Somogyi Hírlap, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-09 / 132. szám
8 SOMOGYI HÍRLAP — BELPOLITIKA 1993. június 9., szerda Farmergazdálkodás?! — Kivel és hogyan? Nem feltalálni, hanem megtanulni és alkalmazni Az átalakuló mezőgazdaság keresi az új működési formákat. A tulajdonváltozásnak szemléletváltozást is magával kell hozni. Nincsenek kész megoldások, receptek, de vannak másutt kitalált, részben vagy egészben használható módszerek, együttműködési, szervezési formák. A Somogyi Hírlap szerkesztősége szívesen vállalkozik ezek ismertetésére. A megyerendszerért A megyei önkormányzatok augusztus 18-án Ópusztaszeren országos gyűlést tartanak, ahol Nyilatkozatban kívánják megosztani a felelősséggel gondolkodó emberekkel az ország helyzetéről, különösen a megyék jövőbeni szerepéről vallott nézeteiket. A divatos „farmergazdálkodásra” az agrároktatás nem készítette fel a szakembereket, annak ellenére, hogy már 1990-ben a mezőgazdasági bruttó termelési érték 43 százalékát — tehát közel felét — a kisüzemben állították elő. A termelési színvonalat, a hatékonyságot, a manadzsementet, a piacrendszert és az egyéni hozzáállást kedvezőtlenül érintő 40-50 éves hagyományokat a versenyképesség érdekében a nemzetközi mérce figyelembevételével kellene megváltoztatni. Ennek elérése érdekében a kezdeti állapotok hasonlósága miatt az izraeli moshavok mintájára szerveződő újszerű gazdálkodó egységekre volna szükség. Valódi mérce Ez lényegében átmenetet jelentene a nagy- és a kisüzem között. Mivel Magyarországon a nagyüzemi termelés feltételeit megteremtették (nagy táblaméret, nagy teljesítményű gépek, nagyüzemi technológiák stb.), így előnyeit megtartva elsősorban elsősorban szervezési átalakítást kellene végrehajtani. Magángazdálkodáson alapulna, egyéni érdek- és tulajdonviszonyokkal, de nagyüzemi jellegű kooperációval, amely az összes szolgáltatást biztosítaná. Izraeli tanulmányútjaim közül két alkalommal tanulmányoztam (a gödöllői Agrár Mana- dzsement és a keszthelyi Pro Agricultura Pannóniáé alapítványok támogatásával) a moshavok létrehozásának menetét, szervezeti felépítésüket, működésüket. A tanulmányút tapasztalatairól beszélve, azokat a magyar átalakulás szolgálatába állítva falunként — és ami ennek szinte megfelel — termelő- szövetkezetenként létre kellene hozni a főfoglalkozású kistermelői szférát, amelynek tulajdonában csak kb. 3-4 ha terület lenne, többnyire a lakóház közelében. Ezen felül a „tsz” egyéb földterülete közös tulajdonban lenne. Ez utóbbi nagyüzemi jellegét megtartva legfőképpen jól gépesíthető, kevés munka-erőfelhasználást igénylő gabonafélék, takarmánynövények termesztésére szolgálna. Az egyéni földterületen viszont élő-munkaigényes, nehezen gépesíthető, piacképes kertészeti kultúrákkal (zöldség, gyümölcs, virág, csemete stb.) eredményes gazdálkodást lehetne folytatni a családnak. A munkák könnyűsége miatt nők és gyermekek is részt vehetnének a családi vállalkozásban. A növényteremesztésen kívül mód van állattartást is folytatni. Abrak fogyasztó állatok esetén (baromfi, sertés) a takarmányok megtermelése nem a saját területen történne, legfőképpen a közös területen vagy vásárlás útján jutna hozzá a gazdaság. A növénytermesztés számára előnyös a specializáció, így a termelt növények körének leegyszerűsítése, aminek következtében sok takarmányozási szempontból fontos növény nem szerepelne a takarmányozásban. Ez kiküszöbölhető, ha a gazdálkodók alkalmazottai — akik egyéni profitszerzésre nem törekedhetnek — az állattartást végzők igényei szerint állítanák elő a terményt nagyüzemi körülmények mellett. Az előállítási költség így kisebb. A takarmányféleségek önköltségen kerülnének központi tárolásra, fel- használásra. További költségmegtakarítást jelentene, hogy erre felhasználhatók lennének a gazdaságok magtárai, silóterei, takarmánykeverői... Újfajta szervezés A takarmányozási központ a faluban létrehozott tenyésztési központtól megszerezné gazdaságonként az állatok létszámát típusonként, illetve a termelési adatokat, így ezek függvényében központilag lehetne megoldani a takarmányadagok optimalizálását, hogy az állattartóknak a legkisebb költséget jelentsen a takarmányozás, valamint a takarmányféleségek nagyüzemi bekeverését (ez a technológia a sajátosan kisüzemi módszerhez képest a tehenészetben 20 százalékos tejhozamtöbbletet eredményezne jelentős önköltségcsökkenés mellett.) A takarmányok elszállítása innen közös takarmánykiosztó kocsival, de egyénileg is megoldható. Mindezek a műveletek egyéni eszközlekötés nélkül valósíthatók meg, nincs szükség talajmunkákra alkalmas traktorok, talajművelő eszközök, betakarítógépek, takarmánykeverők stb. egyéni megvételére, illetve saját silóterek, takarmánytárolók stb. építésére. Az egyéni termelők mellett falunként létre kellene hozni a kooperációt, amely az egész termelést átfogja, szervezi, integrálja és segíti. A „vezetőséget” kétévente demokratikusan választanának meg a tagok. Az adminisztráció 3-4 embert jelentene, ebből egy vezető, egy titkárnő, két számítógépes ügyviteli dolgozó. A termelési profilnak megfelelően 2-3 menedzser szakembert foglalkoztatnának, akik egy-egy területnek lennének a specialistái, rendszeres szaktanácsadást adnának, megszerveznék a beszerzést és az értékesítést. A kooperáció szakemberei, alkalmazottai szerződésben megállapított fizetésért dolgoznának, amelyet a termelők által befizetett tagdíjból fizetnének ki. Nagy számú gazda esetén ezek a költségek nagyon minimálisak lennének. A szolgáltatásokból eredő költségmegtakarítás, munkamegtakarítás, eredményesebb termelés egyéni módon nem érhető el. A falu mint termelési egység így két — egymáshoz szervesen kapcsolódó — részből állna: egyéni, családi vállalkozókból, illetve az ezek termelését koordináló kooperációból. Az utóbbi a következő feladatokat látná el: — termékkooperáció: kertészeti és egyéb mezőgazdasági termékek (tej, hús, tojás stb.) előállításának és eladásának hatékony megszervezése, segítése; — fogyasztási kooperáció: gazdabolt és egyéb bolt létesítése a tagok részére (a boltos alkalmazott, így szinte mindenhez nagykereskedelmi áron juthatnak hozzá); — ellátási és beszerzési kooperáció: növényvédő szerek, műtrágyák, gépek, berendezések, építőanyagok és takarmányok nagy mennyiségben történő olcsó beszerzése; — raktárkooperáció: állandó készlettartás a fontosabb munkaeszközökből és tartozékokból, így a tagok mentesülnek, hogy maguknak kelljen készletezni, beszerzésükért utazni kelljen és teljes árat fizessenek érte; — szállítási kooperáció: néhány nagy teljesítményű szállítójárművel megoldható a nyersanyagok, késztermékek nagy mennyiségben történő olcsó szállítása. Például konzervgyári és egyéb melléktermékek szállítása és takarmányozásban való felhasználása megvalósítható, ezáltal jelentős a költségcsökkenés. Egyéni szállítójárművel mindennapi szállítása nem érné meg; — mezőgazdasági és technikai szolgáltatások kooperációja: tanfolyamok, továbbképzések, előadások, szaktanácsadások szervezése, • új technológiák, technikák megismertetése, állat-egészségügyi és növényvédelmi szolgáltatások biztosítása. Ide tartozik a munkagépek és munkaeszközök bérbeadása és/vagy a szolgáltatás (munkaóra szerint vagy önköltséggel számolva); — könyvelési kooperáció: a tagok összes áru- és pénzforgalma a központon keresztül intéződik számítógépes könyvelés által. Bárki ellenőrizheti. Jelenleg a vállalkozók bonyolult, időigényes pénzügyi elszámoltatása jellemző, viszont gazdasági társasággá, például kft-vé való alakulással ez kiküszöbölhető lenne. A központ lenne minden esetben a „vásárló” és az „eladó”, belső bizonylatai alapján osztaná el a kiadásokat és a bevételeket a tagok között; — hitel és takarékbetét kooperáció: a közös pénztár kölcsönt adhatna a le nem kötött pénzből kedvezőbb feltételek mellett mint a bankok. A szükséges hitelkamatok mellett kedvezőbben alakulhatnának a betéti kamatok is; — építési, fejlesztési kooperáció: gazdaság- és épületlétesítés és fejlesztések szervezése, kivitelezése „községfejlesztési hozzájárulás”-hoz hasonlóan. A lehetőség Ezeken a feladatokon túl további tevékenységeket is megszervezhetnének újabb munka- lehetőségeket teremtve, legfőképpen a termékek helybeli feldolgozása lenne szükséges (zöldség-, gyümölcs- és tejfel- dolgozókkal, mélyfagyasztott termékek csomagolásával stb.), hogy a falun élő, de mezőgazdasági termelést nem végző embereknek munkahelyet kínáljanak. A nagy tételben történő előállítás lehetőséget adhatna külkereskedelmi végzettségű emberek elhelyezkedésére is, akik egy-egy falu vagy néhány falu által előállított nyers- vagy késztermék külföldi értékesítéséért fizetnének. Ez különösen fontos lenne, az említett egyéni területen megtermelhető munkaigényes növények (virág, gyümölcs, csemete, zöldség stb.) jelenleg is keresettek külföldön, viszont egyéni termelőknek körülményes a külföldre történő értékesítés, a haszon elsősorban a kereskedelemnél realizálódik. Mindezekkel csökkenteni lehetne a termelő kockázatát és tehermentesíteni sok olyan dologban a hatékonyság növelése mellett, amely eddig — Magyarországon — hozzátartozott a kisüzemi termeléshez. A gazdálkodás rentábilissá tehető megfelelő körülmények biztosításával. Új, illetve új-. szerű munkahelyek kialakítása csakis a jövedelemviszonyok javításán keresztül történhet. Falun szinte kizárólag a mező- gazdaság marad mint utolsó lehetőség a munkahelyteremtésre és a megélhetésre. Sajnos, a megújulási készség hánya mellett megtalálható a rossz szakmai hagyomány. Az ismertetett gazdálkodási módból az ország területén kezdeményeztem a keveréktakarmányok számítógépes összeállítását az állattartók saját terményei és koncentrátumok alapján, hogy a legkisebb költséget jelentsen számukra a — most az összes költség akár 90-100 százalékát kitevő — takarmányozás. Senki sem igényelte még az ingyenes tájékoztatót sem, holott többszöri izraeli ta- nulmányutam során láthattam, hogy ezzel ellentétben Izraelben nincs olyan hely, ahol ne lenne fontos a költségmegtakarítás, az állatok igényének és a takarmányok béltartalmának számítógépes összehangolása. Aki szakmai tevékenysége során csak egyszer belegondolt volna, hogy hogyan kell 10-12 rendelkezésre álló takarmányt megfelelően összeállítani, hogy az állat igényét pontosan (!) fedezze, hogy ne legyen sem vontatott, rossz hatékonyságú növekedés, sem többlet miatt költségpazarlás, az bizonyára a több ezer számtani művelet helyett az első ízben kínálkozó számítógépes szolgáltatást választotta volna, és már 50 kg takarmány esetén megtakarította volna azt a szolgáltatástérítést, amelyért évre (évekre) szóló ajánlást kapott volna az egyéni feltételekhez teljesen alkalmazkodó számítás által. 10000 forintot ajánlottunk annak, aki olcsóbb megoldást talál adott feltételek mellett, erre sem volt reagálás. Bizalmatlanság vagy közöny!? A „tanulópénz” Míg keveréktakarmányoknál mázsánként több száz forint megtakarítást lehetne elérni saját bekeverés által, hogy szükségtelen állami dotációra számítani. A sokat emlegetett nyugati támogatásokat akár meg is haladhatná a hatékonyságnövelésből eredő jövedelem. Izraelben is szinte csak exportérdekeltségű mezőgazdasági tevékenységeket támogat az állam, nálunk viszont például a húsipar a megmondhatója, hogy — az előbb említett „szerencsejáték” „szerencsés nyerteseink” hiányában, ennek következtében — az értékes húsrészek aránya és minősége mennyire nem teszi exportképessé a magyar sertést, a túltermelés és ebből kifolyólag létrejött alacsony ár ellenére sem. Ha úgy tudnánk alkalmazkodni a nyugati igényekhez, elvárásokhoz és követelményekhez, mint az eszmei változásokhoz, úgy máris Európában érezhetnénk magunkat. A szükségtelen „tanulópénzt” tisztességtelen lenne az állammal (adófizető emberekkel) megfizettetni — úgy soha nem tanulnának, ha mástól nem, még saját hibájukból sem. Egy dinamikus fejlődésű tudományterületnek (agrártudomány) kijáróan a 40-50 éves gyakorlattal már nem lehet továbblépni. Mindezek ellenére bízom abban, hogy az izraeli mintájú, újszerű gazdálkodási egységek magyarországi életképességében, megszerveződésében látnak mások is megoldást — sikerességük érdekében. Dómján Csaba agrármérnök (Böhönye) Dr. Gyenesei István, a megyei közgyűlés elnöke kapta azt a nem könnyű, megtisztelő feladatot, hogy a tervezetet (amelyet minden megyei közgyűlés rövidesen megtárgyal) elkészítse. A tartalmi követelmények mellett a megyék kívánsága volt a törekvés a tömörségre, az archaizáló stílus, az emelkedett hangvétel. Somogy Megye Közgyűlésének elnöke megkülönböztetett figyelmet fordított arra is, hogy a települési önkormányzatok szándékaival találkozó, a nemzetközi összehasonlítást is kiálló megyekép igénylését rajzolja fel. A nyilatkozattervezetet azért adjuk most közre, hogy megyénk lakossága is részt vehessen a szöveg végleges kialakításában. Akinek tehát van a tartalmat és stílust illetően javaslata, gondolata, az juttassa el június 30-ig a Somogy Megyei Önkormányzat címére (Kaposvár, Csokonai u. 3.). A nyilatkozattervezet a következő: „Mi, Magyarország megyéinek önkormányzati képviselői azért gyűltünk össze Ópusztaszeren, hogy őseink és hagyományaink tiszteletéről szóló Szt. István-i intelmekhez híven kifejezzük a megyerendszer közel 1000 éves létének igenlését. Együttlétünkkel és összefogásunkkal hitet teszünk a nemzetével ellentétes érdekeket nem hordozó, országalkotó vidék mellett, mely 19 önálló, de el nem különülő megtartó oszlopa a honnak. Az egymásra mutogatásnak immár véget kell vetni. A készülődések ideje túl hosszúra nyúlik, egyre több az el nem vetett, a ki nem kelt mag, a földre hullott kenyér, az elveszettnek látszó érték, amit együtt kell megmentenünk. Nem igaz, hogy csak egymás rovására épülhetünk. Nemcsak elviselnünk, tisztelnünk is kell a másikat, a Másságot. Nem útitársai, hanem segítői akarunk lenni mindenkinek, aki akarja a jövőt. Az ország súlyos gondjai megoldásának kényszere munkál bennünk, amikor a társadalomhoz, a felelősséggel gondolkodókhoz fordulunk. A magyar közgondolkodásba évszázadok óta beivódott a megyei azonosságtudat. Működik ma is, hiszen az embert alapvetően meghatározza, hol született, nevelkedett, hol él. És ami él, az természetes módon létezni is akar. Márpedig a megye létezik, ezért megtartása közös érdek. Bizonyosak vagyunk abban, hogy nincs és nem is lehet a települések többségétől elkülönülő, azzal ellentétes megyei érdek. Össznemzeti ügy tehát a határozott, szilárd és tartós ön- kormányzati törvény, amelyben az alkotmányosan megerősített megyerendszer meggyőződésünk szerint nélkülözhetetlen. Megszenvedett tapasztalatunk, hogy a megyei jogú városok elidegeníthetetlen részei a megyének. A közös szándékon alapuló szabályozott együttműködés a kirekesztés ellenszere. A törvényhozás előtt olyan önkormányzati választási rendszer kidolgozásának próbája áll, amely a település önállóság tiszteletben tartásával együtt lehetőséget nyújt a területi érdekek kifejezésére. Az önkormányzati rendszer hatékonyságának mellőzhetetlen feltétele a települési és a megyehatárokon átívelő önkormányzati együttműködés és a szabad társulás ösztönzése. A történelmi hagyományok és a létező európai törekvések ismeretében hisszük, hogy terület- és térségfejlesztő szerepet célszerűen csak választott megyei testület tölthet be. Az állami és önkormányzati igazgatás szétválasztását szabályozott együttműködésre építve óhajtjuk. Nem hatalmat követelünk, hanem lehetőséget településeink és a polgáraik gyarapítására, érdekeik védelmére. így bátran remélhetjük: nemcsak Európa érték számunkra, de mi, a képviseleti alapon szerveződő, demokratikus intézményként működő magyar megyék is lehetünk értékteremtők és közvetítők nemzetünk és Európa számára. Ha erőnk és tehetségünk bennünket úgy segít, részt veszünk világunk, szűkebb-tágabb környezetünk lakhatóvá tételében, hogy határon innen s túl szép arcát is megmutathassa Magyar- ország. Közös akarattal a mai napon elhatározzuk, hogy Árpád vezérre emlékezve a hon alapításának 1100. évfordulóján, 1996-ban ismét összegyűlünk Ópusztaszeren. Reményeink megvalósulásában bízva kinyilvánítjuk, hogy most már nem lehet irányt véteni. Ópusztaszer, 1993. augusztus 18.” Mosópor akció ______ . _ , „ /lomogyken a Somogyker Rt. y ^ boltjaiban! Ha Ön, 3 kg-s Persil mosóport vásárol (710 Ft), akkor egy Fewa Color 380 gr-s mosóport kap ajándékba! Megvásárolhatja alábbi boltjainkban: Somogy Áruház Kaposvár, Irányi D. u. 2. Flóra Kisáruház Kaposvár, Noszlopy G. u. 4. Budalakk Szaküzlet Kaposvár, Ady E. u. 9. Dráva Kisáruház Barcs, Bajcsy Zs. u. 47. Vegyi-háztartási bolt Nagyatád, Széchenyi tér 11. Vegyi-háztartási bolt Siófok, Fő u. 212. (9892)
