Somogyi Hírlap, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-04 / 128. szám
1993. június 4., péntek SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Beruházások előkészítés alatt Három nagy beruházás előkészületei folynak Csurgón. A közösségi ház tanulmányterve most készül, még a nyáron a testület elé kerülhet. Egyeztető tárgyalások folynak a városkörnyéki településekkel a regionális szeméttelep ügyében. A tervezett helyét már vizsgálják a szakértők: szerintük minden tekintetben megfelel, csupán a talajvíz magassága ad okot újabb vizsgálatokra. 132 véradó volt Barcson Véradónapot szervezett a múlt héten a Vöröskereszt barcsi szervezete. A 163 jelentkező közül százharminc- ketten adhattak vért, összesen 52,8 litert. Legközelebb Lakócsán lesz véradás szerdán, ahol egyúttal tüdőszűrésen is részt vesz a lakosság. Digitális telefonközpont lesz Csurgón A csurgói telefonhelyzet javítása érdekében a Matávval tárgyaltak a város vezetői. Eszerint egy 1024-es digitális központ kerül Csurgóra, amely megépítéséhez lakossági hozzájárulásra is szükség lesz. Az összesen 65 millió forintos beruházásból 25 millió a lakosságra vár, ami a jelentkezők számát figyelembe véve mintegy 50 ezer forint lesz magánszemélyeknek, közületeknek pedig 90 ezer. Akinek már van hagyományos „tekerős” vonala, nem kell hozzájárulást fizetnie. A központ a tervek szerint jövő év végére készül el. Gazdatalálkozó Kerékhegyen A Somogyudvarhely és Bé- lavár között fekvő Kerékhegyen gazdatalálkozót szervezett a Kerékhegyi Szőlősgazdák Hegyközségi Egyesülete. A találkozón dr. Sipos Imre országgyűlési képviselő tartott agrárfórumot, majd pedig a kerékhegyi borversenyre került sor. A rendezvényt gazdabál zárta. Eladó bérlakások Csurgón Kétszázharminc olyan ön- kormányzati bérlakás van Csurgón, amelyet a polgár- mesteri hivatal szeretne eladni a lakóknak. A kedvező feltételek ellenére eddig mindössze harmincra akadt vevő. Azokért a lakásokért, amiket tizenöt éve nem újítottak fel, az értékének csak negyven százalékát kell kifizetni, azt is részletre. Temetők Barcson E címmel jelent meg a Drá- vamenti Füzetek második száma. A temetkezési szokásokról Rózsás Márton írt tanulmányt. Pályázat a létesítmény üzemeltetésére Csurgón az idén még nem lesz fürdőélet A június eleji kánikulában vibrál a levegő a csurgói strandon. Mondhatnánk úgy is, csak a levegő vibrál, hiszen a létesítmény — ha leszámítjuk a derékig érő gazt — üres. Úgy tíz esztendeje határozott az akkori tanács: hogy mivel a fürdő veszteségesen üzemel, állaga leromlott, a felújításra pedig pénz egy fillér sincs, megszüntetik. Utolsó simítások a faluházon Még egy hónap, és teljesen elkészül Szenta büszkesége, a faluház. A hatalmas — több mint 12 millió forintos — beruházás egy éve kezdődött, és várhatóan július végén fejeződnek be a munkálatok. Az épületben kap helyet az iskola, az óvoda, és ott lesz a falu kultúrotthona is. „A Jocker nevűre vagyok a legbüszkébb’’ Lótenyésztő Babócsán Azóta alussza Csipkerózsika-álmát a fürdő, ám most ébresztő csókkal jelentkezett egy megmentő „királyfi”, a Hernitz-Horváth kft. Megírták az önkormányzatnak, hogy szívesen megvennék és üzemeltetnék, ezzel is bővítve az amúgy nem túl széles szórakozóhely-választékot a városban. Csakhogy manapság a királyfik nem csókolózhatnak csak úgy; mindennek megvan a rendje, az útja-módja. Még akkor is, ha egyébként a vevő és az eladó — ez esetben az önkormányzat — érdekei megegyeznek. — Már az önkormányzat is gondolkodott azon, hogyan lehetne valami módon üzembe helyezni a fürdőt — mondta dr. Farkas Dezső jegyző. — A tervek szerint Amikor megpillantottam Eszti nénit épp kapálgatott a kiskertben. Nincs ebben semmi különös, csakhogy Eszti néni már betöltötte a 90. életévét. Keze reszket, arcán ezer ránc, mintha egy fafaragó véste volna. De a kert minden évben terem. — Egyedül vagyok; magam vagyok a gazda, hát a földet meg kell művelni. 1975-ben halt meg az uram, azóta én vagyok az úr a háznál. 1902. december 2-án születtem a Garam partján fekvő Zseliz- ben — mondta Szabó Lajosné Ozsvald Eszter. — 1946-ban kitelepítettek bennünket Maa gyermekmedencét mindenképpen felújítottuk volna, hogy legalább a kicsiknek legyen egy pancsolóhely a városban. A vásárlási kérelem azonban új helyzetet teremtett. A jelentkező kft olyan szabadidő-központot szeretne — külföldi tőke bevonásával — kialakítani a több mint egyhek- táros területen, ahol nemcsak fürödni, enni és inni lehetne, de lenne tekepálya, diszkó, és egy vállalkozói klub is működne az épületben. — Amint kézhez vettük a jelentkezőlevelet, felértékeltettük a létesítményt. Eszerint jelenleg 10,7 millió forintot ér a strand, amiből csak a telek a közművekkel közel hétmillió. Hárommilliót ér a két kút; közülük az egyik tökéletesen működik, a többi pedig a nagyrészt lepusztult épületek ára. gyarországra; a szlovákoknak kellett a hely. Lepergett az életem sok szomorúsággal. Először az édesapámat vitték el az első világháborúba. De mint a mesében, szerencsésen hazaérkezett. Nekem már 12 éves koromban munkába kellett állni. Nem volt könnyű életem. A kisfiam halva született, a lányom 1940-ben, 14 éves korában mandulagyulladásban meghalt. Egyedül maradtam ... — A fiatalkori emlékei közül mire emlékezik vissza a legszívesebben? — Istenem, de régen volt. Ma már összemosódnak az A múlt heti képviselő-testületi ülés tárgyalta a strand ügyét, ahol az előterjesztésben öt határozati javaslatmódozatot is kidolgoztunk. Kezdve azzal, hogy nem járul hozzá a testület az eladáshoz vagy csak részben adják el, esetleg teljes egészében, de 40 százalékkal olcsóbban, egész addig, hogy eladják, és az új tulaj azt csinál, amit akar. Végül egy hatodikat fogadtak el a városatyák: azt, hogy pályázatot írnak ki a fürdő hasznosítására. Ez nemcsak eladás lehet, hanem bérbeadás is, majd kiválasztják a jelentkezők közül a legjobbat. De ha el is adják, a kutakat nem, azok megmaradnának önkormányzati tulajdonban. Itt tart most a strand ügye. így a nyáron még nem kereshet senki felüdülést a medencékben. De talán sikerül olyan megoldást találni, hogy a jövő évi kánikula ne legyen ennyire forró Csurgón. V. O. A nagymedence felújítása sok pénzbe kerül majd emlékek. De azt nem felejtem el, amikor 25 éves koromban beleejtettem a Garamba a fülbevalóm. Szerencsére előkerült, itt van ni, a fülemben! Sok az emlék, de nagyrészt szomorú. Minek felhánytorgatni azt, ami régen volt. — Hogyan látja az országban a változásokat? — A politikával nem foglalkozom; fiataloknak való az, nem nekem. Mi, öregek kisebb dolgokról beszélgetünk. De azért a választásokra még most is elmentem. Hát gyerünk lányok szavazni, invitáltam a többieket is. — Mi a hosszú élet titka? — Ha szép lovakat akar látni — mondták Babócsán —, akkor azokat Läufer Imrénél keresse. A babócsai tsz egykori elnöke, nem tagadja meg régi önmagát. Mert állatszere- tete, amely gyerekkorától jellemzi, nem múlt el. Ahogy mondta: Sok a munka. De mit csináljak, ha ez az egyetlen hobbim? Ügetőlovak tenyésztésével 1962-ben kezdtek el foglalkozni. Akkoriban mindössze három kanca szolgálta a község lóállományának szaporodását. Mára igencsak felfejlődött a ménes, mert 25 ló található a termelőszövetkezetben. A magyar félvérek jó eredményeket értek el, komoly versenyeken is megmérettettek. — A Jocker nevűre vagyok a legbüszkébb — mondta Läufer Imre. — Európa, sőt világszerte ismerik; Kijevben, Moszkvában is nyert rangos versenyt. Sokáig nem tudtunk tőle megválni. A sors kegyetlensége, hogy szegény állat néhány éve lábát törte egy csehszlovákiai tornán. Mára a meggyógyult, 13. évében járó jószág ismét — Nem voltam soha halálos beteg — mondja. — Káros szenvedélyem csak a napi két kávé. Orvossal ritkán találkoztam. De tudom, nekem már minden perc ajándék. Ha meghallom a templom harangját azonnal indulok istentiszteletre. — Mit tud üzenni a mai fiataloknak? — Becsületesen és tisztességesen éljenek. Ápolják a szlovák-magyar barátságot, és szeressék az öregeket. Higgye el: egy jó szó, a szeretet mindennél többet ér. Már csak a falon levő terítő vigasztal. A zselizi kisház látható bizonyíthatja, hogy milyen értékes és kiváló. Pocker volt az anyja. A lovakat úgy nevezik el, hogy a csikókból következtetni lehessen az anyára, így kapta a Jocker nevet. A jelenlegi tulajdonosa a somogyara- csi Zsálek Zsolt. 1989 decemberében vonult nyugdíjba az elnök. Már régóta készült arra, hogy saját lovai legyenek. A helyi tsz-től is vásárolt egyet. Most a csikókkal együtt hét lova van: póni, magyar félvér, sodrott kanca és ügető. — Legjobban kedvelem a sodrott kancát — mondta. — De minek? A minap is úgy megrúgott, hogy azt hittem, sosem kelek fel... Arra a kérdésre, hogy milyen a lovak iránti kereslet illetve az árak hogyan alakulnak, elmondta: mostanában nincs nagy érdeklődés. Persze, hogy a ló mennyiért kel el, az több dologtól függ: a korától, minőségétől, használhatóságától... — Ahány ló, annyi ár. Egy tenyészló százezer forintba kerül. A teljes állományomat 500 ezer forintra becsülöm. Gamos Adrienn Szabó Lajosné Ozsvald Eszter rajta és alatta ez áll: „Bármerre visz sorsom útja, hazavágyom csendes kis falumba...” G. A. Segít az önkormányzat Hegyközség, pásztorokkal Száznegyvenhárom szőlőhegy-, hétvégi telek- és pincetulajdonos elhatározta Csurgó környékén: megszépítik egy kicsit hobbikertjük környékét. Hogy úgymond „hivatalos” legyen a dolog, megalakították és a bíróságon be is jegyeztették a Csurgói Hegyközséget. A bejegyzéssel nem lett vége a tervezgetésnek; szeretnék megvalósítani azt, amire szövetkeztek. Vagyis a környék útjainak, dűlőinek karbantartását, a híd helyreállítását, a sárrázó-építést, a kutak rendbetételét. Mindehhez azonban nem elég a tagok ötszáz forintos befizetése. Mert még ha lesznek is 300-an, ahogy tervezik, az is csak 150 ezer forint, Márpedig hogy mindent megvalósítsanak és még két hegypásztort is alkalmazhassanak, ennek a pénznek majd négyszeresére lenne szükségük. Támogatásért fordultak hát a csurgói önkormányzathoz. A képviselő-testület megtárgyalta a hegyközség kérelmét, és úgy döntött, hogy támogatják a kezdeményezést. Annyi pénz persze nincs tartalékban, hogy az igényelt 500 ezer forintot kifizethessék, de vállalták: a tagok által befizetett összeget megduplázzák. Azaz az önkormányzat pont annyival járul hozzá a hegyközséghez, mint annak a tagjai. Ezenkívül a polgármesteri hivatal célgépével elvégzik a tervezett dűlőút-karbantartást, s ha mód lesz rá, az önkormányzat alkalmazza a pásztorokat is. „Hazavágyom kis falumba” Eszti néni a ház ura
