Somogyi Hírlap, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-10 / 133. szám

1993. június 10., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP — KULTÚRA 7 KÖNYVESPOLC Nagy Imre. Egy magyar miniszterelnök Összeállította és szerkesztette Dér Ferenc Somogyi gyermektükör (Fotó: Csobod Péter) Spira György, ismert tör­ténészünk írta egy Kos- suth-tanulmányában, hogy a magyar ember mindig vég­letekben gondolkodik. Vagy istenít valakit, vagy a mélybe taszítja. Mindez el­sősorban természetesen a manipuláció terhére írandó. A tény azonban az, hogy ez a leegyszerűsítő szemlélet megakadályozza a törté­nelmi fejlődés megértését. Sokan nem tudnak mit kez­deni mindmáig Nagy Imre em­lékével sem. A háttérben is­meretlen „jóakarók” szítják a fanyalgást: „Hiszen kommu­nista volt...” Persze, hogy az volt. Egy adott korban, mint vezető államférfi, nem is lehe­tett más. De ember volt. Em­ber az embertelenségben... o Nagyon aktuális, nagyon fontos Dér Ferenc összeállí­tása a ma olvasójának is. Mi­lyen találóan választotta ki a kötet mottójául Ady Endre fáj­dalmasan szép sorait: „Só- sabbak itt a könnyek s a fáj­dalmak is mások. Ezerszer Messiások a magyar Messiá­sok.. .’’Természetesen távol áll Dér Ferenctől, hogy Nagy Im­rét glorifikálja. Új megközelí­tésű kötete az embert és a po­litikust a maga sokszínűségé­ben állítja elénk, minden har- sonázás nélkül. Az új megkö­zelítés elsősorban azt jelenti, hogy nem Méray Tiboréhoz hasonló monográfiát olvasha­tunk. A kötet tulajdonképpen kronológia és dokumentum- gyűjtemény. Ne gondoljon azonban az olvasó csak év­számokban felsorolt száraz adathalmazra. Ebben a krono­lógiában az adott kor magyar történelmének csaknem min­den jelentős személyisége megszólal. Élővé, lélegzővé, kitapinthatóvá válik a kor. Dér Ferencnek a pécsi Ré­gió Kiadó által közreadott könyvében már az indítás is rendhagyó. A kötet első feje­zete az 1958. június 9-i népbí­rósági tárgyalás jegyzőköny­véből idéz föl egy részletet. (E fejezet kronológiája Nagy Imre születési évétől (1896) 1944-ig villantja föl az esemé­nyeket.) Dér Ferenc szerkesz­tőségi jegyzeteiben erős kon­túrokkal festi le Vida Ferenc népbírósági elnök nagyfokú felkészületlenségét, felületes­ségét, unott figyelmetlenségét és fő célját: a vádlott állandó feszültségben tartását. Már e fejezetben is jól kibontakozik, hogy Nagy Imre kapcsolata a hírhedt „négyesfogattal” (Rá­kosi, Farkas, Gerő, Révai) vé­gig szkeptikus volt. Mintha előre látta volna az elkövet­kező éveket... „A szocialista fordulat előtt” című fejezet időrendje 1945-től 1948-ig terjed. Nagy Imre 1945. május 1-jén szülő­városában, Kaposváron tartott beszédében hangsúlyozta: „A magyar demokrácia a földre­form végrehajtásával kiállta az első nagy próbát. ” A következő kronológia már a pártállam kibontakozásáról, a komor évekről tudósít (1949-1952.) Rákosiék első nagy támadásának időszaka ez a „jobboldali, opportunista elhajló” Nagy Imre ellen. © Az 1953-55-ös évek Nagy Imre új szakaszának hajnala (1953. július 4-től miniszterel­nök), ám egyben alkonya is. Rákosi, a cikkcakkpolitika nagymestere rövidesen eléri Nagy Imre elszigetelését. A „Felkelés és forradalom 1956” című időrendi fejezet természetesen a legrészlete­sebb. Február 14-től (az SZKP XX. kongresszusa) december 30-ig (a „renitens” írók letar­tóztatásáig) terjed. A kronoló­gia teljes egészében közli Nagy Imrének november 4-én hajnalban tett drámai hangú bejelentését Magyarország megtámadásáról. Ezután a megtorlásról, a Nagy Imre perről, az 1957- 58-as évek eseményeiről ol­vashatunk, a bírósági tárgya­lásról szóló jegyzőkönyv-rész­letekkel bővítve. (A halálos íté­letet Nagy Imrén és társain 1958. június 16-án végrehaj­tották, de a sajtó és rádió még június 17-én is a „Nagy Imre és társai ellen lefolytatott bün- tetőeljárás”-ról tudósított! A kötet második felét — az első­höz hasonló nagyságrendben — a dokumentumgyűjtemény teszi ki. A nyitó, terjedelmes tanulmány (Nagy Imre: „A magyar nép védelmében”) először Brüsszelben jelent meg 1957-ben. Benne a politi­kus összegzi mindazt,hogyan vezetett az MDP politikája a forradalomhoz és hogyan próbálták őt magát elszige­telni. Már a tanulmány kezdő sorai jelzik forradalmi érlelő­dését: „Eddig hallgattam, mert elhallgattattak. Most úgy ér­zem, kötelességem megszó­lalni...” A dokumentumok kö­zött olvashatjuk Nagy Imrének az utolsó szó jogán elmondott látnoki szavait is: „...meggyő­ződésem, hogy előbb vagy utóbb a magyar nép és a nemzetközi munkásosztály majd felment azok alól a sú­lyos vádak alól, amelyek sú­lyát most nekem kell visel­nem...” Torokszorító az a felsoro­lás, amely Nagy Imre börtön­hagyatékát tartalmazza a ki­végzése után, Nagy Imréné átvételével. Megtalálhatjuk a dokumentumok között a „Vi­haros esztendő” című tv-do- kumentumfilm szövegét is, amelyet 1989. június 16-án mutattak be. A dokumentum- film Rajk László és társai 1956-os temetésétől a forra­dalom eltiprásáig tartó ese­ményeket rögzíti, az előző tíz év legfontosabb krónikájával. A filmszövegben, egymással párhuzamosan hol Rákosi, hol Nagy Imre beszél. Ez még jobban kiemeli a kontrasztokat és a kor történelmi levegőjét. © Végezetül a szerző saját cikkét adja közre — „Nagy Imre és akinek nem kell” cím­mel — amely 1992. április 6-án jelent meg a Népszabad­ságban. Idézzük fel most a szemelvény talán legfonto­sabb mondatát: „Nagy Imre a marxista-leninista kommuniz­mustól . megtett gyötrelmes utat teljes bensőséggel lezár­ván életében, új és szabad, független, demokratikus és magyar szocializmust hirde­tett..." A példamutatóan szerkesz­tett, számos vonatkozásban hézagpótló, részletes névmu­tatóval ellátott könyvnek bizo­nyára lesz rövidesen új kia­dása is. Reméljük, hogy ez már képeket is tartalmaz majd... A mártír miniszterelnökünk lányának, Nagy Erzsébetnek szavaival búcsúzunk: „Apám lelke, hite, példája, mártíriuma mindig is, most is körülölel, mint ahogyan az ő alakját és eszméit híven és tisztán meg­tartók lelkének és emlékeze­tének megőrző kisugárzását is érzékeltem, és — úgy gondo­lom — meg is értem.” Dr. Sípos Csaba Troli Zsófia kompozíciója Hűen illusztrálja a megyé­ben folyó vizuális nevelés színvonalát a kaposvári Együd Árpád Városi Művelő­dési Központban a Gyermek­tükör '93 címmel nyílt kiállítás. A kétévenként megrende­zendő megyei képző- és iparművészeti pályázatra 652 alkotás érkezett a somogyi ál­talános iskolákból. A zsűri — Gera Katalin szobrászmű­vész, Leitner Sándor festőmű­vész és Bene János mű­vész-tanár — véleménye sze­rint rendkívül gazdag anyag gyűlt össze, a kiállított 111 munka országos megmérette­tésen is megállná a helyét. A különféle technikákkal és sza­badon választott témában ké­szült gyermekmunkák széles repertoárt vonultatnak fel, bi­zonyítva azt, hogy az egyes korosztályok milyen szinten József Attila itt van közöt­tünk. A verseit, gondolatait oly értőn, szívhez szólóan tolmácsoló művészek erről tettek tanúbizonyságot — mondta meghatódottsággal József Eta, a Magyar Rádió Márványtermében. A költő 90 éves testvéré­nek jelenlétében mutatták be a József Attila minden verse című rádióskiadványt. Az eseményen Hobo, Galkó Ba­lázs, Kaszás Gergő, Márta István, Monyók Ildikó, Sebők Ferenc verses-zenés ízelítőt is adott a könyvheti hangos újdonságból. Szíjártó István, a rádió gazdasági igazgatója el­dolgoznak. Az alkotó fantázia, az új és egyéni próbálkozások jelenléte számos tehetséges művészpalántát sejtet. A legjobbak munkáját kü- löndíjjal is jutalmazták. Köztük van Orsolics Ágnes (Kinizsi), Imre Bernadett (Petőfi), Mé­száros Anikó (Gyakorló), Ko­vács Krisztina (Toponár), Roznik Hajnalka és Török Il­dikó (Nagyatád, 2. sz. isk.) Borka Péter, Tollas Tamara (Zrínyi). A Gyermektükör sikerében a rajztanárok is osztozhattak, hiszen nélkülük nem készültek volna ily színvonalas munkák. A pályázat két pedagógust: Pollák Juditot, a nagyatádi 2. sz. Általános Iskola, valamint Bene Jánost, a kaposvári Ki­nizsi Lakótelepi Általános Is­kola tanárát részesítette juta­lomban. (Ló'rincz) mondta: a tömegkommuni­kációs intézmény irodalmi osztálya ez év január 1-jével indította útjára eddigi legna­gyobb vállalkozását. Galkó Balázs ötlete nyomán, 100 napon át — napi tízperces műsoridőben — hangzott el József Attila összes verse a Bartók adón. A verseket a későbbiekben 10 magnóka­zettán jelentették meg. Ki­lencven művész tolmácsolá­sában szólalnak meg a mű­vek, összesen 840 perc mű­soridőben. A kiadvány kuriózum ab­ból a szempontból is, hogy a rádió hangarchívumából is válogattak a szerkesztők. Kilencven művész előadásában József Attila minden verse magnókazettán A nemzeti bibliotékában Erkel Ferenc-kiállítás AZ ÉV GYERMEKKÖNYVEI A kalap és a villamos sikere Zsűrielnök Kaposvárról — Százhúsz író egy kötetben Erkel Ferenc kiemelkedő zenei képviselője volt száza­dának, a magyar nemzeti mu­zsika az ő munkásságában teljesedett ki. Erkel jelentősé­gének elismerése nélkül el­képzelhetetlen a múlt század zenei és művelődéstörténe­tének méltatása. Alkotásaival és emberi nagyságával mél­tán vívta ki kortársai és az utókor tiszteletét — mondta Mádl Ferenc művelődési mi­niszter az Országos Széché­nyi Könyvtárban. A zeneköltő halálának 100. évfordulója al­kalmából a nemzeti biblioté­kában nyílt kiállítás. A tárlat gerincét a hét törté­neti tárgyú — Bátori Mária, Hunyadi László, Erzsébet, Bánk bán, Dózsa György, Brankovics György, István ki­rály — opera képezi. Ehhez társítva láthatók az egykori irodalmi és képzőművészeti alkotások. A tárlóban helyet kapott például Dugonics András Bá­tori Mária című drámájának cenzúrapéldánya és súgó­könyve. Madarász Viktor Hu­nyadi László siratása című festményének 1859-es vázla­tát a Magyar Nemzeti Galéria kölcsönözte. Katona József Bánk bán című drámájának kézirata, és a mű 1821. évi első kiadásának egyik példá­nya is megtekinthető. A kora­beli cimbalmot, angol kürtöt és fuvolát a Magyar Nemzeti Múzeum adta kölcsön a kiállí­tásra. Az ünnepi könyvhét ren­dezvényeinek keretében átadták az Év gyermek­könyve ’92 díjat, amelyet a Gyermekkönyvek Nemzet­közi Tanácsának (IBBY) magyar szekciója alapított. Az írók könyvesboltjának különdíját Eörsi István A ka­lap és a villamos című (T. —Twins Kiadó) gyermek­verskötete kapta, s a zsűri ítélete alapján gyermek­könyv kategóriában az év könyve lett. Az ifjúsági művek szerzői közül a fiatal Gálik Péter Diák Murphy, avagy a prob­lémák kezdete nem esik egybe a felnőttkor kezdeté­vel (Gulliver—Lilliput Kiadó) nyert díjat. A könyv sikerét jelzi, hogy a harmadik ha­sonmás kiadás látott napvi­lágot napjainkban. Az ismeretterjesztő köny­vek kategóriájában Tótfalusi István Irodalmi alakok lexi­kona című (Móra Kiadó) munkája lett díjazott. 120 író 250 regényének hősét mu­tatja be. Illusztrátorként Vida Győző (Szép Palkó, Magyar népmese, Móra kiadó) és a Romáiéban élő Deák Ferenc (Kányádi: Nem tulipán, Szá­zadvég K.) kapott díjat. A műfordítás kategóriában Rónaszegi Éva kapott díjat az Erich Kästner mesél... (Móra Kiadó) című kötet for­dításáért. A díjakat Janikovszky Éva, az IBBY magyar szekciójá­nak elnöke adta át. A zsűri elnöke ebben az esztendő­ben F. Komáromi Gabriella, a Csokonai Vitéz Mihály Ta­nítóképző Főiskola tanára volt. Gervai András interjúkötete Habsburg Ottó, Darvas Iván, Ember Judit, Jancsó Mik­lós, Mészáros Márta, Ungár Klára, Zwack Péter, Soros György, Szántó Tibor, Gaál István, Gross Arnold, össze­sen huszonnyolc érdekes személyiség — művész, poli­tikus, üzletember — vallott pá­lyájáról, élete sorsfordító pilla­natairól Gervai András újság­írónak. A harminc interjú Ki méltó látni a csodát címmel az ünnepi könyvhétre jelent meg a Budapest Könyvkereske­delmi Kft gondozásában. A német valóság filmes krónikása Reinhard Hauff német film­rendező alkotásait retrospek­tív vetítéseken tekintheti meg a magyar közönség. Az 1939-es marburgi születésű művész dokumentum- és já­tékfilmjeiről a német valóság krónikásaként ismert világ­szerte. Elsőként Stammheim című — 1985-ben készült — filmjét láthatják az érdeklődők az Örökmozgóban. A vetítést követően az alkotóval Szabó István beszélget. Hauff filmjei közül a Franz Blumm eldurvu­lása (1973), A főszereplő (1977), a Kés a fejben (1978), az Ember a falon (1982), Az 1-es vonal (1986) és a Kék- szeműen című, 1989-ben for­gatott művét játsszákk a Ma­gyar Filmintézet és a buda­pesti Goethe Intézet közös rendezvényén. Erdély népi kerámiája Erdély népi kerámiája cím­mel reprezentatív kiállítás nyílt a tiszafüredi Kiss Pál Múze­umban a Megyei Múzeumok Igazgatósága, a kolozsvári Erdélyi Néprajzi Múzeum, a Nagyváradi Körös-vidéki Mú­zeum és a vendéglátó intéz­mény szervezésében. A nagy hagyományú erdélyi román, magyar és szász népi kerá­miát bemutató tárlatot — anyagát a kolozsvári és a nagyváradi múzeum gyűjte­ményének igen gazdag anya­gából válogatták — június 25-éig láthatja a közönség. John May all ­hangversenyek Békéscsabára várják John Mayallt, a „fehér blues” nagy angol egyéniségét, a rock­zene számos kimagasló alak­jának a mesterét — jelentették be a békési megyeszékhelyen a Magyar-Amerikai Baráti Társaság sajtótájékoztatóján. A „fekete blues fehér királya” a nyáron vendégszerepei ha­zánkban: Tatabányán július 25- én, Budapesten július 26- án, Békéscsabán július 27- én lép rajongói elé. A bé­késcsabai John Mayall-hang- verseny a városi sportcsar­nokban lesz. Márai — tévéfilmek Budapest előtt Los Ange­lesben mutatják be Márai Sándor két darabjából a ma­gyar televízióban készült fil­met a szereplők: Szörényi Éva és Huszti Péter, valamint a rendező, Horváth Ádám je­lenlétében. E két munka, a „Szerep” és az „Alibi” felvé­tele nemrég készült a Magyar Televízió stúdiójában Hor­váth Ádám rendezésében. Horváth Ádám egyébként a helyszínen forgatja a Szöré­nyi Éváról készülő portréfilm második részét.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom