számlán nyilvántartja. Ám, aki ragaszkodik ahhoz, hogy a kötvényt birtokolja, annak — természetesen a kinyomtatás költségének megtérítése mellett — teljesítjük kívánságát. Mivel bemutatóra szóló értékpapírokról van szó, biztonságosabb, ha az államkötvény-számlán van. Az állampolgár választási lehetőségét és jogát azonban mindenképpen tiszteletben tartjuk. Sz. N. — Mindannyiunk célja, hogy egészséges élelmiszerekhez jussunk. Sokat teszünk azért, hogy a termelés során minél kevesebb kemikáliát használjanak fel, de ha olyan betegség támadja meg a növényeinket, amely ellen csak a vegyszer hat, akkor védekezni kell. De csak köny- nyen lebomlókat használjunk, amelyek a vegyszerrel dolgozókra sem ártalmasak! — mondta dr. Bálint György a TIT megyei székházában tartott előadása után a Somogyi Hírlapnak. — Honnan tanulhat az egyéni gazdálkodó? — Minden megyében van egy növény- és talajvédelmi állomás, amely általános vonatkozásban és konkrét ügyekben is ad tanácsokat. Szerencsére szaporodnak a gazdaképző tanfolyamok, a gazdakörök, a népfőiskolák, s az oktatásban nagy súlyt kap az integrált növény- termesztés, állattenyésztés irányítása. — A munkanélküliek közül sokan a gazdálkodásba „menekülnek”, s ott próbálnak szerencsét. Fóliáznak... — És nagyon sok hibát követnek el. Éppen a melegágy csábítja leginkább az embereket arra, hogy zárt környezetben jelentősen több műtrágyát és növényvédő szert használjanak, mint ami szükséges. Ezért fordul elő, hogy a fejes salátának hússzoros a nitráttartalma a megengedettnél. — Ha az ember lemegy a piacra, s vesz retket, paradicsomot, salátát, mennyi mérget visz haza? — Rendkívül 'differenciáltak az adatok. Ha a mintavevőnek szerencséje van, akkor rátalál olyan termékekre, amelyekben a megengedettnek töbszörése a le nem bomlott növényvédő szer vagy a fel nem használt műtrágya hatóanyaga... Csak a termelők folyamatos felvilágosítása vezethet eredményre. Magyar- országon másfél millió kispar- cella van. Ház körüli vagy hétvégi kert, háztáji gazdaság. Tessék termelni! Áki saját magának termel, az a saját felelősségére használja a növényvédő szereket és a műtrágyákat, s akkor bátran adhatja oda a gyerekének vagy az unokájának a hónapos retket, mert tudja, hogy mi van, mi nincs benne. — Ez lenne a jövő? — Nem, de ez a jelen realitása, ezt kétségkívül figyelembe kell venni. — Népszerű ma Magyarországon a biogazdálkodás? — A világon lassan halad a naturális gazdálkodás szekere. Annak ellenére, hogy Németországban, Franciaországban, Angliában az a divat, hogy a biotermékeket külön, s jóval drágábban árusítják, mint a többit. A hajdani NSZK-ban a két százalékot sem éri el a biogazdálkodás. Nálunk még kisebb ez az arány. Bármilyen zöldségre, gyümölcsre azt mondhatjuk, hogy biotermék, mert az ellenőrzése sincs megoldva. — Gyakran jár a balatonfüredi kertjébe? Dr. Bálint György (Fotó: Kovács Tibor) — Hétvégeken. A háromszáz négyszögölön van egy gyümölcsös-, szőlős-, veteményes- és virágoskert. Kénytelen vagyok mindegyikkel foglalkozni, mert egyszer előfordult velem, hogy a Falurádió egyik hajnali adásában arról szónokoltam, hogy a jó gazda a rossz időjárási körülmények között is meg tudja védeni a szőlejét a lisztharmattól. Ezt hallotta az akkori földművelésügyi miniszter is, aki elküldte a megyei növényvédő állomás főmérnökét, hogy nézze meg a kertemet, meg van-e permetezve a Bálint szőleje, vagy csak a száját járatja. Meg volt permetezve. Ezt nagyon becsületesen kell csinálnom, mert különben sokan azt gondolhatják, hogy a suszternak lyukas a cipője. Lőrincz Sándor „Almás” már az alma, jobban megy a meggy Egymillió tonna gyümölcs Egymillió 151 ezer tonna gyümölcs termett tavaly hazánkban. Ez az előző évinél 14 százalékkal, az 1986- 1990-es évek átlagánál 29 százalékkal kevesebb — mutatta ki a Központi Statisztikai Hivatal. A termés 78 százaléka a kistermelők, 22 százaléka a gazdálkodó szervezetek, vállalatok, szövetkezetek gyümölcsöseiből származott. §£4/ SZERENCS EJATEK RT. r / A szerencse kovácsa Borítékolt szerencse Ha nyeretlen sorsjegyeiből 10 db Borítékost és 5 db Kabalát beküld zárt borítékban július 3-ig a Lutri 1373 Budapest, Pf.: 496 címre, a július 5-i sorsoláson megnyerheti a kisorsolásra kerülő 5 gépkocsi egyikét.
