Somogyi Hírlap, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-19 / 141. szám
1993. június 19., szombat SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Fenyves és Ordacsehi Budapesten Ma fejeződik be a kommunális expo Budapesten. Ezen Somogyból Ordacsehi és Ba- latonfenyves vett részt. Közös pavilonban mutatták be, hogy milyen lehetőségeket rejtenek magukban a települések. Fotókkal, rendezési tervekkel álltak az érdeklődők elé a kommunális beruházások közös megoldásának reményében. Lopják a virágokat A zöldterületekre, a parkok rendben tartására ebben az évben 32,5 millió forintot fordít Siófok önkormányzata. A különösen fontos Rózsa és Jókai park virágágyásainak rendezésére másfél milliót költöttek. Szebb lehetne a város, ha a közterületekre kiültetett virágokat nem lopnák el már másnap. Gyógyszertárt avatnak Látrányban A község lakóinak régi kívánsága teljesül, amikor a közeljövőben átadják a látrányi gyógyszertárt. A gyógyszertári központ gondoskodik a patika berendezéséről és szakfelszereléseiről, hogy a gyógyszereket elkészíthessék. 25 évig vezette az óvodát Szecsődi Sándorné 25 évig dolgozott vezető óvónőként Ságváron. A település vezetői virágcsokorral búcsúztatták. Orvoslakás Balatonendréden Helybeli fiatal szakemberek — víz-, villany-, gázszerelők és kőművesek — társadalmi munkájával orvoslakás épül Balatonendréden. Az önkormányzat hárommillió forintos beruházásával, a helybeliek másfél millió értékű társadalmi munkájával felépült házba július 1-jén költözik be a község új orvosa. Vendégek Ouluból Harmincegy finn vendég érkezett a testvérváros Ouluból Siófokra. Többségüket családok fogadták magukhoz. Színes programok útján ismerhették meg a város és a Balaton környékét, cserébe nagy sikerű koncerteket adtak. Elosztják a szál láshelyeket Azon a néhány százméteres partszakaszon, amely Ba- latonkeresztúré Máriafürdő és Berény között, három nagy üdülő — a Nagyatádi Konzervgyáré, a Mecseki Ércbányászé, valamint egy építőipari cégé — privatizációja kezdődött meg. A korábbi tulajdonosok helyébe lépő kft-k már a piacgazdaság szigorú törvényei szerint osztogatják a nyári szálláshelyeket. Tanácsadás vállalkozóknak 300 ezer forintos kölcsönt adnak Sok cég jelent csődöt, mert nem ismeri lehetőségeit Számtalan vállalkozás kínálja szolgáltatásait a Bala- ton-parton. Évről évre új cégeket jegyeznek be. Sajnos, sokan jelentenek csődöt is. Ennek egyik oka, hogy a vállalkozó csupán szakmai ismeretei vannak, a jogi, pénzügyi környezetet nem igen látja át oly módon, hogy az segítse gyarapodását. Ráadásul nem vesznek igénybe szaktanácsadót, mert nem tudják vagy nem akarják megfizetni. A Somogy Megyei Vállalkozói Központ Balatonföld- váron alirodát működtet. Egyik új szolgáltatásuk a kedvezményes tanácsadás: a tanácsadó által kibocsátott számla kéthra- madát a szervezet kifizeti a vállalkozó helyett — legföljebb hatvanezer forintig —, s csak a visszamaradó részt kell kifizetnie a segítségre szoruló vállalkozónak. Az alapítványnak az idén a megyei szintű támogatásra hárommillió forint áll a rendelkezésre. Két pénzügyi és egy jogi szakember — pályázat útján kerültek e szerepbe — szaktanácsadóként látja el e feladatot a Balaton déli partján — utóbbi dr. Szász István siófoki ügyvéd. — Egyelőre kevesen veszik igénybe a szolgáltatást — mondta dr. Szász István. Talán mert a vállalkozók nem ismerik ezt a lehetőséget. — Mihez kérnek általában segítséget? — Leginkább cégalapítással kapcsolatban tesznek fel kérdéseket, adnak megbízást. Egyébként a működés bármely problémájának megoldására készek vagyunk, így különösen: perbeli képviselet, cégbírósági eljárás, adótanácsadás, vagyonértékelés és értékbecslés. A szolgáltatás nyújtásának legfontosabb feltétele, hogy a vállalkozás induló legyen vagy két évnél nem régebbi. — Sok esetben a pénz többet ér minden jó tanácsnál. — Igaz. Ügy nálunk is leginkább a mikrohitel fölvételét választják a vállalkozók, ennek elnyeréséhez pedig segítünk elkészíteni az üzleti tervet. Körülbelül hat hét átfutással 300 ezer forintos kölcsönt kaphatnak — három évre, 20 százalékos kamattal — azok a kezdő vállalkozások, amelyek éves forgalma nem haladja meg a négymillió forintot és másfélmillió forintnál kisebb a vagyonuk. — Mit tesznek, ha a keretet kimeríti a sok jelentkező? — Mi a magunk részéről tesszük, amit felvállaltunk. Én nagy jövőt látok ebben a konstrukcióban. Nyugat-Európában is nagyon jól bevált és elterjedt. (czene) Barátságokat szőtt a muzsika Balatonföldvárra négy esztendeje költözött pályázat elnyerése útján egy fiatal házaspár, s azóta megpezsdült a kul- túrális élet. Győr, Miskolc, Debrecen, Szeged — röpke 27 illetve 30 életévük állomásai. A Ti- sza-parti nagyvárosban találtak egymásra; Kapus János a szimfonikus zenekar első obo- istájaként kereste kenyerét, Dojcsák Edit pedig a konzervatóriumban tanult. Aztán olvastak egy újsághirdetést, hogy a földvári zeneiskolába tanárokat keresnek, s rábeszélték egymást a költözésre. Legnagyobb meglepetésükre zeneiskolát nem találtak a városban, csak egy, az általános iskolában működő, kihelyezett tagozatot. De az apró, a tanítványoktól kapott sikerélmények tartották őket Földváron. A zeneiskolát augusztusban adják át, s ez főképp az ő érdemük, no meg Berkes László polgár- mesteré. Első mondataikkal elődeiket dicsérik. Azután inkább Mi- kulczáné Kentner Zita, a művelődési ház vegyes karának lelkes tagja sorolja lázasan, mi történt a városban Kapuséknak köszönhetően. Kiss Ivánnal, a kőröshegyi római katolikus műemlék templom esperesével cserkészcsapatot alapítottak. A férj fúvószenekart alakított. A helyi templomban rendszeresen diákmiséket tartanak gitárral. Alapítvány létrehozását kezdeményezték, hogy orgonát építhessenek a pénzből. Tanítványaikat rendszeresen felveszik a zenei középiskolákba. S a korábban 15 tagú vegyes kar létszáma háromszorosára nőtt, mióta a feleség a karnagy. Az egyre bővülő repertoárral a térség településeinek rendezvényein rendszeresen szerepelnek, de többször hívták már őket Németországba, egy alkalommal Svájcba is, most pedig Itáliába készülődnek. A városlakók azt A két zenetanár nem vesz részt helyi háborúkban is elmondták, hogy néhány helybeli akadályozza az ifjú pár munkáját, irigylik sikereiket. S az igazi nagy csaták most várhatóak, hiszen lassan elkészül a zeneiskola, igazgatót kell majd választani. Akad jelentkező Pestről meg Fehérvárról is. Kérdem is Kapusné Dojcsák Editet: Ki lesz az igazgató? — Vannak a jövőre nézve is elképzeléseink. De nem veszünk részt inkorrekt helyi háborúkban. A kórusért azonban harcolni fogunk — nézett ösz- sze férjével, aki helyeslőén bólintott rá. — Samu László és Holovics Erzsébet már talán húsz esztendeje tagja a vegyes karnak, s hozzájuk most nagyon sok fiatal, igazi baráti társaság csatlakozott. Igen, értük küzdeni fogunk, ha úgy alakulnak a körülmények. (Czene) A paraszt nyáron a saját levében fürdik Tanyás Horváthot a Játék hordozza Ságvár néhány kilométerre esik Siófoktól. A szekszárdi főút két oldalán fekvő falu dinamikusan fejlődik. Határában apró tanya — mintha megrekedt volna az idő a meqgyfák között megbúvó házikóban. — Ha fizetni kell valamit, akkor a faluhoz tartozom, azt mondják — kezdte Horváth Ferenc, vagy ahogyan errefelé hívják, a Tanyás Horváth.— De ha nekem volna szükségem segítségre, akkor persze tanyasi vagyok. A vizet is negyvenezerért hozták el a házakba — mutat a kukoricáson túl, hol zsindelyek pi- roslanak, de nekem a duplájáért kínálták. Annyiért nem kell. Van víz a kútban, igaz, alig félméteres. De nekem, az asszonynak meg az állatoknak elég. — Aztán milyen az élet errefelé? — Ha azt mondanám, hogy rossz, az nem volna igaz. Földdel foglalkozom 1970 óta; van 1600 négyszögöl szőlőnk, meg 6655 négyzetméter szántó után adózok. Most már nagynak látszik a gazdaság, mert a 80. évemet taposom lassan, meg a feleségem is. Fiatalabb koromban ennél sokkal többet bírtam. — Közel a Balaton. Jelent-e ez könnyebbséget, jó piacot a gazdálkodóknak? — Én nem érzem, hogy könnyebbséget hozna. Egyébként meg azt mondom: 3 éves korom óta élek itt, de talán tízszer sem fürödtem összesen a Balatonban. Nem maradt rá időm. Már 12 esztendősen marokszedőként dolgoztam. A parasztnak csak télen szabadna fürödnie — én nyáron a saját levemben fürdők. Feri bácsi lovaskocsival tartott hazafelé a szőlőből, kapálásból, amikor találkoztunk. — Az orosz fronton majdnem elfagyott a lábam, ezért már nehezen tudok járni. De a Játék (ez a paci neve) elhordoz mindenhová. Csikaja is van, de az istállóban kell tartani, mert a Baba nagyon huncut leányzó; átugorja a jó másfél méter magas kerítést is. Gyerek, aki gondját viselné az öregeknek, nincs. De még postás sem jár errefelé. Csak rókák, ők a kukoricásban lapulva lesik a jó húsban kapir- gáló baromfiakat. Legény meg Gazdi, két oroszlánmor- gású kutyus vigyáz rájuk. Tanyás Horváth a lovával — De nem engedem ám le őket a láncról — magyarázta Feri bácsi. — Mert még megennének egy erre tévedt ártatlan embert. Megszeppenve nézhetek az ebekre, mert odaszól még, miközben elköszönök: nem kell félni, amíg itt vagyok — a kutyák szót fogadnak annak, aki enni ad nekik. Czene Attila Pénztárgép volt vele, mégsem tudott elszámolni Nem az adóhivatallal gyűlt meg a baja Szalai Tamás siófoki lakosnak a pénztárgépe miatt. Most, amikor mindenki húzza, halasztja azt, hogy a kötelezően előírt pénztárgépet beszerezze, Szalai még a törvény paragrafusát is felrúgta, hogy szerezzen magának egyet. Gaál László és Gonda Károly rendőr őrmesterek járőrszolgálatuk során felfigyeltek egy férfira, aki a kerékpárja csomagtartóján pénztárgépet szállított. Igazoltatták Szálait, aki azt állította, hogy egy vendéglős ismerőse megbízásából egy másik vállalkozóhoz szállítja a pénztárgépet. A rendőrök nem hitték a kedves „esti mesét”, így előállították. Az elszámoltatásnál aztán hiába volt vele pénztárgép, hiba csúszott a számításba. A pontot az tette az ügy végére, hogy másnap a rendőrségen megjelent a Tünde szálló vezetője, hogy feljelentést tegyen az ellopott pénztárgép miatt. O. L.
