Somogyi Hírlap, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-05 / 129. szám
2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZÁNK ÉS A NAGYVILÁG 1993. június 5., szombat Antall-Coe találkozó Antall József miniszterelnök tegnap délelőtt rövid megbeszélésen fogadta Douglas Coe-t, a National Prayer Breakfast mozgalom amerikai vezetőjét és a kíséretében lévő politikusokat. A megbeszélésen jelen volt Kodolányi Gyula címzetes államtitkár, a miniszterelnök külpolitikai főtanácsadója. Békét Boszniában Az Európai Közösség kül- kapcsolatokért felelős biztosa, Hans van den Broek szerint a világ országainak végre kilátásba kell helyezniük erő alkalmazását a boszniai harcok megállítására. Lord Owen pedig elismerte, hogy nyolc hónapja tartó közvetítése a kudarcok sorozata volt. Szerinte a szerbek tévedésben vannak, mert azt hiszik, hogy megnyerték a boszniai háborút és berendezkedhetnek a meghódított területeken. Frankfurt-hét Budapesten Németország egyik szellemi centruma, Budapest testvér- városa, Frankfurt mutatkozik be a magyar főváros lakóinak a „Frankfurt-hét '93” elnevezésű rendezvénysorozaton. A kulturális napokat a két. főpolgármester nyitja meg vasárnap délután a Merlin Színházban. Ez a helyszíne egyúttal „Az idegen szép” című, a rendezvénysorozat szellemiségét képviselő kiállításnak is. Nem „falaz” az MDF Az MDF csak nagyon erős önfegyelemmel lesz képes eljutni a választásokig, anélkül, hogy kormányválságtól kellene tartani — jelentette ki sajtótájékoztatóján Lezsák Sándor, a párt alelnöke. Szerinte a Magyar Út tisztességesen válik el az MDF-től és a két szervezet közötti összekötő folyósokat nem falazzák be. Pótköltségvetés és felsőoktatás Az Országgyűlés hétfőn dönt az idei pótköltségvetésről benyújtott törvényjavaslat sürgős tárgyalásáról — közölte Szabad György házelnök sajtótájékoztatóján. Elmondta azt is, hogy megkezdődik a felsőoktatásról szóló törvényjavaslat általános vitája. A privatizáció tisztaságáért A kormány megtárgyalta és jóváhagyta az Állami Vagyonügynökség szervezeti és működési szabályzatát — hangzott el a kormányszóvivői tájékoztatón. Mint elhangzott, az ÁVÜ vezető tisztségviselői a privatizáció tisztasága érdekében semmilyen más munkaviszonyt nem létesíthetnek, csupán művészeti, oktatási és alkotó tevékenységet folytathatnak. ^SZÉPET, DIVATOSAT,-JÓT-A OLCSÓN CIPŐ VÁSÁR június 7-8-án (hétfőn, kedden) Balatonföldváron a Művelődési Házban Nyitva: 10-18 óráig. Nagy választék, kedvező vásárlási lehetőség! Magyar-görög tárgyalások a katonai együttműködésről A görög védelmi miniszter autója felmondta a szolgálatot, így a vendég csak némi segítséggel tudta elhagyni a Honvédelmi Minisztériumot Együttműködési megállapodást írtak alá tegnap a Honvédelmi Minisztériumban a magyar és a görög fegyveres erők között. A Für Lajos magyar és loannis Varvitsiotis görög védelmi miniszter által aláírt dokumentum többek között a katonai kiképzésben, a fegyveres erők szervezésében, illetve a légtéri információk cseréje területén irányoz elő együttműködést. Az aláírást követő sajtótájékoztatón Für Lajos rámutatott: Magyarországot és Görögországot a délszláv válság lényegében véve azonosan érinti, de a két ország helyzete mégsem egyforma, hiszen Athén a NATO tagjaként viszonyulhat a válsághoz, Budapest pedig nem. A görög vendég elmondta: a tárgyalásokon egyetértettek abban, hogy politikai, illetve diplomáciai megoldást kell találni a délszláv válság megoldására. Az esetleges katonai beavatkozás tovább súlyosbítaná helyzetet. Ha mégis ilyen döntés születne, akkor abból a környező országoknak ki kell maradniok. A görög védelmi miniszter Macedonia kérdésével kapcsolatban elmondta: Görögország támogatja az önálló állam létrehozását, még gazdasági segítséget is felajánl, de nem tudja elfogadni a Macedonia elnevezést, azt, hogy a volt jugoszláv tagállam elorozza a görögség szimbólumát és azt a zászlajára és címerére tűzze. Miután a kérdésben az ENSZ-nek sem sikerült megfelelő megoldást találnia, ezért Athén most közvetlen tárgyalást javasol Skopjéval. Für Lajos egy kérdésre válaszolva elmondta, hogy várhatóan a jövő héten tárgyal a magyar kormány az orosz fegyver- szállításról, így a MÍG 29-esek kérdéséről is. KÉRDŐJELEK Nyugodtan alhatunk? „Vendégségbe érkezett fővárosunkba a NATO” — fogalmazott számos tudósító annak kapcsán, hogy a napokban (fennállása óta először) nem valamelyik tagállam, hanem egy kívülálló ország, hazánk ad otthont az Atlanti Szövetség magas szintű konferenciájának. Számunkra persze nemcsak a diplomáciai dicsőség az érdekes, hanem az a lehetőség is, hogy a viták, előadások során ismét előtérbe kerülhetnek Magyarország biztonsági kérdései, a szomszédban dúló délszláv válság megoldási lehetőségei, hazánk bővülő kap- i csolatai a brüsszeli székhelyű katonai szervezettel. Fenyeget-e veszély a Balkánról? Számíthatunk-e garanciákra? E kérdések, aggodalmak ugyanis nemcsak a mostani NATO-tanácskozáson, hanem jó néhány korábbi fórumon is elhangzottak. De még az átlagember is eltűnődik: nyugodtan alhatunk-e ma kontinensünk zilált jelenű fertályán? Szerencsére akadnak — a nyugtalanító hírek mellett — biztató fejlemények, válaszok is. Parlamentünk külügyi bizottsága például épp a napokban szögezte le, hogy hazánkat nem fenyegeti közvetlen veszély az exjugoszláv krízis miatt, s örvendetesek a jelentések is, hogy (igaz, a háttérben, kulisszák mögött) működnek a katonai érintkezés csatornái Budapest és Belgrád között. Es a külföld? Mennyire vagyunk „szem előtt” másoknak? Kohl kencellár a héten a német-francia csúcson nevezte jogosnak a magyar biztonság kérdésének szóvá tételét, párizsi partnere pedig európai konferenciát javasolt “ a kontinens stabilitásának megszilárdítására. Sőt, mivel a , környező államok már rendelkeznek hasonló eszközökkel, kedvező fejlemény lehet még az elhúzódó MIG-tár- gyalások lezárása is Moszkvával, s az orosz katonai szállítások ügyének tisztázása. Sok területen változatos diplomáciai módszerekkel kell tehát törekedni a biztonságra — hogy nyugodtan alhassunk. Ma és holnap is. Szegő' Gábor Clinton kudarca Uj rejtélyek Robert Kennedy ügyeben Bili Clinton amerikai elnök újabb, kínos kudarcot szenvedett: csütörtökön este a sajtó előtt nyilvánosan beismerte, hogy olyan jogászprofesszort jelölt vezető posztra az igazságügyi minisztériumba, akinek vitatott nézeteit nem ismerte. Lani Guinier a polgárjogi mozgalomban tevékeny fekete egyetemi tanár, akit az elnök belpolitikai kulcspozícióba, a minisztérium polgári jogi főosztályának élére jelölt. A jelölés hírére heves ellenállás bontakozott ki a törvényhozásban, miután Guinier a mozgalom radikális szárnyát képviseli és többek között számarányuknak megfelelő mértékben igényel pozíciókat a színes kisebbségeknek — ellentmondva az egyenlőség alkotmányos elvének. Az elnök látható megindultsággal jelentette be a döntést, amely nem jöhetett volna számára rosszabb időben: miután vitatott gazdasági tervei, a boszniai kérdésben való habozása miatt népszerűsége rendkívüli mértékben lecsökkent. Ma már csak Teddy, a kissé elhízott és megőszült Kennedy szenátor emlékezteti az idősebb tévénézőket a hatvanas évek nagy korszakára, amikor két fivére vitte a prímet a Fehér Házban. Azok a golyók, amelyek hajdan véres pontot tettek John és Robert Kennedy pályafutására: máig is "foglalkoztatják az Államok lakóit. Egyesek úgy vélik, hogy túlontúl gyorsan zárták le akkor Robert Kennedy dossziéját. Nem kisebb személyiségek követelik most a vizsgálat újraindítását, mint Oliver Stone, Norman Mailler és Martin Sheen. Az indíttatás Stone-től ered, aki a nevéhez kötődő, nagysikerű JKF-film forgatása közben vélt összefüggéseket felfedezni a dallasi és Los Ang<=- les-i gyilkosságok közt. Sajtótkörökben tudni vélik, hogy a filmnél alkalmazott igazságügyi szakértők — ők belülről ismerték a negyed- százada történt merényletet — súgtak valamit Stone-nak. Az Ambasgador hotelben el-, fogott Shirhan-Shirhan gyil- kps fegyfere eszerint csak* „Ézsau keze” volt és a hát^ térből mindkét esetben ugyanazok az erők voltak a megbízók. Vagyis öt évvel ezt megelőzően Texasban is. Osztozik ebben a feltevésben Paul Schrade is, aki Robert Kennedy közvetlen munkatársaként nem csakf jelen volt, de maga is megsérült a merényletnél. KORRUPCIÓS BOTRÁNY ROMÁNIÁBAN Gyanúsított vezetők és rokonságuk Folytatásos regénynek látszik Romániában a korrupció témája: újabban nincs olyan újságszám, sajtóértekezlet, párttanácskozás, amelyben ne sorolnák fel újabb eseteit, ne elemeznék a jelenséget, okait és következményeit. KISSINGER 70 ÉVES Ma is hallgatnak a sztárpolitikusra Állandó nyilvános polémia folyik például az Agroexport vállalat igazgatója, Trita Fanita ügyei körül. Az egyik legtekintélyesebb lap, az Adevarul vádolta azzal, hogy monopolhelyzetre tett szert a gabonabehozatalban, ezen már csak a közvetítési díjak révén is megszedi magát, milliárdos hasznot vág zsebre — ugyanakkor Románia jóval drágábban hozza be a gabonát, búzát, mint amennyiért jó gazdaságpolitikával, megfelelő fel- vásárlási árral maga is megtermelhetné a kenyérrevalót. Áprilisban a Vacaroiu-kor- mány mezőgazdasági minisztere felmentette tisztségéből Trita Fanitát — ekkor azonban kiderült, hogy Romániában már jogállam van, az időközben átalakult vállalat igazgatójával szemben az államnak nincs rendelkezési joga. Fanita úr bírósághoz fordult és a kormány, noha minden részvény kormánytulajdonban van, visszavonta az érvénytelen felmondást. Ez az ügy másfél esztendeje áll a sajtó figyelmében, de csak egy ügy. Központi politikai kérdéssé akkor vált ezekben a hetekben a korrupció, amikor a kormány áprilisban felmentette tisztéből Gheorghe Florica tábornokot, a pénzügyőrség parancsnokát, aki a maga részéről viszont az egyik, éppen Petre Roman volt miniszterelnök által vezetett parlamenti bizottsághoz feljegyzést juttatott el, amely 18, korrupciós ügyekbe keveredett személy nevét tartalmazta. A lista két első helyén Florin Georgescu pénzügy- és George loan Danescu belügyminiszter szerepel, őket követi a már említett Trita Fanita, majd Viorel Hrebenciuc, a kormány főtitkára következik, de szerepel rajta Stolojan volt miniszterelnök felesége, illetve a román hírszerző ügynökség egyik helyettes parancsnoka is. A vádak többsége a kormányszemélyiségek esetében arra vonatkozott, hogy közbeléptek egyes vizsgálatok leállítása, bizonyos ügyek eltusso- lása végett — és az ilyesmit nehéz bizonyítani. Az érintettek persze cáfoltak, és azonnal megindultak a támadások Florica tábornok ellen is. A kormányzat részéről azzal, hogy ha korrupciós ügyekről tudott, miért nem hozta azokat a kormány tudomására, miért gyűjtögette a dossziékat. Más oldalról azzal, hogy őt magát is megvádolták: például hogy fia révén egy arab üzletemberrel társult. Az üggyel azóta is foglalkozik a kormány, a parlament, a miniszterelnök, az államelnök — és az eset nem nélkülözi a politikai felhangokat sem. Floricát azzal vádolják például, hogy Petre Roman embere, ezt bizonyítaná, hogy a híres listán nem szerepelnek a hatalomból az ellenzékbe került Nemzeti Megmentési Fronthoz tartozó személyek. Ion Iliescu elnök egy országos értekezleten kijelentette, hogy az egész ügy a kormány és a hatalom ellen irányul, hogy megbénítsa azt. Az ellenzék felháborodottan tiltakozott, mire sajtóértekezletén az államfő ötpontos nyilatkozatot olvasott fel. Ebben rámutatott: a korrupció az egész társadalmat érinti, veszélyeztetheti a reformot és a demokratikus rendszert, így a harc ellene nemcsak erkölcsi, hanem politikai és gazdasági jelentőségű is. Egyúttal felszólította az érdekelt állami szerveket, a számvevőszéket, a pénzügyőrséget, az ügyészséget és az igazságszolgáltatást az összes jelzett ügyek kivizsgálására, a bűnösök felelősségre vonására, bárkiről legyen is szó. Baracs Dénes Henry Kissinger, az Egyesült Államok egykori külügyminisztere 70 éves. A dpa hírügynökség, amely szupersztárnak nevezi az idős politikust, méltatásában kiemeli: Kissinger azt követően, hogy 1977-ben megvált az aktív politizálástól, folyamatosan hallatta hangját, tanácsokat osztott és véleményt nyilvánított a világpolitikai eseményekkel kapcsolatban. Nagy érdeklődést kiváltó újságcikkeiben éppúgy megtalálhatók voltak átfogó elvi megfontolások, mint a részletkérdésekben adott útmutatások. Az idős politikus, aki hajdan Heinz Alfred Kissinger néven a németországi Fürthben született, 1938-ban a zsidóüldőzé- sek elől menekült családjával az Egyesült Államokba. Az újvilágban pályája meredeken ívelt felfelé. Az amerikai hadseregnél teljesített szolgálat után egyetemi évek következtek. A doktori cím megszerzése után a rangos Harvard Egyetemen kapott katedrát. A felsőoktatásból a politika felé vezetett az életút, John F. Kennedy és Lyndon B. Johnson elnöki tanácsadója lett. A politikai hatalom középpontjába Richard Nixon elnök emelte, aki először kül- és biztoságpolitikai tanácsadójává, majd 1973-ban külügyminiszterévé nevezte ki. Kissinger Nixon elnöksége, alatt lett sztárpolitikus. Az ő nevéhez fűződik Kína és az Egyesült Államok diplomáciai kapcsolatainak 1971-ben történt normalizálása, később ő helyezte új alapokra Washington Moszkvához fűződő viszonyát és éveken át titkos tárgyalásokon munkálkodott a vietnami háború befejezése érdekében. Ennek során szerzett érdemeiért vietnami partnerével, Le Dúc Thóval közösen No- bel-békedíjjal tüntették ki. Kissinger túlélte Nixon 1974-ben bekövetkezett bukását. Az új elnök, Gerald Ford megtartotta őt a külügyminiszteri székben, így tovább folytathatta politikáját. Ekkori sikerei közé tartozik, hogy „inga-diplomáciája” révén a Közel-Keleten újra meghatározó befolyáshoz juttatta az Egyesült Államokat. Kissinger, aki mellesleg Ronald Reagen elnököt is ellátta tanácsaival, ma az általa 1982-ben alapított tanácsadó cégét vezeti, amely drága pénzért kínálja szolgáltatásait a világ minden részéről érkező ügyfeleinek.
