Somogyi Hírlap, 1993. május (4. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-08 / 106. szám
1993. május 8., szombat SOMOGYI HÍRLAP — MŰVELŐDÉS 9 Beszélgetőpartnerünk: Róna Viktor tokiói balettigazgató Tizennégy év után Amiből Budapest kimarad Sokan azt mondják róla: a hazai balettművészet utazó nagykövete. Ritkán vars idehaza, akkor is csak rövid ideig. Most alig egy hónapot tölt Magyarországon Róna Viktor. — Dolgozni vagy pihenni jött haza? — Természetesen dolgozni. A Csipkerózsika koreográfiáját én állítottam össze, kicsit fel kellett frissíteni a régi előadást. Új, tehetséges fiataloknak szeretnék bemutatkozási lehetőséget teremteni, mert meggyőződésem, hogy egy-egy darabban több művésznek kell fellépésre készen állnia, hogy a színház vezetésének lehetősége legyen akár a repertoárdarabon belül is némi frissítésre. A balett kegyetlen életforma, bármikor közbejöhet egy sérülés is, a beugrásnál színvonalasabb, ha ott a tartalék szereposztás. — II. Erzsébet angol királynő is ezt a budapesti előadást tekintette meg... — Ószintén örülök ennek a megtiszteltetésnek. Azt hiszem, ebben az előadásnak is van némi szerepe: a budapesti Csipkerózsika híre talán a Buckingham-palotába is eljutott. A lehető legjobb előadásra készülünk. — Ha nem tévedek, Ön már találkozott a brit uralkodóval. — így van. Éppen 31 esztendeje annak, hogy Dame Mergot Fonteyn partnereként a Royal Academy gáláján táncoltam. Akkor bemutattak a királynőnek. De hát harmincegy év nem kis idő. Talán már nem is emlékszik rám. Azóta biztosan számtalan művészszel találkozott. — Mit ír elő az ilyen találkozásra az angol protokoll? Róna Viktor alakításai ma is legendások — Szinte mindent szabályok írnak elő. Milyen mélyen kell meghajolni, hová tegye az ember a kezét, amikor az uralkodó előtt áll, mikor szólalhat meg, mikor nem. — Másként kell viselkednie a táncosnak és másképp a koreográfusnak? — Már csak azért is, mert ezúttal az Operaház bejáratánál az igazgató és a balettigazgató társaságában én fogadtam. Természetesen szmokingban voltam és ebben másképp mozog az ember, mint amikor az előadás végén jelmezben vezetik a királyné elé. — Fogadást is adtak az uralkodó tiszteletére. — A szünetben, a Vörös Szalonban. Egy szűk körű protokoll vendégkörnek. Amikor a királynő részt vesz valamilyen fogadáson, az udvartartásból valakinek az a feladata, hogy bemutassa a jelenlévőket. Talán megemlítik rólam is, hogy már találkoztunk, hogy a legendás Fonteyn partnere voltam, hogy műsorom volt a BBC-ben... — Hová készül a budapesti „vendégszereplés" után? — Japánba utazom, vissza a tokiói baletthez. Maurice Bejárt új darabot készített a számunkra, nehéz hónapok várnak ránk. Az ősszel vendégjátékra indulunk Európába. Koppenhága, Brüsszel, Párizs, Milánó, Bécs következik. — És Budapest? — Sajnos, kimaradt a programból. A magam részéről mindent előkészítettem, de az Opera olyan nagy árat kért a fellépésért, hogy már a japánok sem tudják megfizetni. László Zsuzsa Ismét lesz gimnáziumi érettségi Tabon Tabon 1979-ben érettségiztek utoljára gimnáziumi osztályban tanuló diákok. A helyi önkormányzat és az iskolavezetés „erőlködésére” tíz évvel később, a siófoki Percei Mór Gimnázium kihelyezett tagozataként újraindult a képzés. Az idén — 14 év elteltével — az érettségiző diákok mellett vizsgázik az iskola és a tanári kar is... Takács Ilona osztályfőnök így látja az esélyeket: — A gimnáziumi tanítás az iskola központi épületében kezdődött, majd két éve kerültünk át az új létesítménybe, a 2. számú iskola felsőtagozatos tanulóival. 34 személlyel indultunk, de időközben többen kimaradtak. A gyerekek egyharmada jó képességű tanuló, ám a lányok közül nyol- can-tízen elég nehezen boldogulnak a középiskolai anyaggal. Az évek során a tanulmányi osztályátlag 3,1 és 3,7 között mozgott. Tizenheten jelentkeztek továbbtanulásra, közülük néhány elképzelése nem reális... Mint osztályfőnök a diákjaimmal együtt izgulok a sikeres érettségiért és bízom benne, hogy nem vallunk szégyent. Sikert jelentene számomra, ha 9-10 diákot fölvennének felsőoktatási intézményekbe, és ott megállnák a helyüket, illetve ha valamennyi negyedikes diáknak sikerülne az érettségi. A végzős gimnazisták közül legtöbben tanító- és tanárképzőbe jelentkeztek, de van aki a Közgazdaságtudományi Egyetemen, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, illetve Mezőtúron, a menedzser- képző szakon szeretné folytatni tanulmányait. Az érettségi vizsga eredménye Tabon jelzésértékű lesz az iskolavezetésnek, a továbbiakat illetően. -KrutekKapos Art-os alkotások a Kelet-nyugati találkozásokon Harapd meg a holdat! — Grazban Harminc európai város alkotóinak grafikáiból nyílt kiállítás múlt pénteken Grazban, Kelet-nyugati találkozások címmel. A szigorú nemzetközi zsűri ítélete után (tagjai a bécsi Christian Kravagana, a prágai dr. Jiri Sevcik és dr. Beke László voltak) somogyi képzőművészek alkotásai is felkerültek a falakra. Vörös András és Bátai Sándor, a Kapos Art Képző- és Iparművészeti Egyesület tagjainak munkái jutottak át az előzsűri rostáján. Vörös Andrásnak a Harapd meg a holdat! és a Vodka és szex című kompozíciója érdemesült a nagy nemzetközi kiállításra. A Kelet-nyugati találkozások tárlata június hatodikáig tekinthető meg a grazi Kulturális Centrumban. B. T. De lássuk a számokat: 268-ból 142 iskola került 10 százalék fölé, ugyanakkor az intézményeknek csaknem a feléből, 126 iskolából csak minden negyedik diák tett sikeres felvételit. S még mindig nem értünk a végére! A hátsó traktusban ugyanis találhatunk olyan iskolákat, ahonnan évente minden harmincadik, sőt ötvenedik tanuló jut tovább. Erre utal az évi 2-3 százalékos felvételi arány. Mondhatom úgy is, hogy innen osztályonként legfeljebb egy gyerek jut be a felsőoktatásba. — Az ország térképére vetítve milyen a szakközép- iskolák felvételi bizonyítványa? — Az első tíz helyet határozottan tartják a megye- székhelyek: Békéscsaba, Szeged, Nyíregyháza, Eger, Zalaegerszeg, Győr, Debrecen. Igen jól szerepelnek az úgynevezett középvárosok. A sort ebben az iskolatípusban is a budapesti intézmények zárják, meglepően gyenge felvételi eredménnyel. — Szakmák szerint az önök listája hétféle típust jelöl: mezőgazdasági, gépipari, közgazdasági, közlekedési, villamosipari, könnyűipari és bányaipari szakközépiskolát. Ezzel kapcsolatban mire hívná fel a figyelmet? — Feltűnő, hogy az építőipari jellegű szakközépiskolák zöme a felső mezőnyben található, és egyet sem találunk a gyengébbek között. A villamosipari szakközépiskolák is a mezőny előkelőbb részében helyezkednek el. Zavar- baejtő viszont a közgazda- sági típusú intézmények gyenge felvételi eredménye. A táblázatból ugyanis kiderül, "iogy az utolsó 33 helyen 19 ilyen iskola található, 1, 2, 3, 4 százalékos „eredménnyel.” — A közvélemény úgy tudja, hogy eljött a közgazdászok, az üzletemberek ideje. Az ön által említettek vajon már azt jelzik, hogy a középiskola után révbe jutnak a diákok, vagy pedig egyszerűen nem verseny- képesek a gimnáziumi jelentkezőkkel szemben a felvételiknél? — Csak feltételezéseim vannak. Úgy gondolom, ezt az iskolát a tanulók többsége eleve úgy tekinti, hogy itt szakmát szerez és ezzel el is helyezkedik. Tehát nem is akar továbbtanulni. Adataink szerint a legtöbb közgazda- sági szakközépiskolai osztályból csak néhány gyerek tekinti célnak a főiskolát, az egyetemet. A lényeg: vélhetően ez lehet az a szakközép- iskola, amely a legígéretesebb az életbe való beilleszkedéshez. A feltételezést kiegészítem: valószínűleg a szülők is arra gondolnak, hogy ezzel a végbizonyítvánnyal, technikusi oklevéllel, a gazdasági élet bizonyos szintjén, irodában is el lehet helyezkedni. A továbbtanulás esélyét viszont rontja az a tény, hogy a gazdasági felső- oktatásba való bejutáshoz a gimnáziumok legjobbjaival kell versenyezni, s ők már a startnál előnyben vannak a nyelvvizsgák révén. — Ön az imént arról beszélt, hogy a szakközépiskolák a munkalehetőség, a pálya szempontjából előnyben vannak, például a gimnáziumokkal szemben. Csakhogy a gimnázium után 18 éves korban kell pályát választani és nem 14 évesen. Vagyis ebben az iskolatípusban hangsúlyo- zottabb a szülői felelősség. ISKOLA SOMOGYDÖRÖCSKÉNEK Világi és egyházi oktatást terveznek Hiszen az általános iskola utolsó évében többnyire ők döntenek. S hogy nem mindig jól, arról az önök listája is tanúskodik... — Ez tény. Sajnos, a táblázatokból nem mutatható ki a pályamódosítás. Azt azonban tudjuk, hogy ez az iskolatípus lezár egy életszakaszt, hiszen az ötödik esztendő végén technikusi oklevelet is ad a diákjainak. Mint ahogy arról is tudunk, hogy az első négy évben most már megnövelt óraszámban tanítják a közismereti tárgyakat, nyilván abból á megfontolásból, hogy esélyt adjanak azoknak, akiknek versenyezniük kell a főiskolára, egyetemre jutásért. Ha ugyanis a korábbi szakközépiskolai tanterv szerint készült valaki a közismereti tárgyakból, akkor szinte esélytelen a versenyben. Kivéve a műszaki és az agrár felsőoktatást, ahol a középiskolai eredményeket veszik figyelembe. Újólag elmondom azonban, hogy a felsőoktatás folyamatában kiderül, hogy mennyit ér az iskolából hozott jegy. Ami pedig a jövőt illeti, ha a felsőoktatási szelekció átáll az úgynevezett kezdeti beválás módszerére — mint ahogy tervezik is — vagyis arra, hogy az első egy-két félév tanulmányi eredménye alapján szűrik ki a hallgatókat, nem pedig a felvételi vizsgán, nos, akkor a kellően fel nem készített szakközép- iskolások, meg a vegyes iskolák diákjai juthatnak erre a sorsra elsősorban. Ez persze a jövőkép. A jelen azonban oly módon igazolja a szakközépiskolásokat, hogy ők boldogulhatnak a legkönnyebben az állásvadászok között. Elvileg. K. E. Ki ne látott volna mar tel- ben-fagyban, tikkasztó napsütésben útszélen toporgó iskolás gyerekeket. A nehéz táska hol a porban hevert, hol vállu- kat húzta térdközépig. Az aprófalvak „népe” voltak ők, a körzetesítés kárvallottjai s olykor, napi 11 órát is távol töltöttek otthonuktól. Úgy hírlik ennek most vége... Az aprófalvak — lehetőségeikhez mérten — ismét saját iskolát szeretnének. Somogydöröcske, a 260 lelket számláló somogyi falu népe is elhatározta: iskolát épít. A német, szlovák és magyar ajkú lakosság ugyan háromféle — katolikus, evangélikus, református — vallást gyakorol, úgy tetszik, a katolikus egyháznak lesz olyan (Tudósítónktól) Gizella királyné az Árpádházi Szent Margit városában tegnap délután Dörnbach Alajos, az Országgyűlés al- elnöke és Kosáry Domokos, az MTA elnöke megnyitotta a második Veszprémi Tavaszi Fesztivált, illetve ahogyan a Bakonyalján nevezik, a Gizella-napokat. A tíznapos rendezvénysorozat egyben az Egyházművészeti Múzeum évadnyitója is. Ennek keretében a városban Tavaszi Tárlatot is rendeztek. Veszprém koraközépkori szellemi befolyása és tőkéje, amelynek segítségével iskolát létesítenek. Dr. Galbavy József Jenő miklósi katolikus plébános hét környékbeli település hívőinek pásztora, új szerzetesközösséget alapított. Tagjainak, az aszkéta életmódon kívül, a nagy műveltség birtoklása a fő erénye. A teológián kívül legalább még egy egyetem elvégzése a követelmény. Ez azért fontos, mert Lesniczky József polgármesterrel megegyeztek: a szerzetesrend tagjai ingyen vállalják a diákok oktatását. így az eddig bérekre fordított nagy ösz- szeg bennmaradhat a kasz- szában. Hogy ne legyen kényszer a vallási tanok elsajátítása; világi oktatást tervezemlékei címmel tudományos tanácskozást tartanak a városháza Kossuth-termében, és ugyancsak a fesztivál során kerül sor a helytörténeti könyvtárosok országos konferenciájára is. A Stuttgarti Rampe Színház és a Moersi Kastélyszínház vendégjátéka mellett nagy érdeklődéssel várja a közönség a veszprémiek két előadását is, Steinbeck Egerek és emberek, valamint Jeles András A nap már lement című drámájának a bemutatóját. A zenei események gazdag kínálatából kiemelkedik nek, amelyet kiegészít a környékbeli katolikus gyerekek részére is tartandó, alternatív hittanoktatás. A működési feltételeket — és amit még bír a „pénztárca”, — az önkormányzat biztosítja. Emellett számítanak egy 40 százaléknyi állami támogatásra is. A két tantermes épület az ön- kormányzat tulajdona lesz és a veszprémi püspökség támogatáséval folyik majd az oktatás. A polgármester úgy számol, hogy a lakosság segítségével fölépülő iskola révén megtarthatja a falu népét és kevesebb pénzt von el a közösből, mintha a körzetesítés miatt a központi községnek fizetné a hozzájárulást. Várnai Ágnes Donizetti Don Pasquale című operájának hangversenyszerű előadása, Szabados György zongormü- vész és a Magyar Királyi Udvar Zenekar koncertje, valmaint a Gizella című rockopera bemutatója. Irodalmi eseményekben sem lesz hiány a fesztivál tíz napja során: emléktáblával jelölik meg a város szülöttjének, Cholnoky Viktornak a házát, bemutatják a Vár ucca tizenhét című veszprémi irodalmi, bölcseleti és művészeti folyóirat első számát. G. J. Egyházművészeti kiállítások, nemzetközi színházi napok Tavaszi fesztivál Veszprémben
