Somogyi Hírlap, 1993. május (4. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-10 / 107. szám
1993. május 10., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — KULTÚRA 9 A politika talaját veszítette a kultúrában? Máté Lajos a verselésről, a színjátszásról és a mindent belengő modorosságról A vers iránti szeretet, a versmondás fölvállalása és az amatőr színjátszás mélyen gyökerezik a magyar kultúrában. Ezekben a műfajokban fel lehet mutatni a másságot — éppen ezért a 70-es évek közepétől amolyan ellenzékies- kedö dolognak számított „ezekkel a dolgokkal” foglalkozni. Sokszor elővettek s leporoltak régi, ismert darabokat, s újraértelmezték őket. De a politika mára talaját veszítette a kultúrában. Mindezt Máté Lajos, nyugdíjba készülő színházi rendező mondta Balatonszárszón, ahol 15 esztendeje vezet tábort az irodalmat szerető középiskolásoknak. — Talán épp amiatt került válságba a kultúra, mert nincs mondandója a hatalmon levőkről? — Amióta élek, mindig azt mondják, hogy válságban van a kultúra, de ez — szerintem — nem igaz. Mert az emberek vállalkoznak rá, anyagi nehézségeik ellenére is. — A versmondást vagy a színjátszást szereti-e inkább? — Olyan az, mint hogy valaki almát, más meg a diót szereti. Véleményem szerint egyébként a legnagyobb ostobaság, hogy a színművészeti főiskolára versmondás alapján veszik föl a diákokat. A színészek zöme, még a legjobbak is, nagyon rosszul mondanak verset. Mert a színészet ábrázoló, a versmondás pedig kifejező művészet! A színész beleéli s magát produkálja a darabban, a versmondónak viszont a költőt kell visszaadnia. A legtöbb hiba abból adódik, amikor színészkedve akarnak verset mondani. A modorosság azonban, amely az egész országot belengi, nagyon káros a műfajnak. Amúgy nagyon sok színész azért mond verset, mert jó pénzt kap érte, de csak kevesen nem keverik össze a dolgokat; Latinovics például vagy manapság Jordán Tamás remekül érti a lényeget. A rossz példák viszont hatnak a gyerekekre vagy a felkészítő tanárokra. A diákok Nyíregyházától Sopronig, Kaposvártól Szegedig ugyanazokat a hibákat követik el, mert ugyanazokat a rossz példákat követik. Pedig csak befolyásolni szabad a gyerekeket; nem szabad rájuk erőltetni azt, amit mi szeretnénk hallani. — Már megint elértünk a politikához, amely egyébként is sokszor kiforgatta a nagy költők sorait. — Ma is sokszor értelmeznek félre, az igaz. Pedig a költő nem véletlenül írta az adott versformában, vesszővel a mondat közepén — vagy anélkül — gondolatait. A hitelesség persze sok összetevőtől függ. A mérce az, hogy hasson. Néhány hete egy apró, Pest melletti faluban egy Csoóri Sándorról elnevezett versmondóversenyt szerveztek négy vagy öt megye fiataljainak. Persze attól Csoóri Sándor a névadó, mert az MDF adta rá a pénzt. Fölállt ott egy 17 éves lány, és elmondta József Attilának a Levegőt! című versét úgy, hogy könnybe lábadt a szemem; egyszerűen megrendültem. Annyira érezte, hogy „én nem ilyennek képzetem a rendet.” Mellettem ült egy kolléganő, egy ellenzéki (!) képviselő felesége, aki azt mondta: ilyen rosszul ezt a verset még nem is hallotta... A gyerek nem gondolt bele semmit, csak elolvasta, és értette. — Mennyire nógatja a tárMáté Lajos rendező 15 éve vezet tábort sadalom a versek felé a fiatalokat? — Semennyire. Nagy dolog, ha ez a korosztály egyáltalán hajlandó verssel foglalkozni. Csak tiszteletet érdemelnek. Mert nagyon sokat árt a tévé. Színész fiam (Máté Gábor) azt nyilatkozta egyszer, hogy szerencsére nagyon szegények voltunk és nagyon későn lett tévénk, ezért olvasni kényszerült. Az unokáimat például hétvégeken alig lehet levakarni a tévéről. Borzasztó sok információ éri őket amúgy, de ha rajtam áll, nem kapcsolom be. Rossz műfajnak tartom, és nagyon tehetségtelenül csinálják Magyarországon. — Önt mi viszi arra, hogy már tizenötödik esztendeje próbálja átadni nagy magyar költők üzenetét a középiskolásoknak? — A legjobban az izgat, hogy ki tudom-e nyitni őket. Mert én nagyon kíváncsi vagyok az emberekre. Czene Attila Dunántúli dolgozatok, somogyi kutatások Megjelent a Dunántúli dolgozatok természettudományi sorozat legújabb, 7. kötete, amely — többek között— a Boronka melléki tájvédelmi körzet élővilágát is bemutatja. A sorozat, 1978-ban a barcsi Borókás 4 kötetre terjedő bemutatásával indult. Ezt követte a Zselic erdőinek, majd a Béda-Karapancsa (ahol a Duna belép Magyarországra) tájvédelmi körzetének bemutatása. A kötetek szerzőjeként már akkor találkoztunk Juhász Magdolnának, a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága botanikusának a nevével. Ó Jolgozta föl a Borókás nö- /ényvilágának egy részét. A nőst kiadott kötetben már há- om somogyi szerző: Józan Zsolt mernyei és HartnerAnna barcsi tanár, valamint Ábra- iám Levente entomológus rovarokkal foglalkozó tudós ) nunkáit is olvashatjuk. A vizsgálatokat a természetvédelmi livatal 3 éve kiadott megbí- :ása alapján a Janus Pannonius Tudományegyetem állattani és növénytani tanszéke, a múzeum természettudományi osztálya vezetésével a Boronka tájvédelmi körzet területén végezték a szakemberek. A kutatásokhoz szükséges anyagi fedezetet is ők biztosították. A kötet megjelenésével lehetőség adódik arra, hogy a szakemberek megismerjék Somogy megye természetvédelmi területeinek — a Borókás, a Zselic, a Boronka, a Dráva mente — élővilágát. Gondot jelent, hogy az alapfölméréseket — pénz hiányában — nem tudják folytatni a program munkatársai, pedig a most fölmért állapotot és a változásokat az eredményesség érdekében időben kellene nyomon követni. A három év kutatásait ösz- szegző, 375 oldalas és 19 tanulmányt tartalmazó, fotókkal illusztrált kötetben az élő természeti környezetről — a vízről, a védett növényekről, a recés szárnyú rovarokról és bogarakról, a méhekről, leA Dráva mente (Fotó: Kovács Tibor) gyekről, pókokról és a gerinces állatokról — olvashatunk . A botanikai vizsgálatokat a JPTE növénytani tanszéke, a rovarokét a Somogy Megyei Múzeum míg a gerinces állatokkal foglalkozókat ugyancsak az egyetem állattani tanszékének szakemberei irányították. A tanulmányokat a Mecsek és környéke, természeti képek kutatóprogram keretében, a Janus Pannonius Múzeum szervezésében Uherko- vich Ákos irányította és szerkesztette. A kötetet haszonnal forgathatják a természet kedvelői, az ilyen irányú tanul- mámyokat végző diákok, mu- zeulógusok és a természetvédelemmel foglalkozó szakemberek. A somogyiak tervezik: 1994-ben e kutatások eredményeire is támaszkodva nyitnak a múzeumban állandó kiállítást Somogy megye élővilágáról. Várnai Ágnes „Itt születtem, ide jöttem vissza pihenni” A mecénás műszerész Aki a könyveket szereti, rossz ember nem lehet Boda János bácsi 87 éves általános műszerész tavaly költözött Mesztegnyőre. A tulajdonában levő mintegy 1500 könyvet a mesztegnyői köz- művelődési könyvtárnak adományozta. Többen megkérdezték tőle, hogy miért a mesztegnyői könyvtárat választotta. — Nagyon egyszerű a magyarázat — mondta Boda János. — Itt születtem, és ide jöttem vissza pihenni. A polgáriban Ladi János kántortanító keze alatt jártam, majd a marcali Frankó nevű gép- és épületlakatosnál voltam tanonc. Pestre 1926-ban kerültem, s műszerész-mestervizsgát tettem. Mikor önálló iparos lettem, akkor kezdtem el igazán a könyvek gyűjtését, és ez a szenvedélyem megmaradt a mai napig. Van olyan sorozatom — A világ képzőművészete, színes nyomással —, amelynek az első kötete még 500 forintba került, viszont a kilencediket 1500 forintért vettem. Természetesen az újonnan vásárolt könyveket is a könyvtárnak adom. A másik kérdés, amely még foglalkoztatja az embereket, hogy miért adományozok és miért nem adom el a könyveket. Keserves körülmények között gyűjtöttem, és nem felejtem el, hogy nagyon sok falusi gyerek van, aki szeretne olvasni, de nincs pénze könyvre, vagy nincs mit olvasni. Ha nem lenne Mesztegnyőn könyvtár, akkor én nyitottam volna egyet. A gyűjtésben a feleségem, Fanta Mária írónő sokat segített; az ő kéziratai, könyvei a Széchényi Könyvtárban találhatók. Farkas Imréné, a könyvtár vezetője elmondta, hogy a könyveket teljesen külön kezelik, külön polcon tartják az adományozó tiszteletére. Hozzátette, hogy a könyvtár állományát nemcsak szám szerint, de műfajilag is javította ez az adomány. A könyvek között van ifjúsági, fantasztikus, szépirodalmi, 75 kötetes Jókai- és 10 kötetes Vass Gereben-sorozat, valamint francia, angol, japán irodalom, még Kámaszutra is. Szalai Erika Rémálom az utcán A minap láttam egy filmet a videón. Kényelmes kikapcsolódás; az ember hátradől a fo- j felben, lábát fölteszi az asztalra, s ha éppenséggel nem tetszik neki a történet, kikapcsolja a gépet. Félig aludtam már, amikor a család nézni kezdte: valamikor az ötvenes évek végén vagy a hatvanasok elején játszódhatott. Fáradt, csalódott arcok mindenütt a vásznon. A családfő munkát keresett, ha jól emlékszem, de nem talált, ütött-kopott lábasból kotorták ki esténként a puliszkát, a rossz sors meg közben állandó veszekedéseket invitált a negyven négyzetméteres lakásba. Mondom: lehet, hogy ál- • modtam csak az egészet. Tegnap reggel, munkába me- ■ net azonban de ja vu sodort magával, — így nevezik azt i az esetet, amikor az ember úgy érzi, hogy ez egyszer már megtörtént vele. Az utcán ugyanazokat a fáradt, csalódott arcokat láttam magam előtt... (Czene) Egyházzenei tábor A nyáron egyházzenei tábornak ad otthont a Kis-Bala- ton természetvédelmi területén Sármellék. Olyan — hitüket gyakorló római katolikus — 14-20 éves fiatalokat várnak, akik szeretnének megismerkedni az egyházi zenével, a katolikus liturgiával és a szertartások menetével. A közös éneklésen, csoportos foglalkozásokon kívül kirándulások, vidám játékok, vetélkedők szerepelnek a programban. A július 5-én kezdődő egyhetes táborba május 19-ig lehet jelentkezni a következő címen: Szili Zoltán, 7400 Kaposvár, Buzsáki u. 6/B. A jelentkezések — beérkezések sorrendjében történő — elbírálásáról értesítést küldenek. Jászok napja A már hagyományos jászok napját rendezték meg a Jászság egyik ősi településén, Jászjákóhalmán. A község társadalma 1989-ben, a jászok betelepedésének 750. évfordulója alkalmából elhatározta: arról a történelmi eseményről, hogy Mária Terézia 1745. május 6-án engedélyezte a jászok redemptióját, önállóvá válását, minden évben megemlékeznek. Frank Marshall filmjéről Frank Marshall, amerikai producer és filmrendező, a júniusban Magyarországon is látható Életben maradtak (Alive) című új filmjéről tartott sajtótájékoztatót. Mint elmondta, a forgatókönyv alapja valóságos esemény: az 1972- ben az Andok hegységben repülőgép-szerencsétlenséget szenvedett montevideói főis- kolás-rögbicsapat története. Erről Piers Paul Read regényt írt, a forgatókönyvíró John Patrick Shanley ezt használta fel munkájához. Bécsi ünnepi hetek Az 1951 óta évente megtartandó bécsi ünnepi hetek rendezvénysorozata idén május 14-én kezdődik — közölte Klaus Bachler, a kulturális eseménysorozat intendánsa. Elmondta: a több mint egy hónapon át tartó művészeti események egész Bécsnek ünnepi hangulatot adnak. Az osztrák főváros ez idő alatt számos ősbemutató, kiállítás és koncert színhelye lesz. Itt mutatja be először Steve Reich és Beryl Korot „A barlang” című zenés darabját; Alfred Schnittke „Zsivágó” című zenedrámáját, ősbemutatóval jelentkezik a New York-i Woos- ter-társulat is. A kiállításokon, amelyek „Az összetört tükör” összefoglaló címet viselik, összesen negyven európai és tengerentúli művész mintegy háromszáz alkotását láthatják az érdeklődők. Oktatási eszközök bemutatója A világbanki hitelnek köszönhetően a közeljövőben fellendülhet az oktatási eszközök piaca — erre számít a speciális oktatási eszközök forgalmazásával foglalkozó - Consult-Exim Magyar-Német Betéti Társaság, amely kiállításon mutatta be termékeit. A Consult-Exim az elsők között jelent meg ezen a piacon mint a neves külföldi oktatásiesz- köz-gyártó cégek kizárólagos magyarországi forgalmazója. Árusítja az angol Armfield élelmiszer-ipari oktatóeszközeit, a német ASC Electronic nyelvi laboratóriumait, a Phywe Systems GmbH. szemléltető eszközeit és a Lucas Nülle elektronikai oktatórendszereit.
