Somogyi Hírlap, 1993. május (4. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-08 / 106. szám

1993. május 8., szombat SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 A kereki várrom és a kétesei Csillagó között megkezdték a turistaút kitűzését. A szóládi futballpálya öltözőjét is átépí­tik, s a temetőhöz vezető utat is javítják és szélesítik az ön- kormányzat által foglalkozta­tott dolgozók. Viharjelzés három nyelven Egy hete működik a vihar­jelző szolgálat a Balatonon. A siófoki Meteorológiai Obszer­vatórium és a zamárdi Hotel Kerámia tetején elhelyezett hangszórókból magyar, német és angol nyelven is figyelmez­tetik a fürdőzőket a tó veszé­lyeire. A szöveget a „Hullámzó Balaton tetején...” kezdetű dal első ütemei vezetik be. A han­got a tapasztalatok szerint 1,5-2 kilométer messziről meghallani. A rendszer elter­jedését anyagi nehézségek akadályozzák. Szennyvízcsatornához kértek pénzt a máriaiak Balatonmária önkormány­zati vezetői újra beadták azt a pályázatukat, amelyben állami támogatást kérnek a te­lepülés nyugati felének szennyvízcsatornázásához. A jövő év végére készülhet el a munka, ami után minden portára kinyújtja majd csáp­jait a hálózat. Vízirendészeti parancsnokság alakult Ötvenen fulladtak tavaly a Balatonba. Az Országos Rendőr-főkapitányság ezért (is) minden elképzelést támo­gat, hogy elkerülhetőek le­gyenek a tragédiák. Madarász Zoltán hadnagy vezetésével Balatoni Vízirendészeti Pa­rancsnokságot alapítottak Sió­fokon, s kapitányságként működve önálló hatáskört kapott. A mentő vízi járművek fejlesztésre szorulnak, s meg­kezdődött a minőségjavító program; ezzel — az állami költségvetéstől függően — ta­lán jövőre végeznek. Egyéves a Dóra Egy éve nyitotta meg áru­házláncának balatonboglári egységét a Balaton Füszért Kereskedelmi Részvénytársa­ság. A születésnap alkalmából hétvégi termékbemutatót szerveztek, és ma is értékes ajándékozásokra kerül sor. A mentők napja Siófokon Mentők napja néven érde­kes és hasznos programot szerveztek a siófoki Dél-bala­toni Kulturális Központban a siófoki mentőszolgálat tagjai és a helyi Mentőalapítvány. A 10 órakor kezdődő rendezvé­nyen a közönségtalálkozón túl ingyenes koleszterin-, vér­nyomás- és vércukormérést végeznek a jelentkezőkön a szakemberek. A délelőttöt ér­dekes vetélkedő színesíti. Parkot építenek, rendezik a strandot Hatszáz új telefonvonal Balatonfenyvesnek Minden olyan településnek, amely idegenforgalomból él, törekednie kell arra, hogy megteremtse saját arcula­tát — vallja terveik általános megfogalmazásakor Lom­bár Gábor, Balatonfenyves polgármestere. — Ennek egyik feltétele a tisztaság. A közterületek és a parkok gondozása, az üdülőhelyi sa­játosságok kialakítása a figye­lem középpontjában áll. A költségvetés elkészítésekor Balatonfenyvesen számoltak a zöldfelületek és a település öt szabadstrandjának rende­zésével is. Több témában pá­lyáztak, és remélik, hogy szennyvízhálózat bővítésé­hez, az utak építéséhez és a gázellátás javításához igé­nyelt céltámogatást megkap­ják. Az iskola tornatermének felépítésében is hasonlókép­pen szeretnék előteremteni a szükséges összeget. A településen most öt ál­landó élelmiszerüzlet árusít, a nyári szezonban azonban számuk megkétszereződik. A község 6,5 kilométer hosszú, s ez nehezíti az ellátás meg­szervezését; indokolt volna több üzlet nyitása is. Szükség lenne egy bevásárlóköz­pontra, de ez még csak az ál­talános rendezési tervben szerepel. A telefonhálózat bővítésén most dolgoznak; jelenleg há­rom kisközpont működik. A tervek szerint 600 vonallal bő­vül a telefonhálózat. Az előze­tes felmérés alapján 500 igénylő jelentkezett. A kétezer állandó lakos és a hat- ezer-hétszáz üdülőtulajdonos eltérő igényeinek igyekszik megfelelni az önkormányzat. A telefonszerelés a héten kezdődött, és várhatóan ez év december 31-ig befejeződik. A községhez három külterü­leti település tartozik: Imrema- jor, Pálmajor és Rigóháza. Az ott élő 200 ember elszigetel­ten élt. A velük való jobb kap­csolattartás érdekében 300 ezer forintos költséggel két nyilvános telefonállomást sze­reltek fel. Az emberek bejárá­sát pedig a MÁV menetrend szerint közlekedő kisvasútja biztosítja: ezzel járnak a isko­lába is a gyerekek. Balatonfenyves évi költség- vetése 102 millió forint. Ebből 31 millió 570 ezer forint jut fej­lesztésre. Kiemelten kezelik a Balaton térségének regionális gondjait, több alkalommal te­remtettek fórumot a környék hasonló gondokkal küzdő te­lepülési vezetőinek. Céljuk az érdekek és a célok egyezte­tése volt, az idegenforgalom föllendítését szorgalmazó in­tézkedések egységes kialakí­tása. O. L. Minden második lakos nyugdíjas Somban Amire elég 13 millió forint Som község polgármeste­rét, Lenkey Tibort kérdeztük a 681 lelket számláló falu életé­ről és terveiről. Az 1848-as szabadságharc legendás ka­tonájának távoli rokona most társadalmi munkában, tiszte­letdíjasként vezeti a falu ön- kormányzatát. Somban az 1970-1980 kö­zötti időszakban a Nagybe- rény, majd a Ságvár központú fejlesztési koncepció miatt nem volt jelentősebb beruhá­zás. Az újonnan megalakult ön- kormányzat földdel, ingatlan­nal nem rendelkezett, a mű­ködéséhez szükséges épüle­tekkel sem, az orvosi rendelőn és az iskolán kívül. Az 1993-as évben 13 millió 677 ezer forinttal gazdálkodhat­nak. Ez az összeg az előző évben megmaradt 2,5 millió forintot is tartalmazza, ame­lyet azzal a céllal tartalékoltak, hogy az áthúzódó út és a jár­daépítés költségeit fedezni tudják. Az ez évben befeje­ződő beruházás eredménye­képpen az egész faluban szi­lárd burkolatú utca lesz — jár­dával. Mivel a faluban nincs üzem, szövetkezet és más termelő ágazat, melynek adó­jából bevételhez juthatnának, ezért költségvetésük igen szűkös. A községben nincs iskola, óvoda, és a körjegyzőség is Ságváron működik, így ezek­nek az intézményeknek a fenntartásához 4 millió 902 ezer forinttal kell hozzájárul­niuk. Tavaly 1 millió forint ked­vező lejáratú és kamatú hitelt vettek fel közműépítésre; en­nek visszafizetésére ez évben 550 ezer forintot fordítanak. Az önkormányzat külön fi­gyelmet fordít a szociális gon­dok kezelésére. Szociális és nevelési segélyre 700 ezer fo­rintot, idős emberek gondozá­sára, étkeztetésére és ápolási díjra 400 ezer forintot költe­nek. A faluban szinte egyedü­lálló módon 2 háziorvos van, tekintettel a 298 nyugdíjas korú lakosra. Ez a megnyug­tató egészségügyi ellátás 800 ezer forint többletköltség kifi­zetésével volt megvalósítható. O. L. Kit zavar, ha szól a kakas? Közeledik az üdülőidény, startra készek a Bala- ton-parti települések, városok és kisebb-nagyobb falvak. így van ezzel Balatonkeresztúr is. Van vendégváró szoba, s mondhatnánk: gond egy szál sem. Azaz... Mi egyébről is lehetne szó, mint a jószágokról. Ilyen helyeken, bizony nem lehet falkaszám tar­tani, hiszen ott vannak az egészségügyi, a higié­nés előírások, miegyebek. Csak győzzék betar­tani. Bizony, bonyolult a dolog. Az önkormányzat­hoz érkező fel- és bejelentések legalább is erre engednek következtetni. A szabály viszont szabály, be kell tartani. Az érdekes csak az az ügyben — s ezt Balatonke- resztúron igencsak régóta tudják — —, hogy a német turistát vagy más náció fiát, lányát izgatja a legkevésbé, ha a ház hátsó udvarában kacsa há­pog, malac röfög, jérce kárál, kakas kukorékol. Számukra, többüknek még romantikát is jelent. Kit zavar hát a büszke kakasszó? Válaszért nem kell messzire mennünk, mivel a reklamálás a szomszédoktól való. Leginkább azoktól, akiknek a baromfiudvarában kevesebb a tyúk, a csibe. Az ő fülük (s netán szívük), bizony, majd megszakad, ha odaát túl hangosan kukoré­kol egy-egy hetyke kakas... Kun-G.T. Közösségi ház Földváron Közösségi ház épül Balatonföldvár központjában. Az 1300 négyzetméter alapterületű intézmény nagy rendezvé­nyek megtartására is alkalmas. Helyet kap benne az általá­nos iskolásokat kiszolgáló étterem és konyha. Jelenleg az épület tetőszerkezetén dolgoznak a szakemberek. A komputer sem tud mindent Halló, itt a 09! Egy dolgozónak 500 hívás — Tíz másodperc alatt találnak meg egy számot Garamvölgyi Sándorné vi­lágéletében szeretett telefo­nálni. S bár otthon nincs ké­szüléke, már több száz hívó­számot tud kapásból felso­rolni. S bizony szükség van rá, hiszen Siófokon napi két órá­ban ő jelentkezik, ha az embe­rek a 09-et, a tudakozót hív­ják. — Gimnáziumi érettségi uán kerültem a postához — mondja. — Nyolc esztendeje dolgozom itt, de a legfiatalab­bak közé tartozom, mert a többség 15-20 éve segít az embereknek a tájékozódás­ban. A teremben csak nők se­rénykednek. Igaz, a főnök, Vi- szinger Gyula férfi. Átlagosan tíz másodperc alatt találnak meg egy ismeretlen számot a hölgyek; ebben több telefon­könyv, illetve mikrofilm segíti őket. Az új listák most hetente érkeznek, hogy pontos infor­mációkkal tudjanak szolgálni. Naponta egy dolgozótól körül­belül 4-500 számot tudakol­nak az állampolgárok. Lehet ébresztőt meg üzenetközvetí­tést is kérni tőlük, de a telefon- tulajdonosok nagyon ritkán él­nek ezzel a lehetőséggel. Lakcím és hívószám bemon­dása után is tudnak informá­ciót adni az érdeklődőknek. A 84-es körzethez jelenleg 6780 hívószám tartozik. A rendszer azonban jelentősen bővült. Április 29-én modern digitális központ váltotta föl a régit. Igaz: a komputerek nem tudnak majd információt szol­gáltatni, ha azt mondja a hívó, hogy „ott lakik valahol a vas­útállomással szemben”... Ha az információt kérő nem tudja, miképp írja betűpontosan a nevet, akinek a telefonszá­mára kíváncsi, nem kaphat vá­laszt. A központosok dolga vi­szont könnyebb lesz. (Czene) Megállt az idő Ők még Boglárlellére mennek, mi pedig más úton közelít­jük meg Boglárt, mint Leilét. (Fotó: Király J. Béla) Templomépítés Siófokon Több évtizedes lefojtottság után megélénkült a hitélet, gyorsan nő az önszerveződő közösségek száma és aktivi­tása Siófokon. Működésük szervezeti keretei, anyagi felté­telei nagyrészt létrejöttek. A városban három olyan egyházközség működik, ame­lyet súlyosan érintett az 1948. évi államosítás: ők iskoláikat veszítették el. Az önkormány­zat és az egyházközösségek az elmúlt hónapokban türelmes és higgadt egyeztetéseinek eredményeként megállapodtak az államosított egyházi iskolá­kért járó kárpótlásban. A sió- fok-kiliti római katolikusok visz- szakérik korábbi ingatlanukat, mert abban 1995 után nyelvis­kolát szeretnének nyitni. A kiüti reformátusok hosszas vívódás után úgy döntöttek, hogy álla­mosított iskolájuk helyett temp­lomuk felújításához igényelnek támogatást. A városközpont­ban a római katolikusok az ál­lamosított, Széchenyi utcai is­kolájukért két, templomépítésre alkalmas telket kértek az ön- kormányzattól. A visszaigényelt ingatlanok és a kért építési tel­kek értéke több mint 40 millió forint. Ezt az összeget az ön- kormányzat visszaigényeli az állami költségvetésből. A siófoki reformátusok — függetlenül a kárpótlástól — új templomot építenek. Az alapok már elkészültek. Az építkezést 5 millió forinttal támogatja az önkormányzat. Az evangéliku­sok szép temploma már koráb­ban felépült. Többen megkérdezik, hogy a templomok helyett nem lenne-e fontosabb az egyházi iskola. A siófoki római katolikusok sze­retnék, ha ismét lenne saját is­kolájuk, de úgy látják, hogy erre ma még nincs sürgető igény, az üzemeltetés költségeit pedig nehezen viselnék. Az egyház- közösség szerint a templom, a hitbéli megerősödés a fonto­sabb. Sok kis közösséget sze­retnének létrehozni, amelyben világiak töltenek be vezető sze­repet, s a hívek jobban megis­merik egymást. A cserkész- csapatban, amelyet az egyház- község tart fenn, több mint 150 gyermek tevékenykedik.Válto- zatos programjuk van, igény szerint részt vesznek a városi rendezvényeken. Két ifjúsági csoport működik a máltai szere­tetszolgálat keretében, és szo­ciális tevékenységet is folytat­nak. Honvári Tibor Csillagóra visz a turistaút

Next

/
Oldalképek
Tartalom