Somogyi Hírlap, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-24 / 145. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZÁNK ÉS A NAGYVILÁG 1993. június 24., csütörtök Bolgár szocialisták az élen A Szocialista Párt szerezné meg az első helyet, ha ma tar­tanának parlamenti választá­sokat Bulgáriában — erősí­tette meg a hónapok óta érvé­nyesülő tendenciát a Gallup közvéleménykutatása. A 24 Csasza című szófiai napilap adatai szerint a szocialisták 27,5, míg a Demokratikus Erők Szövetsége 26,4 száza­lékos eredményt érne el. Kivégzések Kairóban Tíz napon belül a második muzulmán szélsőségest vé­gezték ki tegnap Kairóban ab­ból a huszonkét elítéltből, aki­ket az egyiptomi katonai ügyészség az elmúlt hat hó­napban halálra ítélt. A muzul­mán férfit tavaly decemberben távollétében egy katonai bíró­ság szabadságvesztésre ítélte. A rendőrség megtalálta, de az elfogásakor lezajlott kö­zelharcban az elítélt lelőtt egy rendőrt. Az alexandriai katonai bíróság ezután halálra ítélte. A román kormány az EK-értekezletről A román kormány érdeklő­déssel és megelégedéssel vett tudomást az Európai Kö­zösség koppenhágai csúcsér­tekezletének határozatairól, különösen arról, amely a ke- let-közép-európai országokkal való kapcsolatok szorosabb­ra fűzésére vonatkozik. Orosz nyilatkozat Oroszország nem fogadja el, hogy a leendő boszniai bé­keszerződésben elismerjék az erőszak vagy „etnikai tisztoga­tás” révén szerzett területnye­reséget. Többek között ezt hangsúlyozta az orosz kül­ügyminisztérium tegnap kia­dott nyilatkozata, amely a „szi­lárd és életképes boszniai bé­keszerződés létejöttének” Moszkva által szükségesnek tartott feltételeit ismertette. Rabin kudarca Jichak Rabin izraeli kor­mányfő tegnap úgy fogalma­zott: egyéves miniszterelnöki működése alatt a legnagyobb csalódást a közel-keleti béke­tárgyalások sikertelensége je­lentette. Az izraeli miniszterel­nök a Munkapárt választási győzelmének évfordulóján nyi­latkozott a katonai rádiónak. Elismerte: tévedett, amikor gyors áttörést ígért a kö- zelkeleti rendezésben. Belépési engedély a Pentagonban Az amerikai védelmi minisz­térium belépési engedélyt adott ki az orosz nagykövet­ség két katonai attaséjának. Az engedély felhatalmazza az orosz tiszteket arra, hogy munkaidőben kíséret nélkül lá­togassák a Pentagon főépüle­tét. A külföldiekre vonatkozó szigorítás miatt azonban min­den látogatást negyvennyolc órával a tervezett időpont előtt jelezniük kell a katonai hírszerzési hivatalnak, s egyenruhát kell viselniük. Tokiói konferencia Négy jpari hatalom, az Egyesült Államok, Kanada, az Európai Gazdasági Közösség és ‘Japán képviselői kezdtek kereskedelmi tárgyalásokat tegnap Tokióban. A kétnapos megbeszélések témája az árupiacok és a szolgálta­tások piacának megnyitása. Sajtótájékoztató a honvédelmi költségvetésről Pécsen 75 milliárd forint kell a szinten tartáshoz (Folytatás az 1. oldarlól) Lőrincz Kálmán vezérezre­des elmondta: jelentősen — csaknem harmadával — csök­kent az elmúlt években a hon­védség állapota. További lét­számmódosításra nincs lehe­tőség, hiszen az már a sereg hadrafoghatóságát veszélyez­tetné. — Hét dandárt, tizennyolc tüzérhadosztályt és húsz harc- kocsizó-alakulatot szüntettünk meg rövid idő alatt. Ezzel a vi­lágon egyedül áll a magyar hadsereg, ám a gyors ütemű és nagymértékű változások megviselték az állományt. A vezérezredes utalt rá: ha csak azt a 66,5 milliárd forintot kapja a minisztérium, amiről most tárgyalnak az illetékesek, akkor például az új hadrendhez szükséges úgynevezett gyors- reagálású hadtesteket sem tudják létrehozni. A szolnoki hajózóképző iskolát sem fej­leszthetik, a középiskolai háló­zatot sem tudják tovább bőví­teni és a tartalékosok képzé­sére sem marad pénz. Für Lajos honvédelmi mi­niszter elmondta: az idei költ­ségvetésből több mint 18 mil- liár forintot fizetett vissza a mi­nisztérium az államkasszába. Mivel a társadalombiztosítás díja és az egyéb költségek is megemelkedtek, ez az összeg az idén várhatóan a húszmilli­árd forintot is meghaladja. — A szociális viszonyok ilyen feltételek mellett egyre romlanak, a tisztek csaknem harmada a létminimumon vagy az alatt él. A katonák az eddigi években az úgynevezett M-készleteket mind felélték, mára semmi tartalék sem ma­radt — mondta a miniszter. Für Lajos egy bejelentéssel zárta a sajtótájékoztatót: teg­nap aláírták Moszkvában a MIG-29-esek érkezéséről szóló megállapodást, így mára semmi akadálya sincs annak, hogy a repülőgépek a magyar honvédség tulajdonába kerül­jenek. Barna Zsolt Milliárdok a foglalkoztatásra (Folytatás az 1. oldalról) A politikai vita a kormány foglalkoztatáspolitikájáról és az ifjúsági munkanélküliségről folyt, a törvényhozók azonban nem hoztak azonban végre­hajtandó határozatokat. Ahogy néhány felszólaló meg­fogalmazta — csak remélik, hogy a kabinet figyelembe ve­szi az elhangzottakat. A munkaügyi miniszter a kabinet tevékenységét érté­kelve kijelentette: a kormány­zat ellátta feladatát, mivel kia­lakította a munkanélküliek el­látásának rendszerét, amelybe be tudott vonni min­den munkanélkülit és megte­remtette a foglalkoztatási tör­vénnyel a korábban hiányzó jogi feltételeket, az intéz­ményhálózatot és a különböző pénzalapokat. Magyarország a foglalkoztatáspolitikai kiadá­sok tekintetében a legfejlet­tebb országok, az OECD-ál- lamok sorába illeszkedik. A kormányzati erőfeszítések mellett azonban igazi megol­dást a gazdaság fellendülése, a vállalkozások megerősö­dése jelenthet. A munkaügyi miniszter a kormány rövid távra meghatá­rozott feladatait ismertetve ki­tért az infrastruktúrális fejlesz­tésekre, exporttámogatá­sokra, a beruházásélénkí­tésre, a vállalkozások támoga­tására, a belső piac élénkíté­sére, amelyek segíthetnek munkahelyeket teremteni. Megemlítette azt is, hogy pél­dául a privatizáció során job­ban figyelembe kellene venni a foglalkoztatáspolitikai szempontokat. A miniszter szólt a regionális fejlesztési programokról is, amelyeknek tervezett intézkedései a sú­lyos munkaerőgondokkal küzdő térségeket segítenék talpra állni. A pályakezdő fiatalok hely­zetéről szólva a szaktárca ve­zetője elmondta: a legveszé- lyeztetebbek az alacsony tu­dásszintű fiatalok. Mivel 1993-ban 166 ezer pálya­kezdő jelenik meg a munka­erőpiacon, a kormányzat köz­ponti programot dolgozott ki, amely többek között segít megismertetni a lehetősége­ket a fiatalokkal. Surján László népjóléti mi­niszter súlyosnak ítélte a hely­zetet, ám úgy vélekedett hogy időben megtett lépésekkel még segíteni lehet. Rámuta­tott az ifjúsági munkanélküli­ség jellemromboló hatásaira, majd idézte azokat a statiszti­kákat, amelyekből kiderül: az idén januárban regisztrált munkanélküliek 25,2 száza­léka — 175 ezer fiatal — volt 25 éven aluli. Az országosan 13 százalékos rátával szem­ben a fiatalok 16,7 százaléka munkanélküli, és ez csaknek kétszerese a 25 év felettiek rá­tájának. Közöttük különösen nagy a szakiskolát végzett pá­lyakezdők aránya. A miniszteri expozékat kö­vetően a frakciók értékelték a kormány tevékenységét. Az ellenzéki szónokok bírálták a kormányt, szerintük a foglal­kozáspolitikai nem lehet egyetlen tárca belügye. Az is elhangzott, hogy nem politikai vitanapra volna szükség, ha­nem átfogó gazdaságpolitikai elemzésre, majd átfogó prog­ramra. A munkaügyi miniszter cá­folta, hogy a kormányzati poli­tikában nem kapott elsőbbsé­get a foglalkoztatáspolitika. Felszámolási kötvény 400 millióért (Folytatás az 1. oldarlól) A kötvényeket 1995. jú­nius 30-ig kell visszavásá­rolniuk a kibocsátóknak. A felszámoló 400 millió forintot igényel a jelenlegi pénzügyi helyzet megváltoztatására. Ebből az ÁVÚ-től 100 millió forintnyi összegre kért ga­ranciát, s ugyancsak 100 mil­lió forintnyi jegyzést vár a Magyar Befektetési és Fej­lesztési Banktól. 200 millió forint bevételt a legnagyobb hitelezőtől, a Kereskedelmi Bank Rt-től (OKHB) remél. — A felszámolás során az is szükséges, hogy a Föl­dművelésügyi Minisztérium teremtsen piaci környezetet, azaz jelölje meg, hogy mely kapacitásokat lehet és kell megszüntetni — mondotta Csépi Lajos. KÉRDŐJELEK Német lobby? Sokat beszélnek — a világpolitikában is — partnerségről, de mit is jelent ez a gyakorlatban? Erre adott valóban felelős ál­lamfői választ Richard von Weizsäcker német elnök, amikor Josef von Ferenczy-nek nyilatkozott. Ennek során nemcsak azokról a szoros politikai, gazdasági, kulturális és egyéb szá­lakról szólt, amelyek országainkat összekötik, hanem egy meglepő kifejezést is használt. Eszerint Németország nemcsak állja szavát és támogatja hazánk belépését az EK-ba, mihelyt annak feltételei adottak, hanem lobbyzik is a többi tizenegy tagnál ennek érdekében. A lobbyzásnak a köznapi életben néha rossz mellékíze támad­hat, de ezúttal a kifejezés legjobb értelmében érvényesülhet. A németek nyilván közelebbről ismerik a magyar helyzetet, a magyar valóságot, mint mondjuk Portugáliában vagy Luxem­burgban, tehát nem mellékes, ha a közösségen belüli tekinté­lyünkkel mellénk állnak. Vajon csak a kölcsönös rokonszenv okán? Természetesen ez is közrejátszhat, miként ezt Antall József miniszterelnök mostani látogatása is bizonyítja. A kulcsot azonban a német elnöknek az a mondata jelenti, hogy Magyarország jelesre vizsgázott megfontoltságból a viharzó Közép- és Kelet-Euró- pában. Ez — a magunk lehetőségei szerint — európai érdekű hozzájárulás kontinensünk ügyeinek rendezéséhez. Jelzi, hogy az igazi partnerségben egyaránt kapunk és adunk. De lehet-e másként építeni ezt a partnerséget, s kikövezni az Eu­rópa felé vezető utat? Ferenczy Europress Egyeztető tárgyalások Az MDF és a KDNP teg­nap folytatta egyeztető tár­gyalássorozatát. A másfél órás megbeszélés során a két párt tisztségviselői meg­állapodtak abban: szorgal­mazni fogják, hogy a föld­törvény-tervezetet szeptem­berben alkossa meg az Or­szággyűlés. Közben a koalí­ciós pártok elképzeléseinek figyelembevételével el kell készülniük a földtörvénnyel összefüggő ágazati részlet­törvényeknek is, mint ami­lyen a hegyközségi és a közbirtokossági törvény. Az MDF és a KDNP tár­gyalódelegációi ezen kívül áttekintették a kormány má­sodik félévi jogalkotási prog­ramjának további részleteit. Kizárták az MDF-ből Csurkát és Király B. Izabellát Az MDF etikai és fegyelmi bizottsága keddi ülésén úgy döntött, hogy Király B. Izabella képviselőnő a nyilvános sze­replései során vallott, valamint a bizottság előtt megerősített politikai nézetei nem egyez­tethetők össze az MDF kül- és belpolitikai nézeteivel. A kép­viselőnő a totális diktatúrában használt sablonizált ember- eszményt idézi fel, visszaél az emberek magyarságtudatával, hazaszeretetével, vágyaival és fájdalmaival. A bizottság úgy döntött: a képviselőnőt az MDF eszmei­ségével összeférhetetlen, mo­rálisan elítélhető magatartása alapján kizárja. Az etikai bi­zottság Csurka István fe­gyelmi ügyében megállapí­totta, hogy az író-politikus más párt tagja lett, ezért a párt alapszabálya és fegyelmi szabályzata alapján őt auto­matikusan ki kell zárni tagok közül. A testület úgy foglalt állást, hogy az Egyesült Államokban tartózkodó Zacsek Gyula és Szilasy György ügyében nem dönt, mert lehetőséget kíván nekik adni egy személyes meghallgatásra. Az MDF eti­kai bizottsága nem találta megalapozottnak a rendelke­zésére bocsátott dokumentu­mok alapján Balás István kép­viselő kizárását a pártból. A testület ugyanis azt vizsgálta, hogy a képviselő pártbeli sze­replése összeegyeztethető-e az MDF alapelveivel. Balás István rendkívül örült a dön­tésnek, de elmondta: nehéz helyzetbe került, hiszen az MDF tagjaként nem tagja a frakciónak, és kénytelen a függetlenek közé ülni. BONNYA, FIAD és KISBARAPATI / Községi Önkormányzatok Képviselőtestületei közös pályázatot írnak ki a tulajdonukat képező települési vízművek koncessziós szerződés keretében történő üzemeltetésére. A jelentkező pályázóknak mind három vízmű üzemeltetését vállalniuk kell. A részletes pályázati kiírás, Bonnya, Fiad, Kisbárapáti Körjegyzőségen vehető át, az alábbi címen: 7282 Kisbárapáti, Fő u. 83. Pályázatot benyújtani a hirdetés megjelenésétől számított 60 napon belül lehet a fenti címen. (11149) NATO-csúcsot a magyar, lengyel és cseh felvételről A NATO-nak még az idén csúcsértekezleten kell foglal­koznia új feladatainak megfogalmazásával, egyúttal Len­gyelország, Magyarország és Csehország felvételével — je­lentette ki Richard Lugar szenátor. A befolyásos politikus, a szenátus külügyi bizottságának rangidős republikánus tagja hangoztatta: nem tudja, milyen döntésre fog jutni a Clin- ton-kormány, de sokan vélik úgy a törvényhozásban, hogy az Egyesült Államoknak szere­pet kell vállalnia a közép-euró­pai országok biztonságában, mert különben azok másképp gondoskodnak biztonságukról — és ez kevésbé lesz meg­nyugtató akár a három ország, akár a világ számára. Lugar kijelentette: Magyaror­szág — amint azt két éve, bu­dapesti látogatásán személye­sen is tapasztalhatta — eleve építő szerepet játszott új biz­tonsági rendszerre irányuló ja­vaslataival, köztük tagsági igé­nyével. A NATO korábbi, vára­kozó álláspontja azzal volt ma­gyarázható, hogy a közép-eu­rópai államokhoz való túl gyors közeledéssel nem akarták Oroszországot elidegeníteni. — Most azonban új körülmé­nyek között vagyunk, most itt van a boszniai válság, és más válaszokat kell adni a korábbi kérdésre. Úgy tudom, a javasla­tokat a Clinton-kormány mérle­geli, várható döntését nem is­merhetem , de úgy vélem, sok­kal tevékenyebbnek kell len­nünk — hangoztatta. Lugar külföldi tudósítók előtt arra a kérdésre, nem okozhat-e gondot a volt VSZ-tagok eltérő katonai struktúrája, fegyver­zete, azzal válaszolt, hogy nyil­ván könnyebb a régi szövetsé­gesek sok éve megszokott együttműködése, de e problé­mák fokozatosan megoldhatók. Véleménye szerint a NATO-nak az idén, csúcstalál­kozón döntést kell hoznia és azt követően „igen gyorsan” sor kerülhetne e három ország fel­vételére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom