Somogyi Hírlap, 1993. május (4. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-06 / 104. szám
8 SOMOGYI HÍRLAP — NYUGDÍJASOK OLDALA 1993. május 6., csütörtök Somogyiak az országos küldöttértekezleten Küldöttértekezletet tart holnap Budapesten a Magyar Nyugdíjasegyesületek Országos Szövetsége. A rendezvényen módosítják az alapszabályt, megvitatják a nyugdíjasok érdekvédelmének időszerű kérdéseivel foglalkozó állásfoglalást, és új vezetőséget választanak. Somogyból Kovács Lajos, a megyei nyugdíjasszövetség elnöke, Pécsi József, a szövetség elnökhelyettese, Hausz Jakab, a fo- nyódi, Pálfalvi Gyula, a marcali és Székely Sándor, a ka- povári egyesület elnöke, továbbá Varga Sándor, a Somogy Megyei Mezőgazdasági Termelők Érdekvédelmi Szövetségének nyugdíjasfelelőse vesz részt az országos küldöttértekezleten. Emelkedett az életjáradék Az előirányzottnál jóval kevesebbet — 5,4 milliárd forintból „csak” 3,8 milliárdot — fizettek ki az állami költségvetésből kárpótlásra, így mód nyílt arra, hogy az életüktől vagy szabadságuktól politikai okok miatt megfosztottak minimális életjáradékát egy miniszteri határozattal havi 7 ezer forintra emeljék. Az eddig benyújtott mintegy 300 ezer kárpótlási igénynek több mint háromnegyedét kárpótlási jegyben, a többit életjáradékban teljesítették; saját jogon 48 ezren, házastársi, élettársi jogon pedig 21 ezren részesültek életjáradékban. Levél a miniszternek A nők nyugdíjkorhatárával kapcsolatban írt levelet dr. Surján László népjóléti miniszternek a Magyar Nők Szövetsége. Dr. Asbóthné Thorma Judit, a nőszövetség elnöke arra kéri a minisztert, hogy jogszabályértelmezésben „tegye helyre” a korkedvezményes nyugdíj, az előnyugdíj és a megváltozott munkaképességűek járadéka megállapításának feltételeit, mert jelenleg ezeket a munkaügyi központok és a munkáltatók nem azonos módon értelmezik — olvasható a miniszternek küldött levélben. A törvény nem rendelkezik az átmeneti időszakról, így előfordul, hogy egyes munkáltatók nem 1994. december 31-ét követően, hanem már most is egy évvel korábban szeretnék a nőket nyugdíjba engedni... Megbeszélések politikusokkal A közelmúltban több pártvezetővel, ismert politikussal találkoztak az országos nyugdíjasszövetség képviselői, vezető testületének tagjai. A Magyar Nyugdíjasegyesületek Országos Szövetségének választmányi ülésén például — az elnökség meghívására — részt vett Orbán Viktor országgyűlési képviselő, a Fidesz elnöke, aki felszólalásában a párbeszéd fontosságát hangsúlyozta. Találkozott a szövetség vezetőivel Horn Gyula országgyűlési képviselő, az MSZP elnöke is. Megállapodtak abban, hogy a jövőben is rendszeres konzultációt folytatnak a nyugdíjasok helyzetéről, s egyeztetik szociálpolitikai elképzeléseiket. Ugyancsak tárgyalást folytattak a nyugdíjasszövetség vezetői a Demokratikus Kisgazda és Polgári Párt vezetőségével, s megállapították: vannak még tartalékok ahhoz, hogy a nyugdíjasok anyagi helyzetén javítsanak. A Rinyától a Balatonig sodorta az élet A hetvenötödik évébe lépő Zákányi Kálmánt, a fonyódi Petőfi SE ma ismét aktív ügyvezető elnökét már vagy húsz évvel ezelőtt is „a Papá”-nak szólították Fonyódon. Rinyaúj- lakon született, majd közigazgatási képesítést szerzett és Csokonyavisontán segédjegyző lett. A háború után „osztályidegenné” nyilvánították, ötven- ben kirúgták a közigazgatásból és munkahelyként a bányát vagy az építőipart ajánlották neki. Az ifjú Zákányi azonban mást választott: postai kézbesítést Ordacsehiben. Hordta a leveleket, a csomagokat, az újságokat, ahogyan azt az akkori csehi postamesternő — később ő.t vette el feleségül — meg a rendtartás előírta. A volt „főnökasszony- nyal” most együtt örvendeznek a három unokának és a három dédunokának... Három évig tartó kézbesítés után hívták Fonyódra, a járási tanácsra, s a pénzügyi osztályon ragadt tizenhat esztendőre. Ezután hét évig — nyugdíjazásáig — az illetékhivatal helyi kirendeltségének volt a vezetője. Zákányi Kálmán nemcsak a saját gyerekeit szerette, hanem általában az ifjúságot — különösen a sportolni vágyó nemzedéket! A helyi sport vezetői akkoriban azon tüsténkedtek, hogy a Várhegy alatti katlanban igazi sportpálya épüljön! Az időközben sportköri elnökké választott „Papa” a kezdeményezés élére állt. — Hallottam, hogy egy sportbarát tanár, Hajba József a diákjaival nekivágott, hogy a hegyoldalból feltöltse a pálya keleti végében levő, irdatlan gödröt. Ma is vallom, hogy az akkori kezdeményezés nélkül most aligha tartanánk ott, ahol vagyunk — emlékezik az idős sportvezető. Már az is fantasztikus tervnek látszott, hogy a pálya község felőli oldalán, a hegyoldalban öltöző épüljön! A szintén sportbarát Varga János kőműves, Bogdán János ács meg a helyi szakmunkás- képző intézet építőipari tanulói beépítették a korábban építkezésre használhatatlannak tetsző területet. Az önzetlen társadalmi segítők építettek aztán az öltöző mellé egy ifjúsági sportszállót, éttermet. A „Papához” közelállók is el- ámultak, amikor előállt a sportcsarnok építésének a gondolatával... — Még a megyeszékhelyen sem jutottak el odáig, hogy sportcsarnokot építsenek — mondták, viszont, amikor feltárta, hogy a BIB-nél, az Országos Sporthivatalnál meg a megyénél megígérték az anyagi alapok megteremtését, már mind többen állították: a „Papa” ezt is keresztülviszi... És Zákányi Kálmán belevágott. 1980. augusztus 20-án, Kaposvárt megelőzve, a fo- nyódiak felavatták sportcsarZákányi Kálmán, a „Papa” nokukat! A létesítményt azóta is birtokolják a fonyódi oktatási intézmények tanulói, s régebben jártak itt NB l-es labdarúgók, kosarasok, kézilabda- csapatok, még külföldi sportkörök is. Zákányi Kálmán ismét a so- portért dolgozik, pedig ma fennmaradni a pénzes, nagy egyesületeknek is küzdelmet jelent, hát még az olyan minisportkörnek, mint amilyen a fonyódi Petőfi... Nem telik főállású ügyvezetőre, sőt, hatnyolc dolgozót el kellett bocsá- taniuk. Ilyen körülmények között ki más vinné a sportközpont ügyeit, mint ő — vagyis a „Papa”. Visszahívták, s ő engedett a hívó szónak. Most is úgy látja el a feladatát, mint korábban: fizetség nélkül... Kovács Sándor Példaadó reménykedők Május első napjai az idén hétvégére estek, következésképp ki-ki kénye-kedve szerint igazi tavaszi kikapcsolódást választhatott. Persze, akadt, aki nem ezt tette... A földművelő például ezen a szombaton és vasárnap sem tétlenkedett. Főként az idősebbje, a „nyugdíjas pó- gár” volt az, aki fittyet hányt a naptárra, s egy parancsnak engedett csupán: a határ parancsának. Az ilyenkor szokatlan, nyári hőségben szinte állt a levegő, a virágba borult gyümölcsfákat körüldongták a méhek, a harago- szöld színű vetések úgyszólván szemlátomást nyúltak följebb és följebb. Hencse és Gyöngyöspuszta között láttam: a szépen elmunkált földbe kukoricát vetett a traktor vontatta gép. Vasárnap volt, május másodika. Sudár májusfák nyurgultak néhány kiskapu mellett — az előző napra, szombatra virradóra állították őket jókedvű fiúk az utca széplányainak. A földművelő, ha erőltette a szemét, a traktor mellől talán a sörösüveg csillogását is láthatta, amint a májusfa tetején megcsiklandozta a kacérkodó napsugár. Tavaszi reménykedők. Munkával indultak a májusi határnak. A traktoros gazda, a hónuk alatt jelölőkarókat cipelők — a föld emberei. Akiknek ez az életük, mindennapjaiknak ez ad értelmet. Tegnap is ez adott, s holnap is ettől várják. — hf — Azt támogatják, aki igénybe veszi Utalványok üdüléshez a kaposvári és a földvári irodából Az új üdülési rendszer szerint minden nyugdíjas élhet a kedvezményes üdülés lehetőségével. A 2000 forint névértékű üdülési utalványokat féláron kapják meg a kedvezményezett nyugdíjasok és hozzátartozóik; az üdülés költsége és az utalvány értéke közötti különbséget készpénzben kell kiegyenlíteni. A támogatás mértéke személyenként eltérhet. Az idei üdülési utalványok elosztásának sávos rendszere a nyugdíjasoknál: Ha a nyugdíj összege nem több 10 000 forintnál, akkor egy fő egy hétre maximum 8000 forint értékű utalványt vásárolhat, s ebből a támogatás mértéke 4000 forint. 10 001 és 15 000 forint közötti nyugdíj esetében a megvehető maximális utalványérték 6000 forint, s a támogatás itt 3000 forint. 15 001 forinttól 20 000 forintig terjedő nyugdíjösszegnél 4000 forint a személyenként és hetente vásárolható utalvány értéke, a támogatás pedig 2000 forint. Aki 20 000 forint feletti nyugdíjat élvez, az 2000 forint értékű utalványt vehet s ebből 1000 forint támogatást kap. Nyugdíjasok a Nemzeti Üdültetési és Vagyonkezelő Rt irodáiban — az utolsó nyugdíjszelvény felmutatásával — közvetlenül kapnak támogatást. Somogybán ká irodát is működtet az rt, ezek címe: 7400 Kaposvár, Fi u.10. (Tourinform Iroda), te, (82) 16-349, illetve 8623 Balr tonföldvár, Spur István u.& tel.: (84) 40-255. Ismerd meg Somogy megyét! Ismét kirándulnak a kaposváriak EZT MONDJA A TÖRVÉNY Az öregségi nyugdíjról Kik részesülhetnek korkedvezményben? Gyorsan népszerűvé vált mozgalmat indított tavaly a Nyugdíjasok Kaposvári Egyesülete: Ismerd meg Somogy- országot! elnevezéssel autóbusztúrát szerveztek, s ennek keretében kiránduló csoportok indultak a megye különböző, történeti vagy néprajzi érdekességeket kínáló részébe. A résztvevők igencsak sikeresnek tartották a túrát: minden alkalommal felejthetetlen élményekkel gazdagodva tértek haza Kaposvárra. A program az idén tovább folytatódik. Május 18-án, kedden kirándulást szervez tagjainak a nyugdíjasegyesület, s az útiterv ezúttal is színes, változatos és főként tartalmas Azt a régi szokást, mely tegnapelőtt, azaz Flórián napján dívott. Május 4-én, a tűzoltók, a kéményseprők, a családi tűzhelyek védőszentjének napján a férfiak gyújtottak tüzet a konyhában, mert úgy vélték, ezzel megvédhetik a háutazást ígér a megyeszékhelytől északra eső területen. Az első állomás Igái: a csoport fürdéssel kezdheti a napot. Andocson a templomot, Zalán pedig a Zichy Múzeumot tekinthetik meg. Tabon hoszabb lélekzetű programot terveznek: előbb Czinke Imre fafaragó népi iparművész alkotásaival ismerkednek meg, majd Nagy Ferenc galériájába látogatnak és találkoznak a művésszel is. Az auóbusz-kirándulásra a nyugdíjasegyesület kaposvári központjában (Fő u. 37-39. Ill.em.312-es ajtó) lehet jelentkezni; a részvételi dij 500 forint, s ez két étkezést is tartalmaz. ; zat a fűztől, a villámcsapástól. Az ezen a napon vetett kukorica gazdag termést hozott, az ekkor vetett bab, borsó viszont nem kelt ki rendesen. A diny- nyemagot, mielőtt elvetették, tejjel öntözték, hogy a termés majd édes legyen. Az öregségi teljes nyugdíjra a hatvanadik életévét betöltött férfi és az 1995. január 1 -je előtti időpontban az ötvenötödik életévét betöltött nő jogosult, ha húszévi szolgálati időt szerzett, illetve az előzőkben említett életkort — ideértve a korkedvezményes életkort is — 1991. január 1 -je előtt betöltötte, és eddig az időpontig legalább tízévi szolgálati időt szerzett. A nő öregségi nyugdíjkorhatára 1994. december 31-ét követően kétévenként egy- egy évvel emelkedik. Öregségi résznyugdíjra az jogosult, aki húszévi szolgálati időt ugyan nem szerzett, azonban az említett életkort 1991. január 1 -je és 1993. június 30-a között eléri, és legalább tízévi, 1993. június 30-át követően — nő 1994. december 31-ét követően — a meghatározott életkort eléri és legalább tizenöt évi szolgálati idővel rendelkezik. Az, aki az öregségi nyugdíjra való jogosultságát e rendelkezések figyelembevételével megszerezte, az igény érvényesítésének időpontjában irányadó feltételekre való tekintet nélkül jogosult az ellátásra. Az előzőkben meghatározott korhatár betöltése előtti időponttól történő nyugdíjbavonulás lehetőségéről és feltételeiről, illetve a korhatár további emeléséről külön törvény rendelkezik. A szervezet fokozott igény- bevételével járó, továbbá az egészségre különösen ártalmas munkát végzők korkedvezményben részesülnek. A törvényben meghatározott korhatárhoz képest kétévi korkedvezményben részesül az a férfi, aki legalább tíz, és az a nő, aki legalább nyolc éven át korkedvezményre jogosító munkakörben, továbbá az, aki legalább hat éven át egy légköri nyomásnál nagyobb nyomású légtérben dolgozott. A korkedvezmény további egy-egy év a korkedvezményre jogosító munkakörben végzett minden újabb ötévi — nőnél négyévi — , illetőleg az egy légköri nyomásnál nagyobb nyomású légtérben végzett minden újabb háromévi munka után. A korkedvezményre jogosító munkaköröket (munkahelyeket) a kormány állapítja meg. (Ezek jegyzékét a 89/1990. (V. 1.) MT-rendelet l.számú melléklete tartalmazza.) Az öregségi nyugdíjra a jogosultság azzal a nappal nyílik meg, amelyen az igénylő az öregségi nyugdíjra jogosító életkort betöltötte. Ha az igénylőnek eddig a napig nincs meg a jogosultsághoz szükséges szolgálati ideje, a jogosultság az elért szolgálati idő megszerzését követő nappal nyílik meg. A rokkantsági és a baleseti rokkantsági nyugdíjas öregségi nyugdíjra nem jogosult. Az öregségi nyugdíjra való jogosultságot a baleseti rokkantsági nyugdíj csak abban az esetben zárja ki, ha ennek összegét szolgálati időként figyelembe vehető jogviszonyban elért kereset alapján állapították meg. Az öregek még ismerhetik