Somogyi Hírlap, 1993. május (4. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-27 / 122. szám

8 SOMOGYI HÍRLAP — NYUGDÍJASOK OLDALA 1993. május 27., csütörtök HAGYOMÁNYÁPOLÓ ÖREGDIÁKOK Emlékeztető juharfák CSENGET A POSTÁS A kifizetési naptár szerint érkezik a pénz Tudnivalók a nyugellátás kézbesítéséről - Utalványok, kézbesítési rend Modern otthon az időseknek Az első „fecskék” a Dunán­túlról érkeztek: Sopronból, Nagykanizsáról és a Balaton mellől készpénzbefizetéssel jelentkeztek idős emberek az Orosházán hamarosan meg­nyíló Szent Margit Otthonba. Az egykori Viking szállóban több mint száz idős embernek teremtenek otthont, s a nyár végéig egy- és kétszemélyes, összkomfortos lakrészeket alakítanak ki, melyekre életük végéig szóló bérleti jogot vált­hatnak az öregek. Az ötemele­tes otthonban a bérleti díj fe­jében húsz fős személyzet gondoskodik a lakók ellátásá­ról. Az időseknek itt orvosi rendelő, bolt, mosoda, étte­rem is rendelkezésükre áll. Újabb gyógyszer­árváltozás Számos gyógyszer, gyógy-, tápszer, immunbiológiai és gyógyszeranyag ára június 15-től ismét megváltozik. A társadalombiztosítás által el­fogadott árak a tb-támogatás- ban bekövetkező módosulást is tartalmazzák. Néhány példa a gyógyszerek fogyasztói árá­nak változására: a Panthenol spray ára 16 forinttal, az Ele- neum nyugtatóé 4, a Tabexé 24, a Corinfaré 7 forinttal lesz drágább. Az orvosságok né­melyikéhez, pl. a Losec kap­szulához, a Heminevrinhez- viszont a mostaninál olcsób­ban juthatunk majd hozzá. Ismét a kártyák A társadalombiztosítás sze­rint az úgynevezett betegkár­tyák több mint 90 százalékát adták le eddig az állampolgá­rok, s ez mintegy 9,2 millió kártyát jelent. Az idén július 1-jétől egy háziorvosi rende­lőben egy betegért egy hó­napra nem egészen 90 forintot fizet a tb, ebből kell fedezni a rendelő működési költségét, s ezen belül a rendelőben, dol­gozók bérét és járulékát, a gáz, a vilany, a fűtőenergia, a takarítószer, a mosatás árát, a telefondíjat. Minthogy a tb csak a leadott kártyák alapján fizet az orvosnak és az ön- kormányzatnak, a kártya le­adása pedig nem kötelező, a Magyar Orvosi Kamara java­solja: ha az állampolgár 30 napon belül nem adja le a vá­lasztott orvosnak a kártyáját, szolgáltatásonként egyszeri igénybevételi díj., megfize­tésére legyen kötelezhető. Idősek Tanácsa Az idősek tanácsának létre­jötte előmozdíthatja az ön- kormányzatok szociálpolitikai feladatainak teljesítését a te­lepüléseken, és segíthetne a környezetvédelmi, valamint kulturális tevékenységben. A Nyugdíjasklubok és Idősek „Eletet az éveknek” Országos Szövetségének múlt heti ta­nácskozásán elhangzott: fon­tos lenne, hogy az idősek ta­nácsának véleményét az ön- kormányzatok figyelembe vennék a nyugdíjasokat érintő döntések meghozatala előtt. Nyugdíjkorhatár Az Országgyűlés elfogadta a tb-törvény módosításáról szóló javaslatot, amely a női nyugdíjkorhatár emelése miatt különleges hátrányt szenve­dők helyzetén kíván javítani. Eszerint az 55. életév marad az öregségi nyugdíjkorhatár mindazoknak a nőknek az esetében, akik ez év decem­ber 31-ig bezárólag legalább három év korkedvezményre vagy korengedményes nyug­díjra, előnyugdíjra, illetve át­meneti járadékra jogosultsá­got szereztek vagy szereznek. A Kaposvári Noszlopy Gás­pár Közgazdasági Szakközép- iskola udvarán az idén május­ban is megjelent néhány idős ember, hogy fát ültessen. Ide, az udvarnak ebbe a szögletébe alig hallatszik el az óraközi szünetek zaja. így volt ez 1991-ben is, amikor az első ju­harfát elültették itt, s így volt tavaly, meg ebben az évben is. A három juhar emlékeztet. S aki emlékezik, egyike a csemeteültetőknek: Torma Károly, a Kaposvári Nyugdíja­sok Egyesületének elnökhe­lyettese. Ha a munkaképe- ség-csökkenés mértéke a huszonöt százalékot nem ha­ladja meg, a baleseti járadék legfeljebb két éven át, ha meghaladja, a munkaképes­ség-csökkenés tartamára időbeli korlátozás nélkül jár. Ugyancsak időbeli korlátozás nélkül jár a baleseti járadék a munkaképesség-csökkenés fennállása alatt a szilikózis­ból és aszbesztózisból eredő munkaképesség-csökkenés esetében akkor is, ha a mun­kaképesség-csökkenés nem haladja meg a huszonöt szá­zalékot. A baleseti járadék mértéke az üzemi baleset okozta munkaképesség-csökkenés fokától függ. Ennek megfele­lően az 1-es baleseti foko­zatba az tartozik, akinek a munkaképesség-csökenése 16-25 százalék. A 2-esbe tartozik az, akinek 26-35 százalék, a 3-masba az, aki­nek 36-49 százalék, a 4-es baleseti fokozatba pedig az tartozik, akinek a munkaké­pesség-csökkenése 50-66 százalék. A baleseti járadék összege ezeknek a fokoza-, toknak megfelelően és sor­rendjében a havi átlagkere­set nyolc, tíz, tizenöt, illetőleg harminc százaléka. A baleseti járadékot a bal­esetet közvetlenül megelőző egy éven belül elért kereset havi átlaga alapján kell meg­állapítani. A foglalkozási be­— Két évvel ezelőtt találko­zóra gyűltünk össze néhá- nyan, akik még élünk azok kö­zül, akik ötven éve érettségiz­tünk ennek az iskolának az elődjében. Akkor úgy döntöt­tünk, hogy összejöveteleink alkalmával minden évben elül­tetünk itt egy-egy juharfát: így emlékszünk hajdani diákéve­inkre és azokra a társainkra, akik az évek során elhunytak. És így emlékeztetjük az utá­nunk következőket, a ma itt tanuló diákokat arra, hogy szeressék iskolájukat, becsül­jék tanáraikat, ápolják és erő­tegség alapján járó baleseti járadékot a foglalkozási be­tegség veszélyének kitett munkakörben — munkahe­lyen — elért utolsó egyévi ke­reset havi átlaga alapján kell megállapítani. Ha az igénylő a baleseti járadék megállapí­tását megelőző öt éven belül ilyen munkakörben — mun­kahelyen — egy évnél rövi- debb időn át dolgozott, e rö- videbb időre kapott kereset havi átlagát kell alapul venni. A szilikózis vagy aszbesztó- zis alapján járó baleseti jára­dék megállapításánál az e betegségek veszélyének ki­tett munkakörben az öt évnél korábban elért keresetet is fi­gyelembe kell venni, ha az igénylő az öt éven belül ilyen munkakörben egy évnél rövi- debb ideig dolgozott és a ke­reset így megállapított átlaga számára kedvezőbb. A baleseti fokozat válto­zása esetén a baleseti jára­dék összegét az új fokozat­nak megfelelően módosítani kell. A baleseti járadékra való jogosultság megszűnik, ha a mumkaképesség-csökkenés a tizenöt százalékot már nem haladja meg. Ha a munkaképes­ség-csökkenés a tizenöt szá­zalékot újból meghaladja, a baleseti járadékra való jogo­sultság feléled. (Következik: A baleseti rokkantsági nyugdíj.) Évente elültetnek egy cse­metét... (Fotó: Kovács Tibor) sítsék az összetartozás érzé­sét, az intézmény szép ha­gyományait. Ha ezek a mos­tani juharcsemeték egyszer majd dús lombú fává terebé­lyesednek, árnyékot adnak s megpihen alattuk a jókedvű, békében felnövekvő ifjúság, talán majd emlékező szó esik rólunk is, akik ezeket a fács- kákat elültettük... A közelmúltban országos tanácskozást tartott az egyik, több mint félezer klubot, illetve azok tagságát tömörítő nyug­díjasszervezet Budapesten. Megkerestem a megyei nyug­díjasszövetség elnökét, s tőle érdeklődtem: megy-e valaki tőlük az országos rendez­vényre, hogy vele beszélget­hetnék az ott elhangzottakról. Nem megy senki, hallottam a tömör választ, s a kiegészítés: másik országos szövetségről van szó, nem arról, amelyik­nek ők is tagjai... így igaz: a két országos szövetség közül a somogyi a Nyugdíjasok Országos Szö­vetségének, s egyben a Nyugdíjasok Országos Kama­rájának a tagja. De kamarai tag az említett, másik orszá­gos szövetség is. Az „össz­hangra” jellemző, hogy tavaly például ugyanazon a napon Érdekes adatokat és követ­keztetéseket olvastam a mi­nap a nyugdíjasokra, illetve ál­talában az időskorúakra vo­natkozóan. Az Országos Tár­sadalombiztosítási Főigazga­tóság, a Közgazdaságtudo­mányi Egyetem és a Társada­lomkutatási Informatikai Egyesülés összegezéséből megtudhattam, hogy 1989 és 1992 között mintegy 30 száza­lékkal nőtt a nyugellátásban részesülők száma, s az idén már 360 milliárd forint körüli összeget — a négy évvel ez­előttinek két és félszeresét — fizetnek ki részükre. A nyugdí­jasok reáljövedelme 1991 és 1992 márciusa között 12 szá­zalékkal (az aktív keresőké 7 százalékkal) csökkent... Egyre több időskorú vagy rokkant ember gyarapítja a nyugdíjasok sorát. A pénzes­postásoknak új nevekkel, az újdonsült nyugdíjasoknak pe­dig a járadékátvétel szabálya­ival kell megismerkedni. Me­lyek á legfontosabb tudniva­lók? A kaposvári 1. számú Kör­zeti Postahivatal kézbesítési osztályának vezetőjétől, Tóth Attilától kértünk tájékoztatást. Megtudtuk: azt, hogy mikor történik a nyugellátási postau­talványok kifizetése a címzet­tek részére, alapvetően befo­lyásolja az a körülmény, hogy mikor állítja elő és adja át a postának az utalványokat a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság. A másik, ami hasonlóképpen fontos: hogy az egyes, úgyne­vezett kézbesítőjárásokban hány nyugdíjashoz kell eljut­tatni a pénzt, és mi az az ösz- szeghatár, amelyet egy kéz­besítő naponta kivihet. — Kézbesítőjárásonként ki­fizetési rendet állapítunk meg — mondta Tóth Attila —, s ebben feltüntetjük egy évre szólóan, hogy a nyugdíjas az egyes hónapokban melyik na­pokon kapja kézhez a járadé­kát. Az esedékesség napjáról a nyugdíjasokat a kifizetési naptáron értesítjük. A kézbesí­tőnek a megállapított sorren­det be kell tartania, az ettől el­térő — korábbi — időpontban mindkét szövetség fórumot rendezett Somogybán, a me­gye két különböző pontján... Elgondolkodtató, ahogyan a nyugdíjasszervezetek — ahe­lyett, hogy összefognának — szétforgácsolják az erejüket. Mert erő lenne a tömörülésük­ben, ha az valóban a nyugdí­jasok összefogását jelentené, és nem futtatnák párhuzamo­san a törekvéseiket. A Nyugdíjasok Országos Szövetségének működnek megyei szövetségei, azoknak városi, helyi egyesületei, az egyesületeknek meg ugyan­csak települési, illetve munka­helyi klubjai, szervezetei. Az országos kamarának is meg­vannak már sok helyütt a me­gyei kamarái, azoknak a helyi klubjai stb. A Nyugdíjasklubok és Idősek „Életet az éveknek” Országos Szövetségének szintén megvannak a maga Más helyen azt adják tud­tomra, hogy az átlagos nyug­díjak emelésére a követke­zőkben csak akkor lesz lehe­tőség, ha csökken a nyugdíj­ban részesülők száma. Nem arról van szó, hogy a nyugdí­jasok vagy a nyugdíjkorhatár közelébe jutók „sűrűbb” elha­lálozása révén nőhet az egy nyugdíjasra osztható forin­tösszeg. Sokkal inkább arról van szó, hogy a nyugdíjkorhatár eme­lésével növelhetnék a nyilván kevesebb nyugdíjas járadé­kát. Ha ugyanis magasabb életkorban válik nyugdíjjogo­sulttá az ember, nyilván keve­sebben, de nagyobb összeg­gel részesülhetnének a „nagy kalapból”. (S most ne beszél­történő kézbesítésre csak a hivatalvezető vagy megbí­zottja engedélyével, kizárólag rendkívüli esetben és csak a kifizetési naptárban meghatá­rozott első naptól kerülhet sor. A megállapított kifizetési ren­det a posta elháríthatatlan ok miatt bármikor módosíthatja, de a változásról az érintetteket újabb naptár kézbesítésével tájékoztatni kell. ­A nyugdíjutalványokat a kézbesítők — összegre való tekintet nélkül — a címzett la­kásán fizetik ki, kivéve, ha át­vételre jogosultat nem talál a postás. Ilyenkor értesítőt kell hátrahagynia, s ebben az esetben a címzett vagy az át­vételre jogosult más személy az értesítést követő hónap 5-ig a hivatalban felveheti az utalványon szereplő összeget. Ha ez a határidő lejárt, az utalványt visszaküldik a fel­adónak. — Nem fizethető ki az az utalvány — tájékoztatott a kézbesítési osztály vezetője —, amelynek a címzettje a tárgyhavi kifizetés előtt el­hunyt. A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság azonban az örö­kös nevére és címére meg­küldi az összeget, ha azt az örökös írásban kéri a Nyu- fig-tól. (Következik: A nyugdíjas tá­vollétében kinek — és hogyan — fizet a posta?) klubjai, területi tömörülései. S akkor még nem szóltunk a Nyugdíjasok Pártjáról, amely most legutóbb, a társadalom- biztosítási önkormányzatok választását megelőzően boj­kottra biztató véleményével igencsak megosztotta a nyug­díjasokat és — gondolom — fejtörést okozhatott az orszá­gos szövetségen, kamarán belül is, hiszen korábban eb­ben és még számos kérdés­ben közös nevezőn voltak... Annyi a gondja, baja mos­tanság a nyugdíjasoknak szerte e hazában, miért kell mindezt még szervezettségi anomáliákkal is tetézni?! Egy biztos: a szövetségi, egyesü­leti „trancsírozásnak” ők látják a legkevésbé a hasznát. Ez akkor is vétek lenne, ha ki­sebb tömeget érintene, mint az ország lakosságának az egynegyedét. H. F. jünk róla, noha szorosan ide tartozna: a nyugdíjkorhatár emelése maga után vonná a munkanélküliek számának to­vábbi növekedését.) No, de telik-e az elmúlt évtizedekben igencsak „lestrapált” emberek erejéből — jóval túl a delelőn — arra, hogy még tovább dol­gozzanak? S utána vajon mennyi idejük marad arra, hogy a nyugdíjukat élvez­zék?! Érdemes elgondolkodni az összefüggések fölött — még mielőtt egy-egy, a társadalom mind szélesebb rétegét érintő döntés megszületik. Nemcsak nekünk, akikről hozzák, ha­nem főként azoknak, akik hozzák.-sz -c — hernesz — Erről szól a törvény A baleseti járadék Időbeli korlátozás, munkaképpesség-csökkenés - Hogyan számítják foglalkozási betegség alapján? A saját jogú baleseti nyugellátások egyike a baleseti já­radék. Erre az jogosult, akinek a munkaképessége üzemi baleset következtében tizenöt százalékot meghaladó mér­tékben csökkent, de baleseti rokkantsági nyugdíj nem illeti meg. Egységben (lehetne) az erő Szövetség, kamara, egyesület, párt... És még micsoda? Ha kevesebben leszünk, több jut?

Next

/
Oldalképek
Tartalom