Somogyi Hírlap, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-04 / 128. szám

6 SOMOGYI HÍRLAP — KULTÚRA 1993. június 4., péntek Bővülő magyar-szlovák kapcsolatok Bővülnek Komárom-Eszter- gom megye és Szlovákia déli településeinek kulturális kap­csolatai, főként annak kö­szönhetően, hogy a magyar- országi Szlovák Szakos Pe­dagógusok Szakmai Egyesü­letének kezdeményezésére az Esztergomi Vitéz János Tanítóképző Főiskola szlovák nemzetiségi tanszéke mód­szertani központot szervez Nyitrán. A szlovákiai városban működő pedagógus fakultás szlovák nyelvi és irodalmi tan­székei, valamint a fakultáson belül működő irodalmi kom­munikációs intézettel együtt­működésben létrehozandó módszertani központ az 1993/1994-es tanévtől műkö­dik, s a szlovák nemze­tiségi nyelvet tanító ma­gyar óvónők és tanítók to­vábbképzését készíti elő. Úthenger a kazettákra Az V. kerületi önkormányzat a BNV 6. számú kapujával szembeni gépjármű parkoló­ban mintegy ezer hamisít­ványnak minősített video- és hangkazettát semmisíttet meg nyilvánosan — úthengerrel. A Fogyasztóvédelmi Főfelügye­lőség az ORFK-val a Magyar Hanglemez-szövetséggel, va­lamint az Audiovizuális Művek Szerzői Jogait Védő Közcélú Alapítvánnyal együttműködve mintegy 300 forgalmazót, vi­deotékát és piaci árust ellen­őrzött. Az akció keretében mintegy 25 ezer kazettát fog­laltak le, ezek döntő többsége hamisítványnak bizonyult. Virágkötészet és kertművészet A magyar flóra vadvirágai­ból kötött csokrokat, valamint hamisítatlan japán ike- bana-kompozíciókat láthatnak az érdeklődők három napon át a Magyar Természettudomá­nyi Múzeumban. „A kicsi szép” című különleges bemutató a környezetvédelmi világnap al­kalmából nyílt meg a Múzeum körúton. Jótékonysági árverés és séta Műtárgy-árverés lesz va­sárnap a margitszigeti Ther­mal szállóban. A napokban ki­állított 200 festményre és plasztikára lehet licitálni — tá­jékoztatott Patkó Ákos, a Duna Rotaract klub (a Duna Rotari klub ifjúsági tagozata) tagja. Az alkotók a befolyó összeg egy részét a Játszótér Alapítvány által támogatott ál­lami gondozott és enyhén ér­telmi fogyatékos gyerekek nyaraltatására ajánlják fel. A kiállító művészek között van Szántó Piroska, Sváby Lajos és Németh Géza. Az árverés napján jótékonysági sétát is szervez a Duna Rotari klub. A sétán részt vesznek a ma­gyarországi újszívesek is. A nevezési díjat az értelmi fo­gyatékos gyerekeknek ajánlja fel a szervezet. Két új nyelviskola Egyéves sikeres magyaror­szági tevékenysége után a Berlitz nyelviskola két új isko­lát nyit Budapesten — jelen­tette be Wolfgang Wiedeler, a Berlitz Inc alelnöke. A New York-i székhelyű nyelvis­kola-hálózat módszerének lé­nyege, hogy anyanyelvi taná­rok közreműködésével csak idegen nyelven folyik az okta­tás, így a diák fordítás nélkül tanulja meg a válasz­tott idegen nyelvet. így terjesszünk tankönyvet? Colin Foster kiállítása Kapostüreden Akcióban a Piért Mítosz és valóság Londonban született, Palkonyán él — Életeleme a természet Az alkotó: Colin Foster és szobra (Fotó: Kovács Tibor) Colin Foster szobrászművész munkáiból nyílt kiállítás Kapostüreden. A néhány esztendeje Angliából Magyaror­szágra költözött alkotó legújabb, legkedvesebb munkáit hozta Somogyba, hogy azok K. Várnagy Márta sokat láto­gatott pincegalérájában, illetve a teraszon, s a szabad ég alatt üdvözöljék a művészet barátait. „Tankönyvügyben” sosincs nyugalom. Legutóbb Nagy­atádon kapkodtak levegő után a gimnázium pedagógusai, miután kézhez kapták a Piért levelét. A gimnáziumban évek óta Skandera Lajos foglalko­zik a tankönyterjesztéssel. Elmondta, szinte fenyegető levelet küldött a gimnázium­nak a tankönyvellátással fog­lalkozó vállalat. — A küldött szerződésben teljesíthetetlen feltételeket szabtak: többek között azt akarják, hogy június 30-ig el­számoljunk a könyvekkel, pe­dig aki egy kicsit volt már isko- laközelben, tudja, június vé­gén már nem lehet elérni a gyerekeket. A terjesztői juta­lékot is érdekesen állapították meg: míg más kiadók — Kar­tográfia, Oxford — 10 száza­lékot adnak, addig a Piért 3 százalékot köt ki számunkra. Tankönyvterjesztésre vál­lalkozni persze nem kötelező. Aki kevesli a jutalékot, az ne csinálja — mondhatnánk. Azonban ez nem ilyen egy­szerű. Nagyatádon is fonto­lóra vették, hogy az idén nem vállalják el a terjesztést, de a A II. nemzeti szakképzési konferenciát ma és holnap Székesfehérvárott rendezi meg a Nemzeti Szakképzési Intézet és a Magyar Szak­képzési Társaság. Ezt a szervezők közölték budapesti sajtótájékoztatójukon. Madarász Sándor, a Nem­zeti Szakképzési Intézet fői­gazgatója elmondta: a konfe­rencia szervezésekor eredeti­leg arra számítottak, hogy a tanácskozás idejére megszü­letik a szakképzési és a köz­oktatási törvény. Mivel másként alakult, most abban reménykednek, hogy a konferencia még „be­leszólhat” e törvények szöve­gébe, kedvezően befolyásol­hatja azokat. Mint elhangzott: a szakképzés közoktatási kérdéseit a közoktatási tör­vénynek kell szabályoznia, levélben szabályosan meg­zsarolták az iskolát: amennyi­ben ők nem vállalják, akkor a Piért más — külső — terjesz­tővel szerződik, s ebben az esetben jóval drágábban ve­hetik meg tanulóik a tanköny­veket, illetve az iskola köteles minden egyes tanulójának minden egyes tankönyvhöz külön igazolást adni, hogy a diák megkaphassa a neki járó — 4-500 forintos — állami támogatást. A nagyatádi gimnáziumba több mint 400-an járnak, 15- 20 könyvvel számolva ez kb. 7-8000 különböző igazolást jelentene. Mit is tehetnének tehát? Keserű szájízzel, de vállalják a terjesztést, ami bi­zony, az idén várhatóan más viharokat is kavar majd. A ter­jesztéssel foglalkozó nagy­atádi pedagógus szerint ugyanis idén — az elmúlt évi­hez képest — a duplájára emelkednek a tankönyvárak. Egy elsőosztályos gimnazista tankönyveinek ára — az atla­szokat, szöveggyűjteménye­ket is beleértve — akár az ötezer forintot is elérheti. Nagy László ezért nagyon fontos, hogy azok pontosan illeszkedjenek egymáshoz. Gondot jelent azonban, hogy a közoktatási törvénytervezet nem mondja ki világosan: mikor indul a szakoktatás. Ezekben a kér­désekben pedig tisztán kell látni, hiszen e ogszabályok mintegy harmincezer peda­gógus és 100 ezer diák sor­sát befolyásolják. A konferenciával kapcso­latban Szenes György, a Ma­gyar Szakképzési Társaság főtitkára elmondta, hogy arra meghívták és elvárják a par­lamenti pártok illetékes kép­viselőit is. A konferencia A szakképzés fejlesztésének egy lehetséges útja címmel, a világbanki modellel foglalko­zik. Téma lesz: a munkaerő­piaci képzés és az ifjúsági munkanélküliség. Az alkotó — innen még a negyvenen — ódzkodik a címadástól. Nem szeretne senkit sem befolyásolni a mű­értésben, -élvezetben. Azt vallja: számára mindennél fon­tosabb a szárnyaló képzelet, amelynek örömét publikumá­nak is meghagyja. A csaknem két tucatnyi szobor mind­egyike magában hordozza a „nagy tanítómester”, a termé­szet gazdag formavilágát. A Palkonyán élő, londoni szüle­tésű művész mindig is a ter­mészetben érezte jól magát. Festőnek készült, ám a festé­szettől még főiskolás korában elment a kedve. A szobrász­kodásra voksolt. Anglia és Skócia erdeiben alkotta-alakí- totta az anyagot, s a kész mű­vet magára hagyta. Sorsáról, hatásáról vajmi keveset tudott csak meg. Egy idő után azon­ban tudatosult benne: így nem kerül közelebb az emberek­hez, nem kommunikálhat ve­lük, holott tulajdonképpen ez életének, művészetének az igazi célja. Párbeszéd csak így, szo­borközeiben jöhet létre: mú­zeumban, galériában. Szakí­tott tehát a természetbe ágya­zott művekkel, s kiállításokra dolgozott. Bejárta Afrikát, Ja­pánt, az összes európai or­szágot, s mindenütt otthagyta keze nyomát. Két évig a villá­nyi szobrásztelepet vezette. Palkonyára, a kis baranyai fa­luba költözve sem szakadt meg a kapcsolat külföldi bará­taival, s a kiállítótermekkel. Legutóbb Németországban láthatta munkáit a közönség. Kaposfüredre szánt alkotá­sai között jó néhány mitológiai ihletésű. Kolin Foster vonzó­dik ezekhez az alakokhoz, s a kővel, mint az örökkévalóság jelképével próbálja hangsú­lyozni jelentőségüket. Szobrai kifinomult érzelemvilágról ta­núskodnak, s üzenetként is felfoghatók. Egy olyan világ üzenetének, amelyben talál­kozik mítosz és valóság, amelyben jelen vannak az örök értékek, a határtalan szabadság és az ősi erő épp­úgy, mint felfordult világunk disszonáns elemei. Colin Fos­ter munkái július 16-ig tekint­hetők meg a Kaposfüredi Ga­lériában. (Ló'rincz) TÁBORSZERVEZÉSBE FOGTAK Csurgói számháború — angolul Kevés pénzből gazdálkodik a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat csurgói városi szer­vezete. Ám amit nagyon akarnak, arra előte­remtik a rávalót. Ha kell, néhány diák segítsé­gével „tacepaókkal” hívják fel a figyelmet egy-egy rangos rendezvényre. Most táborszervezésbe fogtak, s az Eötvös József Általános Iskola segítő jobbot nyújtott. Az intézmény támogatásának köszönhető, hogy olcsón megszervezhették az angol nyelvi tábort. Június 21-26. között alsó tagozatos gyerekek sajátíthatják el az alapokat, s mindezt úgy, hogy játszanak, alkotnak, kirándulnak. Az angol nyelvű számháború is érdekesnek ígér­kezik. A nyelvismeret nem feltétele a napközis tá­borozásnak. De ha a felsős, netán már angolul tanuló diákoknak kedvük van a szinten tartás­hoz, akkor a TIT városi szervezete számukra is megszervezi a tábort. - L ­TÖRVÉNYHOZÁS KÖZBEN Konferencia a szakképzésről Koszorú a földön Mi a közös jellemzője Ka­posvárnak és Pankotának? Irodalomkedvelők, színházba­rátok bizonnyal válaszolnak a kérdésre: Somogy megye székhelyének színháza e te­lepülés szülöttének, Csiky Gergelynek nevét viseli. Hogy hol van Pankota? Arad közelében, a Bánság­ban, a hegyaljai borvidéken. Több mint hétezer lakójával helyi viszonylatban nagyköz­ségnek számít, itt van az 1906-ban épített villamos- vasút végállomása. (Helye­sebben: már csak volt, az idén tavasztól ugyanis nem közle­kednek a szerelvények. Nem jövedelmező — mondják, meg aztán sokba kerül a pálya kar­bantartása.) Számunkra, mint már jeleztem, Csiky Gergely szülőhelyeként nevezetes. A főutcán még áll a dráma­író szülőháza. Tisztes polgári ház, nem lóg ki a sorból; olyan mint a többi, csak a bejárat melletti falon elhelyezett em­léktábla kölcsönöz némi egyedi jegyet az épületnek. „1842. december 8-án e ház­ban született Csiky Gergely drámaíró”. Az aradi Kölcsey Társaság helyezte oda, vala­mikor a két háború között, hogy aztán hol eltakarják, hol levegyék, hol meg engedjék a tisztelgés lehetőségét előtte. ’89 decemberének romániai változásai nyomán bárki meg­teheti megint. Megteheti, de hogyan? Nemrégiben a Mikes Kelemen magyar nyelv- és irodalmi ver­seny erdélyi döntőjének részt­vevői (mintegy 140 diák, plusz kísérőtanárok) koszorúztak Csiky Gergely szülőházánál. Annak rendje s módja szerint elhangzott a méltatóbeszéd, a meglepetés akkor érte a tisz­telgőket, amikor az emléktáb­lánál el akarták helyezni a ko­szorút. Nem volt szeg a fal­ban, a koszorút az emléktábla alá, a földre kellett tenniük. így akarja, csak így engedi a je­lenlegi háztulajdonos. A Csiky Gergelyétől s a tisztelgő diá­kokétól eltérő nyelven beszélő háztulajdonos. Ott is csak egy fél óráig. Utána vihetik a teme­tőbe. Azzal érvel ugyanis, hogy a koszorúknak nem a házon, hanem a síron a helye. Keserű szájízzel mentek to­vább a diákok — Világosra. Vigasztalódásul ott sem szol­gált semmi, de a Bohus-kas- télyban (jelenleg loan Slavici román írót idéző emlékmú­zeum) legalább annyit meg­tudtak, hogy az útikönyvekkel ellentétben ott nem írták alá, csak megtárgyalták a fegyver- letétel rendjét. Meg hogy a magyar történelem fekete nap­ján, 1849. augusztus 13-án sem Világosnál, hanem az onnan legalább 10-15 kilomé­terre lévő szőlősi síkon került sor a szomorú eseményre. S aztán Arad, vesztőhely. Szerény emlékoszlop a tizen­három tábornok vértanúságá­nak helyén. Zala György szo­borcsoportjának visszaállítása mindmáig üres ígérgetés ma­radt... És így tovább. Ilyen és ha­sonló példákkal találkozik, aki Erdély újbóli felfedezésére vál­lalkozik. Menni kell mégis, ha lehangoló, ha elszomorító ké­pek is fogadnak, ezek régmúlt időkből eredeztethető jelenva­lóságunk bizonyságai. Az er­délyi magyar fiatalok, legaláb­bis a fogékonyabbja, lassan­ként megint birtokába veszi a történelmi emlékhelyeket. Biz­tató jel ez a jövőre, jövőnkre nézve. Borbély László Suzuki - Lada szgk. összes típusára megrendelést felveszünk, rövid szállítási határidővel, kedvező fizetési feltételekkel A fenti gépkocsik részletre és lízingelésre is megvásárolhatók. Ügyintézés: helyben. Vállalunk mindennemű gépkocsi javítást, műszaki vizsgáztatást, zöldkártyát stb. Alkatrészek - Aglp, Castrol olajak teljes választéka kapható. Várjuk Tisztelt Ügyfeleinket munkanapokon 8.00-16.00 óráig, szombaton autószalonunkban 8-12 óráig. Nagykanizsai Autójavító Kft. Nagykanizsa, Balaton út Telefon: 93/312-220, 93/310-310 ^ Fax: 93/310-310 Tolov QQ.9AQ (8973)

Next

/
Oldalképek
Tartalom