Somogyi Hírlap, 1993. május (4. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-06 / 104. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDASÁG 1993. május 6., csütörtök Aranyérmes a szentesi paprika Aranyérmet nyert a stutt­garti Iga’ 93. kiállításon a szentesi Árpád Szövetkezet fehér, hegyes csípős papri­kája. A szép és egységes kül­lemért, a kellemes íz- és aro­maanyagokért odaítélt szak­mai díj emblémáját a közeljö­vőben elhelyezik a csomago­lókartonokon is. Bútorház épül Budapesten Lakberendezési áruházat épít a Magyarországon két éve megjelent osztrák Michel- feit cég. Ezt 1994-ben nyitják meg a már meglévő Michelfeit üzlet közelében. A magyaror­szági Michelfeit Kft illetékese azt is elmondta: a cég szíve­sen együttműködne olyan ha­zai vállalatokkal, amelyek mind a minőségi, mind pedig a szállítási és árkövetelmé­nyeknek eleget tudnak tenni. Osztrák tanulmány Szabolcs fejlesztésére A halmozottan hátrányos helyzetű Szabolcs-Szat- már-Bereg megye felzárkózta­tására készített tanulmányt a bécsi BFI Szakmai Tovább­képző és Tanácsadó Társa­ság. Az osztrák cég szakem­berei a legfontosabb feladat­ként az ipar, a mezőgazdaság és a szolgáltatás újjászerve­zését jelölik meg. Az osztrák tanácsadók úgy vélik: a keleti piacokra tartó nyugati cégek­nek tranzitállomási lehetősé­get biztosíthatna Szabolcs. Az áruk raktározása és továbbí­tása mellett kereskedelmi központtá is válhatna, üzletkö­tést szolgáló kiállítások, vásá­rok rendezésével. AMP-termékek Esztergomból Egy multinacionális ameri­kai cég, az AMP, elektromos csatlakozórendszereket ké­szítő gyárat épít Esztergom­ban a Suzuki-gyár mellett. Az AMP a világ egyik legjelentő­sebb elektronikai eszközgyár­tója: 31 országban 165 üze­met működtet, ezekben 25 000 embert foglalkoztat. Töb­bek között az autógyártásban, a repülőgépiparban, a hírközlő eszközökben, a számítógé­pekben és a háztartási gé­pekben használják fel az AMP-termékeket. Kiállítás Makovecz Imre terveiből Strasbourg és Párizs után Sárospatakra érkezett Mako­vecz Imre Ybl- és Kossuth-dí- jas építész kiállítása, amely 200 nagyméretű színes fotón és tervrajzon mutatja be a vi­lághírű szakember utóbbi hat évben készült alkotásait. Le­vetítették azt a filmet is, amely egyik legnevezetesebb mun­kájának, a Sevillai Világkiállí­tás magyar pavilonjának épí­tését követi nyomon a tervek készítésétől az átadásig. Fejleszt az Abbázia Egyedülálló üdülési és egy­ben befektetési lehetőséget kínál Magyarországon az Ab­bázia Hotellánc. A beruházók nem teljes nyaralót vesznek meg, hanem az üdülőszövet­kezetei megoldáshoz hason­lóan csak a nyaralóegység résztulajdonát, melyhez meg­határozott időben kizárólagos használati jog kapcsolódik. A nyaralók nemzetközi csere­alapba való felvétele pedig azt biztosítja, hogy a saját üdülő felajánlása fejében a ta­gok máshol is igénybe vehet­nek szolgáltatásokat. Tizenkilenc közgyűlési elnök tanácskozott Keszthelyen Vidékpárti elvek, ellentmondó gyakorlat Dr. Pálfi Dénes: Még szakadék van a helyi exporemények és a valós lehetőségek között — Dr. Gyenesei István: A megyék ópusztaszeri országos gyűlése új honfoglalással ér fel Keszthelyen tanácskoztak két napon át a magyar­országi megyék közgyűlési elnökei. A számos megvi­tatott téma közül az önkormányzati törvény módosí­tásának előkészületei, a megyei szerepkör jövőbeni alakulása, illetve a vidéknek az Expo rendezvényeibe való bekapcsolódási lehetőségei késztették — szen­vedélyességtől sem mentes — véleménynyilvání­tásra a legtöbb megyei vezetőt. A VAS MESTERE Tizenöt éve kezdett kovácsolt vas tárgyakat készíteni a toponári Czingalek Lajos. A népi motívumokkal díszített gyertyatartók, fogasok mellett olyan különlegességeket is készít, mint a képen látható zár vagy a vasból készült ko­sár. Számos kiállításon találkozhatunk műveivel. A Ko­vácsmíves Céh is tagjai közé választotta, pedig nem ez a tanult mestersége. Fotó: Kovács Tibor s Értsük meg egymást! A Somogyi Hírlap is ezekkel kapcsolatban kérdezte a házi­gazda Zala megye önkormány­zati elnökét, dr. Pálfi Dénesi, és az értekezleten me­gyénket képviselő dr. Gyenesei Istvánt. — Az Expóhoz kapcso­lódó vérmes vidéki remé­nyek és a már körvonala­zódó valós lehetőségek közt látnak-e különbséget, netán szakadékot? — Létezik ilyen szakadék a vágyak és realitások között — mondta dr. Pálfi Dénes. — Minden lépésünknek, így a mostani eszmecserének is az a célja, hogy szűkítsük ezt a sza­kadékot. Ázt persze nem hagy­hatjuk számításon kívül, hogy a Világkiállítás Budapesten lesz. Az viszont már a helyiek, az egyes települések leleményé­től, vállalkozóik kezdeménye­zőkészségétől függ, hogy a vi­dék mennyit tud kihasználni az Expo adta lehetőségekből. El­sősorban vonzó helyi progra­mok kellenek. — Somogy és Zala, mint Balaton-parti megyék, első­sorban rivalizálnak-e expós terveikben vagy együttmű­ködésre törekszenek? — A meglévő versengés sze­rintem egészséges és termé­szetes. Ugyanakkor folyamatos az egyeztetés, Somogy, Zala és Veszprém között. Csak utalnék a Nagy tavak ter­vezett világtalálkozójára, a Somogy-Zala Expo-híd kez­deményezésre vagy a Gyer­mekvilág rendezvénysorozatra. — A vágyálmok magasából le kell szállni a földre — állította dr. Gyenesei István. — Olyan programokat vagy akár fejlesz­téseket kell terveznünk, ame­lyeket Expo nélkül is megten­nénk, ha önmagunkat és kör­nyezetünket becsüljük. Az Expo-előkészületeknek abban kell különbözniük az általános fejlődés lépéseitől, hogy a vi­lágkiállítási tervekről együtt kell gondolkodniuk az egyes telepü­léseknek, összehangoltan cse­lekedve. A településeknek túl kell lépniük saját határaikon és a polgármestereknek is szemé­lyes korlátaikon. Öt-tíz vagy akár húsz település­nek kell majd nem közös, hanem egymásra épülő prog­ramokat csinálnia. Vegyünk egy hagyományőrző típusú programot: Buzsák, Táska, Lengyeltóti, Somogyvár, So- mogyjád, Osztopán, Öreglak. Egyaránt föleleveníthetné saját hagyományait, ám egy közös rendezvényláncra fűzve, egy­ben meghirdetve, közös marke­ting munkával. Egy külföldi vendég, aki egy falu hagyomá­nyainak megismeréséért talán nem kerekedne fel Budapest­ről, valószínűleg eljön egy ilyen nagyszabású, akár 2-3 napos közös és mégis egyéni prog­ramra. — Az önkormányzati tör­vény módosításában meg­fogalmazódó megyei sze­repkör mennyiben egyik egybe a somogyi önkor­mányzat jelenlegi munkájá­val és törekvéseivel? — Teljesen szinkronban van vele. Ez jó dolog, ám itt is óva intjük önmagunkat és másokat attól, hogy túl vérmes remé­nyeket tápláljunk, illetve táplál­janak. Valószínű, hogy ez a parlament érdemben ezzel már nem tud foglalkozni, az pedig kétséges, hogy a következő mi­lyen politikai színezetű lesz. Elő kell tehát készíteni a módosítás bizonyos elemeit, de nem keli a két törvénytervezet létrehozá­sára törekedni. Augusztus 18-án Ópusztaszeren tartjuk majd meg a megyei közgyűlé­sek országos gyűlését. Ez a megyék szempontjából új hon­foglalással felérő, jelentőségű lesz. Itt adjuk közre majd azt a közös nyilatkozatot, amelynek előzetes megfogalmazását a Békés megyei elnök kollé­gámra és rám bízták. Ezt az anyagot valamennyi megyei önkormányzat megvitatja majd, és így áll össze a magyaror­szági megyék közös állás­pontja. — Az önkormányzati tör­vénnyel kapcsolatos módosí­tási törekvések olyan szépek és megyepártiak, hogy az már nem is lehet igaz — így dr. Pálfi Dénes. — Azért fogalmazok így, mert az viszont igaz, hogy a napi történések nem ennek a megyepártiságnak az irányába mutatnak. Tény, hogy ezt az önkormányzati törvényt módo­sítani kell, ám az is biztos, hogy ezt már csak az új parlament teheti meg. Szerintem a helyha­tósági választásokat majd csak akkor szabad megtartani, ha már egy módosított, tisztessé­ges önkormányzati törvény van. — Köszönjük a vélemé­nyüket. Bíró Ferenc Bár a nyelvtanulás korát éljük, van egy nyelv, amelyet szégyen­letesen kevéssé ismerünk. Ta­lán azért, mert csak beszélőinek fontos, az ő dolgukat, beillesz­kedésüket könnyítené meg, ha minél többen „értenék a sza­vuk”. A hallássérültekről — csaknem félmillióan vannak ma Magyarországon —, valamint „nyelvük", jelbeszédük ismere­téről van szó. Hányszor állunk, mint kuka, mert a „mutogatást” nem értjük, s ami nekünk csak kényelmetlen pillanat, nekik mennyivel több, hiszen ők vannak ránk utalva. A magánszemélyek mellett az intézmények, önkormányzatok, szolgáltatók, érdeklődésére is számítva a hallássérültek or­szágos szövetségének Somogy megyei szervezete most tanfo­lyamot indít, ahol a siketek nyel­vét sajátíthatják el a hallgatók, társalgási szinten. Fenyvesi István, a megyei szervezet képviselője elmondta: hallássérült szakemberek állítot­ták össze a tankönyvet, a tanfo­lyamon is siket pedagógusok oktatnak és körülbelül 700 jellel ismertetik meg majd a tanulókat. Megtudtuk, az ország több részén működnek már efféle tanfolyamok. Nagy az érdeklő­dés ezek iránt, s remélik, így lesz majd Somogybán is. Ahány nyelven beszélsz, annyit érsz. Aki a hallássérültek „szavát” megérti, az — úgy vélem — még sokkal többet. N. L. ^ * Uj benzinkúthálózat Magyarországon 5-10 százalékos részesedést kíván sze­rezni a magyar piacon az az új benzinkúthá­lózat, amelyről Budapesten tájékoztatták a sajtó képviselőit az alapító francia óriásvál­lalat, a DU Pont vezetői. A JET-hálózat első kútját április elején nyitották meg Kendere­sen, és a következő években Magyarország is célpontja lesz a DU Pont cég energetikai leányvállalata, a világ harmadik legnagyobb olajvállalata. A cég budapesti képviseletét leányvállalatuk a DU Pont-Conoco és Hun­gary Kft látja el. A Conoco több mint egy évszázada fog­lalkozik olajkitermeléssel, finomítással és kereskedelemmel. JET és SECA márkanév alatt 14 országban 2400 töltőállomáson ér­tékesíti termékeit. Magyarországon nem­csak saját építésű nagy kutakat kíván kiépí­teni; franchise keretében a magyar vállalko­zók közreműködésére is számít a francia cég — hangzott el a sajtótájékozatón. Fórum a Juventus rádióban A Matáv Rt. és a Balatel Rt. 1993. május 9-én, vasárnap, 14.00-től 15.00-ig, a Juventus rádióban a Balaton déli partján folyó távközlési fejlesztésekről fórumot tart A műsor ideje alatt és azt megelőzően pénteken, 14.00-től az érdeklődők kérdéseket tehetnek fel a 84/11 -422, valamint a 84/11 -423 telefonszámokon. (6473) Hegyközség alakult Kintiben Fák és madarak napja Hogy mitől híres Bécs? A vár, a konflisok, a Szent István templom, a schönbrunni kas­tély, az igazi tejeskávé igazi kuglóffal sok emberben idézi föl a Császárváros igazi arcát. A portréról azonban hiá­nyozna egy széles mosoly, ha nem ejtenénk szót a Grinzing- ről; dal, borospoharak csen­gése, fantasztikus hangulatú pincék... Siófokon, a kiüti vá­rosrészben emelkedő Csőri-hegyen hasonló attrak­ciót terveznek a szőlősgaz­dák. Megalakították egyesüle­tüket, s első vendégcsaloga­tóként május 8-án, szombaton egész napos programra invi­tálják a nagyérdeműt. 10 órá­tól térzene köszönti a látoga­tókat. Délután háromkor az ál­talános iskolában megkezdő­dik a madarak és fák napjának ünnepe; a helybeli diákok kedveskednek színes műsor­ral a vendégeknek. Aztán lo­vaskocsik indulnak bérmente­sen a pincékhez, hogy ízelítőt adjanak a kíváncsiskodóknak a hegy terméséből. (Czene)

Next

/
Oldalképek
Tartalom