Somogyi Hírlap, 1993. május (4. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-03 / 101. szám

1993. május 3., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — KULTÚRA 9 Panka díjai Európai iskolák rajzpályázata Panka a kuckójában szeret egyedül rajzolni Idősek című rajza (Fotó: Csobod Péter) A szülök műtermében a fes­tékszag a szobrászanyagok il­latával keveredik. Melyik gye­rek ne próbálkozna mázolni, gyurmázni, ha otthon minden megvan hozzá. Szabados Anna is így tett, csetlő-botló kiskorától kezdve rajzol, fest, másszor kis figurákat készít. Amúgy játszadozik, mint min­den gyermek. Panka azóta nagylány lett, a kaposvári Csokonai Vitéz Mi­hály Főiskola és Gimnázium első osztályos tanulója, közép- iskolás. Szabados János festő­művész és' Weeber Klára szob­rászművész, a szülők nemcsak a családi légkört teremtették meg számára, hanem szinte akaratlanul is „beavatkoztak" Panka életébe, a kislány pedig elleste tőlük mindazt, amit gye­rekfejjel el lehetett a szakmáról. Az utóbbi években hét pályáza­ton nyert díjat Panka, mind­egyikkel külföldi utazás járt. Ta­valy Dániában tölthetett kelle­mes napokat. A legutóbbi or­szágos gyerekrajzpályázaton, amelyet az 1848-as-49-es for­radalom és szabadságharc szel­lemében az Ifjú Demokraták Szövetsége hirdetett meg, Sza­bados Anna ismét sikerrel sze­repelt. A két első díj közül az egyiket ő kapta meg. A díjazott rajz a Nemzeti dalt idézi, ám a két grafikai lapnak, amelyek összetartozók, sajátos drama­turgiájuk van. Az első rajzon egy falra kifüggesztve olvashatók Petőfi Sándor sorai — persze, grafikai ötlettel, a másikon ugyanez a vers a földbe taposva a kövön. A bukott forradalmat idézi. Magyarország először vesz részt az Európai Iskolák rajzpályázatán. A dél-dunántúli regionális bemutatón sikerrel szerepeltek a somogyi részve­vők, köztük Panka is. Munkáik­kal bemutatkozhatnak az orszá­gos kiállításon. A családban mind a két gyerek rajztehetség­gel megáldott, ifjabb Szabados János már elvégezte az Ipar- művészeti Főiskolát. — A két gyerek ugyanabban a környezetben nevelkedett, mégis másképpen rajzolnak. János racionálisan gondolkodik, ilyenek is a munkái, Panka örömmel rajzol. Akkor pihen igazán, amikor rajzol — mondja Weeber Klára. — Mikor fedezték föl Pan­kában a tehetséget? — Nem a munkáira, hanem a hozzáállására figyeltünk föl ele­inte. Panka kétéves korában a cumisüveg mellett már rajzolt. — A műteremben sosem raj­zol, elvonul a saját kis szobá­jába és ott dolgozik. Csak a kész munkáját mutatja meg. így nem is tudjuk befolyásolni, mit hogyan old meg. Természete­sen beszélgetünk róla. — Szabados János munkáiról hogyan nyilatkozik? — Fia nem szól egy szót sem, az azt jelenti, hogy nem akar megbántani, nem tetszik a mun­kám — így Szabados János. — A rajzoláson, festésen kívül mi érdekel még, Panka ? — A lovak és a macska. Rendszeresen lovagolok, de ha nincs időm, azért is kimegyek hozzájuk, hogy megnézzem őket. A ló: barát. A macska: a legjobb barát. A nemes tartású macska, hogy be is bizonyítsa, amit „hal­lott”, a műterem polcain ké­nyelmesen sétál, aztán kinéz az üvegablakon. Majd szépen visszasétál Panka mellé. Egyedül ő nem nyúl a festék­hez, a szobrászgipszhez, plasz- tirinhez. Talán még túl fiatal hozzájuk? Horányi Barna Felvételi a marcali nyolcosztályos gimnáziumban Teszt-emberek helyett kreatív elmék A hagyományos középiskolai képzési forma mellett sorra indulnak — kísérleti jelleggel — azok az évfolyamok, ahova az általános iskolák negyedik osztályát befejező tanulók nyerhetnek felvételt. A merev tantárgyi szemlélet helyett természettudományi és társadalomtudományi ismeretek­ben gondolkodó, s a gyerekek életkori sajátosságait mesz- szemenően szem előtt tartó metodika Marcaliban is lelkes hívekre talált. A Berzsenyi Dániel Gimná­zium és Közgazdasági Szak- középiskolába az. idén har­madszor jelentkezhetnek a város és a környék kisiskolá­sai, hogy az írásos és szóbeli megmérettetés során bizo­nyosságot tehessenek képes­ségükről. Olasz Istvánné iskolaigaz­gatóval a május 4-én esedé­kes felvételi kapcsán beszél­gettünk. — Gyakran ér bennünket az a vád, hogy túlterheljük a tanu­lóinkat. Holott a heti óraszám nem több, mint az általános iskola felső tagozatában, a módszer pedig sokkal rugal­masabb. Több szabadságot, egyéni megnyilatkozást tesz lehetővé, ugyanakkor alapo­san előkészíti a majdani, szak- tantárgyakra bontott képzés útját. Számos konzultáció és szakmai tanácskozás után az ELTE Radnóti Miklós Gya­korló Gimnáziumának mód­szereit és tantervi anyagát ta­láltuk a legszimpatikusabb- nak, a helyi állapotokra legin­kább adaptálhatónak. Nagy fi­gyelmet fordítunk az idegeny- nyelvi képzésre. A Balaton közelsége indokolttá teszi a német és az angol nyelv taní­tását; fakultatív jelleggel azonban a latin is elsajátít­ható. Kevés gimnázium dicse­kedhet azzal, hogy diákjai la­tinból középfokú nyelvvizsgát tettek. Nálunk van ilyen hall­gató... — A nevelőtestület és a gyerekek szülei miként fogad­ják el a hagyományostól sok tekintetben eltérő tanulási formát? — Az ismeretátadás elő­nyein túl a nyolcosztályos gimnázium legnagyobb elő­nye abban van, hogy tíztől ti­zennyolc éves korig stabil kö­zösséget képes nyújtani. Olyankor vált a gyerek, amikor egyébként is váltana: alsóból a felsőbe. Mivel a tanítás meghatározott kereteken belül mindenfajta merevséget nél­külöz, maximálisan épít azon­ban a tanulók kezdeményező­képességére, fantáziájára. A pedagógusaink zöme öröm­mel vette magára azt a plusz terhet, amivel a nyolcosztá­lyos gimnázium jár. Bár kiél­heti a szakterülete és az ér­deklődési köre nyújtotta lehe­tőségeket, s ennek hasznát — elsősorban — a gyerekek él­vezik. Fliszen az ő érdekükben történik valójában minden. Az a harmonikus, ám az élet kemény dolgaira is nevelő me­tódus, amire mi itt közösen tö­rekszünk, számokkal nem mérhető, jegyekkel nem osz­tályozható. Am ér annyit, nyújt annyit, mint egy jeles lecke­könyvben. Csíky Kiss Erika Gregory Pecktől, Gregory Peckig PORTRÉVÁZLAT ALBERT GYÖRGYIRŐL Jó öt éve már, hogy egyszer erre ébredtem: „This is Gregory Peck speaking”. A Kossuth rádió Krónikájában! Egy angolul . folyékonyan, minden akcentus nélkül beszélő fiatal női hang köszöntötte az Óceán túlsó feléről jelentkezőt, és készített telefoninter­jút vele. Később Arthur Millerrel, Joseph Heller- rel (A 22-es csapdája írójának elmondta: „Maga vizsgatételem volt az egyetemen”, s az író megkérdezte: „átment belőlem vagy megbukott?”), Julio Ig- lesiasszal és más világ­nagyságokkal. így tűnt fel először rádióriporterként Albert Györgyi. Azt mondja, Forró Tamás „találta ki” őt, aki akkoriban hét­főnként szerkesztette a Reggeli krónikát, és ő bízta meg Györgyit ezekkel a tele­fonriportokkal. így azután rövidesen meg­tudta a magyar telekommu­nikáció berkeiben mindenki, akit illet, hogy van itt egy te­hetséges és kiváló angol­ságé ifjú riporternő, akit ilyen jellegű feladatokra lehet használni. Nem sokkal az említett in­terjúk után a Magyar Televí­zió elször közvetítette az Oscar-díjkiosztási ünnepsé­get. Tapasztalt tévés kollégá­val, Vágó Istvánnal közösen dolgoztak ezen az anyagon, és Györgyi akkor erőteljes bírálatokat kapott néhány pályatársától az írott sajtó­ban. Flogy túl sokat fecseg. Hogy túl „bennfenteseket” mond. Bárhogy fájt is, Györgyi tanult még az igazságtalan bírálatokból is. Egyébként is, mondja, sokat tanult az évek során, már nincs meg benne az egykori hályogkovács, a kezdő magabiztossága, ko­molyabban és felelősebben foglalkozik riportjaival és ri­portalanyaival. Ha a Rádió­ban Forró, akkor a Televízi­óban Sárközy Erika „ta­lálta ki” Albert Györgyit, akiből a két éve futó A reggel című műsor egyik állandó műsorvezetője lett. Emellett sűrűn hall­hatják riportjait, műsor­vezetéseit nemcsak a Petőfi adó, de a Calypso rádió hallgatói is. Nemrég Berlinben járt, a nemzetközi film- fesztiválon. Ott végre személyesen találkoz­hatott Gregory Peckkel,- aki öntudatlanul bár, de karrierjének elindítója volt. A minden sztáral- lürtől mentes, roppant kedves, 77 éves nagy színész, miként annak idején telefonon át, most személyesen ugyanolyan barátságos volt az ezúttal tévéripor­terként előtte megjelenő Albert Györgyivel. Öt perccel túl is lépték az előre megbeszélt időt, a Györgyi után következő spanyol televíziósok már tü­relmetlenül topogtak az elő­szobában. Jóval innen van még a harmincon Albert Györgyi, és már ismert sze­mélyisége a rádiónak és a képernyőnek. Szülei diplo­maták, gyermekkorában több országban angol nyelvű iskolákba járt, ott szerezte elsőrangú nyelvtudását. Kar­rierje eddig — Gregory Pecktől Gregory Peckig — szépen ívelt. Kívánjuk, le­gyen még izgalmasabb a folytatás. Barabás Tamás Kiállítás Dániában Eddig négy országban, majd félmillióan tekintették meg a budapesti Közleke­dési Múzeum Szebb, mint az eredeti című kiállítását — tájékoztatott Katona András, a múzeum főigazgatója. A több mint 120 közlekedési modellből és eredeti tárgyból álló gyűjtemény hamarosan Dániába költözik, ahol a kiál­lítást május 3-án Helga Mor- tensen dán közlekedési mi­niszter nyitja meg. A gyűjte­mény augusztus 31-éig te­kinthető meg az odensei Vasúti Múzeumban. Ember és természet Az ember és a természet közötti egyensúly és össz­hang megteremtésének fon­tosságát hangsúlyozta Ko­miszár Lajos, a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem ad­junktusa a Budapesti Isme­retterjesztő Társulat által rendezett természettudo­mányi napok megnyitóján. A rendezvénysorozaton, amelynek a budapesti Kos­suth Klub adott otthont, is­meretterjesztő előadások hangzottak el Az ember és a természet harmóniája ösz- szefoglaló cím alatt. Az elő­adássorozat célja — hang­súlyozta Komiszár Lajos —, hogy egyaránt segítse a fia­talokat és az idősebbeket is közelebb kerülni a termé­szethez és a természetes életmódhoz. Az immár nyol­cadszor megrendezett ter­mészettudományi napokon természetgyógyászok tartot­tak előadásokat a természe­tes gyógymódról, a kozmeti­kumokról, a diétás étkezés és a bioétrend kapcsolatáról. Megismerkedhetnek az ér­deklődők a biokertészettel is, sőt a kiskertek és a szo­banövények gondozásához is tanácsokat kaphattak. Elhalasztott Menyegző Elhalasztották a Me­nyegző péntekre tervezett bemutatóját a Nemzeti Színházban. A programvál­tozás oka, hogy Andrzej Wajda, aki Stanislaw Wyspi- ansky színművét meghívott­ként rendezi, még további próbákat tart szükségesnek. A Menyegzőt így várhatóan a következő színházi évad elején, remélhetőleg szep­temberben mutatják be. A jegyek a „váltás helyén” visszaadhatok. Arizona — névváltozás Városházi források szerint rövidesen a főváros városa­tyái elé kerül az Arizona Színház névváltoztatását szorgalmazó javaslat. Mint az már ismeretes 1993. au­gusztus 1-jétől 1997. január 31-éig Törőcsik Marit ne­vezte ki igazgatónak az Ari­zona Színház élére a fővá­rosi közgyűlés. Az igazga­tónő pályázatában rögzí­tette, hogy új, prózai színhá­zát Művész Színház elneve­zéssel szeretné működtetni. Indokolásában arra hivatko­zott, hogy folytatni akarja az 1945 és 49 között Apáthy Imre és Várkonyi Zoltán által vezetett legendás hírű Mű­vész Színház hagyományait. A közgyűlés kulturális bizott­sága szerint Törőcsik Mari és a vele dolgozni akaró művészek garanciát jelente­nek e célok elérésére, ezért a bizottság javasolja a köz­gyűlésnek, hogy augusztus 1-jétől az Arizona Színház nevét Művész Színházra vál­toztassák. Albert Györgyi

Next

/
Oldalképek
Tartalom