Somogyi Hírlap, 1993. május (4. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-28 / 123. szám
1993. május 28., péntek SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TAJAK 5 Járda épült Tótújfaluban A tótújfalusiak nagy örömére befejezték a sellyei víztársulat munkásai a járdaépítést. A helyi önkormányzat mintegy kétmillió forintot fordított a több mint egy kilométer hosszú járda- szakasz megépítésére. Testvér iskolai kapcsolat A barcsi 525. Számú Ipari Szamkmunkásképző Intézet testvériskolai kapcsolatot vesz fel a németországi Sulz- bach-Rosenberg város hasonló jellegű intézményével. Az ünnepélyes eseményre június 2-án kerül sor Barcson. Kirándulás Pécsre A hét végén szép és kedves ajándékkal lepte meg nyugdíjasait a lakócsai önkormányzat: ingyen utazhattak Pécsre, színházi előadásra. Ott meg- ekintették Kálmán Imre operettjét, a Marica grófnőt. Az a 41 szentborbási, potonyi, la- \ccsai nyugdíjas, aki részt vett a kiránduláson, szép élmény- ny<$l térhetett haza. Vendégzenekar Sinsheimből Barcs testvérvárosából, Sinsheimből érkezik vendégzenekar a hét végén a Dráva-parti városba. A német zenészek részt vesznek Szu- 'okban a svábbálon, vasárnap pedig a katolikus temlomban a német nyelvű istentiszteleten zenélnek. Hétfőn a csokonya- visontai fürdő területén adnak térzenét, és a labdarúgópályán megmérkőznek a barcsi zenészek csapatával is. Gázra vár Heresznye A heresznyei önkormányzat szeretné bevezetni a faluba a vezetékes gázt. Ez egyelőre nem valósulhat meg, mert a babócsai gázlelőhely nem bír el öt községet. Lakásonként a fővezeték 50 ezer forintba kerülne, és ehhez jönnének még a bevezetés költségei. Gálaműsorral búcsúztak a barcsi zeneiskolások Nagyszabású gálaműsorral >úcsúztak az idei — jubileumi — tanévtől a barcsi Vikár Béla Zeneiskola növendékei. Tegnap a városi művelődési központban a tanév legsikeresebb zenei produkcióit mutatták be még egyszer a nagyszámú közönségnek. A műsorban a szólisták mellett helyet kaptak a zeneovisok, a fu- ulyacsoportok és kamaraegyüttesek, valamint fellépett az iskola büszkesége, a fúvószenekar is. Parabolarendszer van, telefon nincs Utak négymillióért Drávagárdonyban Az önállóság előnyeit és hátrányait egyaránt érzi Drávagárdony. A különválás előtt — a körjegyzőség ma is közös Daránnyal — igencsak elhanyagolt, rossz utak vezettek a faluba. — Ez már a múlté — mondta Jakab Gyula, a darányi polgármesteri hivatal pénzügyi előadója. — Hiszen útépítésre tavaly és idén együttesen négymillió forintot költöttünk. És ha a hétmillió forintos költségvetést vesszük figyelembe, amely a darányi „nagykasz- szából” jön, akkor az „nem semmi”. A munkanélküliség itt nem okoz akkora gondot, mint a többi községben. Mindössze tíz munkanélkülit tartanak nyilván. De ez csak annak köszönhető, hogy a 180 lelkes település lakóinak csaknem a fele nyugdíjas. Négy óvodás, tizenegy iskolás jár Darányba. A fejlesztésekre is kevés pénz jut. A helybeliek viszont nagyon büszkék a szép faluházra, amelyet februárban adtak át. Ebben a házban kapott helyet a polgármesteri hivatal, valamint egy klubhelyiség a fiataloknak. Az épületen található a parabola-antennarendszer központja is, amely a műholdasprogramok vételét teszi lehetővé. A beruházás majd 500 ezer forintba került az önkormányzatnak. A község terve a telefonhelyzet javítása, mivel nem kapcsolódtak be a crossbar rendszerbe. Ezért most erre is félretettek 200 ezer forintot. Gamos A község büszkesége: az új faluház Faluházból tájház Péterhidán A napokban készült el Péterhidán az idei év legnagyobb beruházása, a faluház felújítása. Ez hárommillió forintba került. Az összeg 70 százalékát a műemlékvédelmi felügyelőség és a megyei önkormányzat állta, 30 százalékát a helyi önkormányzat. Tavaly kezdték el a munkát, a szekszárdi Novum kft vállalta a kivitelezést. A felújítást a barcsi önkormányzat szociális foglalkoztató építőrészlege fejezte be. Sokáig kérdéses volt az is, hogy mi célt szolgál majd a faluház. Mára ez is megoldódott: tájház lesz belőle. A kézzel csépelt, szálas rozsszalmából font tető, a zsúp már megvan. Csak a hagyományos berendezési tárgyak: a búboskemence és a korabeli bútorok hiányoznak még. KOPJAFA KÉSZÜLT A BALLAGÁSRA NAPI 180 LITER TEJ Egy „ lármás gazda” Potonyban Még ugyanabban a községben sem tartanak egyfajta állatot az emberek. Ki az egyikre, ki a másikra esküszik. S akad olyan állattartó is, akit a környéken a legjobbak között emlegetnek. Ilyen ember Potonyban Szilovics Pál gazda, a faluban viszont csak „lármás palinak” hívják. — Jelenleg kilenc fejős tehén van az istállóban - mondta. — Tavaly még húszat is tartottunk. A gazdaságot nem tudjuk elképzelni tehéntartás nélkül. A fiam három éve gyűjti a tejet a környező falvakból, és a tótújfalusi tejbegyűjtőbe viszi. Az a mondás járja: ki hogy etet, úgy fej. A takarmány nagy részét maguk termelik, csak a tápot vásárolják meg. — Svéd gyártmányú Alfa-La- val fejőgéppel dolgozunk — fűzi hozzá az ifjú gazda, Szilovics László. — Ez igencsak segít a munkán, mert egyszerre négy tehenet fejhetünk vele. Kiegyenlített termelésre törekszünk. Most hat tehenet fejünk, a napi leadott tejmeny- nyiség 180 liter. Viszont a legjobban tejelő fekete-tarka holsteinfríz egymaga negyven litert ad. A tejért átlagosan 16 forintot kapunk literenként. Az utolsó csöppig ki kell fejni a tejet, mert a végén jön a legnagyobb zsírtartalommal. A fejőgép tisztán tartása az első osztályú tej fejősének alapvető feltétele. Nagy sérelmük az, hogy a jogos tulajdonhoz, a 12 hektár földhöz eddig nem jutottak hozzá. Az összes kérelmüket elutasították, illetve felajánlották nekik, hogy béreljenek földet. — Ebbe mi nem megyünk bele — mondta ingerülten Szilovics László. — Mert ami jár, azért még fizessek is?! Tartanak lovakat, sertéseket. Saját szükségletre és eladásra is hizlalnak. Ahol ennyi állatot tartanak, ott nincsenek pihenőnapok. A Szilovics család minden áldott reggel négykor kel. A munka mindig ugyanaz: abrakolás, szénahordás, trágyázás... — Az emberek csak azt nézik, kinek mije van — legyint az idősebb gazda. — Hogy mi munkát kell itt végezni, arra senki sem kíváncsi. Sokan harcban is állnak velünk, kifogásolják a jószágok jelenlétét. Vajon ha üres tej- és húsüzleteket találnának, ahhoz mit szólnának? Gamos Adrienn Deák Ferenc nevét veszi fel a barcsi I. számú iskola Egy igazgató soha ne üljön tétlenül — ez a véleménye Káplár Adolfnak, a barcsi I. Számú Általános Iskola igazgatójának. — Decemberben félmillió forintos alapítványt hoztunk létre. Működik már az iskolarádió. Harminctagú a cserkészcsapatunk. Persze ez még nem minden. Támogatjuk a szegény szülők jó képességű gyermekeit is; most éppen kirándulnak az ausztriai szafariparkban. Június 24-én fogadjuk a verőcei testvériskola diákjait: ők tíz napot tölthetnek a Balatonnál. — Az intézményt eddig még nem neveztük el senkiről — mondta az igazgató. — Sokat gondolkodtunk azon, hogy kinek a nevét érdemes felvenni. Végül úgy döntött a tantestület, hogy szeptember elsejével felveszszük Deák Ferenc nevét. Október 17-én születésének 190. évfordulóján kerül sor mellszobrának avatására. Kiadványokat készítünk erre, s szeretnénk történelmi vetélkedőt rendezni az ünnepen. A ballagás sem lesz szokványos az I. számú iskolában; egyfajta különlegességgel rukkolnak elő. — Kopjafát állítunk, amelynek a tetején a nyitott könyv és a toll az iskolát jelképezi. Három oldalán gyönyörű faragás látható, míg a negyedikre a mostani és a volt tanárok nevét vésték be. Hagyományt szeretnénk elindítani. A ballagó 8. osztályosok majd az emlékezés és a szeretet virágait helyezik el itt. A II. Számú Általános Iskola szakiskola jellegű, hiszen gazdaasszony-képzéssel is foglalkoznak. Itt 1994-től 10 osztályos általános iskolát kívánnak megvalósítani. — Elsődleges feladatnak tartjuk a matematika, a számítás- technika oktatását és az idegennyelvi képzést — mondta az igazgató. — Tervezzük a német és angol nyelvi, illetve a matematika- és testnevelés-tagozatos, valamint számítástechnikai fakultációs rendszer kiépítését. Már az első osztályban kétnyelvű képzést kapnak a gyerekek, és emeljük a testnevelési órák számát. A harmadik osztályban indul a matematikatagozatos csoport és a számítás- technikai szakkör. Az idejáró tanulók a kurzus végén számítá- gépkezelői alapvizsgát tehetnek majd. Gamos Adrienn Szilovics Páléknak most kilenc fejős tehenük van Gazdát cserélt a barcsi tv Mint önkormányzati intézet a barcsi városi tv megszűnt. Ugyanis az önkormányzat nem tudja biztosítani a működéshez szükséges 1,8 millió forintot. Ezért a képviselő-testület úgy döntött: június elsejétől vállalkozói alapon működjön a tv, köz- szolgálati jelleggel. Eladták a siklósi Nagyvilág Kft-nek a teljes technikai felszerelést hétmillió forintért. A cég bérli az épületet is, a bérleti díj évi hatezer forint négyzetméterenként. Megtudtuk Kis Lászlótól, a kft igazgatójától, hogy a műsor- szerkezet kialakításánál fontosnak tartják a pártatlanságot és a valósághű tájékoztatást. A stúdió vezetője csak felsőfokú végzettséggel rendelkező személy lehet.
