Somogyi Hírlap, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-15 / 137. szám

1993. június 15., kedd SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Tízmillió forint a megyei szakoktatásra Ahol a községhatár összeköt Társak a falvak: Csorna és Szabadi egy „gyékényen ” Épül Csorna és Szabadi közös intézménye Fotó: Kovács Tibor (Folytatás az 1. oldalról) A közgyűlés hatályon kívül helyezte a rendkívüli ese­mények jelentési rendjéről és a biztonsági szolgálat szabályairól szóló, 1988-ban kiadott megyei tanácsrende­letet. Ezzel az utolsó tanács­rendeletet is elbúcsúztatták! A rendelet helyett a megyei közgyűlés elnöke „rendeli el” a rendkívüli események je­lentési kötelezettségét, amely természetesen csak a közgyűlés szerveire, intéz­ményeire és vállalataira vo­natkozik. Dr. Gyenesei Istvánnak, a közgyűlés elnökének előter­jesztésében tárgyalták, majd titkos szavazással döntöttek kitüntető cím és díjak ado­mányozásáról, amelyek át­adására augusztus 20-án kerül majd sor. Van már ügyvezető igazgatója a So­mogy megyei Kéményseprő Kft-nek. A közgyűlés a pá­lyázatokat véleményező bi­zottság javaslatára a hat je­löltből Kiss Istvánt tartotta a legalkalmasabbnak, aki ügy­vezető létére azt is vállalta, hogy kéményseprő szakmun­kás- és mestervizsgát tesz. Dr. Kolber István, a közgyűlés alelnöke azzal bejelentésével is döntésre ösztönözte a kép­viselőket, miszerint a cég ko­rábbi vezetője ugyanilyen pro­fillal új vállalkozásba kezdett és Kaposvár vezetőivel ered­ményes tárgyalást folytatott. Elismerés jutott osztályré­szül a megyei múzeum veze­tőinek és munkatársainak. Mint az az értékelésekből és a hozzászólásokból is kiderült: az új vezérkar rövid idő alatt látványos és eredményes munkát végzett. A szakmai és a gazdálkodási tevékenysé­gük is hatékonyabbá vált. A szociális törvényből adódó feladatok végrehajtását jelentősen befolyásolja, hogy nem születtek meg az ágazati jogszabályok, s emiatt nagy a bizonytalanság. Ezt Jákli Pé­ter megyei főjegyző mondta, amikor szóbeli kiegészítést fűzött előterjesztéséhez. A hozzászólások pedig egy konzultációs testület létreho­zását sürgették, amely munká­jával segítheti a települési ön- kormányzatokat a szociális kérdések megoldásában. Azt is hangsúlyozták, hogy ugyan Magyarországon nincs ellátat­lan gondozott, ám az erőforrá­sok „pazarló” felhasználása több esetben is gondot okoz. Döntöttek alapítványok tá­mogatásáról és arról is, hogy a munkaügyi tanácsban az önkormányzat képviselői lehe­tőségeikhez mérten érvénye­sítsék a településekben és a térségekben való gondolko­dást. Levélben fordulnak a Munkaügyi Minisztériumhoz, amelyben kérik: biztosítsanak lehetőséget a munkaügyi ta­nácsban az érdemi munkára, kikerülve a látszatdemokrácia útvesztőit. A képviselők egyharmada szólt kritikus és elismerő han­gon a Matáv szolgáltatási te­vékenységéről és fejlesztési elképzeléseiről. Az önkormányzat tagjai az­zal köszöntek el egymástól, hogy a nyári szünet után, szeptember 28-án folytatják majd munkájukat. (Lengyel) — Állítom, hogy a megyében nincs még egy ilyen szoros társközségi összekapcsoló­dás, mint amilyen Csorna és Szabadi között kialakult — véli Orbán Ottó Csorna polgármes­tere. A közös óvoda és házior­vos mellett most úgy döntöttek: az iskolát is közös erőből építik fel. A két falu határában már javában folynak a Makona-cég tervezésében készülő impo­záns épület munkálatai. — 12 millió forint állami tá­mogatást nyertünk a kis tele­pülések pályázatán és most megint megpályáztunk egyet — magyarázza. — Csak a fa­lak legyenek fönn, a belső munkálatokat majd társadalmi munkában elvégzik a falunk- beli mesteremberek. Úgy gon­doltuk, hogy a két, egyenként kevesebb, mint 1000 lakosú te­lepülésnek nem érdemes kü­lön úton járni. Ezért olyan épü­letet terveztettünk Csorna és Szabadi között, ahol a hat tan­termes iskola mellett a szociá­lis alapellátást is biztosíthatjuk. Az új törvény ugyanis ki­mondja, hogy 5 éven belül minden településen kötele­zően biztosítani kell néhány szociális ellátási formát. Mi elébe megyünk ennek és az iskola mellett megépítjük a 200 személy befogadására alkal­mas ebédlőnket is. A jól föl­szerelt konyhán az óvodások­nak, iskolásoknak főznek és mindazoknak, akik koruktól függetlenül igénylik a napi egyszeri étkezést. Tervezzük, hogy a régi, rozzant paraszt­házban működő óvodának is helyet adunk az új épület mel­lett. A közlekedés megkönnyí­tésére bicikliutat építünk az is­kolásoknak. A polgármester büszkén mutatta a nemrégiben elké­szült óriási sportpályát is, amely ugyancsak a két falu ha­tárán épült, jelentős társadalmi segítséggel. (Várnai) Hírnév és vita a katolikus gimnáziumban Az igazgató a tanáraival tart Szárnyra kelt a hír, hogy a két éve alapított kaposvári katolikus gimnázium, ahol szeptembertől kétszázhúsz diák tanul, napokban megtar­tott iskolaszéki ülésén dr. Ozsváth Ferenc igazgató be­jelentette: ha az iskola kulcspozícióit betöltő tanárok a többsége távozik , az új tanév beindítása súlyos za­varokkal járhat. Ilyen eset­ben nem vállalhatja a gimná­zium vezetését. Ezt az igaz­gató nyilatkozatában mege­rősítette, hozzátéve, hogy a gimnáziumban hosszabb ideje belső vita van a katoli­kus szellemű nevelés mód­szereiről. Az igazgató kon­cepcióját a tantestület döntő többsége támogatja, ugyan­akkor az iskola egyházi ille­tékeseinek konzervatívabb koncepciója feszültséget okoz. Mindez nem csorbítja az intézmény nevelési szel­lemét, jó hírét: a minap ér­keztek haza a katolikus gim­názium tanulói egy három­napos kerékpártúráról, ame­lyet maga dr. Ozsváth Fe­renc igazgató vezetett. A negyven diák a Fertő tó környékén kerekezett. Iga­zában nem sportteljesít­ményként tartják számon a túrát, hanem az iskola ke­resztény szellemű nevelé­sének, a tömegsportrendez­vények látogatottságának, az egészségmegőrző prog­ramnak a gyümölcse érett be. A kirándulás részvevői között volt az a diák is, aki nemrégiben gerincműtéten esett át, de képes volt telje­síteni a túra követelményeit. Egy vak gyerek tandemke­rékpárral a barátjával tette meg az utat. A kaposvári gimnázium iránti érdeklődést mutatja az is, hogy több hetedik osz­tályos tanuló is csatlakozott a kiránduló csoporthoz. H. B. KEDVEZŐ AJÁNLAT A HAZAI FELDOLGOZÁSRA „Berepülőzött” vonalak helyett automata hálózat Az összköltség: 30 millió forint — Az önkormányzatoknak sem olcsó, de szolgáltatása sokat ér Legalább kétszáz somogyi településen nincs kiépített automata telefonhálózat. Mivel az önkormányzatoknak nincs erre pénzük, a Matáv Rt elhatározta: 1994 végére valamennyi somogyi településen legalább egy nyilvá­nos automata távhívó készüléket helyez el. Féltermést ígér a cukorrépa Nem terem meg a belföldi szükséglet (Folytatás az 1. oldalról) Dr. Karl Schultes, a Kapos- cukor rt igazgatója a Somogyi Hírlap kérdésére elmondta, hogy a gyár termesztési körze­tében 50 százalékot eléri az eddigi kiesés. A feldolgozási időszakra mindössze 150 ezer tonna répára számíthatnak. A hiányra kellő fedezetet nyúj­tana ha a horvátországi cukor­gyárak részére termesztett ré­pát a hazai gyárak dolgozhat­nák fel. Dél-Magyarországon mintegy 5000 hektárnyi vetés- területről szándékoznak déli szomszédunknak cukorrépát exportálni. A cukorrépa belföldön tar­tása többirányú előnyt jelen­tene. Egyrészt a nagyobb mennyiség feldolgozása meg­akadályozná a cukor termelési költségeinek a répahiányból fakadó emelkedését. A na­gyobb mennyiség továbbra is garantálná a munkahelyeket a cukoriparban, ezáltal az érték­alkatás, a foglalkoztatottak jö­vedelme és adószolgáltatása is az országban maradna. Vé­gül, de nem utolsósorban 1994 nyarán nem kellene devizáért cukrot importálni. A Kaposcukor rt igazgatója szerint a magyar gazdasági érdekek védelmében, a társa­ság és a termelők számára is „gazdaságos” ajánlatot tettek a horvátországi megrendelésre termesztett répa megvásárlá­sára. M. T. Az összköltség legalább harmincmillió forintra rúg majd, s a készülék helyét az önkormányzattal közösen határozza meg a távközlési üzem. Mit tesz akkor a Matáv, ha valamelyik polgármester köti az ebet a karóhoz, s azt akarja, hogy hivatala rendel­kezzen ezzel a készülékkel, hiszen ott is szükséges a mindennapi munkához. Pa- tona Győző, a Somogy Me­gyei Távközlési üzem veze­tője megnyugtatott: ilyen nem fordulhat elő, mivel a költségeket nem a polgár- mester s nem az önkor­mányzat állja. Az üzemnek mindennél fontosabb, hogy a lakosság telefongondjain enyhítsen, hiszen tudjuk jól, az úgynevezett „berepülő­zött” telefonokat mire (nem) lehet használni. Sok helyen azonban mégis lehetőség lesz majd arra, hogy egy-egy automata vonalat az önkormányzatoknak is adjanak. A belépési díj 180 ezer forint. Nemcsak ezzel lesz majd gond, hanem a 13 ezer forin­tos havi fenntartási díjjal, amelyet a beszélgetési díjon kívül — ha tetszik, ha nem — meg kell fizetnie az ön- kormányzatnak. Mit tehet az a polgármes­ter, aki még ebben az évben szeretné, ha közvetlenül le­bonyolíthatná beszélgeté­seit? Nos, ennek üteme leg­inkább attól függ, hogy mi­lyen hálózati rendszert épí­tettek ki hajdanán. L. S. Hív, vár Somogy! Kaposváron rendezik meg az idén a pedagógus természet- barátok XXIV. országos talál­kozóját. A vetélkedőkkel, vízi bemutatóval és tornával, sportversenyekkel, túrákkal színesített program jó lehető­séget ad a természet megis­merésére, barátságok köté­sére. A Pedagógus Termé­szetbarát Egyesületek Szö­vetsége és a Kaposvári Pada- gógus Fáklya Sportkör négy­napos rendezvényéra eddig 7 városból negyvennégyen ne­veztek be. Sajnos, a somogyi versenyzők még nem mutat­tak kellő érdeklődést az ese­mény iránt. A szervezők remé­lik, hogy a június 24-27-e kö­zött a találkozóra megyénkből is többen beneveznek. Tenyészkan­értékesítések A megye Kahyb törzstenyé­szeteiből — Magyaratádról, Siófokról, Kaposfőről és a Pate tenyészetéből — május végéig 255 tenyész kansüldőt értékesítettek. Az országban a tenyészkan eladások 37 szá­zalékát adta Somogy. Kilencszeres növekedés Az elmúlt 20 évben So­mogybán kilencszeresére nö­vekedett a személygépko­csi-állomány, míg országos át­lagban csupán nyolcszoros volt a növekedés. Ma már minden második háztartásban van személyautó. Törzskönyvi ellenőrzés Megyénkben a nagyüzemi szarvasmarha-állomány 56 százaléka, több mint 10 ezer — az országban mindössze 278 ezer— tehén áll törzs­könyvi ellenőrzés alatt. A kis­üzemekben még mindig nincs megoldva a tehenek törzs­könyvezése, a tenyésztési és termelési adatok ellenőrzése. Kortárs képzőművészek kiállítása Tegnap délután a somogyi kortárs képzőművészek alko­tásaiból nyílt kiállítás a kapos­vári Szín-Folt Galériában. Ti­zennégy alkotó harminc mun­káját tekinthetik meg az érdek­lődők a nyáron. Szász Endre, Csiszár Elek, Honty Márta, Ungvári Károly művei mellett a fiatalabb generáció is képvi­selteti magát a tárlaton. Vizsgadíjat fizetnek a horgászok 1994. január elsejétől 300 forint vizsgadíj ellenében te­hető le a kötelező horgász­vizsga, amelynek szakmai anyagát a Földművelésügyi Minisztérium a napokban dol­gozza ki. Somogybán a föl­dművelésügyi hivatal a me­gyei intézőbizottság bevoná­sával gondoskodik a vizsgabi­zottságok létrehozásáról és működtetéséről. Csökkenő felvásárlási árak Tovább csökkent a hízóser­tés felvásárlási ára. A nagy­üzemekből származó 90-125 kiló közötti sertésekért 65-75 forintot, a háztájiból szárma­zókért 60 forintot alig megha­ladó árat fizetnek a felvásár­lók. Az FM intézkedésének hatására Somogybán mintegy 4 ezer darab túlsúlyos sertést vásárolnak fel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom