Somogyi Hírlap, 1993. május (4. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-05 / 103. szám

1993. május 5., szerda SOMOGYI HÍRLAP — ALPOK-ADRIA MAGAZIN 9 Az egységes Európa megteremtéséért Dr. Gerold Ortner: Újra kell fogalmaznunk feladatainkat BAJOR-MAGYAR KAPCSOLATOK A szomszédaink szomszédjával felhőtlen a barátság Stájerország és Karintia már régóta, a kezdetektől fogva tagja az Alpok-Adria munkaközösségnek. Stájer- ország tartományi hivatalá­nak igazgatóhelyettesét, dr. Gerold Ortnert arról kérdez­tük, hogy mennyire ismert hazájában a közösség mun­kája? — Bizonyos vagyok abban, hogy a szervezet munkáját ismerik és nagy érdeklődéssel kísérik Stájerországban. Az Alpok-Adriának egy különle­ges funkciója volt, főképp Ma­gyarország irányába — amit hazánkban is figyelemmel kí­sértek. A magyar megyék ak­kor csatlakoztak a szervezet­hez, amikor hazájuk még nem volt „felszabadult" ország. Csodálkoztunk azon, és örül­tünk annak, hogy Moszkva nem tett ellene: magyarok is tagjai lehettek az Alpok-Adria szervezetének — mondta Ge­rold Ortner. — Miután a ma­gyar megyék csatlakoztak az eredeti maghoz a közösségen belül, a világszervezet külön­legességnek, unikumnak számított. Nem volt a világon egyetlen olyan szervezet sem, amelynek NATO, Varsói Szerződés-beli és semleges ország is tagja lett volna. Kü­lönösen örülünk annak, hogy — most-már egy szabad or­szágból való — megye vállalta el az elnökséget. — Mit tart a kaposvári ülés legnagyobb eredményének? — A mai ülésen szó esett A múlt és a jelen között ba­rangol ma is, aki Semmering utcáit járja. Az építészeti alko­tások, a környék egész hangu­lata, a település nagy napjait idézik. Amikor színes és nyüzsgő volt itt minden, ami­kor azok jártak ide, akik egy­szerűen csak élvezni akarták a nyár firssességét és az idő assú múlását. Számos híres ímber fordult meg akkoriban 'immeringben! így például Károly főherceg, Oskar Ko­koschka, Egon Fridell, Peter Altenberg és Adolf Loss. Va­lamennyien törzsvendégek >itak itt, csakúgy, mint Bécs ■.őri polgármestere, Kari jger. De Artur Schnitzler is keresett kikapcsolódást, ísephin Baker pedig gyó­gyulni jött ide... Az összeomlás utáni mély­ponton követően a 30-as ívekben következett be a /árva-várt fellendülés. 1937-ben összesen 240 ezer ímber szállt meg Semme- ingben, és ezzel ez a helység ett a hatodik az osztrák ide- jenforgalmi központok között, gén, sikerült megelőznie Bad schlt és Kitzühelt is! A II. világháború után azon- lan ismét a bizonytalanság, a lanyatlás időszaka követke- ett. A szállodák sorra tönk- ementek. A Panhans is be- árta kapuit, és csak 982-ben fogadott újra ven- égeket... arról, hogy újra kellene fogal­maznunk feladatainkat. A régi munkánk egy része abban állt, hogy a közösség áttörte az akkor még vasfüggönyözött határt. Eltűnt a vasfüggöny, hál'istennek, de ezzel a régi feladatunk jogosultsága is, ami akkor éltette a szervezetet — s ez nem is baj. Az új, egy­séges Európa csak a régiók együttműködése alapján tud majd létezni — ebből adódnak a mostani feladatok. Az Al­pok-Adria Munkaközösségnek előfutár szerepe kell hogy le­gyen ebben. — Hogyan látja a két ország gazdasági kapcsolatait? — Győr, Vas és Somogy megyében is nagyon sok ve­gyesvállalata alakult Ausztriá­nak. De biztosan sokkal több lehetne, mint amennyi létre­jött. Kezdetben bizonytalan­ság volt a vegyesvállalatok lét­rehozásában. Milyen a jogi helyzet a vállalatok alapításá­nál? Hiszen csak akkor kötnek gazdasági kapcsolatot a cé­gek, ha a jogi helyzetek tisztá­zottak. A gazdasági együtt­működés Ausztria és Magyar- ország között, tehát nem csak a kisebb régiók között, jó irányba fejlődik — a kezdeti vá­rakozó álláspontok legyűrése után. Úgy gondolom, jobbak a gazdasági kapcsolataink, mint akár dél felé, illetve Szlovéniá­val vagy Horvátországgal. Ez annak is betudható, hogy Ma­gyarországon szabályozott fel­tételek között működik az or­szág gazdasága... T. K. És azóta a település lakói minden erejüket latba vetik, hogy ismét „lelket leheljenek” Semmeri ngbe. Az elmúlt években több mint 100 millió Schillinget fordítot­tak az infrastruktúra fejleszté­sére. Steierország az Alsó-Ausztria együttműködé­sének eredményeképpen lét­rejött a Síszövetség, és ma már csaknem 30 kilométernyi, gondosan karbantartott pálya áll a síelők rendelkezésére. A hóágyúk bevetésével hó-sze­gény időszakokban is biztosí­tottak a síelés feltételei. Az elmúlt esztendőben 165 ezer vendéget regisztráltak. Ám a megnövekedett forga­lom problémákat is okozott. Zsúfoltak lettek a közlekedési utak, megnövekedtek a kör­nyezeti ártalmak. Az Osztrák Szövetségi Vasutak tervei szerint a vasúti forgalmat mélyen a Semme­ring alá, egy alagútba kell te­relni. Még égetőbb gond azonban a közúti alagút meg­építése, hisz jelenleg az ösz- szes jármű egy szoros tűfokán kénytelen áthaladni. Semmering bezárt szállodá­inak sorát az üdülőszállóval folytathatjuk: erre is vevők ke­restetnek. A településen 800 szállodai hely várja a vendé­geket, és ez ma már nem elég. A fejlődés megindult, Semmering, végre, elfelejtheti nehéz napjait. Bajorország és Magyar- ország kapcsolatai nem­csak az Alpok-Adria Mun­kaközösség régióiban, ha­nem az államközi együttmű­ködésben is példaértékűek. Dr. Hans Mayer, a kancellá­ria hivatal nemzetközi refe­rense, aki személy szerint is sokat tett a kapcsolatok el­mélyítéséért. — Országaink 1990-ben A vízihatár különösen ked­vezett a csempészeknek. A csempészet — bármilyen szi­gorúan is tiltották —, a helyi szokások és tradíciók részévé vált. A csempészek és határ­őrök végnélküli harca azon­ban szinte mindig vér nélküli maradt. A csempészek azért küzdöt­tek, hogy eltartsák a családju­kat, a vám- és határőrök pedig azért, hogy érvényt szerezze­nek a szigorú törvényeknek. A sokak számára bocsána­tos bűnnek számító csempé­szetnek még múzeumot is szenteltek, melyet 50 évvel ezelőtt nyitottak meg az egyik, Lugano-tóra néző, őrházban. A helyi csempészet történeté­egy úgynevezett bilaterális bi­zottságot hoztak létre a két miniszterelnök védnöksége alatt. A bizottság az idén már harmadik ülését tartja majd, ez alkalommal Budapesten. Eddig egy összesen 130 pro­jektet magában foglaló mun­kaprogramot dolgoztunk ki. E közös munkában mindkét or­szág valamennyi szakminisz­tériuma érintett. Eddig például már két bajor gazdasági iroda hez kapcsolódó tárgyi emlé­keket ma is bárki megnézheti. Olyan dokumentumok ezek, amelyek az emberi lelemé­nyesség kifogyhattatlanságát bizonyítják. A csempészek fantasztikus dolgokat találtak ki a törvény kijátszása érde­kében! Egy rejtett kamerával készí­tett felvétel jól bizonyítja, mi­lyen fáradtságos munka is volt a cigaretta-csempészet. A mázsányi teher alatt roska­doztak a csempészek. A koc­kázat is nagy volt, hisz mind­két ország vámőrei éberen őr­ködtek. De a leleményesség időlegesen segített: a csem­pészek alagutat vájtak az örö­kösen szemmel tartott határ nyílt Budapesten. Ezek egye­bek közt rendszeresen bajor- országi tanfolyamokat szer­veznek magyar vállalkozók­nak és menedzsereknek. Szo­ros az együttműködés a kü­lönböző kamarák közöt. Figye­lemre méltó a két belügymi­nisztérium közös munkája a bűnmegelőzésben, a krimino­lógusok képzésében, vagy a kábítószer-kereskedelem lefü­lelésében. Bajorország az el­múlt két évben 30 rendőrautót is ajándékozott a magyar bel­ügyi szerveknek. Kulturális te­rületen tanárcseréket szerve­zünk a német nyelvoktatás elősegítésére, emellett rész­ben mi finanszírozzuk a Ma­gyar Televízió német nyelvtan folyamatait. Ugyancsak a né­met nyelvoktatásban anyagilat is segítünk két magyar iskolát. Az idén például videokészülé- keket küldünk nekik. Példák sorát említhetném a környe­zetvédelem és a mezőgazda­ság köréből is. Bajorország voltaképpen csak egy tartomány, jóllehet nagy­ságra hasonló Magyarország­hoz. Kapcsolataink minden­esetre azt a régi német mon­dást példázzák, mely szerint a szomszédaink szomszédjával mindig felhőtlenebb a jó vi­szony. B. F. alatt... Egy hajózási remek­művel is megismerkedhetnek a csempész-múzeum látoga­tói: egy kicsiny, pedállal hajtott „tengeralattjáróval”...! Haszná­latához nem kis bátorság kel­lett, hisz a hajó nem csak ki­csiny volt, de meglehetősen kezdetleges is. Ám mégis: rengeteg kávét és cigarettát vittek át ezzel a furcsa vizijárművel az egyik roszágból a másikba, mely mintha Verne fantáziájában született volna meg. Ma, sajnos, már nem ilyen ártatlanok a csempészethez kapcsolódó tárgyak. Igaz, a határokon átvitt áruk is mások — sokkal drágábbak, sokkal veszélyesebbek. A kábítószerek csempészei csillagászati összegeket ke­resnek. De ez már nem a ha­tármenti települések lakóinak „kisegítő” iparága többé, ha­nem a nagy és gátlástalan nemzetközi szervezetek vi­lágot átfogó vállalkozása. ALPE-ADRIA £ > <! í> NVHaVf-acLTV Tudományos együttműködés 1993. április 15-én Proto- rozban tartották a Tudomá­nyos és Technológiai Együtt­működés Munkacsoport ülé­sét, melyen dr. Széles Gyula, a Pannon Agrártudományi Egyetem Állattenyésztési Kar dékánja, Somogy megye kép­viselője hozzászólásában fel­vetette, hogy a munkacsoport kapcsolódjon be tagsági részvétellel az 1993 szep­temberében Kaposváron megrendezésre kerülő „A mi­nőségi vágósertés-termelés komplex kérdései” című szim­pózium munkájába. • Ülés a nők Májusban több munka- és programcsoport, illetve bizott­ság is ülésezik. Május 6-án Kőszegen tartja ülését az Egészségügyi és Higiéniai Bi­zottság, május 10-11-én Münchenben kerül sor az újonnan megalakult „Nők - In­tézkedések az esélyegyenlő­ségre” munkacsoport ülésére, szintén május 11-én ülésezik Grazban a Kultúra, ifjúság, sport és tudomány Bizottság, 19-én pedig Milánóban lesz az Ifjúsági munkacsoport ülése. Határokon innen és túl Mától péntekig rendezi meg a Friedrich Naumann Alapít­vány a lengyelországi Ci- eszynben a „Tapasztalatcsere az Európai Határmenti Együttműködésről” című kon­ferenciát. A konferencián kü­lönösen nagy hangsúlyt fek­tetnek a gazdasági, kultúrális, és infrastruktúrális együttmű­ködési lehetőségek továbbfej­lesztésének kérdéseire. A konferencián dr. Kolber Ist­ván, az Alpok-Adria Munkakö­zösség Vezető Tisztviselők Bizottsága elnöke, amegyei közgyűlés alelnöke az Al­pok-Adria Munkaközösségről, annak tapasztalatairól tart előadást. A konferencián részt vesz még dr. Lampert Mónika az Alpok-Adria Ügyviteli Iroda igazgatója is. „15 évesek lettünk...” Május 11-én 9 órai kezdet­tel kerül sor Kaposváron az Építők SC tekecsarnokában (Kaposvár, Arany J. u. 97.), il­letve 10 órától a Városi Sport- csarnokban az Alpok-Ádria Munkaközösség 15 éves év­fordulója alkalmából rende­zendő „15 évesek lettünk...” című ifjúsági vetélkedő So­mogy megyei elődöntőjére. A beérkezett pályázatok közül szakértő zsűri választja ki a legjobb hat munkát, s e hat pályázat szerzőjének csapata vesz részt az elődöntőben. Az elődöntő tétje nagy, hiszen a győztes csapat fogja képvi­selni Somogy megyét az őszi döntőben, ahol az Alpok-Ad­ria Munkaközösség tizennyolc tartományának csapatai mérik össze tudásukat. Umag. Délidő. Frucsa jármű érkezik. Branko Toma- sevic jött haza, aki sokáig élt Dél-Afrikában, és csak nem­régiben tért végleg vissza, fe­leségével, Vickyvei, Horvátor­szágba. Umagban telepedtek le. És innen készülnek meghódítani Európát — méghozzá struc- cokkal! Elmondták: Dél-Afrikában a strucc tenyésztése és feldol­gozása a harmadik legjelen­tősebb iparág. A strucc a leg­hasznosabb háziállatok egyike — 90 százalékban fel­dolgozható. Húsa kitűnő ízű, koleszterinszegény, alacsony a zsírtartalma. Amerikában 22-32 dollárt is megadnak kilójáért. Rendkí­vül értékes a bőre is: egy ál­latról másfél négyzetméternyit nyúznak le, és e bőr négy­zetmétere 500 dollárt ér a vi­lágpiacon. Strucc­farin Tolla, kilónként, 500 dollár — egy madár átlagosan fél kiló tollat ad. Körmét dísztár­gyak készítésére használják, szaruhártyáját pedig legújabb sikeresen ültetik be svájci és amerikai klinikákon az emberi szembe... A strucc kevés takarmány­nyal beéri, az is zömmel az olcsó lucernát jelenti. Sertést etetni nyolcszor drágább. A teljesen kifejlődött madár 160 kilogrammot nyom, vágó­súlya 100-120 kiló körül mo­zog. Ezt a súlyt 14 hónap alatt éri el. Madarunk a természetben 50-70 évig él, és mintegy 20 éven át nemzőképes. És ha esetleg aggodalmaskodnának az itteni, hűvösebb klíma mi­att, íme néhány tény! Kana­dában sikerrel tenyésztik, 800 évvel ezelőtt pedig még Mün­chenben is tartották — igaz, csupán díszes dollai, különle­ges látványa miatt. Sokan talán csodabogár­nak tartják Tomasevicéket. De: ilyen csodabogarak voltak őseink is, amikor behozták Európába a groteszk pulykát, valamint a kukorica és a krumpli nevű fura növénye­ket... Branko szerint 2-300 struccfarmra lesz szükség ahhoz, hogy Európában is iparágról beszélhessünk. Ez az üzlet meghódítota már az USA-t, Izraelt, Ausztráliát és a Távol-Keletet. Tomasevicék most Európát ostromolják. Sok sikert, „csodabogarak”! Semmering nehéz napjai „Bécstől alig kétórányi vonatát választja el a harmonikus szépségű, zöld dombok birodalmából kimagasló, egyedülállóan romantikus Semmeringet..." — olvashatjuk abban a prospek­tusban, melyet a század elején készítettek a kor legdivatosabb kirándulóhelyéről. Hát igen, Semmering a századfordulón élte a virágkorát, és ez a virágzás az Osztrák-Magyar Monarhcia széthullásáig tartott... Fantasztikus dolgokat találtak ki Csempész-múzeum Régen, amikor még nagyon is más idők jártak, az egyes államok vámrendelkezései között óriásiak voltak az eltéré­sek. A különböző termékek árai is lényegesen különböztek egymástól, így aztán ezek csempészésével könnyen meg lehetett gazdagodni. Különösen azokban a térségekben, ahol a határ is labilis, változó volt, mint például a Luganoi tónál, Olaszország és Svájc között... esélyegyen i // x / //1 losegerol

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom