Somogyi Hírlap, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-28 / 148. szám

1993. június 28., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — SZÍNES VILÁG 7 A TENGER URALKODIK BRITANNIÁN Szálloda a hullámsírban 1300 éves keresztény templom Jordániában Mozaik vörös szőlőtővel UKRAJNAI KÖZBIZTONSÁG, BŰNÖZÉS Ki lőhet Kijevben? A kijelölt boltokban gázpisztojt is vehetnek Jack Lemmont ünnepelték New Yorkban A Lincoln Center Filmegyesülete Jack Lemmont ünne­pelte életművéért, azért hogy sok vígjátékkal és kiváló hu­morával örömet szerzett a nézőknek. A kitüntetést főleg a Van aki forrón szereti című filmben játszott szerepéért kapta, amelyet a legjobbnak tekintenek. Az ünnepségen kü­lönféle filmjeiből mutattak be részleteket, és sok barátja, köztük neves pályatársak is jelen voltak. Veszélybe került Nagy-Britannia tengerek fö­lötti hatalma Anglia észak-keleti partvidékén, ahol az Északi-tenger évente két méternyi földsá- vot „kebelez be”. Dot és Jack Meggitt csupán abban reménykedhetnek, hogy a parttól mindössze 20 mé­terre fekvő házuk haláluk előtt nem csúszik bele a tengerbe. A nyugdíjas házaspár 38 évvel ezelőtt költözött Mapp- letonba, a sziklára épített házba Európa leggyorsabban pusztuló partvidékén. Annak idején a ház még 500 yard- nyira volt a parttól, s egy ka­tonai tábor, valamint egy fut- ballpálya választotta el a víz­től. E két létesítmény már ré­gen belecsúszott a tengerbe. Június elején a yorkshire-i Scarborough patinás szállo­dája, a 110 éves Holbeck Hall Hotel csúszott bele a ten­gerbe mindenki szeme lát­tára, és vitt a hullámsírba an­tik műtárgyakat, valamint a vendégek személyes holmi­jait. A római időktől napjainkig 36 falu esett áldozatul a hul­lámoknak a 40 kilométer hosszú Holderness partsza­kaszon, ahol a nagy erejű Északitenger alámossa a sziklákat, amelyek azután sú­lyuknál fogva nagy darabok­ban szakadnak le és esnek a tengerbe. Úgy tetszik, a kor­mány többéves erőfeszítései hiábavalóak: a hommokkő, a Amerikai régészek a beje­lentették: egy 1300 évvel ez­előtti templom romjaira buk­kantak Jordánia délnyugati részén, az egyedülálló Petra városában. A bizánci stílus­ban épült templom felfede­zése nemcsak az épület kora miatt keltett szenzációt, ha­nem azért is, mert a nabatén kultúra csaknem húsz évszá­zaddal ezelőtti településén, amelyet egy szurdok vörös sziklafalába vájtak, ezáltal fel­színre kerültek a keresztény élet első jelei. A keresztény templom, amely a már korábban feltárt nabatén és római építészeti emlékek mögötti hegyoldal­ban található, felettébb cso­dálkozásra késztette a kutató­kat. A nagy gonddal elkészí­tett mozaikok és az egész építmény egyedülálló gazda­sága ugyanis sehogyan sem illik bele a környező primitív lakóépületek képébe. A kutatások egyik vezetője kifejtette: a templom valószí­nűleg a korabeli közösségi élet központja volt. Ám az nem világos, hogy hol volt maga a közösség, egy olyan közös-, ség, amelynek életmódja megfelelt a templom kihívó pompázatának. A régészeti munkálatok 10 hónapon át tartottak az Am- mantól 295 kilométerre délre húzódó térségben. A kutatók ennek során 2 méter mélyről előásott szilánkokból próbál­tak képet kapni az épületről és a csodálatos mozaikokról. Állí­tásuk szerint a 25-ször 16 mé­teres alapterületű templomot Krisztus előtt 680 körül építet­ték. Petre nemcsak a legendás nabatén civilizáció fővárosa volt, hanem az Egyiptomot, kavics és a sár nem képes el­lenállni a víz erejének. Évente egymillió köbméter „partot” mos alá és sodor délfelé a tenger. Az erózióellenes küz­delem egyik lehetséges módja, hogy betonnal töltött régi gumiabroncsokat dobnak a tengerbe a part mentén, il­letve hagyományos hullám­törő gátakat építenek. Az ed­digi tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy egyetlen ilyen építmény sem bírja öt­ven évnél tovább, és még ez sem valósítható meg minden­hol. Dot Meggitt nem bízik ab­ban, hogy egy 1,7 millió fontot (2,6 millió dollár) érő tíztonnás gránit védőgát megmentené Mappletont, hiszen a viszony­lag nyugodt időjárás miatt nem tudni, valójában milyen is a gát ereje. Szerinte egy iga­zán nagy vihar — ez valószí­nűleg öt éven belül bekövet­kezik — elég lesz ahhoz, hogy elpusztítsa Mappletont gátastul, mindenestül. A kormány igyekszik meg­védeni a 106 lelket számláló Mappleton falucskát, más te­lepülések lakosai azonban in­kább elhagyják otthonaikat, mert túl drágának és nem elég hatékonynak találják az óvintézkedéseket. Az új part­védelmi politikát körvonalazva a tavalyi mezőgazdasági mi­niszter, John Gummer kijelen­tette, hogy a partot alakító természetes folyamatokat csak akkor szabad befolyá­solni, ha azok veszélyeztetik Arábiát és Mezopotámiát négy évszázadon keresztül össze­kötő karavánutak központjá­nak szerepét is betöltötte. A közlekedési és kereskedelmi központ az első századbeli római hódítás után még majd 300 évig virágzott. A legújabb kórban többnyire nomád bedu­inok laktak Petrában és a vá­ros kőfalba vésett barlangjai­ban — néhány család még ma is ott éli életét. A sziklabarlan­gok a szakértők szerint a ha­lottak eltemetésére szolgáltak, de léteznek arra utaló jelek, hogy a nabatén kultúra idején lakóhelyiségek voltak. A régészeti munkálatok leg­kiemelkedőbb eredményei azok a mozaikok, amelyek a templom két hajójának padló­zatát fedték. A kutatók szerint a mozaikok az Ammantól 30 kilométerre levő Madabában talált mozaikokhoz hasonlato­sak. Madaba arról nevezetes, hogy Mózes állítólag ezen a helyen látta meg a Jordán fo­lyó völgyén át Jeruzsálemet. Az első hajó 22 méter hosz- szú és 3 méter széles. A fé­nyes sárga alapszínű mozaik­padlózaton három sorban 28 vörös szőlőtő csavarvonala vehető ki. A csavarok között nagy alapossággal kimunkált vázák, ékszeres dobozok, madárkalitkák és kosárminták láthatók. A két szélső sorban egy teve utasa, egy furulyás alak, valamint több madár és állat — köztük egy elefánt, egy teve és egy zsiráf — formája látható. A második hajó mozaikján ábrázolt alakok a különféle geometriai formákkal a szak­értők szerint filozófiai tartalmat hordoznak: a bölcsesség, a föld, a tenger és az évszakok megtestesülései. az életet* a fontos természeti kincseket és az emberi kéz ál­tal előállított értékeket. Az érintett körzetben lakók nem köthetnek biztosítást a házukra, és kárpótlásban sem részesülhetnek, ha házaikat elnyeli a tengerbe. Az erózió jótékony hatása csupán az Északi-tenger másik partján, Németországban, Dániában és Hollandiában tapasztal­ható, mivel az Észak-Angliá- ból leszakított szikladarabokat a tenger üledék formájában ezeknél az országoknál rakja le. A kibővült partvidéken egész városok épülnek. A tengeráramlatok által odasodort üledék azért is fon­tos az észak-európai orszá­gok számára, hogy fel tudják venni a versenyt a tenger emelkedő vízszintjével. A tu­dósok szerint ugyanis az el­múlt évszázadban a tenger­szint világszerte 10-20 cen­timéterrel emelkedett a globá­lis felmelegedés miatt, amelynek következtében ol­vad a jég a szárazföldön és terjeszkedik az óceán. Mivel az erózió „haszonélvezői” el­sősorban a fentebb említett EK-országok, a britek az Eu­rópai Közösségtől remélnek „vigaszdíjat”. A zord, szél­járta, mindössze 26 házból, egy boltból és egy templom­ból álló Mappletont azonban idegenforgalmi látványos­sággá kellett nyilvánítani ah­hoz, hogy megkapja az EK támogatását a védőgát építé­séhez. Bárki, akinek fegyvere van... Kockázat nélkül, persze csak az, aki előző­leg beszerezte a megfelelő engedélyt. Ezt egyébként a nemzetközi gyakorlathoz hasonlóan itt is szigorú feltételekhez kötik. Lőni ennek ellenére egyre töb­ben akarnak, mivel vésze­sen sok puskacső mered a lakosságra. Ukrajnában egyelőre nem fogadtak el külön törvényt az önvédelmi fegyverviselésről. Az illetékesek azonban sür­getik ezt, hiszen a hatóságok nem képesek megbirkózni a szinte korlátlanul beáramló fegyverek nyomán kialakult helyzettel. Gázpisztolyt és gázsprét manapság szaba­don vehet bárki, lakjon akár Kijev belvárosában, az odesszai kikötő környékén vagy Harkov valamelyik lakó­telepén. A gázpisztoly mel­1959 májusában a görög- országi Petralona lakói egy barlangot fedeztek fel. Mi­után értesítették a szaloniki egyetem kutatóit, két egye­temi tanár tüzetes vizsgálat alá vetette a barlangban ta­lált koponyát, a legfontosabb leletet. A barlangot, ami több mint 10 ezer négyzetméter alap- területű, 150 millió évesre becsülik. A koponya a szik­lákba volt beágyazva. Vizs­gálata még mind a mai napig tart, és a tudományos élet lesleg olyan népszerű, hogy a fővárosban több kisebb „üzem” működik ezek előállí­tására. Kettőnek közülük ta­valy ősszel a rendőrök húz­ták le a rolóját.... A polgárok védekezési haj­lamának fokozódása egye­nes arányban van a gazda­sági bűnözés növekedésé­vel, a maffia kérlelhetetlen akcióinak terjedésével, s nem utolsósorban azzal a ténnyel, hogy Ukrajna egy­fajta befogadó országgá vált, de legalábbis elindult ezen az úton. Főleg Oroszországból, a Kaukázus északi vidékeiről és Ázsiából érkező kalando­rok vagy menekültek jóvoltá­ból, akik ideig-óráig megvetik lábukat ukrán földön. A kiszivárgott értesülések szerint ezentúl minden 18. évét betöltött ukrán polgár belügyi engedély nélkül vá­sárolhat gázsprét, de csak azt, és mást nem. Lesznek képviselői még nem tudták pontosan behatárolni a lelet korát. Pulianosz professzor részben a barlang különböző helyzetű cseppkövei, rész­ben több egymástól eltérő mérési módszer alapján az előember korát egymillió évesre becsüli! Mások a ko­ponya alaktani vizsgálata alapján azt állítják, hogy az előember az összekötő lánc­szem a felegyenesedett em­ber (Homo Erectus) és az észlény, a Homo Sapiens között és szerintük kb. 300 viszont fegyverboltok, ahová továbbra is főleg a vadászo­kat várják. Az önvédelmi fegyvereket és a hozzájuk tartozó lőszert ezután sem vásárolhatják elmebetegek, visszaeső bűnözők, alkoho­listák, kábítószerélvezők. Az erre kijelölt boltokban lehet majd gázpisztolyt is venni, sok-sok pecsét elle­nében. A hatóságok ily mó­don megközelítőleg pontos listával rendelkeznek majd ezen fegyverfajta birtokosai­ról. Gazdasági szakértők szerint nem túl sokan lesz­nek, szinte bizonyosan visz- szariasztja őket a 100-500 dolláros árcédula. Az igaz­ságügyi szakemberek azon­ban kevésbé optimisták. Ők ugyanis kitűnően ismerik az ukrán feketepiacot, és sze­replőit, azoknak pedig meg se kottyan az a néhány száz zöldhasú. Mester Nándor ezer évvel ezelőtt élt. 1989-ben eg francia paleon­tológus ugyancsak talált egy koponyát Szalonikitől körül­belül 40 km-re, amiről úgy vé­lik, hogy régebbi, legalább 10 millió éves, szemben az Afri­kában talált elő-emberrel, amelynek korát 3-5 millió évre becsülik. Amennyiben ezeket a ko­rokat valamilyen módszerrel igazolni tudják, az tovább fogja táplálni azt a nézetet, hogy az ember bölcsője Gö­rögország területén ringott. Leleplezett hegedűcsempész A bakui vámosok szakmai hozzáértése és kiváló zenei érzéke akadályozta meg, hogy az országból kicsem­pésszenek egy Antonio Stra­divari készítette hegedűt. A hangszer készítési éveként az 1770-es esztendő szere­pelt, és a vámosok akkor bukkantak rá, amikot átvizs­gálták a Baku-lsztambul kö­zötti járat egy török utasának poggyászát. A „zenei régisé­gek szerelmese” a hangszert a bakui feketepiacon sze­rezte be — potom háromszáz dollárért. Közös meditáció a bűnözés ellen Az Egyesült Államok fővá­rosát az amerikai sajtó a gyil­kosságok fővárosaként is emlegeti, mivel Washington­ban követik el — a lakosság számához viszonyítva — a legtöbb emberölést. Miután a jól fizetett rendőrök ezrei és a legkorszerűbb technika elle­nére is évről évre növekszik a bűnözés, eddig még ki nem próbált fegyvert vetnek be el­lene: a közös meditációt. A Hollandiában élő indiai guru, Maharishi ezernél több tanít­ványa — köztük állítólag Ma­gyarországról, saját költsé­gükön érkező önkéntesek is — meditálnak majd naponta kétszer közösen, Washing­ton különböző részein. Ma­harishi tanítványai hisznek abban, hogy gondolataik összpontosításával csökken­tik az emberek közötti fe­szültséget, s ezzel az erő­szakos bűncselekményeket. Depardieu — egy klasszis a klasszikusokért Gerard Depardieu, Fran­ciaország negyvennégy esz­tendős kedvence átpártolt az igényes irodalomhoz, ponto­sabban annak filmes változa­taihoz. Most forgatja színészi pályafutásának harmadik irodalmi klasszikusát, a Bal­zac regénye alapján készült „Chabert ezredest”. Ezt megelőzően Depardieu Zola „Germinal”-jának filmében játszott. Első — és úgy lát­szik, mindent eldöntő — iro­dalmi szerepe az immár klasszikusnak számító film, a Jean-Paul Rappenesau által rendezett Cyrano de Berge­rac volt, amelynek felvételei részben Magyarországon készültek. Polgármesterné lesz BB Polgármestert választ a milliomosok fürdővárosa, Sa­int Tropez. Ez önmagában nem volna érdekes, az em­ber azonban akkior már fel­kapja a fejét, ha meghallja, hogy az isteni BB férje is a je­löltek között van. A férj, Ber­nard d,Ormaié a francia ultra­jobb vezéralakénak, Jean-Marie Le Pennek a niz­zai helytartója. Azt még nem tudni, hogy Brigitte Bardot — Saint Tropez leghíresebb la­kója — bekapcsolódott-e a férje kampányába, de az már tény, hogy annak politikai kö­tődései miatt már kínos hely­zetbe került. Emiatt vonták például vissza a művésznő meghívását az Európai Kö­zösség sajtókonferenciára, amely az állatkísérletekről szólt. Az Európa Parlament egyik szocialista képviselő­nője egyenesen kikérte ma­gának, hogy „faszisztákkal és ultrajobbosokkal” ültessék egy asztalhoz. Korát nem tudták pontosan behatárolni Európa legerősebb embere

Next

/
Oldalképek
Tartalom