Somogyi Hírlap, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-03 / 127. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZÁNK ÉS A NAGYVILÁG 1993. június 3., csütörtök Pesszimisták a gazdaságkutatók A gazdaság néhány terüle­tén némi növekedés várható az év hátralévő hónapjaiban, összességében azonban már annak is nagy ára van, ha nem csökkenés, hanem csak stagnálás következik be — mondotta a GKI Gazdaságku­tató Rt vezérigazgatója teg­nap Budapesten tartott sajtó- tájékoztatóján. Vértes András az intézet ez évi második számú előrejelzését ismer­tetve elmondta, várhatóan az infláció csak kismértékben lassul, s huszonegy százalé­kos éves fogyasztói árszínvo­nal-csökkenés látszik valószí­nűnek. A termelőiár-növeke- dést 15 százalékra prognosz­tizálják. Magyar-görög katonai együttműködés Für Lajos honvédelmi mi­niszter meghívására hivatalos látogatásra hazánkba érkezik loannis Varvitsiotis görög vé­delmi miniszter. A két ország katonai kapcsolatai meglehe­tősen rövid múltra tekintenek vissza. Az időközben posztjá­ról távozott Raffay Ernő hon­védelmi államtitkár tavaly ok­tóber végi görögországi láto­gatása jelentette a kapcsolat- felvételt a két ország védelmi minisztériuma között. Akkor készítették elő a honvédelmi és katonai együttműködéséről szóló keretszerződést, ame­lyet a tervek szerint holnap ír­nak alá a Honvédelmi Minisz­tériumban. MGOSZ­közgyűlés Ha az ipar a következő idő­szakban nem tudja elérni a bruttó hazai össztermék átla­gos, 2-3 százalékos növeke­dését, az évtized végére a gépipar az 1989-es évinek alig felét fogja termelni — hangsú­lyozták a Magyar Gépgyártók Országos Szövetségének közgyűlésén. A gépiparban középtávon nincs ok optimiz­musra, ezt látszik alátámasz­tani a kelet-európai piac sú­lyos válsága és a világgazda­sági tendenciák. A hazai gép­ipar termelése 1989-1992 kö­zött negyven százalékára esett vissza, több hagyomá­nyos terület pedig teljesen fel­számolódott. Boross-Demszky találkozó Az 1996-os Világkiállítás si­keres lebonyolításáról, vala­mint a főváros kétéves város- fejlesztési elképzeléseinek megvalósításáról tárgyaltak a kormányzat és a főváros veze­tői. A kormány tárgyalócso­portját Boross Péter belügy­miniszter vezette, a fővárost Demszky Gábor főpolgármes­ter képviselte. Végleg eldőlt, hogy legkorábban csak 1997-ben adják át a DBR-met- róvonal első szakaszát, meg­egyeztek abban is, hogy a fő­város 4,4 milliárd forintot kap különböző közlekedési beru­házásokra. Tüntetés Belgrádban Sok ezer belgrádi lakos tün­tetett a parlamentnél, részben Cosic elnök leváltása miatt, részint azért, mert a parla­mentben megverték Mihajlo Markovié ellenzéki képviselőt. Markovié bűne feltehetőleg az volt, hogy többször állást fog­lalt Cosic mellett, s egyúttal felolvasta Seselj vajda egy ko­rai dolgozatát, amely Tito ér­demeiről szól. Eltérő képviselői vélemények a világnézeti semlegességről Üresek voltak a padsorok — Hátrányban a szegény települések szegény gyermekei (Folytatás az 1. oldalról) A kormánypártok honatyái ezzel szemben méltatták és elfogadásra ajánlották a javas­latot. Mindegyikük fontosnak tartotta, hogy kitérjen az isko­lák világnézeti semlegessé­gének eddig is sokat vitatott kérdésére. Több kormánypárti szónok — ki nyugati példákra, ki saját pedagógiai tapasztalataira hi­vatkozva — tételesen is visz- szautasította az ellenzéki ol­dalon az általános vitában ed­dig megfogalmazott kifogáso­kat. Cáfolták, hogy a tervezet túlzott centralizációra töre­kedne, úgy vélekedtek, hogy a törvény a kerettantervekkel biztosítja az oktatás szabad­ságát. A világnézeti semle­gesség ismételt feszegetése a kormánypártok képviselői sze­rint az ellenzék megalapozat­lan gyanakvását tükrözi. Giczy György keresztény- demokrata honatya szerint az ember világnézetileg amúgy sem semleges, hasonlóan a kultúrához, amely szintén vi­lágnézetek hatását tükrözi. Ugyanígy vélekedett az MDF-es Papp Sándor is, aki azt nehezményezte, hogy a fiatalok a felelős élet­vezetéshez kevés segítséget kapnak. Frakciótársa, Szent- ágothai János saját iskoláját, az ottani hitoktatást hozta fel példának, amelyben nyoma sem volt a kisebbségek kire­kesztésének. Az ellenzék padsoraiban ezzel szemben többen kijelen­tették, hogy a javaslatot nem tudják elfogadni, Vitányi Iván (MSZP) egyenesen azt indít­ványozta, hogy a kormány vonja vissza, és egyeztessen az érintettekkel, valamint a parlamenti pártokkal. Kóródi Mária (SZDSZ) kijelentette, hogy a közoktatás tervezett átalakítása nem lehet haté­kony, mert nincs meg a szük­séges anyagi fedezet. A fi­nanszírozást önkormányza­tokra hárítja a javaslat, ám ezen a szinten már most is túl nagyok az elvonások. Ennek eredményeként a szegény te­lepülések szegény gyermekei olyan hátrányokkal indulnak, amelyeket nem tudnak be­hozni. Egyetértett ezzel Vitá­nyi Iván is, aki a pedagógusok anyagi megbecsülésének fon­tosságát is hangsúlyozta. A fi- deszes Sasvári Szilárd kifogá­solta, hogy a törvényjavaslat szentesíti a társadalmi cso­portok elkülönülését és az ok­tatásügy újraállamosítását cé­lozza. A szocialista Kőrösfői László elfogadhatalannak ne­vezte a javaslatot, mert az vé­leménye szerint, a finanszíro­zás tervezett rendszerével nagyon nehéz helyzetbe hozná a szakképzési intéz­ményeket, frakciótársa, Jakab Róbertné pedig azt kifogá­solta, hogy a törvényjavaslatot nem hangolták össze a ki­sebbségi törvénnyel. A szakképzési törvényja­vaslat általános vitájában Vár- konyi István (MDF) méltatta a szakképzés intézményrend­szerét és működésének felté­teleit rögzítő tervezetet. KÉRDŐJELEK A falra festett ördög Válságos, veszélyes, drámai a helyzet — hallani a baljós po­litikai értékítéletet a közélet legkülönbözőbb szegmentjeiből. S a közeljövő sötét kilátásai között ott sorakozik a pótkölt­ségvetés leszavazása, a kormány bukása, a stabilitás meg­ingása, az ország hitelképességének elvesztése, a gazda­ság összeomlása, az előrehozott választások kényszere. Jogosak-e a félelmek? Tagadhatatlan, hogy a kormányzó párt kritikus helyzetbe került. Belső konfliktusai nyílt kenyér­töréshez vezettek, s egyelőre nem tudni, hogy ez parlamenti létszámban, szavazatokban, támogatókban mekkora vér- veszteséget jelent. Meggyöngültek a koalíciós pártokat ösz- szefűző kötelékek — közel került tehát a kormányzat a par­lamenti többség elvesztésének veszélyzónájához. Mindez több az MDF vagy a koalíció belügyénél — valóban kihat a politikai közállapotok egészére, de aligha jelenti az ország ál­talános krízisét. Már csak azért sem, mert a többpárti de­mokrácia „kalapjában” benne van a váltógazdái kodás esé­lye. Búcsú „a térség legstabilabb országa” címtől? A belső ko­hézió, a társadalmi biztonság és nyugalom nem elsősorban a politikai és pártharcok pillanatnyi állásától, hanem a gaz­daság helyzetétől, a gazdasági folyamatok irányától függ. A fő kérdés tehát az, hogy a következő hónapokban sikerül-e megállítani a lejtőn a gazdaság szekerét, megszületnek-e az ehhez nélkülözhetetlen törvények, s normális mederbe tere­lődnek-e a privatizáció, a mezőgazdaság, a versenyképes ipar, általában az értékalkotó termelés dolgai. Erre még a mostani belpolitikai viharok, hatalmi harcok közepette is megvan a lehetőség — akár többségi, akár kisebbségi kor­mány égisze alatt. Ám ha a politikacsinálók nem élnek vele, az általános krí­zis falra festett ördöge valóban megelevenedik. S akkor va­lóban helyénvaló az olyan, Für Lajos-féle epilógus, hogy is­ten irgalmazzon nekünk... Bajnok Zsolt Bombariadó az SZDSZ székházában Bombariadó miatt több mint egy órára kiürítették tegnap az SZDSZ Mérleg utcai szék­házát. Egy ismeretlen telefo­náló azzal fenyegetőzött, hogy pokolgépet helyezett el az épületben. Wekler Ferenc pártigazgató elmondta: há­romnegyed tizenkettőkor fel­hívták az SZDSZ sajtótitkár­ságát, s egy magnóra felvett A rendőrség nem talált robbanószerkezetet hang azt közölte: pontban délben a levegőbe repül az épület. A telefonáló szerint a pokolgépet az „Új Magyaror­szág Szervezet” helyezte el. A rendőrség megkezdte a nyomozást az ismeretlen tet­tes után. BARCSI ELŐFIZETŐK FIGYELMÉBE! Tisztelt Előfizetőink! Befejezéséhez közeledik az új barcsi telefonközpontunk próbaüzeme. Az ünnepélyes átadás előtt 1993. június 3-án munkatársaink méréseket végeznek a kész hálózaton és központban egyaránt. E mérések során a város egyes területein rövidebb, hosszabb ideig megszakadhat a távbeszélő összeköttetés. A későbbi hibátlan üzemeltetés érdekében türelmüket és megértésüket kérjük. MAGYAR TÁVKÖZLÉSI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Pécsi Igazgatósága (9290) ÁLLÁSFOGLALÁS AZ EGYSÉGRŐL Az MDF-frakció kizárta Csurka Istvánt és társait Lezsák sajnálja a történteket — Önálló liberális frakciót alakítottak Debreczeniék (Folytatás az 1. oldalról) Csurka frakciókizárása nem jelenti azt, hogy a pártból is ki­zárták volna, de ezt Csurka nem tartja elképzelhetetlen­nek. Az író-politikus elmondta: önként nem kíván a pártból ki­lépni, mondván: „ezt az előnyt nem adom meg”. Továbbra is elnökségi tagnak tekinti ma­gát, és részt vesz a hétvégi or­szágos választmányi ülésen. Lezsák Sándor alelnök saj­nálja a történteket, s úgy gon­dolja: az országban nagyon sokan, akik együtt éltek Csurka István igazságainak nagy részével, most csalódtak és a kizárást kudarcélmény­ként élik meg. Lezsáknak azonban az a meggyőződése, hogy a Magyar Ut Körökben és az újjászerveződő MDF-ben ezek az igazságok jelen vannak. Lezsák szerint Csurka Istvánnak ezek mögé az igazságok mögé az elmúlt hónapokban nem sikerült cse­lekvőképes erőt állítania. Le­zsák kijelentette: a további lé­pésekre az elnökségi ülés és a hét végi országos választmá­nyi ülés tesz javaslatot. Lezsák nem hiszi, hogy a Magyar Út Körökhöz csatlakozók több­sége elfordul az MDF-től. — A tét most az — mondta —, hogy mennyire képes Csurka a tisz­tességes kiválásra. Ugyanak­kor egy kérdésre válaszolva arra is utalt: nem tud együttélni egy olyan MDF-fel, amelyben az a hangulat uralkodik, ame­lyik megtagadja a kormányza­tot, és magában tartja azt a Debreczenit, aki lenácizta — a Lezsák által ma is nagyon be­csült — Csurka Istvánt. A Magyar Demokrata Fórum országgyűlési képviselőcso­portjának állásfoglalása mege­rősíti a frakció elkötelezettsé­gét az MDF VI. országos gyű­lésének politikai nyilatkozata és a kormánnyal való együtt­működés mellett. A dokumen­tum hangsúlyozza: ez a képvi­selőcsoport viseli a legna­gyobb felelősséget a rend­szerváltozás első négy esz­tendejéért, következésképpen fel kell lépnie annak érdeké­ben, hogy megszűnjön minden olyan belső ellentét, amely ve­szélyezteti a kormány műkö­déséhez szükséges parla­menti többség biztosítását, s ugyanakkor követhetetlenné teszi a választópolgárok sze­mében az MDF politikáját. Az állásfoglalás szerint ezzel a politikával elsősorban Csurka István és Zacsek Gyula fordult szembe, s ezért az MDF-en belüli ellentétekért mindenek­előtt őket terheli a felelősség. Az ellentétek kiéleződéséhez hozzájárult Elek István és Debreczeni József egyénies­kedő politizálása, illetve az MDF-tagság széles köreiben visszatetszést keltő, elfogad­hatatlanul túlzó ítéleteket meg­fogalmazó, szélsőséges indu­latokat gerjesztő, s mindezek miatt célt tévesztő publiciszti­kája is. Az ő politikai stílusuk­kal szemben felerősödő ér­zelmi és morális ellenállásnak fontos szerepe volt abban, hogy az MDF-től egyre inkább elkülönülő, a Csurka István és a Zacsek Gyula által képviselt végletes radikalizmus valódi tartalma és veszélyessége az MDF-tagság előtt nem vált ide­jében egyértelművé. A képvi­selőcsoport elítéli mindazokat, akik az utóbbi hónapok során folytatott politikai tevékenysé­gükkel hozzájárultak a Magyar Demokrata Fórum egységé­nek megbontásához. Debreczeni József és Elek István, az MDF nemzeti liberá­lisai kedden egy Antall József miniszterelnök-pártelnök számára megfogalmazott le­vélben bejelentették elhatáro­zásukat, hogy párttagságukat — politikai elveik és nézeteik fenntartásával — meghatáro­zatlan időre felfüggesztik. A levelet a frakcióülésen ismer­tették. Meglepetés, hogy a csoport ennek ellenére kizárta őket a frakcióból. Délután érkezett a hír, hogy Debreczeni József eddigi MDF-es képviselő és tíz, az MDF liberális szárnyához tar­tozó honatya önálló liberális frakciót alakított. Első nyi­latkozatukban kijelentették, hogy támogatják a kormány politikáját. Alulról építkező" önkormányzatot akar a KDNP A Kereszténydemokrata Néppárt valódi ereje az ön- kormányzatokban van — hangzott el a kersztényde- mokraták tegnapi sajtótájé­koztatóján, ahol a párt által szervezett hétvégi, siófoki önkormányzati konferencia részleteit ismertették. Szilágyiné Császár Teré­zia, a KDNP alelnöke hangsú­lyozta: kiemelt figyelemmel kísérik az önkormányzati tes­tületekben tevékenykedő ke­reszténydemokrata képvise­lők munkáját, annál is inkább, mivel a KDNP jobb ered­ményt ért el a helyhatósági mint a parlamenti választáso­kon. A Siófokon rendezendő ta­nácskozáson szeretnék meg­fogalmazni azokat az alapel­veket, amelyek a Keresz­ténydemokrata Néppárt sze­rint nélkülözhetetlenek az önkormányzati törvény meg­újításához — tette hozzá az alelnök, kiemelve: a ke­reszténydemokraták az alul­ról építkező önkormányzatok, illetve a teljes decentralizáció hívei. (

Next

/
Oldalképek
Tartalom