Somogyi Hírlap, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-29 / 149. szám
2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZÁNK ÉS A NAGYVILÁG 1993. június 29., kedd Göncz Árpád Udmurtiában A történelmi viharok ellenére az Orosz Föderációban élő finnugor népek mindenütt magukra találtak és töretlen életkedvvel fogtak hozzá nemzeti identitásuk, szellemi életük újra alapozásához. Eképpen vonta meg a négy, finnugor őslakosságú köztársaságban tett látogatás gyorsmérlegét Göncz Árpád. A köztársasági elnök az ud- murtföldi fővárosban, Izsevszkben találkozott a sajtó képviselőivel, miután hétfőn tárgyalásokat folytatott vendéglátójával, Valentyin Tubi- lowal, a Legfelsőbb Tanács elnökével. Pozsgay és Bíró Belgrádban Belgrádi meghívásának eleget téve tegnap szerbiai megbeszélésekre utazott Pozsgay Imre és Bíró Zoltán a szomszéd fővárosba. A szerdán befejeződő kétnapos látogatás során a Nemzeti Demokrata Szövetség vezetői Kis-Jugoszlávia kormányzati tényezőivel, több parlamenti párt és vajdasági magyar szervezetek vezetőivel folytatnak megbeszéléseket a nemzetközi élet és térségünk fontos kérdéseiről, a két szomszédos ország viszonyáról és az ott élő magyar kisebbség helyzetéről. Antall József a 36-oknál Antall József miniszterelnök a 36-ok képviselőcsoportjának meghívására részt vett a testület hétfői ülésén és közel háromórás tájékoztatást tartott kül- és belpolitikai témákról és válaszolt a frakciótagok kérdéseire. A kormányfő és a frakció nem folytatott külön tárgyalást a pótköltségvetésről, az áfa-törvény módosításáról vagy más aktuális törvényhozási kérdésekről. CDU-MDF találkozó Lezsák Sándor, az MDF ügyvezető elnöke és Szabó Tamás alelnök héjfőn Peter Hintze CDU-főtitkár meghívására Németországba utazott. A magas szintű találkozón a CDU és az MDF együttműködésének továbbfejlesztéséről folytatnak megbeszélést a két párt vezetői. Hagbsburg Ottó Tokaj díszpolgára A nemzet előtt álló legfontosabb feladat a morális megújhodás, egy igazi béke biztosítása, ami a lelkek kibékülését is jelenti — hangoztatta Habsburg Ottó, a Páneurópai Unió elnöke tegnap, a tokaji római katolikus templomban, azon az ünnepségen, amelyen a szőlő és bor városa díszpolgárává fogadta a politikust. Zacsek Gyulát kizárták az MDF-ből Az MDF Országos Etikai és Fegyelmi Bizottsága tegnap délutáni ülésén egyhangúlag megállapította, hogy Zacsek Gyula, a párt elnökségének tagja fegyelmi vétséget követett el, és ezért nevezett képviselő nem maradhat tovább az MDF tagja. Ezt Kulin Sándor jelentette be a testületi ülés közben tartott sajtótájékoztatón. Közölte azt is: Szi- lasy György ügyében is hamarosan döntés várható. A BT egyetértett az iraki bombázással Clinton nem „lőtt” Huszeinre Az amerikai haditengerészet összesen 23 Tomahawk típusú rakétát lőtt ki az iraki felderítés központjára. Ezek közül három célt tévesztett, és a közelben fekvő elnöki negyedben ért földet. A televíziós felvételeken láthatóak voltak egy ház romjai is, valamint az azok alól kiásott tetemek. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa vasárnap este lényegében egyetértését nyilvánította az Irak elleni amerikai katonai lépéssel. A BT összehívását az amerikai küldöttség kérte, hogy bemutathassa bizonyítékait. Madeleine Albright nagykövet, mondanivalóját fényképekkel is illusztrálva, hangsúlyozta: egyértelmű bizonyítékaik vannak arra, hogy az iraki titkosszolgálat készítette elő George Bush volt amerikai elnök meggyilkolását áprilisi, kuvaiti látogatása idején. (A merénylet tervére még idejében fény derült és a gyanúsítottakat letartóztatták). A tanács tagjai általában egyetértésükről biztosították az amerikai lépést, csak Kína képviselője mutatott rá, hogy a vitás kérdések békés rendezése kívánatos. A Zöld-foki-szigetek nagykövete, az el nem kötelezett államok szóvivője egyértelműen célzott arra, hogy míg Washington lecsapott Irakra, Bosznia esetében tétlen — holott ENSZ-határozatok sora teszi lehetővé ott is a katonai fellépést. Az amerikai haditengerészet összesen 23 Tomahawk típusú rakétát lőtt ki az iraki felderítés központjára. Ezek közül három célt tévesztett, és a közelben fekvő elnöki negyedben ért földet. A televíziós felvételeken láthatóak egy ház romjai is, valamint az azok alól kiásott tetemek. Az amerikai Newsweek magazin vasárnapi kiadásában a Pentagonra hivatkozva azt írta, hogy Les Aspin védelmi miniszter és Colin Powell, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke Szaddám Húszéin főhadiszállását javasolta célpontnak, de Clinton ellenezte ezt. Az elnök pénteken reggel adta ki a parancsot a támadásra. Kérdőjelek Kölcsönkülföldiek Milyen külföldinek lenni? Nem vastag pénztárcájú, hitelkártyákkal ellátott turistának, aki jön, lát és távozik, hanem szerencsét próbáló vendégmunkásnak vagy otthonát elhagyni kényszerülő menekültnek. Egy nürnbergi középiskola diákjai — hiszen Németországban többmillió az ilyen külföldiek száma — egy napra vállalták ezt a szerepet. „Elfeledkeztek” német anyanyelvűkről, úgy igyekeztek tájékozódni, vásárolni, közlekedni, élni, mintha akkor érkeztek volna Boszniából vagy Törökországból. Nem éretlen diákcsíny akart lenni, tanáraikkal együtt valósították meg azt a tizenöt pontos programot, amely úgy is tanít a másság elfogadására, hogy egy kicsit belebújnak a másik bőrébe. Hogyan lehet megelőzni a bajt? Az ostrom alá vett menekült otthonok, a tűzhalál áldozatául esett török gyermekek, a náci jelszavakat harsogó bőrfejűek mély lelkiismeret vizsgálatra ösztönzik a mai német társadalom jobbik és szerencsére jelentősen nagyobbik részét. Ennek során az is nyilvánvaló lett, hogy az idegengyűlölettel szembeni fellépés nem, vagy legalábbis nem elsősorban rendőrségi ügy. Természetes, hogy van egy pont, ahol a hatóságoknak a törvény teljes szigorával be kell avatkozniok, de ha valóban meg akarják előzni a bajt, a civil társadalomnak kell sarkára állnia. A gyűlölet olyan, mint a dudva, könnyen burjánzik, a türelmet, a toleranciát el kell sajátítani, tanítani, s nem lehet elég hamar elkezdeni az iskolában vagy már az óvodában. Az európai gazdaság német lokomotivját sokan emlegetik irigységgel is vegyes tisztelettel. Figyelmet érdemelnek azonban azok a törekvések is, ahogyan a német társadalom, nem szépítve a helyzetet, szembenéz e nemcsak náluk időszerű kérdésekkel. Utalhatnánk a német evangélikusok legutóbbi lipcsei találkozójára is, ahol — miközben elítélték az idegen- gyűlöletet — a terem falán egyetlen felirat látszódott: „Isten is külföldi közöttünk...” A nürnbergi diákok „kölcsönkülföldi” napja bizonyára emlékezetes élményeket hozott. Legemlékezetesebb azonban az a töprengés lehetett: mit csináljanak azok, akik másnapra ébredve is külföldiek maradnak? Réti Ervin Kik is hát azok a törökországi kurdok? Még három hete sincs, hogy Abdullah Öcalan, a Kurd Munkapárt (PKK) vezetője „történelme legvéresebb nyarát” ígérte Törökországnak. Ez a jelek szerint nem üres fenyegetés: kurd szélsőségesek csütörtökön nyugat-európai török diplomáciai missziók és egyéb érdekeltségek egész sora ellen intéztek halálos áldozatot is követelő támadásokat. Autonómia kell a nemzetiségieknek Király B. Izabellát nem lehet félbeszakítani — Javaslat az agrárgazdaság importvédelméről Feltételezések szerint a tiltakozó akciókat a PKK szervezte. Ez a párt kilenc éve folytat fegyveres harcot az önálló kurd államért, amely még nem létezett a történelemben. Legkevesebb hatezer ember esett áldozatául a véres terrortámadásoknak. A szervezet márciusban egyoldalú tűzszünetet hirdetett, ezt az ankarai kormány azonban tudomásul sem vette, mire a PKK május végén felújította fegyveres akcióit. Két héttel később hangzott el a „véres nyár” fenyegetése, amelyben Ocalan török turistairodák elleni akciókat is kilátásba helyezett. Egy a PKK-hoz tartozó athéni kurd csoport csütörtökön máris a „háború eszkalációjával” fenyegetőzött. De kik is azok a törökországi kurdok? Számuk tizenkét millióra tehető, ez Törökország lakosságának mintegy húsz százaléka. A kurd népesség fele az ország délkeleti részében él, őket nevezik „hegyi törököknek”. A többiek túlnyomó- részt Nyugat-Törökország nagyvárosaiban honosak. Az ankarai kormány soha nem ismerte el őket önálló nemzeti kisebbségként. Hivatalos török álláspont szerint ugyanolyan jogaik és kötelezettségeik vannak, mint az ország bármely más állampolgárának. Hivatkozni szoktak arra,hogy kurdok is bekerülhetnek a parlamentbe, lehetnek belőlük miniszterek vagy kormányfők is. Példaként említik a nemrégiben elhunyt államfőt, Turgut Özalt, akinek kurd ősei voltak, vagy a kurd nemzetiségű Hik- met Cetin külügyminisztert. A 450 tagú török parlamentben 16 képviselője van a betiltott Kurd Munkapárthoz közel álló Népi Munkáspártnak. A háború kezdete óta az ankarai kormány számos engedményt tett a kurdoknak: kurd lapokat engedélyeztek, lehetővé tették a kurd nyelv használatát és a kurd kultúrával és történelemmel foglalkozó intézetek is működhetnek. A kurdok viszont felpanaszolják, hogy Délke- Iet-Anatóliában évek óta rendkívüli állapot van érvényben, a tartományi közigazgatást különleges jogkörökkel ruházták föl, egyebek között sztrájkokat, tüntetéseket tiltanak be, és a kurd ellenzékieket az ország más részeibe száműzik. (Folytatás az 1. oldalról) Megismételte javaslatát a kiírandó népszavazásról. Megszólalt az elnöki csengő, Szabad György többször rászólt a képviselőnőre, ő azonban mindig folytatta. Szabad György e hozzászólás alapján leszögezte: valóban szükség van a házszabály módosítására. Fodor István, a függetlenek frakcióvezetője elnézést kért azért, hogy Király B. Izabella visszaélt a támogatásukkal. Az Országgyűlés napirendre tűzte négy SZDSZ-es képviselő határozati javaslatát, amely felszólítaná a kormányt, hogy november 15-ig dolgozza ki a magyar agrár- gazdaság importvédelmének új rendszerét. Pelcsinszki Bo- leszláv az előterjesztők nevében elmondta, hogy a világ sok országában nagymértékű exporttámogatással segítik a mezőgazdasági termékek kivitelét. A magyar termelőknek ezzel a támogatással nemcsak külföldön, hanem belföldön is meg kell küzdeniük. A nemzetiségi és etnikai kisebbségekről szóló törvényjavaslatot több mint egy évvel ezelőtt terjesztette be a kormány az Országgyűlésnek. Ez szabályozza a kisebbségek egyéni és közösségi jogait, rendelkezik a kisebbségi ön- kormányzatok létrehozásáról, valamint a kisebbségek helyi szószólójának jogairól és kötelességeiről. A részletes vitában Németh Zsolt (Fidesz) elmondta, hogy a hatpárti egyeztető tárgyalások során sok kompromisszum árán megegyezés született a pártok között a törvény későbbi elfogadásáról. Réti Miklós (MDF) szerint biztosítani kell a 400 ezer személyt kitevő nemzetiségek számára a teljes kulturális és közigazgatási autonómiát. Csapody Miklós (MDF) 200 ezerre szeretné leszállíttatni azt a létszámot, ahol a kulturális és közigazgatási autonómiát meg kell adni. Jakab Róbertné (MSZP) azt hangsúlyozta, hogy fontos megteremteni a törvény pénzügyi garanciáit is, hiszen a szétszórt településeken élő nemzetiségiek esetében sok pénzbe kerül az iskola, a tankönyv és a taneszköz. Lezárta a T. Ház a foglalkoztatási törvény módosításának részletes vitáját. Balsaí István igazságügy-miniszter indokolta a csődtörvény módosításának szükségességét. Egyházi tulajdonba került két tanítóképző Visszakerült a Római Katolikus Egyház tulajdonába az esztergomi Vitéz János Tanítóképző Főiskola, valamint a Zsámbéki Tanítóképző Főiskola. Az erről szóló megállapodásokat hétfőn, a Művelődési és Közoktatási Minisztériumban a kultuszminiszter, a magyarországi katolikus egyház vezetői, az illetékes felsőoktatási intézmények és az érintett önkormányzatok vezetői írták alá. Szakszervezetek és az IMF... A szakszervezetek csak akkor hajlandók a lakossági terhek további növelését tudomásul venni, ha az a munka- nélküliség csökkentésével, az élénkülést szolgáló gazdaságpolitikával jár együtt - mondta Nagy Sándor, az MSZOSZ elnöke az Érdekegyeztető Tanács munkavállalói oldalának soros elnökeként az IMF Budapesten tartózkodó képviselőivel folytatott tárgyalás után. A szakszervezetek fő problémája, hogy nem látják egy ilyen gazdaságpolitika körvonalait. Felmérés az iraki-kuvaiti háború után Kártérítés a cégeknek Október végéig jelentkezhetnek a jogi személyek, hogy az iraki-kuvaiti háború okozta káraikat felmérjék és elbírálják. A természetes személyek kártérítési igényeinek leadási határideje május végén járt le, de még június első hetében is átvettek néhányat. Az eredeti, április végi határidő meghosz- szabbítására azért volt szükség, mert csak bizonyítható károk esetén lehet a kárigényt benyújtani, és a bizonyítás némely esetben elhúzódott. A kárigények már átkerültek a Külügyminisztériumba és onnan Genfbe, az ENSZ Biztonsági Tanácsának Kárpótlási Hivatalához, ahol az elbírálás történik. A leadott igénylések száma 200 alatt van. Jogi személyek egyelőre még nem nyújtottak be ilyen igényt, ezért pontosan nem ismert, hogy az ügyben hány vállalat érintett. Országgyűlési delegáció utazott az Európa Tanács parlamenti közgyűlésére Országgyűlési küldöttség utazott hétfőn Strasbourgba. A Bratinka József (MDF) képviselő vezette delegáció részt vesz az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének nyári ülésszakán. A július másodikéig tartó ülésszak napirendjén számos téma szerepel, köztük Csehország és Szlovákia felvételi kérelme; a bécsi Európa Tanács-csúcstalálkozó előkészítése; beszámoló az Európai Beruházási és Fejlesztési Bankról; a Szerbia és Montenegro elleni embargó. Ezen túlmenően az újságíró-etika kérdésével is foglalkozik a közgyűlés.
