Somogyi Hírlap, 1993. május (4. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-10 / 107. szám

1993. május 10., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 mai műsora 18.45-től Képújság, 19 órá­tól Hétfő esti Hírmagazin. Benne: Még mindig a vízdíjról — Ünnepelt a tűzoltóság — Új tárlat a Bernáth-házban — Eu­rópa kutyakiállítás Budapes­ten — Hírek, sport. 20 órától: TV-Mozi Végső megtorlás (amerikai akciófilm 110’). Közös kiállítás a Bernáth-házban Holdas György szobrász- művész és Csonka Béla fotó­művész közös kiállítását a múlt héten nyitották meg a marcali Bernáth-házban. A kulturális központ által rende­zett tárlatot Kiing József szob­rászművész ajánlotta a kö­zönség figyelmébe. A tárlat június 16-ig látogatható. Kétmillió forint az óvodának Balatonújlakon az óvoda ki­egyensúlyozott működésére 2 millió 137 ezer forintot különí­tett el a fenntartó önkormány­zat idei költségvetésében. A hagyományos nevelési prog­ram szerint működő intéz­ményben főként természetes anyagokat, kézzel faragott és szőtt játékokat használnak a gyerekek. Aktahegyek Kéthelyen Megduplázódott a hivatalos ügyiratok száma az előző év­hez képest a kéthelyi önkor­mányzat államigazgatási dol­gozóinak asztalán: ezideig 1500 részvénytulajdonosi és több száz kárpótlással kap­csolatos kérelem futott be. További feladatként 400 útle­velet állítottak ki s plusz mun­kát jelentenek a gépjárműa­dóval, a dízel- és fűtőolaj ki­osztással, valamint a munka- nélküliek jövedelempótló tá­mogatásával kapcsolatos in­téznivalók. Hosszúvíz néma volt A hétközi nagy esőzések hatására beázott a hosszúvízi telefonkábel. A Matáv szak­emberei pénteken hozzáláttak a hiba elhárításához, de a javí­tási munkálatok befejezéséig — ami a telefonálási lehető­séget illeti — néma volt. Verseny az erdőben A szakma kiváló tanulója országos versenye ma kez­dődik Somogyzsitfa-Sző- csénypusztán, az Erdőgazda­sági Szakmunkásképző Isko­lában. A versenyzők és felké­szítő oktatóik tegnap érkeztek a helyszínre, s már lezájlott a sorsolás is — mind elméleti, mind gyakorlati kategóriában. Az ünnepélyes qjegnyitó után írásbeli versennyel kezdődik a vetélkedő a szakma kiváló ta­nulója címért. Hosszú lejáratú hitel és vállalkozói kölcsön Támogatják a lakásépítést Kéthelyen Fontos kérdésekről döntött a kéthelyi önkormányzat kép- viselő-testülete április végén. Az 1988 óta minden évben odaítélt kamatmentes, lakás- támogatásra fordított össze­geket vették számba az elöljá­rók. Az építésre, felújításra, bő­vítésre nyújtott 150-300 ezer forint közötti kölcsönt ebben az évben 5 helybéli család kapta meg. A hitel hosszúlejá­ratú, maximum tízéves futam­időre szól. További családok jutottak (50-től 200 ezer forin­tig) önkormányzati hitelhez, amelyet szintén lakásvásár­lásra vagy korszerűsítésre használhatnak fel. A települé­sen egyébként hatvan fölött van azok száma, akik ebből a kedvezményes hitelből az el­múlt évek során részesedtek. Az igénylők száma 1990 óta fokozatosan nő: a kéthelyi ön- kormányzat az idei költségve­téséből mintegy 2 millió forin­tot különített el erre a célra. A másik hitelforma, amely a község egészséges fejlődését hivatott segíteni, a vállalkozói kölcsön. Az erre szánt ösz- szegből egymillió forintot az ipari és termelőtevékenységet folytatók, valamint a szolgálta­tói szférában dolgozó vállal­kozók kaptak. Közülük is fő­ként azok, akik munkahelyte­remtő beruházásokba kezdtek a faluban. A 2600 lakosú Kéthelyen még sokan élnek a mezőgaz­daságból. Ők is jogosultak a kétéves lejáratú kölcsönre, ha megfelelnek a hitelfelvétel elő­írásainak. Marad azonban még forgatható tőke az ön- kormányzat kezében: ezek egy részét az őszi, mezőgaz­dasági munkához szükséges gépek és vetőmagok vásárlá­sára tartalékolják. Csíky Kiss Erika Saját kockázat terhére elsőként a Shell s Árverseny Marcaliban Felvételünkkor még a MÓL Rt-vel azonos árak voltak a Shellnél is kiírva Fotó: Lang Róbert A piacgazdaság kialakulá­sát jelzi az az árverseny, amely Marcaliban az üzem­anyagtöltő állomásokon ta­pasztalható. A város határá­ban a Shell-kutat üzemeltető Oktán kft megkapta a világ­cégtől a kizárólagos jogot, hogy saját kockázata terhére a MÓL Rt-nél 50 fillérrel ol­csóbban adja a 92-es oktán­számú benzint. Minderről Szarvas József állomásvezető tájékoztatott. A Volán marcali leányválla­latának üzemanyagtöltő állo­másán az Agip márkanévvel egy betéti társaság bérel két kutat. Itt 70 forintért tankolha­tunk 92-es oktánszámú ben­zint és 57 forintba kerül a gáz­olaj literje. A vásárlók ragasz­kodását valószínűleg az árkü­lönbségek mellett a szolgálta­tások színvonala fogja eldön­teni. M. T. TAPASZTALATCSERE HOLLANDIÁBAN Buzsák várja a turistákat Hímzéséről, szőtteseiről és tájházáról országszerte ismerik Buzsák nevét. Polgármestere, Knézics István a település ide­genforgalmi és fejlesztési terveit ismertette. — A falu rendelkezett olyan alapokkal, amelyre lehetett épí­teni. Volt nagy múltú népművé­szet, tájház, 150 éves pincesor, műemlékek. A Siótour lelkiisme­retes gazdája volt az itteni esz­mei és tárgyi értékeknek, de ke­vés pénze volt fejlesztésre. A tájházban berendezett mú­zeum anyaga 13 évig változat­lan volt, nem vonzotta a vendé­geket és az átutazókat. Az ön- kormányzat kérte a tájház tulaj­donjogát; ehhez a Műemléki Felügyelőség hozzájárult. Az épület felújításán túl 3-3 műsort állítottak össze gyermekeknek és felnőtteknek. Szoros kapcso­latot alakítottak ki még 1991-ben egy hollandiai telepü­léssel, Gorsellel. Ez az oktatás, az egészségügy, a gazdaság és a turizmus területeire terjed ki, de a holland tűzoltók 50 éves jubileumára is utaztak ki buzsáki kollégák és érdeklődők. A kap­csolat a fiatalok nyelvtanulását eredményesen segíti. Saját szervezésben megoldják az utazási ügyeket; 38 ház fogad vendégeket. A faluban és a kör­nyező községekben saját prog­ram alapján útitervet és szóra­kozási lehetőséget kínálnak. Az 1969-ben épített művelő­dési ház teljesen leromlott, pót­lására faluházat épít az önkor­mányzat. Ez magába foglalná a tornatermet, kultúrházat és a könyvtárat is. Sajnos, nincs meg a kivitelezéshez szükséges pénz még az állami céltámoga­tással és a község pénzével együtt sem. Várható, hogy 10 millió forint kölcsönt kell felven­niük, s ennek 26 százalékos a kamata. Az idei költségvetés 44 millió forintjából 22 millió az is­kola fenntartásához, a másik fele a polgármesteri hivatal, a közüzemi költségek, az idősek klubja, a sport- és kulturális kia­dások, szociális gondok finan­szírozására szükséges. A gon­dok nyomasztóak, a tervek szárnyalok. A kompromisszum nem könnyű. (Ondrejovics) Formálódó mozgalom — fiatalokkal Kolping-szervezet B alatonkeresztúron A német cipészinasról, Adolf Kolpingról elnevezett moz­galomnak napjainkban 32 országban vannak tagjai. A ke­resztény erkölcs és etika szellemében tevékenykedik, az if­júság szakmai előremenetelét támogatja ez a szervezet. A hazai Kolping-családok egyike az áprilisban Balatonke- resztúron alakult ifjúsági csoport. A szervezethez való csatla­kozás indítékairól elsőként a keresztúri „család” világi elnö­két, Hajas Béla zenetanárt kérdeztük. — Tavaly ősszel Pécsre ki­rándultunk a fúvószenekarral, s véletlenül belecsöppentünk abba a 14 kilométeres béke­menetbe, amelyet a Kolping dél-dunántúli központja ren­dezett. A fehér dzsekis kolpin- gosokkal együtt gyújtottunk gyertyát a második világhábo­rús tömegsírokon, majd a pé­csi emléktábla-koszorúzáson, és hallgattuk a népek, fajok, nemzetek békés egymás mel­lett élését hirdető beszédeket. Élmény volt látni a gyerekein­ket, ahogy azonosultak ezek­kel a gondolatokkal. Ezek az általános és középiskolások könyvekből tanulták a máso­dik világháborút, az ellent­mondásos európai történel­met, s igénylik, hogy végre tisztán lássanak. A Kolpingnak a második vi­lágháború előtt hazánkban is voltak már elődszervezetei. Erről dr. Szemes József apát úr, a balatonkeresztúri csoport egyházi vezetője beszélt: a katolikus legényegyletként működő és a tanoncképzést koordináló szövetségről, an­nak példás valláserkölcsi fel­fogásáról. — A balatonkeresztúri mozgalom még gyerekcipő­ben jár, hiszen most formáló­dik — mondta a nyolcvanas éveiben járó plébános. — A diszkó és a televízió bűvöleté­ben élő fiatalokat nem lesz könnyű ráhangolni a szerve­zet katolikus eszmeiségére. Jelentőségét én abban látom, hogy célt és fogódzót nyújt. Azt szeretnénk elérni, hogy lelkiekben gazdag, elit társa­sággá kerekedjék a keresz­túri, s hasznos elfoglaltságot és színvonalas kikapcsolódást biztosítson tagságának. Hogy a balatonkeresztúri Kolping-család magját alkotó ifjúsági fúvószenekart meny­nyire magával ragadta a moz­galom, az Bakos Vanda zene­kari tag és Kolping-titkár leve­léből kiderül. „Tagjaink azok a 8-18 éves általános és közép- iskolás zenész diákok, akik most már a magyarországi Kolping-szervezet fúvószene­kara nevet is büszkén viselik” — írja. A gyerekek révén több szülő is csatlakozott hozzájuk. Törődnek egymással. S a ba­rátok össze-összeülnek egy-egy kiadós beszélge­tésre: a vallásról, a világ dol­gairól. Csíkyné Kiss Erika Mesztegnyő az önállóság útján Mesztegnyő elindult egy úton, amelynek vannak ered­ményei de ugyanakkor hátrá­nyai is. Különválásuk első lé­péseiről Benkes Lászlót, Mesztegnyő polgármesterét kérdeztük. — Megtörtént az elválás a négy falu: Kelevíz, Gadány, Hosszúvíz és Mesztegnyő kö­zött. Ez nem jelenti azt, hogy éles határvonalat kell vonni, hi­szen nagyon sok mindenben még együtt működünk. A vízel­látás, a hulladékszállítás és ami a legfontosabb a falus turizmus terheit és előnyeit mind a négy falu viseli. Ami jelentős, a falusi turizmus felfelé ívelő tendenciát mutat. Mesztegnyő már a negyedik szezonra készül és nagyon so­kat számított az, hogy a So­mogy Megyei Idegenforgalmi Hivataltól meghívást kaptak Ka­posvárra a gasztronómiai és idegenforgalmi bemutatóra. A zöldturizmus jegyében vonultat­ták fel értékeiket a négy falu, va­lamint a vendégfogadó egyesü­let és a természetvédelmi hon­ismereti egyesület segítségével. Bemutatkozásuk sikeres volt, és kapcsolatba léptek belföldi, né­met és osztrák utazási irodák­kal. — A vendégek fogadását is­mét hangsúlyozom Kelevíz, Hosszúvíz, Gadány bekapcso­lódásával, bevonásával tökéle­tesíthetjük. A falusi turizmus bő­vítése költségvetési helyzetünk javítását segíti elő, hiszen gaz­dasági helyzetünk nagyon ne­héz — mondta a polgármester. Az iskola és az óvoda költsé­geihez a három falu is hozzájá­rul, de nagyobb része Meszteg- nyőre hárul. A Gamesz, faluház, a művelődési ház, az öregek napköziotthonának terheit egye­dül Mesztegnyő viseli, mivel ezekre a szolgáltatásokra a többi falu nem tartott igényt. Ezek az intézmények lelemé­nyességük alapján saját erőfor­rással is rendelkeznek. Költség- vetésük elég szűkös a megkez­dett fejlesztéseket, mint a torna- csarnok építése még be tudják fejezni, de járdaépítésre, kör­nyezetszépítésre sajnos nem egyhamar kerül sor. Sokat segí­tett rajtuk, hogy egy olasz cég kezdeményezésére varroda ala­kult, ami 15-tel csökkentette a munkanélküliek számát. A pék­ség kialakítása is szintén segít a munkahelyteremtésben. Anyagi helyzetük javítására szolgál, hogy újból megkapták a jogot a vásártérre, így minden hónap második vasárnapján vásárt tar­tanak. Szalai Erika Nagy fiús sikerélmény Fiatalasszony várakozik — kiskocsijában kisgyereké­vel — a marcali mozi előtti buszvárónál. Jön is a hely­közi járat. Kéthely felé tart; az óra néhány perc híján de­let mutat. Nyílik az ajtó, tá­mad a nép. Mindenki a má­sik előtt igyekszik bejutni a keskeny résen, holott jól lát­ható, hogy van hely odabent éppen elég. A kismamát a kiskocsijával, kisgyerkével egy vállas ifjú könnyedén fél­resodorja... Utána — végre — nagynehezen, a kocsit megemelve, a busz lépcső­jére lép a vékonyka anyuka. Mögötte viszont egy másik dalia; matrózcsíkos trikója alatt tavaszi táncot járnak az izmok, fülében elegáns kis aranykarika, tekintetéből nyugalom árad. Nyugodtan nézi a kismamát, amint a fel­szállással küszködik. Miután ez végre sikerült szegény­nek, ő könnyedén felszök­ken, és szétnéz elégedetten, mintegy a saját vállát vere­getve: így kell ezt csinálni, emberek! És hát, félre min­denkivel, aki csak kecme- reg... (ku-ti)

Next

/
Oldalképek
Tartalom