Somogyi Hírlap, 1993. május (4. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-27 / 122. szám
1993. május 27., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP — KAPOSVÁR 11 7500 általános iskolás fejezi be a tanévet Tizenhat kaposvári általános iskolában összesen csaknem hétezer-ötszáz általános iskolás fejezi be rövidesen a tanévet. A tanulókat 303 tanulócsoportban 641 pedagógus oktatja. A Liszt Ferenc Zeneiskolában 679 diák ismerkedik a zeneművészet alapjaival. Tévéfelvétel a színházban A Magyar Televízióban a közelmúltban is több olyan adást láthattunk, amely a kaposvári Csiky Gergely Színház előadásairól készült. Az idei évad utolsó ilyen felvételeit most rögzítik: ma délután Pogány Judit által szervezett Szélkötő Kalamona című gyermekdarabot veszi fel a Magyar Televízió; előtte rögzítették szalagon a Rómeó és Júlia című előadást, amelyet Lukáts Andor rendezett. Mindkét felvételt a közeljövőben láthatják a nézők. Új orvosi körzet Toponáron Új orvosi körzetet alakítanak ki Kaposváron, a toponári városrészben. Az új körzet beindítását az indokolja — határozott Kaposvár közgyűlése —, hogy a városrészen lakók száma egyre nő, s az újabb építkezések azt vetítik előre, hogy további lakosság-növekedésre lehet számítani a következő években. A toponári városrészen élők száma ma eléri az ezerhétszáz főt. Csökken a lakosság száma A Központi Statisztikai Hivatal megyei igazgatóságának legutóbbi kiadványa szerint a Kaposváron élők száma 1990. január 1-jén 71,8 ezer volt. A tíz évvel korábbihoz képest egy százalékkal csökkent — szemben az 1970-es években tapasztalt 19 százalékos növekedéssel. A tényleges népességcsökkenés 0,6 ezer lakos volt. Az 1991. év végére 71,2 ezerre fogyott Kaposvár lakossága; a csökkenés oka kizárólag az elvándorlás. Grafikai tárlat a Gyergyaiban Adelmann Gusztáv grafikusművész mutatkozik be alkotásaival a kaposvári Gyer- gyai Galériában. A tájképekből összeállított kiállítást június 7-ig tekinthetik meg az érdeklődők. Tárgyalás az elnöki teendőkről A napokban megállapodásra jutottak a Kaposvár Megyei Jogú Város és a megyei önkormányzat vezetői az Alpok-Adria Munkaközösségben történő városi részvételről. Már e megállapodás szellemében tárgyalnak a munka- közösség vezetői holnap Budapesten a Külügyminisztériumban az Alpok-Adria Munkaközösség elnöki és egyéb teendőinek ellátásáról. Mint ismeretes: a regionális szervezet irányítását két évig Somogy megye látja el. Versenyelőny a kaposvári vállalkozóknak Indok: a munkanélküliség enyhítése és a város fejlődése Ötszázalékos versenyelőnyt kapnak a kaposvári telephellyel működő vállalkozások, helyi polgárok ha a város által meghirdetett beruházások megvalósítására pályáznak. Erről döntött Szita Károly alpolgármester javaslatára a közgyűlés. Többen bírálták a kaposvári önkormányzatot, hogy a többmillió forintos beruházásokat — amelyeket a polgár- mesteri hivatal hirdetett meg — ritkán nyeri el a Kaposváron telephellyel rendelkező vállalkozó vagy kaposvári polgár. Szita Károly alpolgármester szerint nem így volt ez: a beruházások 80-85 százalékát helybeliek „vitték el”. A piacon azonban egyre nagyobb a verseny s mind több a nem kaposvári székhelyű pályázó. Ezért tartotta szükségesnek az önkormányzat, hogy a kaposvári telephellyel rendelkező vállalkozókat versenyelőnyhöz juttatja. — A munkanélküliség kezeléséből nem maradhat ki Kaposvár — mondta az alpolgármester —, már csak azért sem, mert szociális segélyért a hivatalhoz jönnek az emberek. A kaposvári cégek helyi adókat fizetnek, ez közvetlen, mig a foglalkoztatás közvetett előny. (A foglalkoztatottak személyi jövedelemadójának 30 százaléka az önkormányzathoz kerül.) A beruházni szándékozó helybeli vállalkozók elősegítik a város fejlődését, az infrastruktúra fejlesztését, s talán lehet rájuk számítani közcélokra történő adománygyűjtésnél is... Tóth Kriszta Tovább szélesedik a kapcsolat Darhannal (Folytatás az 1. oldalról) A darhani vendégek Kaposváron megtekintették a Kaposi Mór Megyei Kórházat, az MTESZ-ben megrendezett irodatechnikai és számítástechnikai kiállítást; ellátogattak az agráregyetemre, a ruhagyárba és a Tungsram Rt-hez, és találkoztak a Klinker Rt. igazgatójával. Több kulturális programon vettek részt, s megbeszéléseket folytattak a városi önkormányzat vezetőivel. Úgy ítélték meg, hogy gyümölcsöző lehet a szép hagyományokra épülő kapcsolat, s ezt együttműködési szerződésben is rögzítették. A kaposvári polgármester hivatalának fogadószobájában tegnap megtartott tanácskozást követően írta alá a szerződést Kaposvár Megyei Jogú Város Ön- kormányzata nevében Szabados Péter polgármester és dr. Kéki Zoltán jegyző, Darhan Városi Tanácsa részéről L. Amar- szanaa polgármester és C. Ba- jaszgalan a városi egészség- ügyi hivatal igazgatója. Ez egészíti ki a Darhanban február 21-én kötött megállapodást. Eszerint a Kaposi Mór Megyei Kórház 1994-ben havonta egy-egy darhani orvos fogadását vállalja. Ugyanakkor kérték, hogy egy tapasztalt nőgyógyász szakorvost küldjenek egy hónapra Darhanba. Cserébe fölajánlották két — elsősorban természetgyógyászattal foglalkozó — orvos fogadását és továbbképzését. A ruhagyár is fogad egy hónapra egy darhani ruhaipari szakembert, s tovább építik a kapcsolatot a tető cserépgyártás, a sütő- és ruhaipari gépek, berendezések gyártásának területén, illetve a kereskedelemben. Kaposvár szerepet vállal a Darhanban tervezett tejipari, gyermekruházati, csomagolóipari és villamossági beruházásokhoz szükséges partnerek felkutatásában és közvetítésében. A mongol vendégek pénteken utaznak tovább, Budapestre. Várnai Ágnes Társadalmi szervezetek kezdeményeztek A hősök napja Kaposváron A zaranyi LRTB-alakulat katonái tartják rendben a hősök temetőjét a Szigetvári utca végén (Fotó: Csobod Péter) Kaposvári társadalmi szervezetek kezdeményezésére május utolsó ' vasárnapja (pünkösd napja) a magyar hősök emlékünnepe, a hősök napja. Valamikor nemzeti ünnep volt ez a nap. A második világháború óta az idén először emlékeznek „hivatalosan” is a hősökre. Vasárnap 14 órakor a Szent Imre utcai pártok házában, 17 órakor pedig a Szigetvári utca végén a hősök temetőjében ökumenikus tisztelgés és ima lesz. A temetőt évek óta katonák gondozzák, s tették rendbe a mostani emlékezésre is. Eredete az első világháború vérzivataros éveihez nyúlik vissza. 1915 nyarán a keleti arcvonalon a magyar csapatok súlyos veszteségeket szenvedtek a túlerőben lévő orosz csapatoktól. Az első vonalakban harcoló báró Abele Ferenc vezérkari őrnagy a magyar katonák hősiessége láttán levelet írt gróf Tisza István magyar miniszterelnökhöz. Ebben többek között javasolta: „Az országgyűlés már most hozzon törvényt, amely- lyel az állam minden községben egy szép kőemléket állít, amelyre minden idők legvéresebb háborújának elesett hőseit névszerint bevéseti, maradandó példaként a serdülő utódok számára. ” Az országgyűlés 1917-ben alkotott törvényt a hazáért küzdő hősök emlékének megörökítéséről: „Mindazok, akik a most dúló háborúban a had- rakelt sereg kötelékében híven teljesítették kötelességeiket, a nemzet osztatlan, hálás elismerésére váltak érdemessé. Őrizze meg a késő utókor hálás kegyelettel azok áldott emlékezetét, akik életükkel adóztak a veszélyben forgó haza védelmében. ” A háború vereség, valamint az ezt követő tragikus események akkor nem tették lehetővé a törvény végrehajtását: az 1920-as évek elején állították fel minden jelentősebb településen az első világháborús emlékműveket. 1924 májusában az országgyűlés törvényt alkotott az 1914-18. évi világháború hősi halottai emlékének megünnepléséről. A XIV-es törvénycikkben ez olvasható: „...A nemzet soha el nem múló hálája és elismerése jeléül az élő és jövő nemzedékek örök okulására és hősi halottainak dicsőssé- gére minden esztendő május hónapjának utolsó vasárnapját nemzeti ünneppé avatja. Ezt az ünnepnapot — „Hősök emlék ünnepét” — a magyar nemzet mindenkor a hősi halottak emlékének szenteli. ” Az Új Somogy 1926. június 1-jén így ír a hősök napjáról: „Mintha nem is egy országos törvény rideg paragrafusának ellentmondást nem tűrő parancsszava, hanem a lelkekben általánosan érzett hála és kegyelet teremtette hangulat vitte volna Kaposvár közönségét, vagy gyűltek össze vasárnap délután 3 órára a Rákóczi tér déli sarkára, hogy ott a város tanácsa által rendezett emlékünnepélyen részt vegyenek felekezetre való tekintet nélkül mindazok, akik fájdalmas veszteségnek tekintik a hasztalanul kiontott sok drága magyar vért ......a Szóz at előadása után a Szigetvári utcai hősök temetőjébe vonult példás rendben a résztvevők óriási tömege, a katonazene hangja mellett...” 1932-ben a vasútállomással szemben felavatták a 44. gyalogezred emlékművét. 1933-tól az ünnepségeket itt tartották. A Szigetvári utcai hősök temetőjében ezután már nem tarottak szervezett megemlékezést. Az ünnepségek külsőségeikben, szellemiségükben évről évre mesz- szebb kerültek 1924-es törvény szellemétől. 1942 májusában a magyar királyi belügyminiszter a II. világháború hősi halottai emlékének megörökítésére adott ki körrendeletét. „Az 1938. év óta folyt hadműveletekben új hősök ál- dozaták fel életüket a Haza ol- talában. Drága emléküket ugyanaz a hálás kegyelet, tisztelet és szeretet övezi, mint az elmúlt világháború hőseinek emlékét, nevüknek pedig ott a helye az I. világháború hőseinek az emlékműveken megörökített nevei között.” 1945 után az első nemzetgyűlés a hősök emlékünnepét szabályozó törvényt hatályon kívül helyezte. Most van meg annak a lehetősége, hogy a már feledésbe merült hősök napja méltó módon — az eredeti elképzeléseknek megfelelően — keljen életre. Amikor ugyanis az ünnepek az aktuális hatalom politikai lényegének kifejezőivé válnak, elvesztik eredeti — nemes — tartalmukat. Puskás Béla A szippantás, a szabálysértés is pénzbe kerül... Szennyvíz az utcán A Donner városrész utcáiban a szennyvíz elvezetése régi probléma. A járdák melletti kis árkokban folyik a mosóvíz, a fürdővíz. A kétes lé a lejtősebb utcákon érként „csörgedezik”. Az ott lakók nem tehetnek erről, hiszen vékony a pénztárcájuk; a közterület-felügyelők pedig büntetnek. A Kelet-lvánfa utcában lakó Buzsáki Gyuláné panaszolta: márciusban becsöngett hozzájuk két férfi; megkérdezték, milyen víz folyik az utcán. Azt felelte: öblítővíz, mert mosott. „Mondták, hogy nem szabad kiengedni a vizet, de én ezt nem tudtam, s amúgyis az egész utcáé kifolyik. Felírták a nevünket, néhány házzal arrébb meg helyszíni bírságot is kiosztottak. A férjem másnap bement a közterület-felügyelethez kérni, hogy ne büntessenek meg minket, mert nyugdíjasok vagyunk, nincs pénzünk. Határidőt szabtak, hogy a kifolyót kössük át a derítőre.” A férj, Buzsáki Gyula mutatta: azóta már átkötötték a csövet a derítőbe, de az utcában attól még ugyanúgy folyik a víz. Másoknak miért nem kell — több ezer forintért — átköttetni? S egyáltalán: elfogadható megoldást kellene találni a szennyvízelvezetésre — mondta. Hiszen vannak nagycsaládok az utcában, akiknek anyagilag megterhelő a hetenkénti, kéthetenkénti szippantás. Németh Istvántól, a kaposvári közterület-felügyelet vezetőjétől megtudtuk: amikor ellenőrzéseik során tapasztalják a szennnyvíz kiengedését az utcára, szabálysértési eljárást vagy helyszíni bírságot kezdeményezhetnek. Helyszíni bírság esetén 3 nap múlva újra kimennek az érintett házhoz és ellenőrzik, hogy átkötötték-e tuladonosok a csövet. Nehéz helyzet ez, hiszen a nyugdíjasoknak kevés a pénzük, hogy csatornázásra is áldozzanak. Szabálysértési eljárásban a kaposvári polgármesteri hivatal közigazgatási irodáján hoznak döntést: két héten belül szüntessék meg a lakók a környezet szennyezését, s 10 ezer forint is kiróható büntetésként. 15 napos határidők lejártával újra és újra ki kell fizetni a bírságot. Előfordult — mondta Németh István —, hogy hatszor jelentettek fel valakit, mégsem változtatott semmit. Egyébként a mosóvíz, fürdővíz kiengedése köztisztasági szabálysértésnek számít, s ha élővízbe is bekerül, az már vízszennyezési vétség. Alig hinnénk azonban, hogy a büntetés jelenti a megoldást. T. K. Bevallom... ...törvényt tisztelő állampolgár vagyok. Ha a hatóság felszólít, zokszó nélkül bevallók mindent! Azt is, hogy miért keltem fel bal lábbal, vagy hogy miért csak egy üres teát iszom reggelire. Ha ez szabály — természetesen megteszem. (Am, ha nem kérdeznek, nem köteleznek rá, minek fecsegjek?) Mindezt azért bocsátottam előre, mert a kaposvári ön- kormányzati hivataltól a közelmúltban kaptam egy kicsit „rossz-emlékű-szövegezésű” utasítást, hogy három napon belül jelenjek meg a gépkocsim forgalmi engedélyével és az adásvételi szerződéssel együtt. Egy álmatlan éjszakán töprengtem: vajon miért? Mit mulasztottam? A súlyadót azonnal befizettem. Mi lett volna még a kötelezettségem?! Alig vártam a reggelt, hogy megjelenhessem.' És akkor kiderült: bizony, nagy hibát követtem el! Nem vallottam be a gépkocsit. Hogy az adót viszont befizettem? Az nem számít! Nincs bevallás!! Hát én most bevallom: sok mindent gondoltam — de azt nem hozom nyilvánosságra. Azt viszont igen: vajon, nem lehetne megkímélni az ügyfeleket a hozzám hasonlóan átélt idegességtől például a következő módon: számos autókereskedő van a megyében. Egyszerűen odaadják nekik ezt a formanyomtatványt, aztán a tisztelt vásárló új kocsija átvételekor a sok egyéb irat, papír, zöldkártya mellett átveszi ezt is, aztán rendjén teljesíti kötelességét. Nem, követ el mulasztást, nem idegeskedik, nem érzi bűnösnek magát — bevall és fizet! Nem lenne egyszerűbb? —sa—
