Somogyi Hírlap, 1993. május (4. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-10 / 107. szám

1993. május 10., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — KULTÚRA 9 A politika talaját veszítette a kultúrában? Máté Lajos a verselésről, a színjátszásról és a mindent belengő modorosságról A vers iránti szeretet, a versmondás fölvállalása és az amatőr színjátszás mélyen gyökerezik a magyar kultúrá­ban. Ezekben a műfajokban fel lehet mutatni a másságot — éppen ezért a 70-es évek közepétől amolyan ellenzékies- kedö dolognak számított „ezekkel a dolgokkal” foglalkozni. Sokszor elővettek s leporol­tak régi, ismert darabokat, s újraértelmezték őket. De a po­litika mára talaját veszítette a kultúrában. Mindezt Máté La­jos, nyugdíjba készülő szín­házi rendező mondta Balaton­szárszón, ahol 15 esztendeje vezet tábort az irodalmat sze­rető középiskolásoknak. — Talán épp amiatt került válságba a kultúra, mert nincs mondandója a hatalmon le­vőkről? — Amióta élek, mindig azt mondják, hogy válságban van a kultúra, de ez — szerintem — nem igaz. Mert az emberek vállalkoznak rá, anyagi ne­hézségeik ellenére is. — A versmondást vagy a színjátszást szereti-e inkább? — Olyan az, mint hogy va­laki almát, más meg a diót szereti. Véleményem szerint egyébként a legnagyobb os­tobaság, hogy a színművé­szeti főiskolára versmondás alapján veszik föl a diákokat. A színészek zöme, még a leg­jobbak is, nagyon rosszul mondanak verset. Mert a szí­nészet ábrázoló, a versmon­dás pedig kifejező művészet! A színész beleéli s magát pro­dukálja a darabban, a vers­mondónak viszont a költőt kell visszaadnia. A legtöbb hiba abból adódik, amikor színész­kedve akarnak verset mon­dani. A modorosság azonban, amely az egész országot be­lengi, nagyon káros a műfaj­nak. Amúgy nagyon sok szí­nész azért mond verset, mert jó pénzt kap érte, de csak ke­vesen nem keverik össze a dolgokat; Latinovics például vagy manapság Jordán Ta­más remekül érti a lényeget. A rossz példák viszont hatnak a gyerekekre vagy a felkészítő tanárokra. A diákok Nyíregy­házától Sopronig, Kaposvártól Szegedig ugyanazokat a hi­bákat követik el, mert ugyan­azokat a rossz példákat köve­tik. Pedig csak befolyásolni szabad a gyerekeket; nem szabad rájuk erőltetni azt, amit mi szeretnénk hallani. — Már megint elértünk a po­litikához, amely egyébként is sokszor kiforgatta a nagy köl­tők sorait. — Ma is sokszor értelmez­nek félre, az igaz. Pedig a költő nem véletlenül írta az adott versformában, vessző­vel a mondat közepén — vagy anélkül — gondolatait. A hite­lesség persze sok összetevő­től függ. A mérce az, hogy hasson. Néhány hete egy apró, Pest melletti faluban egy Csoóri Sándorról elnevezett versmondóversenyt szervez­tek négy vagy öt megye fiatal­jainak. Persze attól Csoóri Sándor a névadó, mert az MDF adta rá a pénzt. Fölállt ott egy 17 éves lány, és el­mondta József Attilának a Le­vegőt! című versét úgy, hogy könnybe lábadt a szemem; egyszerűen megrendültem. Annyira érezte, hogy „én nem ilyennek képzetem a rendet.” Mellettem ült egy kolléganő, egy ellenzéki (!) képviselő fe­lesége, aki azt mondta: ilyen rosszul ezt a verset még nem is hallotta... A gyerek nem gondolt bele semmit, csak el­olvasta, és értette. — Mennyire nógatja a tár­Máté Lajos rendező 15 éve vezet tábort sadalom a versek felé a fiata­lokat? — Semennyire. Nagy dolog, ha ez a korosztály egyáltalán hajlandó verssel foglalkozni. Csak tiszteletet érdemelnek. Mert nagyon sokat árt a tévé. Színész fiam (Máté Gábor) azt nyilatkozta egyszer, hogy sze­rencsére nagyon szegények voltunk és nagyon későn lett tévénk, ezért olvasni kénysze­rült. Az unokáimat például hétvégeken alig lehet leva­karni a tévéről. Borzasztó sok információ éri őket amúgy, de ha rajtam áll, nem kapcsolom be. Rossz műfajnak tartom, és nagyon tehetségtelenül csinál­ják Magyarországon. — Önt mi viszi arra, hogy már tizenötödik esztendeje próbálja átadni nagy magyar költők üzenetét a középisko­lásoknak? — A legjobban az izgat, hogy ki tudom-e nyitni őket. Mert én nagyon kíváncsi va­gyok az emberekre. Czene Attila Dunántúli dolgozatok, somogyi kutatások Megjelent a Dunántúli dol­gozatok természettudományi sorozat legújabb, 7. kötete, amely — többek között— a Boronka melléki tájvédelmi körzet élővilágát is bemutatja. A sorozat, 1978-ban a barcsi Borókás 4 kötetre terjedő be­mutatásával indult. Ezt kö­vette a Zselic erdőinek, majd a Béda-Karapancsa (ahol a Duna belép Magyarországra) tájvédelmi körzetének bemu­tatása. A kötetek szerzőjeként már akkor találkoztunk Juhász Magdolnának, a Somogy Me­gyei Múzeumok Igazgatósága botanikusának a nevével. Ó Jolgozta föl a Borókás nö- /ényvilágának egy részét. A nőst kiadott kötetben már há- om somogyi szerző: Józan Zsolt mernyei és HartnerAnna barcsi tanár, valamint Ábra- iám Levente entomológus rovarokkal foglalkozó tudós ) nunkáit is olvashatjuk. A vizs­gálatokat a természetvédelmi livatal 3 éve kiadott megbí- :ása alapján a Janus Panno­nius Tudományegyetem állat­tani és növénytani tanszéke, a múzeum természettudományi osztálya vezetésével a Bo­ronka tájvédelmi körzet terüle­tén végezték a szakemberek. A kutatásokhoz szükséges anyagi fedezetet is ők biztosí­tották. A kötet megjelenésével lehetőség adódik arra, hogy a szakemberek megismerjék Somogy megye természetvé­delmi területeinek — a Boró­kás, a Zselic, a Boronka, a Dráva mente — élővilágát. Gondot jelent, hogy az alap­fölméréseket — pénz hiányá­ban — nem tudják folytatni a program munkatársai, pedig a most fölmért állapotot és a vál­tozásokat az eredményesség érdekében időben kellene nyomon követni. A három év kutatásait ösz- szegző, 375 oldalas és 19 ta­nulmányt tartalmazó, fotókkal illusztrált kötetben az élő ter­mészeti környezetről — a víz­ről, a védett növényekről, a recés szárnyú rovarokról és bogarakról, a méhekről, le­A Dráva mente (Fotó: Kovács Tibor) gyekről, pókokról és a gerin­ces állatokról — olvashatunk . A botanikai vizsgálatokat a JPTE növénytani tanszéke, a rovarokét a Somogy Megyei Múzeum míg a gerinces álla­tokkal foglalkozókat ugyan­csak az egyetem állattani tan­székének szakemberei irányí­tották. A tanulmányokat a Me­csek és környéke, természeti képek kutatóprogram kereté­ben, a Janus Pannonius Mú­zeum szervezésében Uherko- vich Ákos irányította és szer­kesztette. A kötetet haszonnal forgathatják a természet ked­velői, az ilyen irányú tanul- mámyokat végző diákok, mu- zeulógusok és a természetvé­delemmel foglalkozó szakem­berek. A somogyiak tervezik: 1994-ben e kutatások ered­ményeire is támaszkodva nyitnak a múzeumban állandó kiállítást Somogy megye élővi­lágáról. Várnai Ágnes „Itt születtem, ide jöttem vissza pihenni” A mecénás műszerész Aki a könyveket szereti, rossz ember nem lehet Boda János bácsi 87 éves általános műszerész tavaly költözött Mesztegnyőre. A tu­lajdonában levő mintegy 1500 könyvet a mesztegnyői köz- művelődési könyvtárnak adományozta. Többen meg­kérdezték tőle, hogy miért a mesztegnyői könyvtárat vá­lasztotta. — Nagyon egyszerű a ma­gyarázat — mondta Boda Já­nos. — Itt születtem, és ide jöttem vissza pihenni. A polgá­riban Ladi János kántortanító keze alatt jártam, majd a mar­cali Frankó nevű gép- és épü­letlakatosnál voltam tanonc. Pestre 1926-ban kerültem, s műszerész-mestervizsgát tet­tem. Mikor önálló iparos let­tem, akkor kezdtem el igazán a könyvek gyűjtését, és ez a szenvedélyem megmaradt a mai napig. Van olyan soroza­tom — A világ képzőművé­szete, színes nyomással —, amelynek az első kötete még 500 forintba került, viszont a kilencediket 1500 forintért vet­tem. Természetesen az újon­nan vásárolt könyveket is a könyvtárnak adom. A másik kérdés, amely még foglalkoz­tatja az embereket, hogy miért adományozok és miért nem adom el a könyveket. Keser­ves körülmények között gyűj­töttem, és nem felejtem el, hogy nagyon sok falusi gyerek van, aki szeretne olvasni, de nincs pénze könyvre, vagy nincs mit olvasni. Ha nem lenne Mesztegnyőn könyvtár, akkor én nyitottam volna egyet. A gyűjtésben a felesé­gem, Fanta Mária írónő sokat segített; az ő kéziratai, köny­vei a Széchényi Könyvtárban találhatók. Farkas Imréné, a könyvtár vezetője elmondta, hogy a könyveket teljesen külön keze­lik, külön polcon tartják az adományozó tiszteletére. Hozzátette, hogy a könyvtár állományát nemcsak szám szerint, de műfajilag is javí­totta ez az adomány. A köny­vek között van ifjúsági, fan­tasztikus, szépirodalmi, 75 kö­tetes Jókai- és 10 kötetes Vass Gereben-sorozat, vala­mint francia, angol, japán iro­dalom, még Kámaszutra is. Szalai Erika Rémálom az utcán A minap láttam egy filmet a videón. Kényelmes kikapcso­lódás; az ember hátradől a fo- j felben, lábát fölteszi az asz­talra, s ha éppenséggel nem tetszik neki a történet, kikap­csolja a gépet. Félig aludtam már, amikor a család nézni kezdte: valamikor az ötvenes évek végén vagy a hatvana­sok elején játszódhatott. Fá­radt, csalódott arcok minde­nütt a vásznon. A családfő munkát keresett, ha jól emlékszem, de nem ta­lált, ütött-kopott lábasból ko­torták ki esténként a puliszkát, a rossz sors meg közben ál­landó veszekedéseket invitált a negyven négyzetméteres lakásba. Mondom: lehet, hogy ál- • modtam csak az egészet. Tegnap reggel, munkába me- ■ net azonban de ja vu sodort magával, — így nevezik azt i az esetet, amikor az ember úgy érzi, hogy ez egyszer már megtörtént vele. Az utcán ugyanazokat a fáradt, csaló­dott arcokat láttam magam előtt... (Czene) Egyházzenei tábor A nyáron egyházzenei tá­bornak ad otthont a Kis-Bala- ton természetvédelmi terüle­tén Sármellék. Olyan — hitü­ket gyakorló római katolikus — 14-20 éves fiatalokat vár­nak, akik szeretnének megis­merkedni az egyházi zenével, a katolikus liturgiával és a szertartások menetével. A kö­zös éneklésen, csoportos fog­lalkozásokon kívül kirándulá­sok, vidám játékok, vetélke­dők szerepelnek a program­ban. A július 5-én kezdődő egyhetes táborba május 19-ig lehet jelentkezni a következő címen: Szili Zoltán, 7400 Ka­posvár, Buzsáki u. 6/B. A je­lentkezések — beérkezések sorrendjében történő — elbírá­lásáról értesítést küldenek. Jászok napja A már hagyományos jászok napját rendezték meg a Jás­zság egyik ősi településén, Jászjákóhalmán. A község társadalma 1989-ben, a já­szok betelepedésének 750. évfordulója alkalmából elhatá­rozta: arról a történelmi ese­ményről, hogy Mária Terézia 1745. május 6-án engedé­lyezte a jászok redemptióját, önállóvá válását, minden év­ben megemlékeznek. Frank Marshall filmjéről Frank Marshall, amerikai producer és filmrendező, a jú­niusban Magyarországon is látható Életben maradtak (Alive) című új filmjéről tartott sajtótájékoztatót. Mint el­mondta, a forgatókönyv alapja valóságos esemény: az 1972- ben az Andok hegységben re­pülőgép-szerencsétlenséget szenvedett montevideói főis- kolás-rögbicsapat története. Erről Piers Paul Read regényt írt, a forgatókönyvíró John Patrick Shanley ezt használta fel munkájához. Bécsi ünnepi hetek Az 1951 óta évente megtar­tandó bécsi ünnepi hetek ren­dezvénysorozata idén május 14-én kezdődik — közölte Klaus Bachler, a kulturális eseménysorozat intendánsa. Elmondta: a több mint egy hó­napon át tartó művészeti események egész Bécsnek ünnepi hangulatot adnak. Az osztrák főváros ez idő alatt számos ősbemutató, kiállítás és koncert színhelye lesz. Itt mutatja be először Steve Re­ich és Beryl Korot „A barlang” című zenés darabját; Alfred Schnittke „Zsivágó” című ze­nedrámáját, ősbemutatóval je­lentkezik a New York-i Woos- ter-társulat is. A kiállításokon, amelyek „Az összetört tükör” összefoglaló címet viselik, összesen negyven európai és tengerentúli művész mintegy háromszáz alkotását láthatják az érdeklődők. Oktatási eszközök bemutatója A világbanki hitelnek kö­szönhetően a közeljövőben fellendülhet az oktatási esz­közök piaca — erre számít a speciális oktatási eszközök forgalmazásával foglalkozó - Consult-Exim Magyar-Német Betéti Társaság, amely kiállí­táson mutatta be termékeit. A Consult-Exim az elsők között jelent meg ezen a piacon mint a neves külföldi oktatásiesz- köz-gyártó cégek kizárólagos magyarországi forgalmazója. Árusítja az angol Armfield élelmiszer-ipari oktatóeszkö­zeit, a német ASC Electronic nyelvi laboratóriumait, a Phywe Systems GmbH. szem­léltető eszközeit és a Lucas Nülle elektronikai oktatórend­szereit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom