Somogyi Hírlap, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-05 / 129. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZÁNK ÉS A NAGYVILÁG 1993. június 5., szombat Antall-Coe találkozó Antall József miniszterelnök tegnap délelőtt rövid megbe­szélésen fogadta Douglas Coe-t, a National Prayer Bre­akfast mozgalom amerikai ve­zetőjét és a kíséretében lévő politikusokat. A megbeszélé­sen jelen volt Kodolányi Gyula címzetes államtitkár, a minisz­terelnök külpolitikai főtaná­csadója. Békét Boszniában Az Európai Közösség kül- kapcsolatokért felelős biztosa, Hans van den Broek szerint a világ országainak végre kilá­tásba kell helyezniük erő al­kalmazását a boszniai harcok megállítására. Lord Owen pe­dig elismerte, hogy nyolc hó­napja tartó közvetítése a ku­darcok sorozata volt. Szerinte a szerbek tévedésben van­nak, mert azt hiszik, hogy megnyerték a boszniai hábo­rút és berendezkedhetnek a meghódított területeken. Frankfurt-hét Budapesten Németország egyik szellemi centruma, Budapest testvér- városa, Frankfurt mutatkozik be a magyar főváros lakóinak a „Frankfurt-hét '93” elneve­zésű rendezvénysorozaton. A kulturális napokat a két. főpol­gármester nyitja meg vasár­nap délután a Merlin Színház­ban. Ez a helyszíne egyúttal „Az idegen szép” című, a ren­dezvénysorozat szellemiségét képviselő kiállításnak is. Nem „falaz” az MDF Az MDF csak nagyon erős önfegyelemmel lesz képes el­jutni a választásokig, anélkül, hogy kormányválságtól kel­lene tartani — jelentette ki saj­tótájékoztatóján Lezsák Sán­dor, a párt alelnöke. Szerinte a Magyar Út tisztességesen vá­lik el az MDF-től és a két szer­vezet közötti összekötő folyó­sokat nem falazzák be. Pótköltségvetés és felsőoktatás Az Országgyűlés hétfőn dönt az idei pótköltségvetésről benyújtott törvényjavaslat sürgős tárgyalásáról — kö­zölte Szabad György házel­nök sajtótájékoztatóján. El­mondta azt is, hogy megkez­dődik a felsőoktatásról szóló törvényjavaslat általános vi­tája. A privatizáció tisztaságáért A kormány megtárgyalta és jóváhagyta az Állami Vagyo­nügynökség szervezeti és működési szabályzatát — hangzott el a kormányszóvivői tájékoztatón. Mint elhangzott, az ÁVÜ vezető tisztségviselői a privatizáció tisztasága érde­kében semmilyen más mun­kaviszonyt nem létesíthetnek, csupán művészeti, oktatási és alkotó tevékenységet folytat­hatnak. ^SZÉPET, DIVATOSAT,-JÓT-A OLCSÓN CIPŐ VÁSÁR június 7-8-án (hétfőn, kedden) Balatonföldváron a Művelődési Házban Nyitva: 10-18 óráig. Nagy választék, kedvező vásárlási lehetőség! Magyar-görög tárgyalások a katonai együttműködésről A görög védelmi miniszter autója felmondta a szolgálatot, így a vendég csak némi segítséggel tudta elhagyni a Hon­védelmi Minisztériumot Együttműködési megállapo­dást írtak alá tegnap a Honvé­delmi Minisztériumban a ma­gyar és a görög fegyveres erők között. A Für Lajos magyar és loannis Varvitsiotis görög vé­delmi miniszter által aláírt do­kumentum többek között a ka­tonai kiképzésben, a fegyveres erők szervezésében, illetve a légtéri információk cseréje terü­letén irányoz elő együttműkö­dést. Az aláírást követő sajtótá­jékoztatón Für Lajos rámutatott: Magyarországot és Görögor­szágot a délszláv válság lénye­gében véve azonosan érinti, de a két ország helyzete mégsem egyforma, hiszen Athén a NATO tagjaként viszonyulhat a válsághoz, Budapest pedig nem. A görög vendég elmondta: a tárgyalásokon egyetértettek abban, hogy politikai, illetve dip­lomáciai megoldást kell találni a délszláv válság megoldására. Az esetleges katonai beavatko­zás tovább súlyosbítaná helyze­tet. Ha mégis ilyen döntés szü­letne, akkor abból a környező országoknak ki kell maradniok. A görög védelmi miniszter Macedonia kérdésével kapcso­latban elmondta: Görögország támogatja az önálló állam létre­hozását, még gazdasági segít­séget is felajánl, de nem tudja elfogadni a Macedonia elneve­zést, azt, hogy a volt jugoszláv tagállam elorozza a görögség szimbólumát és azt a zászlajára és címerére tűzze. Miután a kérdésben az ENSZ-nek sem sikerült megfelelő megoldást ta­lálnia, ezért Athén most közvet­len tárgyalást javasol Skopjé­val. Für Lajos egy kérdésre vá­laszolva elmondta, hogy várha­tóan a jövő héten tárgyal a ma­gyar kormány az orosz fegyver- szállításról, így a MÍG 29-esek kérdéséről is. KÉRDŐJELEK Nyugodtan alhatunk? „Vendégségbe érkezett fővárosunkba a NATO” — fogal­mazott számos tudósító annak kapcsán, hogy a napokban (fennállása óta először) nem valamelyik tagállam, hanem egy kívülálló ország, hazánk ad otthont az Atlanti Szövetség magas szintű konferenciájának. Számunkra persze nemcsak a diplomáciai dicsőség az érdekes, hanem az a lehetőség is, hogy a viták, előadások során ismét előtérbe kerülhetnek Magyarország biztonsági kérdései, a szomszédban dúló délszláv válság megoldási lehetőségei, hazánk bővülő kap- i csolatai a brüsszeli székhelyű katonai szervezettel. Fenyeget-e veszély a Balkánról? Számíthatunk-e garanci­ákra? E kérdések, aggodalmak ugyanis nemcsak a mos­tani NATO-tanácskozáson, hanem jó néhány korábbi fó­rumon is elhangzottak. De még az átlagember is eltűnő­dik: nyugodtan alhatunk-e ma kontinensünk zilált jelenű fertályán? Szerencsére akadnak — a nyugtalanító hírek mellett — biztató fejlemények, válaszok is. Parlamentünk külügyi bizottsága például épp a napok­ban szögezte le, hogy hazánkat nem fenyegeti közvetlen veszély az exjugoszláv krízis miatt, s örvendetesek a je­lentések is, hogy (igaz, a háttérben, kulisszák mögött) működnek a katonai érintkezés csatornái Budapest és Belgrád között. Es a külföld? Mennyire vagyunk „szem előtt” másoknak? Kohl kencellár a héten a német-francia csúcson ne­vezte jogosnak a magyar biztonság kérdésének szóvá té­telét, párizsi partnere pedig európai konferenciát javasolt “ a kontinens stabilitásának megszilárdítására. Sőt, mivel a , környező államok már rendelkeznek hasonló eszközök­kel, kedvező fejlemény lehet még az elhúzódó MIG-tár- gyalások lezárása is Moszkvával, s az orosz katonai szál­lítások ügyének tisztázása. Sok területen változatos dip­lomáciai módszerekkel kell tehát törekedni a biztonságra — hogy nyugodtan alhassunk. Ma és holnap is. Szegő' Gábor Clinton kudarca Uj rejtélyek Robert Kennedy ügyeben Bili Clinton amerikai elnök újabb, kínos kudarcot szenve­dett: csütörtökön este a sajtó előtt nyilvánosan beismerte, hogy olyan jogászprofesszort jelölt vezető posztra az igaz­ságügyi minisztériumba, aki­nek vitatott nézeteit nem is­merte. Lani Guinier a polgár­jogi mozgalomban tevékeny fekete egyetemi tanár, akit az elnök belpolitikai kulcspozíci­óba, a minisztérium polgári jogi főosztályának élére jelölt. A jelölés hírére heves ellenál­lás bontakozott ki a törvény­hozásban, miután Guinier a mozgalom radikális szárnyát képviseli és többek között számarányuknak megfelelő mértékben igényel pozíciókat a színes kisebbségeknek — ellentmondva az egyenlőség alkotmányos elvének. Az el­nök látható megindultsággal jelentette be a döntést, amely nem jöhetett volna számára rosszabb időben: miután vita­tott gazdasági tervei, a bosz­niai kérdésben való habozása miatt népszerűsége rendkívüli mértékben lecsökkent. Ma már csak Teddy, a kissé elhízott és megőszült Kennedy szenátor emlékez­teti az idősebb tévénézőket a hatvanas évek nagy kor­szakára, amikor két fivére vitte a prímet a Fehér Ház­ban. Azok a golyók, amelyek hajdan véres pontot tettek John és Robert Kennedy pá­lyafutására: máig is "foglal­koztatják az Államok lakóit. Egyesek úgy vélik, hogy tú­lontúl gyorsan zárták le ak­kor Robert Kennedy dosszié­ját. Nem kisebb személyisé­gek követelik most a vizsgá­lat újraindítását, mint Oliver Stone, Norman Mailler és Martin Sheen. Az indíttatás Stone-től ered, aki a nevé­hez kötődő, nagysikerű JKF-film forgatása közben vélt összefüggéseket felfe­dezni a dallasi és Los Ang<=- les-i gyilkosságok közt. Sajtótkörökben tudni vélik, hogy a filmnél alkalmazott igazságügyi szakértők — ők belülről ismerték a negyed- százada történt merényletet — súgtak valamit Stone-nak. Az Ambasgador hotelben el-, fogott Shirhan-Shirhan gyil- kps fegyfere eszerint csak* „Ézsau keze” volt és a hát^ térből mindkét esetben ugyanazok az erők voltak a megbízók. Vagyis öt évvel ezt megelőzően Texasban is. Osztozik ebben a felte­vésben Paul Schrade is, aki Robert Kennedy közvetlen munkatársaként nem csakf jelen volt, de maga is meg­sérült a merényletnél. KORRUPCIÓS BOTRÁNY ROMÁNIÁBAN Gyanúsított vezetők és rokonságuk Folytatásos regénynek látszik Romániában a korrupció témája: újabban nincs olyan újságszám, sajtóértekezlet, párttanácskozás, amelyben ne sorolnák fel újabb eseteit, ne elemeznék a jelenséget, okait és következményeit. KISSINGER 70 ÉVES Ma is hallgatnak a sztárpolitikusra Állandó nyilvános polémia folyik például az Agroexport vállalat igazgatója, Trita Fanita ügyei körül. Az egyik legtekin­télyesebb lap, az Adevarul vá­dolta azzal, hogy monopol­helyzetre tett szert a gabona­behozatalban, ezen már csak a közvetítési díjak révén is megszedi magát, milliárdos hasznot vág zsebre — ugyan­akkor Románia jóval drágáb­ban hozza be a gabonát, bú­zát, mint amennyiért jó gazda­ságpolitikával, megfelelő fel- vásárlási árral maga is meg­termelhetné a kenyérrevalót. Áprilisban a Vacaroiu-kor- mány mezőgazdasági minisz­tere felmentette tisztségéből Trita Fanitát — ekkor azonban kiderült, hogy Romániában már jogállam van, az időköz­ben átalakult vállalat igazgató­jával szemben az államnak nincs rendelkezési joga. Fa­nita úr bírósághoz fordult és a kormány, noha minden rész­vény kormánytulajdonban van, visszavonta az érvénytelen felmondást. Ez az ügy másfél esztendeje áll a sajtó figyelmében, de csak egy ügy. Központi politi­kai kérdéssé akkor vált ezek­ben a hetekben a korrupció, amikor a kormány áprilisban felmentette tisztéből Gheorghe Florica tábornokot, a pénz­ügyőrség parancsnokát, aki a maga részéről viszont az egyik, éppen Petre Roman volt miniszterelnök által vezetett parlamenti bizottsághoz fel­jegyzést juttatott el, amely 18, korrupciós ügyekbe keveredett személy nevét tartalmazta. A lista két első helyén Florin Georgescu pénzügy- és Ge­orge loan Danescu belügymi­niszter szerepel, őket követi a már említett Trita Fanita, majd Viorel Hrebenciuc, a kormány főtitkára következik, de szere­pel rajta Stolojan volt minisz­terelnök felesége, illetve a ro­mán hírszerző ügynökség egyik helyettes parancsnoka is. A vádak többsége a kor­mányszemélyiségek esetében arra vonatkozott, hogy közbe­léptek egyes vizsgálatok leállí­tása, bizonyos ügyek eltusso- lása végett — és az ilyesmit nehéz bizonyítani. Az érintet­tek persze cáfoltak, és azonnal megindultak a támadások Flo­rica tábornok ellen is. A kor­mányzat részéről azzal, hogy ha korrupciós ügyekről tudott, miért nem hozta azokat a kor­mány tudomására, miért gyűj­tögette a dossziékat. Más ol­dalról azzal, hogy őt magát is megvádolták: például hogy fia révén egy arab üzletemberrel társult. Az üggyel azóta is fog­lalkozik a kormány, a parla­ment, a miniszterelnök, az ál­lamelnök — és az eset nem nélkülözi a politikai felhango­kat sem. Floricát azzal vádol­ják például, hogy Petre Roman embere, ezt bizonyítaná, hogy a híres listán nem szerepelnek a hatalomból az ellenzékbe került Nemzeti Megmentési Fronthoz tartozó személyek. Ion Iliescu elnök egy orszá­gos értekezleten kijelentette, hogy az egész ügy a kormány és a hatalom ellen irányul, hogy megbénítsa azt. Az el­lenzék felháborodottan tiltako­zott, mire sajtóértekezletén az államfő ötpontos nyilatkozatot olvasott fel. Ebben rámutatott: a korrupció az egész társa­dalmat érinti, veszélyeztetheti a reformot és a demokratikus rendszert, így a harc ellene nemcsak erkölcsi, hanem poli­tikai és gazdasági jelentőségű is. Egyúttal felszólította az ér­dekelt állami szerveket, a számvevőszéket, a pénz­ügyőrséget, az ügyészséget és az igazságszolgáltatást az összes jelzett ügyek kivizsgá­lására, a bűnösök felelősségre vonására, bárkiről legyen is szó. Baracs Dénes Henry Kissinger, az Egyesült Államok egykori külügyminisz­tere 70 éves. A dpa hírügynökség, amely szupersztárnak nevezi az idős politikust, méltatásában kie­meli: Kissinger azt követően, hogy 1977-ben megvált az ak­tív politizálástól, folyamatosan hallatta hangját, tanácsokat osztott és véleményt nyilvání­tott a világpolitikai események­kel kapcsolatban. Nagy érdek­lődést kiváltó újságcikkeiben éppúgy megtalálhatók voltak átfogó elvi megfontolások, mint a részletkérdésekben adott útmutatások. Az idős politikus, aki hajdan Heinz Alfred Kissinger néven a németországi Fürthben szüle­tett, 1938-ban a zsidóüldőzé- sek elől menekült családjával az Egyesült Államokba. Az újvi­lágban pályája meredeken ívelt felfelé. Az amerikai hadsereg­nél teljesített szolgálat után egyetemi évek következtek. A doktori cím megszerzése után a rangos Harvard Egyetemen kapott katedrát. A felsőokta­tásból a politika felé vezetett az életút, John F. Kennedy és Lyndon B. Johnson elnöki ta­nácsadója lett. A politikai hata­lom középpontjába Richard Ni­xon elnök emelte, aki először kül- és biztoságpolitikai ta­nácsadójává, majd 1973-ban külügyminiszterévé nevezte ki. Kissinger Nixon elnöksége, alatt lett sztárpolitikus. Az ő nevéhez fűződik Kína és az Egyesült Államok diplomáciai kapcsolatainak 1971-ben tör­tént normalizálása, később ő helyezte új alapokra Washing­ton Moszkvához fűződő viszo­nyát és éveken át titkos tárgya­lásokon munkálkodott a viet­nami háború befejezése érde­kében. Ennek során szerzett érde­meiért vietnami partnerével, Le Dúc Thóval közösen No- bel-békedíjjal tüntették ki. Kis­singer túlélte Nixon 1974-ben bekövetkezett bukását. Az új elnök, Gerald Ford megtartotta őt a külügyminiszteri székben, így tovább folytathatta politiká­ját. Ekkori sikerei közé tartozik, hogy „inga-diplomáciája” révén a Közel-Keleten újra meghatá­rozó befolyáshoz juttatta az Egyesült Államokat. Kissinger, aki mellesleg Ro­nald Reagen elnököt is ellátta tanácsaival, ma az általa 1982-ben alapított tanácsadó cégét vezeti, amely drága pén­zért kínálja szolgáltatásait a vi­lág minden részéről érkező ügyfeleinek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom