Somogyi Hírlap, 1993. május (4. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-29 / 124. szám
22 SOMOGYI HÍRLAP — MŰVELŐDÉS 1993. május 29., szombat SZÍN ÉSZÉVKÖNYV ’92-93 Thália kulisszatitkai és a kulisszák változásai Kelemen József: A kaposvári színház is változott — Lukáts Andor: A közönség is Vérbeli berzenceiség Axl Rose és a cigándi leány békés egymás mellett élése Rácsodálkozással vettem kézbe a Film Színház Muzsika különkiadását, az évkönyvet. Két éve ugyanis hiába keressük a korábban népszerű hetilapot az újságárusoknál. Sok új lap indult, a Film Színház Muzsika viszont megszűnt. Sas György „Elfogult előszavában” csak annyit jegyez meg: megszüntetése, bármily ok és körülmény indokolta is, több volt, mint bűn. Hiba volt. Évkönyveket a Film Színház Muzsika fennállása alatt is adott ki. Ez a mostani, amely az 1991/92-es évad jeles színházi eseményeit követi, a nemes hagyományt folytatja. Amikor az olvasó kezébe veszi, jeles évfordulók ünnepeltjeivel is találkozik: a száz éve született Honthy Hanna, Komlós Vilmos, Bajor Gizi alakját idézik írások és a szerepekről készült fényképek. Új színt jelent, hogy a pályakezdő színészek, a főiskolát frissen végzettek is bemutatkozhatnak az évkönyv lapjain. Olvashatjuk Eszenyi Enikőnek a nyilatkozatát is, aki a tavalyi színházi évadban a kaposvári fesztiválon a Le- once és Léna című darab bemutatásával a legnagyobb sikert aratta. Ennek titkáról így vall: „Az eredményt elsősorban annak tulajdonítom, hogy a szereplők nemcsak kollégáim, hanem igencsak közeli barátaim. ” Belső kulisszatitoknak is felfogható Gábor Miklós véleménye: — A saját generációmmal, azokkal, akikkel az élet első, talán legnagyobb kalandjaimat átéltem, jóformán (Folytatás a 21. oldalról) Az augusztus 20-án, zenés ébresztővel kezdődő Fonyódi napok rendezvénysorozata is évek óta szerepel már nyári műsortervünkben — mondta Erdélyi Ernő. — Talán idegenforgalmi látványosságként is jól vizsgázik majd egyik újdonságunk: az esténként a hajóállomás zenepagodájában felhangzó térzene, s reméljük sikeres lesz a - szintén a hajóállomásra tervezett - cigányfolklór programunknak is. — Ez a nyári programajánlat milyen szempontok alapján áll össze? — A művelődési ház a lakossági és a turisztikai igény kettős „szorításához” alkalmazkodik. A minőségi turizmushoz biztosítani kellene az igényes szórakozási lehetőséget, ám ennek a tárgyi feltételei hiányoznak. A kultúra mindenütt finanszírozott, dotált tevékenység, ahol olyan polgári réteg alakult ki, amelynek belső késztetése van a rendezvényeken való részvételre, s amely jelentős anyagi áldozatot is hoz ezért. Fonyódon viszont ez nem várható el a lakosságtól, s máris itt az ördögi kör. Hogy legyen közönség, ismert, fővárosi művészeket hívunk meg, ám olyan borsos belépti semmi igazi kapcsolatom nincs. Azt hiszem, nem nagyon kedvelnek. Valószínűleg nem is vagyok kellemes ember. Malek Andrea új csillag és nem kedveli igazán a sztárkultuszt, főleg nem az amerikai típusút. Ám a vele beszélgető Bernáth László kimondja: a menedzselésre igen nagy szükség van. A hazai színjátszás idős, valódi klasszikussá nőtt alakjai közül talán kevesebben kaptak helyet, de örülünk, díjat vagyunk kénytelenek megállapítani a gázsijuk miatt, amelyet a fonyódiak nem tudnak kifizetni. Az ex-keletnémet turista pedig inkább „begöngyöl” egy korsó sört ezen az áron. Öt év alatt, amióta vezetem a művelődési házat, a műfajok szinte teljes skáláját vé- gigzongoráztuk az operettől a Lagzi Lajcsiig. Egyik sem jött be... — Lehet, hogy a reklámmal van baj? — Nehéz ügy. A meglevő reklámtáblák, plakátok, az autók szélvédőjére rakott reklámcsíkok nem „működnek”. Megpróbáltam felvenni a kapcsolatot az utazási irodákkal. A fonyódi strand bérlőjével, Kakas Bélával kiépített jó kapcsolatunk eredményeként az általunk adott hangosító berendezéssel a strandoló tömeg hallhatja programajánlatunkat. Talán ez „bejön”... — Milyen állapotban van a Nyári Galéria? — Felújításakor nem sikerült jól szigetelni. Az épület nedves, ám ettől függetlenül minden évben otthont adott kiállításoknak. S nem csupán galériaként, hanem a benne működő presszóval és mellette a teniszpályákkal, szabadidő központként is kedvelt, látogatott hely volt. Tamási Rita Börcsök Enikő, aki Júliát játszotta és Stázi szerepére vágyott Kaposváron hogy megszólal Darvas Iván, Psota Irén, Gordon Zsuzsa, Berek Kati, Pártos Erzsi, Mednyánszky Ági. A színházi fotózás is visz- szahanyatlott, mióta nincs a Film Színház Muzsika. Fontos dokumentumok is készültek: mi történik a színpadon, a színfalak mögött, a pályatársak hézköznapi perceiben. Mönich László, Közös nyilatkozatot fogadtak el budapesti találkozójukon a közép és kelet-európai nemzeti színházak vezetői, amelyet eljuttatnak az Európai Tanácshoz, a résztvevő országok kulturális és pénzügyi kormányzatához. A dokumentumban kinyilvánították azt a szándékukat, hogy politikai, történelmi helyzetük megváltozásával A veszprémi egyházmegye a múlt év elején nyújtotta be igényét a torvaji általános iskola épületére. A képviselő-testület tavaly május 5-i határozatában döntött: 1993. június 30-ig visszaadja az épületet, s erre megállapodást kötnek. Dr. Takács Lajos tabi plébános akkor azt mondta: az egyház úgy szeretné visszakapni ingatlanát, ahogyan azt az állam annak idején kisajátította, azaz működőképes állapotban. Az épületben katolikus iskola létesülne, katolikus szellemű oktatással. Az ingatlan visszaadásáról nincs megállapodás. A faluban a jövő évvel kapcsolatban fórumon — hosszas vita után — a szülők kinyilvánították: nem kívánják gyermekeiket egyházi iskolába jáKoncz Zsuzsa képriportjai most ilyeneket idéznek föl. Meglehetősen tág teret kapott az évkönyvben a kaposvári Csiky Gergely Színház. Az egyedüli vidéki színház, amelyről szinte összefoglaló képet kapunk. Ba- barczy László igazgató a kaposvári színész-generációváltásról beszél. Molnár Piroska az itt töltött nyolc évad több mint harminc szerepét idézi föl. A Paraszt Hamlet, a Yerma, a Candide mellett a kaposvári színésznő a Diótörőről is megemlékezik: „Szívesen játszom a gyerekeknek is”. Tizenhárom éve szerződött a társulathoz Bezerédi Zoltán. „Megadatott a játék lehetősége, s ez működteti a testem, az agyam. Ebből születhet színészet” — vallja. Börcsök Enikő a frissen végzett főiskolások közül való. Rengeteg filmszerepe mellett jut ideje Kaposváron is megmutatnia tehetségét. A Rómeó és Júlia című drámában láttuk mint Júliát, szerepvágya volt a Csárdáskirálynő című nagyoperettben Stázi. Szerencsésnek mondhatja magát Spindler Béla is, aki úgy nyilatkozott: kielégítetlen művészi ambíciói nincsenek. „Kaposváron az tetszik, hogy valamilyen szempontból mindig időszerű darabokat mutatott be a színház”. Kelemen József észrevette, hogy a kaposvári színház is változott az elmúlt években: azt fájlalja, hogy már nem járnak Budapestről annyian rácsodálkozni az itteni produkciókra. Sztarenki Pál a Paraszt Hamletre emlékezik szívesen. Lukáts Andor is észrevette, hogy nemcsak a színház változott, hanem a közönség is. Az évkönyv talán véletlenül vagy figyelmetlenségből igazán színházi, kevesebb figyelmet szentel a filmnek és a muzsikának. Csak ez lehet a kritikája annak a kiadványnak, amelyet a könyvespolcunkról gyakorta és szívesen levehetünk. Horányi Barna összhangban új alapokon az együttműködés jegyében szervezik intézményes kapcsolataikat. Fontosnak ítélik, hogy évente egy-egy szakmai kérdés megbeszélésére más-más ország nemzeti színháza adjon otthont. A rendszeres találkozásokat az Európa Tanács kulturális programja részének tartják. ratni, a jelenlegi oktatási formát kívánják megtartani. A megbeszélésen dr. Takács Lajos plébános elzárkózott a lehetőségtől, hogy a visszaadott épületet az önkormányzat bérbe vegye, a tanítás pedig a korábbiaknak megfelelően folyjon. Kerekes József polgármester: — A lakosság és a gyermekes szülők nagy része az állami oktatás fenntartása mellett van. A gyerekek ingázta- tása jelentős többletköltséggel terhelné a szülőket. Ezt pedig nem tudják vállalni... — Feszültség van bennem, nem tudom, hogy miként indul a következő tanév — mondta Léner Péterné tanítónő. — Olyan információnk van, hogy a tabi 1. számú iskola és a helyi önkormányzat továbbra is Amikor a berzencei általános iskola vegyeskarának éneklő ifjúsága Kodály „jó gazdasszonyái’ megszólaltatta, a kultúrház melletti fákon a fülemülék még javában fü- rösztötték tollazatukat a nap aranyos sugaraiban. Ám a néptáncosok produkciójakor Phoibosz már javában a horizont alá bukott tüzes szekerével — eképp szemléltethető leginkább a hétfőn megkezdődött berzencei diákhét kulturális műsorának „estébe nyúlása”. Merthogy bizony kicsik és nagyobbak színpadra- való tudományát a szép számban érdeklődő helybéli publikum bő két órában tekinthette meg, és ha némi büszkeségérzet kerítette hatalmába a berzenceieket, valahol mellkastájékon erős dobogás közepette, úgy az sem csoda. Az impozáns művelődési házban Novográdeczné Kakrik Ildikó igazgató bábáskodásával minden volt, ami szemnek ingere: a dr. Tar- nóczky Józsefné dirigálta énekkar gyermekhada, a vers- és prózamondó-verseny győztesei Petőfi-sziporkákkal, a zeneiskolás növendékek fuvola- és zongorajátékkal jelenműködtetni kívánja az állami tagiskolát. Ehhez — átmenetileg — a polgármesteri hivatal épületében biztosítanának elhelyezést. — A szülőkkel való többszöri beszélgetésen egyértelművé vált — kapcsolódik a beszélgetésbe Ványi Sándor és Kerekes Józsefné, a szülői munkaközösség tagja —, hogy nincs igény az egyházi oktatás bevezetésére. Az első osztályosok beíratása megtörtént, valamennyien az állami iskolát választották. A jelenlegi tanítónőt ismerjük, a gyerekek szeretik, itt telepedett le a faluban. Mi a biztosíték arra, hogy a szülők által is elfogadott egyházi tanító jön ide? Elbír-e ez a kis község két iskolát? Tudja-e támogatni működtetésüket az önkormányzat? KiJelenet a negyedikesek mesejátékából tek meg a színpadon. S mindez olyan lelkesen-lendü- letesen történt. Egy lurkó például olyannyira fellépési vágyban égett, hogy dacolva a Gustav Rösler-gyártotta, jobb időket is élt, komor-fekete billentyűs hamiskásságával, ragaszkodott rövidke repertoárjához. És megmutatta, mit tud; amint megmutatták a cigándi leány páratlan szépségéről daloló énekesek és a mesejátékokat feldolgozó színjátszók is. Apropó, színjátszók! E műfajban mutakozott meg szemléletesen, miről is szól a berzencei ifjúság élete. A nyolcadikos kamaszleányzók erről janikovszkys hangvételben adtak átfogó képet, fűszerezve „Kinövöm magam” című ösz- szeállításukat némi aktualitással, Axl Rose és egyéb „tetoválásokkal”. Fél óra múlva viszont — ugyanezek a leányok — már javában karikáz- tak a színpadon, s roptak még a férfiembernek is becsületére váló táncokat. Mert ereikben táncos berzencei vér csordogál... Balassa Tamás nek lesz iskola, ha nincs benne diák? Léner Ferenc — A falu hívő lakói közül sokan sérelmezzük, hogy dr. Takács Lajos nem kérte ki véleményünket az egyházi iskola visszaállításával kapcsolatban. Megítélésünk szerint nincs reális alapja annak, hogy az iskola beinduljon, hiszen kevés a kisgyerek. Osz- szehangolva, a falu érdekét szem előtt tartva kellene dönteni... Dr. Takács Lajos tabi plébános verdiktje: — Nagy az ellenállás és nincs jelentkező, ezért nem indítunk egyházi iskolát Torvajon. Az épületet sem adjuk, mert az osztályteremben imatermet alakítunk ki. Az üres egykori tanítói lakást pedig rendbe tetetjük, s oda később egyházi tanító költözik. Krutek József FONYODI NEKIFUTÁSOK Sört vagy koncertjegyet Nemzeti színhazak együttmuködese Iskolaháború Torvajon
