Somogyi Hírlap, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-03 / 127. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁG 1993. június 3., csütörtök SOMOGY A „KÖZÉPMEZŐNYBEN” Nem csökken a lakásépítés Minőségbiztosítás a Dunaferrnél Piaci versenyképességének megőrzésére a Dunaferr Du­nai Vasmű tizennégy szerve­zeti egységénél bevezette a világ ötven országában elis­mert, s tizennyolc európai ál­lamban kötelezően előírt ISO 9000 szabvány szerinti minő­ségbiztosítási rendszert. A Dunaferr-tagvállalatok 40 or­szágba exportálják termékei­ket, s a vevők nagy része már megköveteli, hogy a szállító­nál minőségbiztosítási rend­szer működjék, illetve a vásár­lásnál előnyben részesíti az ezzel rendelkező cégek ter­mékeit. Lakásárverezés Tatabányán Az önkormányzat megbízá­sából első ízben rendezett la­kásárverést Tatabányán az Ingatlankezelő Részvénytár­saság. Ilyen módon adtak el a napokban négy, egyenként 40-50 négyzetméteres lakást az Újvárosban. A legkisebb kikiáltási ára 260 ezer, a leg­nagyobbé 500 ezer forint volt; végül a licitálással 340 ezer, il­letve 640 ezer forintra ment fel vételáruk. Június végén kö­vetkezik a második árverés, és azontúl így fogják értékesí­teni Tatabányán az önkor­mányzati tulajdonban lévő, megüresedett lakásokat. Sikeres a Pillér Sikeres volt a Pillér Első In­gatlanbefektetési Alap jegy­zése. A március 16-ától május 31-éig tartó jegyzési időszak alatt az alap befektetési jegye­iből mintegy 2 milliárd forint ér­tékűt jegyeztek. Az alap tulaj­donában jelenleg nyolc belvá­rosi irodaház van. Ezek közül néhányat értékesítenek, a többit bérbe adják, és a befo­lyó összegekből kívánják a tízéves futamidő alatt fél­évente esedékes hozamot fi­zetni a befektetésijegy-tulaj- donosoknak. A jegyek kárpót­lási jegyért voltak megszerez­hetők. A kárpótlási jegyeket a vásárláskor a kamattal növelt névértéken fogadták el, ami je­lenleg több mint 130 százalék. Az év első három hónapjá­ban több mint háromezerkét­száz lakást vettek használatba. Ez előző év első hat hónapjá­ban felépített lakások felével egyenlő — állapította meg a Központi Statisztikai Hivatal. Mivel a lakások felépítése, használatba vétele régi tapasz­talat szerint az év vége felé gyorsuló ütemben nő, minden valószínűség szerint nem csökken az idei lakásépítés az előző évhez képest. Ezt a feltételezést megerősíti az is, hogy a használatba vett lakások számánál 16 száza­Rangjának megfelelően, minden eddiginél tartalma­sabb üzleti bemutatókkal és szakmai programokkal nyílik meg két hét múlva a 14. Pécsi Ipari Vásár. A tegnapi előze­tes sajtótájékoztatón Markos György, a szervező PIV Kft ügyvezető igazgatója arról tá­jékoztatta az újságírókat, hogy az idén Pécs Expo nevet vi­selő rendezvényen 180 hazai és 84 külföldi kiállító mutatko­lékkal több új lakásépítési en­gedélyt adtak ki ebben az idő­szakban. Az ország nagyobbik részére (öt megye kivételével) ezek a tapasztalatok a jellem­zőek. A legnagyobb az építkezési kedv Pest megyében, a fővá­rosban és Hajdú-Biharban. Somogy a középmezőny ele­jén van. Nálunk 173 új lakást vettek használatba a tulajdo­nosaik az első negyedévben, ennek több mint kétharmada a megyeszékhelyen és a többi városban épült, a községek la­kásállománya hatvankilenccel zik be 43600 négyzetméter fedett és 5800 négyzetméter szabad területen. A külföldi kiállítók zöme Horvátországból, Romániából, Ukrajnából, Olaszországból és Ausztriából érkezik, de lesznek német, cseh és szlo­vén résztvevők is. A gazdaság átrendeződését mutatja, hogy a bejelentkező cégek túl­nyomó többsége kft, illetve rt, szép számmal jönnek el a vá­Épülő házak Kaposvár kör­nyékén (Fotó: Kovács Tibor) gyarapodott. Az idén új lakás építésére kétszáztizenhárman, új üdülő építésére huszonnyol­cán kértek engedélyt. Az ott­honok hozzávetőlegesen fele-fele arányban épülnek a városokban és a községekben. Az adatok arról beszélnek, hogy az építési „kedv” a leg­csekélyebb Nógrád megyében: ott összesen negyvenkilencen kértek engedélyt lakás-, illetve üdülő építésére. sárra egyéni vállalkozók a régi értelemben vett vállalatok pe­dig a kiállítók elenyésző há­nyadát alkotják csak. A ren­dezvény minden napjára jut érdekesség. Egymást követi az osztrák, „Visegrádi Né­gyek”, ukrán, horvát, szlovén és román szakmai nap, amik közé beékelődnek a nagy ér­deklődésre számot tartó hazai kisvállalkozói, ÁVÜ és Rek­lámszövetségi programok. Két hét múlva Pécs Expo Kedden újraindul a kombinát gyártósora (Folytatás az 1. oldalról) A hírek szerint az első he­tek működéséhez szükséges pénz rendelkezésre áll, így már semmi sem állja útját a termelés újraindulásának. A dolgozók pénteken kétezer forint fizetéselőleget kaptak, ma pedig zsebre tehetik a május 13-ától, azaz a felszá­molás kezdetétől megjáró bé­rüket. A bejáróknak további előleget fizetnek, amelyből az utazás költségeit fedezhetik. Vas Zoltán a Somogyi Hír­lap kérdésére válaszolva azt is elmondta, hogy — egyelőre — kétszáz dolgozó elbocsáj- tásáról a napokban tájékoz­tatták a munkaügyi közpon­tot. A Budapest Investment Rt vezetése hétfőn a gyár va­lamennyi munkatársát beren­deli, hogy a termelés és az oktatás beindításáról tájékoz­tassák őket. Az állatok felvá­sárlása, a beszállítás is hét­főn kezdődik és az elképze­lések szerint kedden már a szalagok mellett is megkezdik a munkát. Barna Zsolt Agrobank-avatás Kaposváron Elegancia és biztonság — az ügyfelekért (Folytatás az 1. oldalról) Az Agrobank hálózatának legújabb tagját dr. Kunos Pé­ter, a részvénytársaság vezér- igazgatója adta át rendelteté­sének. Megnyitójában el­mondta: a kaposvári iroda jó példája annak, hogy válhat egy kis fiókirodából rövid idő alatt egy ilyen látványos, az ügyfelek igényeit teljesen ki­elégíteni képes központ. A forgalom folyamatosan és fo­kozatosan nőtt Kaposváron, míg végül úgy döntött a veze­tőség: nemcsak hogy megéri Somogy székhelyén egy ilyen drága beruházást megvalósí­tani, de az ott dolgozók meg is érdemlik már azt, hogy mun­kájuk színvonala a munkahe­lyük színvonalán is tükröződ­jön. így készülhetett el ez az elegáns, ám mégsem hival­kodó, a bank tevékenységé­hez méltó körülményeket te­remtő székház. Kunos Péter hozzátette: fontos, hogy a külsőségek is azt sugallják: az ügyfelek pénze biztonságban van. Az Agrobank stratégiájának leg­fontosabb eleme az ügyfél. Közepes nagyságú bank lé­vén, az Agrobanknál ez ter­mészetes is, hisz az ügyfelek száma nem annyira sok, mint némely nagybanké, ezért kü­lönleges elbánásban része­sítheti az ügyfeleit, ugyanak­kor a kisbankokkal ellentétben minden ehhez szükséges technikai és szellemi kapaci­tásuk megvan. Ami pedig a pénzek biztonságát illeti: épp a napokban volt a részvény- társaság közgyűlése, ahol a részvényesek úgy döntöttek, 500 millió forinttal megemelik az rt alaptőkéjét. Ez azt jelenti, hogy nemcsak az ügyfelek érezhetik biztonságban pén­züket, de így éreznek a rész­vényesek is. Az Agrobank kaposvári székházának beruházója a budapesti székhelyű Ráció rt volt, a tervező a kaposvári Stadler József irodája, a kivite­lező pedig a szintén helybeli Középület-kivitelező Kft. A biz­tonsági rendszert a Kapose- lektro kft tervezte és szerelte be. V. O. Alaptőkét emel a Reálbank Nyilvános részvénykibocsá­tással még a nyáron megdup­lázhatja alaptőkéjét a Reál­bank. Az alaptőke-emelés so­rán tovább nő a bank tulajdo­nosainak a száma, s ez része a lakossági szektor irányába folytatott terjeszkedési straté­giának. A nyilvános kibocsá­táson — ez várhatóan még jú­liusban megtörténik — 275 millió forint névértékű elsőbb­ségi, és 225 millió forint névér­tékű szavazó részvényt kí­vánnak értékesíteni. A befolyó összeg elérheti az egymilliárd forintot. Ezzel megduplázódna a bank jelenleg egymilliárd fo­rintot kitevő alaptőkéje. ✓ Állásbörze pályakezdőknek A foglalkoztatáspolitika és az önkormányzatok címmel konferenciát tartottak az ön- kormányzatok szerepéről és lehetőségeiről a munkanélkü­liség enyhítésében. A kétna­pos regionális konferenciát a szegedi Munkáért Alapítvány szervezte azzal a céllal, hogy segítséget nyújtson az ön- kormányzatoknak a helyi fog­lalkoztatáspolitika alakításá­ban rájuk háruló feladatok végrehajtásához. Az alapít­vány a Csongrád Megyei Közgyűléssel és a megyei munkaügyi központtal közö­sen állásbörzét rendezett pá­lyakezdőknek. Feltárták a privatizációs szabálytalanságokat A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL FELMÉRÉSEI Csődbe ment vállalatok, felmentett igazgatók Az idén 510 bejelentés ér­kezett az ÁVÜ Ellenőrzési Igazgatóságához. Ezek alap­ján 252 esetben indítottak vizsgálatot, s ezek közül 127 már be is fejeződött. Az utóbbiaknak mintegy fel­énél derült fény valamilyen kifo­gásolható magatartásra, húsz esetben pedig intézkedésre is szükség volt. Ezek közül kilenc alkalommal büntetőeljárásra, hét esetben vezetőcserére, egyszer prémiumvisszatérí­tésre, ugyancsak egyszer új pá­lyázat kiírására, két esetben pedig államigazgatási felügye­let alá vonásra volt szükség — hangzott el az ÁVÜ Ellenőrzési Igazgatóságának szokásos, havonta megrendezett sajtótá­jékoztatóján. Az Ellenőrzési Igazgatóság munkatársai több eset vizsgálati tapasztalatairól számoltak be. A Zuglói Közért Vállalatnál a személyi összefo­nódásokkal és a vállalat tarto­zásainak eredetével foglalko­zott a vizsgálat. A Zuglói Közért a múlt év végére csődbe jutott, gazdálkodása veszteségessé vált, a hiány elérte a 111,9 millió forintot. Az ok a bevételek és a kiadások összhangjának felbo­rulása. Az árbevétel-csökkenés fő oka, hogy az időközben pri­vatizált boltok forgalma már nem gyarapítja a vállalati kasz- szát. Ugyanakkor a költségek nem zsugorodtak, sőt fajlago­san növekedtek. A vizsgálat so­rán megállapították, hogy a vál­lalat vezetése ennek az állapot­nak a kialakulását megelőz­hette volna. A Budapesti Tüzép ellenőr­zésekor megállapították, hogy a cégnek összesen több mint 110 millió forint vissza nem térülő tőketartozása van, és majdnem 50 millió el nem számolt, illető­leg fel nem számított kamatbe­vétel hiányzik. Bizonyítható a személyi összefonódás is. A Magyar Gördülőcsapágy Műveknél az általa alapított Cyklon-Berstal Kft működésé­vel kapcsolatban folytattak vizsgálatot. Megállapították, hogy több szabálytalanság tör­tént a cégnél. A Gördülőcsa­págy Művek vezetése folyama­tosan jelzéseket kapott arról, hogy a Cyklon-Berstal Kft-ben pénzügyi szabálytalanságok történnek, ám nem tett hathatós intézkedéseket. Az ÁVÜ Igaz­gatótanácsa a céget államigaz­gatási felügyelet alá vonta, a vezérigazgatót beosztásából felmentette. A leggyakoribb létminimumok alakulása 1993 áprilisában Egy kétgyermekes családnak személyenként legalább 10 900 forint kell a megélhetéshez Egy háztartásra Egy főre forint városok községek városok községek Aktív háztarások *) 1 aktív korú felnőtt 1 aktív korú felnőtt, 1 gyermekkel 1 aktív korú felnőtt, 2 gyermekkel 2 aktív korú felnőtt 2 aktív korú felnőtt, 1 gyermekkel 2 aktív korú felnőtt, 2 gyermekkel 2 aktív korú felnőtt, 3 gyermekkel .2 aktív korú felnőtt, 4 gyermekkel 3 aktív korú felnőtt 3 aktív korú felnőtt, 1 gyermekkel 3 aktív korú felnőtt, 2 gyermekkel 3 aktív korú felnőtt, 3 gyermekkel 3 aktív korú felnőtt, 4 gyermekkel Nyugdíjas háztartások * *) 1 személy 2 személy 3 személy 15 300 14 000 15 300 14 000 23 600 22 200 11800 11 100 32 300 29500 10 770 9 830 26 800 25 300 13 400 12 650 36 000 33100 12 000 11 030 43 600 41 100 10 900 10 280 49 700 46 600 9 940 9 320 55 000 51 600 9170 8 600 39 200 36 300 13 070 12100 47 300 44 600 11830 11 150 54 700 51 300 10 940 10 260 60 000 56 300 10 000 9 380 65 400 61 300 9 340 8 760 11 300 10 300 11300 10 300 19 600 17 700 9 800 8 850 28 300 26100 9 430 8 700 *) A gyermek 1-14 éves, a 15 évesnél idősebb személy felnőttként van figyelembe véve. **) Aktív kereső nélküli háztartások. A létminimum a két felnőtt­ből és két 15 éven aluli gyermekből álló városi csa­ládban 1993 áprilisában 43 600 forintot tett ki, ez egy főre számolva 10 900 forintnak felel meg, ami az országos átlagra is jellemző — állapí­totta meg a Központi Statisz­tikai Hivatal. Az áprilisi áremelkedések­kel összhangban a létmini­mumérték növekedése már­ciushoz képest e családtí- .pusnál 300-400 forint, egy főre számítva megközelítően 100 forint. A különböző — a táblá­zatba foglalt — családtípusok közül a létminimum egy főre jutó összege legmagasabb a városi egyedülállóknál. Ez 1993 áprilisában 15 300 forintot tett ki, és a legala­csonyabb a két felnőttből és négy 15 éven aluli gyermek­ből álló községi háztartások­ban, ahol 1993 márciusában 51 600 forint, egy főre szá­mítva 8600 forint volt a létmi­nimum.

Next

/
Oldalképek
Tartalom