Somogyi Hírlap, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-15 / 137. szám

. június 15., kedd SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Megkezdődött a próbagyártás Tabon a Philips érdekelt­ségű HTR Kft-nél két szerelő- szalagon és két alaptípusból megkezdődött a CD-lemezját- szók próbaszerelése. A min­tadarabokat egyrészt hagyo­mányos kézi szereléssel, il­letve beültető automatákkal készítik. A szerelőmunkához az alkatrészeket külföldről ve­szik. A terv az, hogy az ősztől a lemezjátszók műanyag al­katrészeit már a szintén tabi Ecoplast Kft-nél gyártják. Munkanélküliek Kapolyon Kapolyon is folyamatosan emelkedik a munkanélküli-el­látásból kikerülő személyek száma. Ezért az éves költség- vetésben a szociális ellátásra tervezett 800 ezer forint min­den bizonnyal kevés lesz. A képviselő-testület eddig 7 személy számára állapított meg havi 5120 forint jövede­lempótló támogatást. Az elhe­lyezkedési lehetőség a telepü­lésen és a környéken is kicsi. A múlt hónapban a községben lakó munkanélküliek száma már megközelítette a 90-et. Késik az építkezés megkezdése Andocson, a Szabadság tér 7-es szám alatti családi ház kisajátításának elhúzódása miatt csúszik a tervezett torna­terem építésének megkez­dése. Horváth István polgár- mester elmondta: mivel a 12 ezer négyzetméter alapterü­letű ingatlanból a tulajdonos időközben 4300 négyzetmé­tert eladott, ezért a kisajátítást módosítani kellett. így a torna­terem építésének megkez­dése csak az ügy lezárása után, várhatóan augusztusban kezdődhet. Kevés az esély arra, hogy az év végére elké­szüljön a tornaterem. Tápbolt nyűik Miklósiban A Miklósiban lakó állampol­gárok egy része állattartásból él. A szükséges tápot azon­ban más településen kell be­szereznie. Ezért az önkor­mányzat az italbolt melletti szabad területen — a jobb és a biztonságosabb ellátás ér­dekében —, tápboltot és fel­vásárló helyiséget épített. Ha elkészül, akkor a gazdák mér helyben szerezhetik be a szükséges takarmányt. Az épületet várhatóan a hónap végén vagy a jövő hónap ele­jén adják át. Egészséges ivóvíz Bonnyapusztának Bonnya önkormányzata leg­fontosabb céljának tűzte ki a vá­lasztások után, hogy a családok egészséges vizet ihassanak. Tavaly adták át a központi terü­let lakosságát szolgáló házi be- kötéses hálózatot. A képvi­selő-testület az idén céltámoga­tási pályázatot nyújtott be, hogy a bonnyapusztai településré­szen is megépülhessen a törpe vízmű és több közkifolyó. MÁR NINCS MIT „ELVENNI” Alacsony az átlagkereset a szövetkezetben A vállalkozó rögös utat járt be / Átadás előtt a tabi húsüzem Felélik a vagyont — Gyors intézkedéseket várnak A 4800 hektáron gazdálkodó szövetkezet főleg ga­bona- és iparinövény-termesztéssel foglalkozik. Ehhez alakították ki a technológiát is. A korábbi években mint­egy 1500 vagon terményt állítottak elő. Az utóbbi idők tágra nyílt agrárollója és árrendszere miatt fokozatosan csökkent a termelés. Targos Károly nem a leg­jobb hangulatban fogad a szo- rosadi Koppány-völgye Mező- gazdasági Szövetkezetben. — A korszerű agrotechnikát rettenetesen sérti, hogy kere­tekből kell gazdálkodni — mondta a főmezőgazdász. — Ez pedig az egész tevékeny­ségünkre rányomja a bélye­gét. Üzemviteli hitelből élünk, már amennyit kapunk. Eddig 15 millió forintot vettünk igénybe. Az épületek és a gé­pek egy része is jelzálog alatt van. A rendelkezésre álló pénzt próbáljuk beosztani, abból menni valamire. A tava­szi munkákat sikerült elvé­geznünk... Sajnos, a közgaz­dasági „istencsapáson” túl az időjárás is kedvezőtlenül sújt bennünket. Nagyon sok a kár­tevő, ellenük védekezni kel­lene. Erre pedig nincs pén­zünk. A szövetkezetnek öt község (Somogyacsa, Somogydö­röcske, Kára, Szorosad és Tö- rökkoppány) tagságáról kell(ene) gondoskodnia. A 600 tagból ma már mindössze 170 az aktív dolgozó. Közülük is sokan munkanélküliek. A ko­rábbi években működő mel­léküzemágakból (varroda, fa­üzem, csavarüzem, építőbri­gád) már csak a varroda „él”. Am itt is sok a gond. Több mil­lió forinttal tartoznak a szövet­kezetnek. — Az átalakulás a múlt év­ben nálunk is megtörtént — folytatta a szakember. — A tagság létszámát figyelembe véve igen kevesen (mindösz- sze 18-an) váltak ki. Az össz- vagyon (104 millió forint) nem egészen két százalékát ki­véve. A kárpótlásra kijelölt földterület nagysága mintegy 600 hektár. Ebből az első licit alkalmával alig, a másodikon pedig 170 hektárt vettek ki. De azt legtöbben visszaadják szövetkezeti megművelésre. Az a politikai elgondolás, hogy az emberek tömegesen veszik vissza a földet és saját maguk művelik meg, nálunk nem igaz! A szövetkezetnek továbbra is létjogosultsága van a tér­ségben, de nem a jelenlegi fel­tételek mellett. Ha fejleszteni nem tudunk, a vagyont éljük föl. Ebben az esetben pedig nincs valós alapja a talpon maradásnak. Kormányzati szinten el kellene végre dön­teni: szükség van-e a mező- gazdaságra, a terménye­inkre... A szövetkezetben (akár­csak a legtöbb mezőgazda- sági egységben) hónapok óta bizonytalanság van, apatikus hangulat uralkodik. Mindenki fél... A vidéktől, a mezőgazda­ságtól többet elvonni már nem lehet! A Koppány-patak völ­gyében — ahol az egyetlen foglalkoztatást biztosító mun­kahely a szövetkezet — az át­lagkeresetek 30-40 százalék­kal alacsonyabbak, mint más ágazatokban. Krutek József Befejezéshez közeledik a sertés- és marhavágó, illetve húsfeldolgozó üzem építése Tabon. Göröngyös úton jutott el Kaveczki László beruhá­zása a jelenlegi állapotig. Majd egy évig húzódott a terü­letkiválasztás, illetve a kisze­melt hely megvétele. Harc volt a szakhatóságokkal is, mire megindulhatott a tervezés. Időközben elfogyott a vállal­kozó pénze a több mint 1200 négyzetméter alapterületű be­ruházás indításához. A munkahelyteremtő vállal­kozáshoz Kaveczki László pá­lyázatot nyújtott be, azt re­mélve,hogy gyorsan pénzhez jut és üzemével enyhít az idő­közben katasztrofális tabi munkanélküliségen. Az elején napi 25-30 sertés levágásán gondolkodott, a kiépítendő technológia alapján azonban az indulás utáni napi vágás a kétszeresére emelkedik. Bár csaknem padlón van az állattartás hazánkban, a Ka- veczki-húsüzemben azt remé­lik: nem lesz gond az alap­anyag-ellátással. Ha minden a terveknek megfelelően halad, akkor nemsokára meglesz a próbaüzem is!-krutek­Kisközségek közrendje, biztonsága Együttműködés a lakossággal Mindenki zárja az értékeit — Motorozok bukósisak nélkül Első szavazók Nagytoldipusztán június 6-án tartottak népszavazást arról: akarja-e a lakosság, hogy Nagytoldipuszta önálló községgé alakuljon? Ekkor élhetett első alka­lommal állampolgári jogával Kovács Katalin és Kovács Ti­bor ikerpár. A fiatalokat szavazatuk le­adása után, a Fő út. 18. számú családi házukban ke­restem föl. — Készültek a szavazásra? — Igen, hiszen sok esetben egy-egy szavazattól függ az érvényesség és az eredmé­nyesség — mondta Katalin. — A mi esetünkben pedig — amikor az önállóságért harco­lunk — különös jelentősége volt mint első szavazóknak is, miként döntünk, hiszen keve­sen élünk a településen... Tibor, aki 1992-ben a tabi szakmunkásképző iskolában szerkezetlakatosként végzett — jelenleg munkanélküli fiatal — így vélekedett. — Minden választópolgártól sok függött most a pusztán. Saját kezünkben volt a sor­sunk további irányítása, a jö­vőnk. Ennek tudatában, ilyen felelősséggel töltöttük ki a szavazócédulát. — Mire voksoltak? — Az elválásra. Ezért az „igen”-t jelöltük meg mindket­ten — adta a választ Kati. — Önként döntöttek így? — Hát persze, hogy önként — vágta rá a választ Tibor. — Felnőttek vagyunk már, önálló gondolatokkal. Nem befolyá­solt bennünket senki. Szívünk és megítélésünk szerint sza­vaztunk. — Miben reménykedtek? — Abban, ha sikerül el­nyernünk az önállóságot — vélekedik a fiú —, akkor az eddigieknél jobb lesz. Ennél ugyanis már rosszabb nem lehet. Hiszen mi „árva” gyere­kei vagyunk Andocsnak... — Az önállóság elnyerése esetén: mi lenne az első megoldásra váró legfonto­sabb feladat? — A munkahelyteremtés! — tudatja egyértelműen Kata­lin. — Évek óta üresen állnak itt az istállók. Állattartással is lehetne foglalkozni. Nálunk is egyre több a munkanélküli és nehéz a megélhetés. Lépni kellene, amíg nem késő! Ná­lunk más lehetőség nincs, csak a mezőgazdaság és az állattartás!-k. j.­A napokban három Tab térségi község (Sérsekszőlős, Zala, Lulla) képviselő-testülete kapott tájékoztatást Müller Istvántól, a tabi rendőrőrs parancsnokától a települések közrendjének és közbiztonságának helyzetéről. A beszámolóból kitűnt, hogy egyik kisközség sem tartozik a bűnügyileg fertő­zött területek közé. Az elmúlt egy-másfél évben nem rom­lott a közbiztonság, illetve a közrend helyzete és kirívó bűncselekmény sem fordult elő. Általános tendenciaként említette az őrsparancsnok az állampolgári fegyelem la­zulását, az emberek közöm­bösségét, valamint a ha­nyag, esetenként nemtörő­döm magatartását. Kie­melte, hogy nem céljuk a mindenáron való büntetés és feljelentés. Intézkedéseik alkalmával a nevelő munkát helyezték előtérbe, eltérően — a helyzet súlyának megfe­lelően — intézkedtek. A na­gyobb biztonság érdekében fölhívta a figyelmet a laká­sok, az értékek biztonságo­sabb zárására és védel­mére, mert egyre nagyobb a veszélye a besurranásnak, a lopásnak. A közlekedési helyzetről szólva említette: kisebb szabálysértések (a biztonsági öv be nem kap­csolása, bukósisak nélküli motorozás, kivilágításán ke­rékpárral való közlekedés) előfordultak. Ezeket a szabálytalanko­dókat figyelmeztették vagy a helyszínen megbüntették. Fölhívta a figyelmet a csök­kentett sebesség betartá­sára is. A rendőri munka eredmé­nyesebb ellátása, a bűnme­gelőzés, a bűncselekményt elkövetők felderítése érde­kében továbbra is kérte a la­kosság segítségét, a rendőri szervekkel való jó együttmű­ködést. -krutek­Vesszőből készül a babaház Tengődön Felelevenített népszokások Az utóbbi időben mintha feledésbe ment volna egyes népszokások, népi játékok felelevenítése az óvodai neve­lésben. Pedig különösen a fa­lusi gyerekekhez áll közel az a fajta érdeklődés, amely egyébként a hazaszeretetre, a személyiségformálásra való nevelés szempontjából is ér­ték. Tengődön Kálmán József né óvodapedagógus irányításá­val néhányat megtanultak az elmúlt hónapokban. — Karácsonyra betlehemes népi játékot tanultunk és mé­zes díszítő figurákat sütöttünk a csoporttal ajándékba — em­lékszik vissza az óvónő. — Még két hónap múlva is bele­szőtték játékaikba a „lurkók”. Régen faluhelyen a kosárkö­téshez sokan értettek. A mai fiatalok közül már senki sem folytatja ezt a ha­gyományt Tengődön, de talán a környéken sem. Fábián Tamásné segítségével nagy- csoportosaink készítettek kis kosárkákat. E technika fel- használásával tervezzük a közeljövőben fűzfából font babaház felállítását óvodánk udvarán. Úgy gondolom, hogy nagy élmény lesz a gyere­keknek. A kisóvodások készítettek már kiszebábot, amely a nép­hagyomány szerint a tél jel­képe. Virágvasárnap előtti utolsó óvodai napon pedig té- lűző-tavaszváró mondókák és dalok kíséretében égették el. Izgatottan készültek a hús- vétra is: a régi technika alapja­inak elsajátításával — gicá- zással —, Bene Ferencné, Játék és tanulás a tengődi óvodában (Fotó: Sebők Dezső) Tóth Zoltánná, és Szakály Bé- láné segítségével hímezték a tojásokat. A piros tojások a gyerekek által font kosár­kákba kerültek, majd egy régi somogyi népszokást — a ko- matálküldést — is felelevení­tettek. Legutóbb pünkösdre készülve a májusfa kitáncolá­sához kapcsolódó népi játé­kot tanultak meg. A közeljö­vőben tervezik az ősi vásári mesterségek (mézes-bábos, cukorkás, csizmadia, szíjártó stb.) megismeréséhez kap­csolódó dalok, mondókák el­sajátítását. - K. J. -

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom