Somogyi Hírlap, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-12 / 135. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁG 1993. június 12., szombat A CSÖKKENÉS CSAK ÁTMENETI Tartós lesz a munkanélküliség Rétegprogramok a kormány tarsolyában — Hatmilliárd munkahelyekért (Folytatás az 1. oldalról) 1400 álláshelyre csaknem 20 és félezer munkanélküli jut, azaz a munkanélküliségi ráta 11,7 százalék). Benedek András hangsúlyozta: az elmúlt három hónap stagnálása ne tévesszen meg senkit. Az idegenforgalmi idény, a nyári munkák lehet, hogy felszippantották a munkanélkülieket, de már a jövő hónapban 176 ezer végzős kerül ki az iskolákból, és ezek nagy része pályakezdő munkanélküli lesz. (Tavaly júliusban is egy csapásra 27 ezerről 54 ezerre nőtt a munkanélküliek száma.) A Munkaügyi Minisztérium ezért a társtárcákkal együtt rétegprogramokat dolgozott ki a munkaerő-kínálat csökkentésére. Már a jövő szerdán ismertetik az ifjúsági programot, de projektek készülnek a mezőgazdaságban történő foglalkoztatásra, a cigányfoglalkoztatásra, a nők munkába állítására, valamint a kis térségek gondjainak megoldására. A megyei munkaügyi tanácsokkal is felvették a kapcsolatot. Juricskai Attiláné, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium munkatársa szerint az útépítésben már gyakorlattá vált a közhasznú munka, és a jövőben arra törekszenek, hogy a távközlésben és a közlekedésben se csak költségvetési, hanem vállalkozói és külföldi forrásokra támaszkodjanak. Bizonyos kedvezményezett területeken felhasználható foglalkoztatást elősegítő támogatásokra (várhatóan) július közepén pályázatot hirdet a kormány — jelentette be Szalai Endre a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium főosztályvezetője. Az ország keleti része után a Dunántúlon is mind több kistérség tartozik abba a kategóriába, amelyet 11 mutató, elsősorban a munkanélküliségi ráta alapján a kedvezményezettek közé sorolnak. Vállalkozásokra illetve, a mezőgazdaság közvetlen támogatására 6 milliárd forint áll rendelkezésre: 10 millió ECU nemzetközi segélyprogramból, 1,5 millió ECU a településközi alapból használható fel. Pintér Edit Kormányszóvivői tájékoztató a ---------------------------------------------------------------------------------------------Afakulcs-változás A termékek 40-50 százalékát érinti—Módosítják az adóeljárás rendjét és a csődeljárást — Intézkedések a mezőgazdaság gondjainak enyhítésére (Folytatás az 1. oldalról) Az adóemelés a termékek 40-50 százalékát, ezen belül az alapvető fogyasztási cikkeket és szolgáltatásokat érinti, a fogyasztási adószintet 1,8 százalékkal emeli. Az intézkedés teljes eszmei árhatása 3,5-4 százalékra tehető. Az áfakulcs megváltoztatásával éves szinten mintegy 38 milliárd forint többletbevételhez jutna az államháztartás. Ebből a jelenleg 6 százalékos kulcs 10 százalékra emelése 31 milliárd, a nulla-sáv megszüntetés pedig 7 milliárd forintot eredményezne. A kormány a többletkiadások ellensúlyozására bizonyos körben kompenzációt nyújtana a lakosságnak. Ha októbertől módosulnak az adószabályok, akkor 3 milliárd, ha pedig augusztustól, akkor 5,5 milliárd forintot szán e célra. Az elképzelések szerint a 10 ezer forint alatti, illetve a 10-15 ezer forint közötti bruttó keresetűek és nyugdíjasok, valamint a munkanélküli gyermekes családok kapnának jövedelem-kiegészítő pótlékot. Egy bizonyos jövedelemhatárig teljes, afölött csökkenő mértékű ellentételezést terveznek. Ezt az összeget nem terhelné társadalombiztosítási járulék, sem a személyi jövedelemadó. A kompenzálás mikéntjéről a kormány három változatot terjeszt az Országgyűlés és az Érdekegyeztető Tanács elé. A kedvezményes áfakulcs emelésével egyidőben növelik a mezőgazdasági termelésben felhasznált anyagok előzetesen felszámított áfájának az ellentételezésére szolgáló kompenzációs felárat. E téma kapcsán elhangzott az is, hogy mivel a behajthatatlan adók jelentős gondot okoznak a kormányzatnak, január 1-jétől módosítják az adóeljárás rendjét. A mezőgazdasági aszálykárok megelőzésére, enyhítésére és az egyre növekvő jövedelmezőségi gondok csökkentésére számos intézkedést hozott a kormány — közölte a továbbiakban Juhász Judit szóvivő. Eszerint az agrár- gazdálkodók a tavalyival azonos módon az őszi mezőgazdasági munkákhoz felvett hitelek után 10 százalékpontos kamattámogatást kapnak. Az állam garanciát vállal az idei őszi búza és őszi árpa vetéséhez szükséges anyagokra felvett — hektáronként legföljebb 10 ezer forint - hitelösz- szeg 70 százalékára. Hektáronként 1500 forint közvetlen támogatást nyújt az őszi vetésű gabonafélék vetéséhez vásárolt minőségi vetőmag, műtrágya, növényvédő- és gyomirtó szer, valamint gázolaj után. A gázolajárak jelentős emelkedése miatt a mező- gazdasági területek műveléséhez kötődő, művelési áganként maximált gázolajmennyiségre vonatkozó támogatást a jelenlegi literenkénti 7,40 forintról 11,20 forintra emelte. Végül elhalasztotta az első évi földadó-fizetési kötelezettség időpontját augusztus 15-éről november 15-ére. A kormány egyúttal felkérte a jegybank elnökét, hogy biztosítson keretet a kereskedelmi bankoknak az 1990-es aszálykárok rendezését szolgáló célhiteltartozások további egyéves meghosszabbításához. Sürgős és kivételes eljárást kérve terjeszti az Országgyűlés elé a kormány a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolási eljárásról szóló törvény módosítását célzó javaslatát. Ez a törvényt rugalmasabbá, áttekinthetőbbé, az eljárásokat pedig gyorsabbá kívánja tenni. — A kormány kettéválasztotta a társadalombiztosítási ügyekkel foglalkozó igazgatási szerveket — közölte Juhász Judit. Ezentúl a nyugdíjbiztosítási főigazgatósághoz és az országos egészségbiztosítási pénztárhoz egy-egy külön igazgatási szervezet tartozik. Egy harmadik részleg pedig a két szervezet azonos tevékenységeit intézi. A rendelet ez év december 31-ig marad hatályban, azután a tb-önkor- mányzatok az igényeiknek megfelelő igazgatási rendszert alakíthatnak ki. A szóvivő azt is elmondta, hogy a kormány megvitatta az illetékekről szóló törvény tervezetét. V alutaárfoly amok Sertésfelvásárlási akció Hírére 5 forinttal nőtt a kilónkénti ár (Az MNB árfolyamai június 11-én) Pénznem Vételi Eladási árfolyam 1 egységre forintban Angol font 136,08 138,88 Ausztrál dollár 60,35 61,69 Belga frank (100) 266,51 271,17 Dán korona 14,33 14,59 Finn márka 16,19 16,59 Francia frank 16,29 16,57 Görög dra. (100) 40,17 41,01 Holland forint 48,84 49,70 ír font 133,46 136,06 Japán yen (100) 84,08 85,28 Kanadai dollár 69,52 70,92 Kuvaiti dinár 296,45 301,95 Német márka 54,79 55,75 Norvég korona 12,95 13,19 Olasz líra (1000) 60,08 61,36 ATS (100) 779,04 792,64 Portugál esc. (100) 57,81 58,91 Spanyol pes. (100) 71,39 72,91 Svájci frank 61,10 62,18 Svéd korona 12,30 12,56 USA-dollár 89,28 90,84 ECU (Közös Piac) 107,03 108,99 A maximálisan 2,5 milliárd forint befektetést igénylő sertésfelvásárlási akció részleteiről nyilatkozott Botos Károly, az Agrárrendtartási Hivatal elnökhelyettese. Elmondta: az akció keretében, a becslések szerint mintegy 200 ezer túlsúlyos vágósertést vásárol fel az állam annak érdekében, hogy ne csökkenjen tovább a tenyésztési kedv. A hivatal olyan információkat is kapott, hogy már a felvásárlás hírére is mintegy 5 forinttal emelkedett az élő sertés kilogrammonkénti felvásárlási ára. A felvásárlásban való részvételre a minisztérium pályázatot ír ki a vágóhidak számára, amelyek rendelkeznek a vágáshoz szükséges feltételekkel. Az állam a túlsúlyos sertéseket legkésőbb augusztus 15-ig szeretné felvásárolni. A felvásárlási ár 78, illetve 68 forint lesz kilogrammonként, a minőségtől függően. A szakember felhívta a figyelmet a folyamat időigényességére is. Hangsúlyozta: az elvi döntés megszületett ugyan, az állami beavatkozásról, ám még egy sor jóváhagyást igényel, amíg a hivatalos közlönyben megjelenik az akcióról szóló rendelkezése. Felhívás Barcs és Nagyatád térsége polgárai részére Tisztelt Polgártársak! Átérezzük a lakóhelyüknek és környékének — a térség gazdasági fejlődésével, illetve a súlyos foglalkoztatási gondokkal kapcsolatos — problémáit. Tenni akarunk ezek megoldása érdekében, de ez csak a lakosság széles körű együttműködésével lehetséges. Szeretnénk, ha Ön személyesen is részt venne a gazdaságfejlesztési és válságkezelő program kidolgozásában, a megvalósítás folyamatában, hiszen ez a program az ott élők boldogulását szolgálhatná. Ezért kérjük, hogy kérdéseiket, véleményüket, ötleteiket és javaslataikat juttassák el hozzánk 1993. június 20-ig. A barcsi térség települései: Babócsa, Bolhó, Komlósd, Pé- terhida, Rinyaújnép, Somo- gyaracs, Csokonyavisonta, Rinyaújlak, Darány, Dráva- gárdony, Drávatamási, Ist- vándi, Kastélyosdombó, Ho- mokszentgyörgy, Kálmáncsa, Lad, Patosfa, Szülök, Lakó- csa, Potony, Szentborbás, Tó- tujfalú, Vízvár, Bélavár, He- resznye. A nagyatádi térség települései: Görgeteg, Rinyaszentki- rály, Háromfa, Bakháza, Ta- rany, Kutas, Beleg, Kisbajom, Szabás, Lábod, Nagykorpád, Rinyabesenyő, Segesd, So- mogyszob, Bolhás. Az alábbi címen, illetve telefonszámon kérjük jelentkezésüket: Jákli Péter, Somogy Megyei Önkormányzati Hivatal, 7400 Kaposvár, Csokonai u. 3., Telefon: (82) 312-775, Fax: (82) 310-567. Bármilyen jó tanácsot, segítséget is előre megköszönök. Segítségüket előre is megköszönjük. Jákli Péter a Somogy Megyei Vállalkozói Központ Alapítvány Kuratóriumának elnöke Pályázati kiírás Barcs és Nagyatád térsége gazdasági fejlesztési és a munkanélküliség mérséklését megalapozó tanulmány kidolgozására (Tervezet) I. A térség jellemzői Barcs és környéke Somogy megye délkeleti részén, a Dráva határfolyó síkságán 21 települést foglal magában. Az összlakosság kb. 27 000, ebből Barcson 12 500-an, a 20 jórészt kis- lélekszámú községben 14 500-an élnek. A kisrégió közepes fejlettségű, elsősorban Barcs ipari üzemei, szövetkezeti és a mezőgazdasági termelő- szövetkezetek, valamint a térséget körülvevő városok (Nagyatád, Szigetvár, Pécs) adtak munkaalkalmat. Ezek a 70-es években a 80-as évek végéig jól prosperáló építő, építőanyag- ipari és gépgyártó cégek biztos megélhetést jelentettek, akárcsak a kiváló eredményeket produkáló barcsi és néhány környékbeli mezőgazdasági szövetkezet. A 90-es évek elejére a piacgazdaságra való átállás rendkívüli krízist okozott. Az országos vállalatok telephelyeinek termelése az átalakulások és piacvesztés hatására rendkívül lecsökkent, a kisebb szövetkezeteket szintén e hatások érték, a mezőgazdaság válság- ágazattá vált. A kereskedelem speciális helyzetét jellemzi, hogy a 80-as évek második felében a jugoszláv „bevásárló-turizmus” túlfej- lesztéseket indukált az állami, a szövetkezeti és magánszektorban. A háborús események miatt a vásárlóerő alapos csökkenése a forgalom elmaradását hozta, s a kereskedelmi egységek mind kevesebb munkaalkalmat nyújtanak. A munkanélküliségi mutató már meghaladja a 24 százalékos átlagot, és folyamatosan növekszik. Ugyanakkor a térség néhány kitűnő alapadottsággal bír, hajózható határfolyó, jó termőképességű talajok, vadban gazdag erdőségek, gyógyhatású termálvizek, megszűnő, illetve válságba került munkahelyekről átképezhető munkaerő. Nagyatád és térsége közvetlenül csatlakozik a barcsi kisrégióhoz, a válságtünetek is jórészt azonosak. A 19 településen kb. 23 ezren élnek, ebből Nagyatádon 14 000-en. A legnagyobb élelmiszeripari, illetve gépipari üzemek (Konzervgyár, Danúvia) a „keleti” piacok visz- szaszorulása következtében nagymérvű leépítést hajtottak végre, a kisebb építőipari szervezeteket felszámolták, a mezőgazdasági kombinát szintén átalakulás alatt áll. A termelő vállalatok a beszűkült piac szorításában vergődnek, a mezőgazdasági szövetkezetekben szintén minimális a foglalkoztatottság. A munkanélküliségi ráta 20 százalék körüli, a községekben az 50 százalékot is meghaladja. Nagyatád térsége is jó alapadottságokkal rendelkezik úgy az ipari, mint a mezőgazdasági és idegenforgalmi szektorokban. A gépgyártásban az üzemi infrastruktúra mellett a szakképzett munkásgárda korszerű termékek előállítására képes. Az agrárágazat értékes — zöldség, bogyósgyümölcs termelői háttérrel — feldolgozó kapacitással bír, az állattenyésztés feltételei is jók. Egy gyermektápszer üzem telepítésére is jók a kilátások. A termálvizek, a vadászati lehetőségek, az idegenforgalom, a falusi vendéglátás fejlesztését hordozzák magukban. II. A tanulmánnyal szemben támasztott követelmények 1. A tanulmány adjon megoldásokat a térség gazdasági fejlődésének elősegítésére, a munkanélküliség csökkentésére. Ezen belül mutassa be a kisrégió gazdasági és szociológiai állapotát: — adjon rövid prognózist a magyar gazdasági trend alakulásáról, — elemezze a térség gazdasági helyzetét, — a népesség (kor, nem szakképzettség, területi eloszlás) mutatóit, — elemezze a munkaerőpiac jellemzőit, — a térség infrastrukturális ellátottságát, — a vállalkozások alakulását, környezetét, — a privatizáció folyamatát, — leépült, de működőképessé tehető ágazatokat (erősségek, gyengeségek, lehetőségek), — tárja fel a térség fejlődésére befolyással bíró szervezeteket és személyeket, csoportokat, — vesse össze a horvát, az olasz és osztrák közgazdasági szabályzókat a hazai rendelkezésekkel. 2. A térségfejlesztés stratégiai célja: A magyar gazdasági fellendülés rövid távon nem várható, ezért a horvátországi újjáépítésre és a volt Jugoszlávia országaira célszerű piacként számítani. Ezen kívül az olasz és osztrák üzleti körre is terjedjen ki a vizsgálat vegyesvállalatok, bérmunka, együttműködési formákra. A térséget közvetve, vagy közvetlenül érintő országos fejlesztési koncepció szintén mérvadó. 3. A tanulmány tárja fel a működő vállalatokat, szövetkezeteket, gazdasági társaságokat, a fejlődésre képes cégekre fogalmazzon meg projekt javaslatokat. 4. Javasoljon a bel- és külpiaci lehetőségekre alapozott új termékfejlesztési célokat, termékszerkezetet. 5. Adjon további projekt javaslatokat: logisztikai központ létesítésére, raktározásra, közúti és víziszállításra, kereskedelmi bázisokra, vámudvar, köz- raktározás, hajókikötők lehetőségeire, oktatási központ létesítésére (horvát-magyar gazdasági, önkormányzati kapcsolatok fejlesztésére, közös lapkiadásra, tanfolyami képzésre). 6. Adjon javaslatot a térség mezőgazdasági adottságainak és új termelési kultúrák fejlesztésére, a magyar és külföldi pia- ci igényeknek megfelelő termékek körére (biotermékek, feldolgozás lehetőségei). 7. A tanulmány dolgozzon ki projekt-javaslatokat a térségi termálvízkincs, a Dráva környéki nemzeti park, a vadászati és falusi turizmus fejlesztésére. 8. Határozza meg a potenciális hazai és külföldi befektetők körét, a projekteket elősegítő finanszírozási konstrukciókat és saját üzleti köréből — már a tanulmány készítése idején kezdeményezzen ilyen jellegű tárgyalásokat. 9. A tanulmányhoz kapcsolódjon marketing-akcióterv és működjön közre egy a térségi befektetési célokat bemutató ismertető összeállításában. 10. Mutassa be a hazai és az EK a térségre igénybe vehető segély, támogatási és pályázati lehetőségeit. III. A pályázat benyújtásának feltételei 1. A pályázat meghívásos: olyan szervezetek pályázhatnak, amelyek a válságmenedzselés területén elegendő kül- és belföldi tapasztalattal és befektetési háttérkapcsolatokkal rendelkeznek. 2. A pályázat formai követelményei: A pályázatot 2 db, külön-külön lezárt borítékban kell benyújtani a Somogy Megyei Vállalkozói Központ Alapítvány Tender Bizottságának címezve (7400 Kaposvár, Csokonai u. 3.). Az 1. sz. boríték „Technikai ajánlat” megjelöléssel a pályázó elképzeléseit tartalmazza a kiírás megvalósításának stratégiai szempontjaival, a pályázó referenciamunkáival, szakembereinek bemutatásával. A 2. sz. boríték „Pénzügyi ajánlat” megjelöléssel a pályázó a tanulmány elkészítésének költségeire vonatkozó pénzügyi tervét helyezze el. 3. A pályázat benyújtásának határideje 1993. július 20. 4. A Tender Bizottság első nyilvános ülésén a Technikai ajánlatok bontása: 1993. július 26. (hétfő) 10 óraHelye: Somogy Megyei Vállalkozói Központ (Kaposvár, Csokonai u. 3.) 5. A Tender Bizottság második (zárt) ülésén döntés a pályázatról: 1993. augusztus 1. (hétfő) 10 óra Helye: Somogy Megyei Vállalkozói Központ. A pályázat referense: Dr. Novák Ferenc.Tel.: 82/312-330 Somogy Megyei Vállalkozói Központ Alapítvány Jákli Péter a Kuratórium elnöke
