Somogyi Hírlap, 1993. május (4. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-27 / 122. szám
6 SOMOGY HÍRLAP — MŰVELŐDÉS 1993. május 27., csütörtök Nemcsak száműzött szobrai érdekesek... Vizitben a 70 éves Varga Imrénél Országos iskolaegészségügyi tanácskozás Az iskolaegészségügy helye és feladatai az új egészségügyi ellátás rendszerében címmel országos tanácskozást tartottak Tatán, az olimpiai edzőtáborban. A háromnapos konferencia fő szervezője az 1966-ban alakult Fodor József Iskolaügyi Társaság. A tanácskozás több mint kétszáz résztvevője megemlékeztek a társaság névadójáról, az 1843-ban született és 1901-ben elhunyt higiénikusról, az egészségtudomány meghonosítójáról, a magyar iskolaegészségügy és az orvosi továbbképzés megszervezőjéről. Átadják továbbá a nevét viselő emlékérmeket az e területen kiváló munkát végzett személyeknek. Nyári Egyetem Szegeden A Pedagógiai Nyári Egyetem jubileumi programját rendezi meg július 5—9-ig Szegeden a Csongrád Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Társulat. A „Reform vagy rendszerváltozás?” című ötnapos előadássorozat szorosan kapcsolódik a Tisza-parti város gazdag kulturális rendezvényeihez, így a szegedi nyári tárlat, a dómbéli hangversenyek és a színházi előadások eseményeihez. Kocsija ott áll a műterem előtt, de ő biciklin érkezik. — Vásárolni csak így érdemes... — magyarázza. Kocsival lehetetlenség a városban közlekedni. Betessékel, hellyel kínál s közben derűsen cseveg. Arról, hogy az újságírókkal mostanában nincs kibékülve: mindegyikük csak lebontott szobrai után érdeklődik... — Most példálózzak Dona- tellóval vagy Verocchioval? Akik zsenik voltak, s bizony mégis készítettek köztéri szobrokat etikai példaképnek aligha tekinthető figurákról, mondjuk rablóvezérekről is... A Kossuth-díjtól a kiváló művész címig és a Herder-dí- jig szinte minden elismerést elnyert Varga Imre nem sokat meditál a szobor-száműzésen. Örül, hogy a főváros jó megoldást talált, s hiszi, hogy sokan megnézik majd a szoborparkot, ahová az elmúlt rendszer rendelte műalkotásokat letelepítik. — Ami jó, az ott is jó lesz; ami meg rossz, ott is az marad — zárja le a maga részéről a „kényes” témát. A társalgás más irányba kanyarodik. A kitűnő művész szinte megtestesítője az „ép testben ép lélek’’-ideálnak: remek kondícióban van. — Az öregedésről Babits Őszi pincézés című versének sorai jutnak eszembe: „Lopakodik, s egyszer azután ott van”... meg: „Idegesen nyitunk száz fiókot, búcsúízzel izgatnak a csókok...” Szóval a valamikori életerők azért bennem is -fogyatkoznak. Babitsot egyébként nagyon szeretem. Fiatal koromban ez a vonzódás etikai, esztétikai, sőt politikai állásfoglalás volt. Nálam azután csatlakozott hozzá József Attila, Radnóti Miklós, később pedig Vass István. Nem titok, hogy az idén belép a hetedik X-be. Meg tud ezzel békülni? — Azt mondják, hogy a 70 manapság nem kor, de persze a nyűgét érzem. Ahogy József Attila írta: „...fogaimban szaporodik az idegen anyag”. Nekem már az idegen fogaim szaporodnak. — Ismeri az a latin fogalmat, hogy benenatus? Azt jelenti, hogy „jól született”. A római történetírók írták annak a neve mellé, akiről már viVarga Imre műtermében lágra jöttekor azt tartotta környezete, hogy csupa energia, mozgékonyság, szóval hogy szerencsés csillagzat alatt született. — Visszatekintve 70 évemre, azt hiszem, nekem ez a „benenatus” sors jutott. Boldog ember vagyok, eddig szép életem volt, s ami még hátra van, remélem ugyanilyen lesz. Önnek mit jelent az, hogy szép élet? — Azt, hogy barátaim, munkatársaim, mindazok, akikkel érintkeztem, olyanok voltak velem, amilyen én velük. Talán ez a legtöbb, amit az ember kívánhat és elérhet. Jómagam mindig mindent tudatosan csináltam, mérlegre téve azt is, hogy mivel milyen érzelmeket válthatok ki... A sok „szövegelésnek” egyébként nem vagyon nagy barátja — neveti el magát, de aztán folytatja: — A szavakat is próbálom eredeti, csupasz jelentésükben használni. Benedetto Croce, századunk egyik nagy esztétája szerint aki nem tud egy mondatot alannyal és állítmánnyal elmondani, annak az agyában szétbomlanak a dolgok... Varga Imre aktívan dolgozik, s alighanem ennek is köszönheti testi-szellemi frissességét, fiatalos nyitottságát. Ars poeticájáról, életszemléletéről, érdeklődéséről tömören csak ennyit mond: — Közösségi ember vagyok, szeretem a dolgokhoz értőket és azok produktumait. S utálom, ha valaki dilettáns a saját szakmájában. László Zsuzsa ITTHON ÉS KÜLFÖLDÖN Fonyódi diákok sikere Magyar nemzeti képzőművészeti filmszemle A VII. magyar nemzeti képzőművészeti filmszemlét október 8-10-e között rendezi meg Szolnokon a Filmterjesztők Országos Szervezete — közölték a szolnoki tájékoztatón. A filmszemle céljai a képzőművészet népszerűsítése, alkalmat teremtenek a film és a képzőművészet kérdéseinek a megvitatására, a művészet- pártoló közönséggel való találkozásra. A seregszemlén mozifilmeket, professzionális és amatőr alkotók filmjeit vetítik. A bemutatott legjobb filmeket a szakértő zsűri díjazza. A Régi Zene Fórum fesztiválja A budapesti Régi Zene Fórum május 28-án az MTA kongresszusi termében a Festetics Vonósnégyes koncertjével, a Kálvin téri református templomban pedig pünkösdi hangversennyel nyitja meg június 3-ig tartó fesztiválját. A fesztivál ideje alatt, május 29- 30-án rendezik meg a régizene együttesek találkozóját, amikor a Budai Vár utcában is hallható lesz a régi muzsika. A Zenetudományi Intézet Zene- történeti Múzeumában május 29-től hangszerkiállítás lesz, ahol eredeti régi hangszereket és azok kópiáit láthatják az érdeklődők. Erdélyi művészek kiállítása Leprich Ilona festőnő és Mákszem Irén keramikus munkáiból nyílt kiállítás az Erdélyi Magyarok Egyesülete, V. kerületi Molnár utca 5. szám alatti székházában. Az ünnepi megnyitón közreműködött az Érdi Székely Kör. Az erdélyi művészek tárlata egy hónapig tekinthető meg. A képzőművészeti bemutatót számos egyéb kulturális rendezvény egészíti ki. Gittái István nagyváradi költő szerzői estjét például e hét péntekén rendezik meg az Erdélyi Magyarok Egyesületében. A fonyódi Magyar Bálint Általános iskola diákjai a közelmúltban nemcsak hazánkban öregbítették iskolájuk hírnevét, hanem külföldön is igen szép sikert értek el. A Bitola '93. XI. nemzetközi gyermek-szépművészeti fesztivált és a nemzetközi gyermekművészeti alkotások kiállítását tavaly ősszel hirdették meg a szervezők, a felhívást a Magyar Rajztanárok Országos Szövetsége ismertette meg az iskolákkal. A pályázatra, amelyre ösz- szesen csaknem 13 ezer alkotás érkezett Bulgáriától Ciprusig,, Németországtól Törökországig, a fonyódi Magyar Bálint Általános iskolából Farkas Béla művésztanár növendékei 14 rajzot küldtek el. A beérkezett alkotások közül 1100 festmény került a bitolai paravánokra. A fonyódi diákrajzokat kivétel nélkül úgy értékelte a zsűri: szerepeljenek a május 23-án megnyitott kiállításon. Ez már önmagában is elismerést jelent, ám a Magyar Bálint Általános Iskola elnyerte a legjobb kollekcióért járó, Farkas Béla rajztanár Bejegyzett civil szervezetek, alapítványok és egyesületek vezetői kapták kézbe nemrég a megyei művelődési központ Balatonföldvárra invitáló meghívóját. A Jogar továbbképző központban ugyanis háromnapos tapasztalatcserét szerveztek, hogy a megye gazdagodó civil társadalmának kezébe iránytűt adjanak. A módszertani segítségnyújtáson kívül természetesen cél volt a személyes találkozás, az információcsere is. A kiküldött csaknem félezer meghívó ellenére mindössze harmincán sereglettek össze. pedig a legjobb felkészítő tanárnak ítélt díjat. Závoda Beát alkotásáért Arany Paletta díjban részesítették. A fonyódi gyerekek sikerrel szerepeltek a hagyományosan évente meghirdetett Hazánk mezőgazdasága diákszemmel című rajzpályázaton is. Az ítészek hét iskolának, köztük a Magyar Bálint Általános Iskolának adtak át díjat. A A közművelődési szakemberek közül — a szervezőkön kívül — egyedül Baté népművelője vett részt a Civil műhely címmel rendezett tapasztalat- cserén. Hogy ezzel miért csak ilyen kevesen éltek? Csörsz Klára szervező érdektelenségre, a „kurázsi” hiányára gyanakszik, holott éppen a közművelődési intézmények tehetnének a legtöbbet ez ügyben. Áki eljött, az viszont nem bánta meg. Neves előadók — a Gazdaságkutató Intézettől, a rádiótól, a televíziótól — mondták el tapasztalataikat s A bitolai fesztivál emblémája Mezőgazdasági Múzeum aulájában a legjobb rajzokból, kisplasztikákból, textilmunkákból válogatott kiállításon a tizenkét fonyódi kisdiák rajzát őszig láthatja a közönség. Horváth Péter és Zsár Andrea rajzait egyéni díjban részesítette a zsűri. T. R. adtak kulcsot a hogyan továbbhoz. Esténként pedig a somogyi szervezetek mutatkoztak be. így a civil társadalom palettája — a témákat illetően — teljes színben megjelenhetett. S aminek szintén örültek a résztvevők: a tanácskozás alatt a Kontó kft, az alapítványok információs tanácsadó irodája mutatkozott be és ajánlotta fel segítségét különféle pénzügyi, gazdálkodási és adóügyekben. Kevesen gazdagodtak tehát Földváron. A civil műhelyhez több civil kurázsi kell. (Lörincz) Félezer meghívás - harminc résztvevő Civil műhely civil kurázsi nélkül Könyvünnepek szelleme Közel 60 kiadó 150 müvei — 60. ünnepi könyhét Európa egyik legrégebbi kulturális eseményét 1929 óta — egy év kihagyással — idén hatvanadik alkalommal rendezik meg, ám ilyen gazdag kínálatot még nem élt meg az ünnepi könyvhét. Ezt Zentai Péter a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének képviseletében mondta a megjelenteknek azon a sajtótájékoztatón, amelyet a közelgő 1993-as könyvhét alkalmából tartottak tegnap Budapesten. A fővárosi Vigadóban a könyvszakma számos tagja, kiadók és terjesztők, és természetesen a szerzők is nagy számban fogadták el az egyesülés meghívását. Zentai Péter a múlt és jelen további egybevetése után azt hangsúlyozta, hogy a mostani rendezvény ismét visszatér a kezdetekkor megfogalmazott célkitűzéshez, és soha nem látott módon és mértékben ad lehetőséget a kortárs magyar irodalom megmutatkozásának. Ez a könyvhét, méltóan nevéhez, végre igazi ünnep lesz, az irodalom ünnepe, mondta. A közel hatvan kiadó kitett magáért: 150 szépprózai, irodalomtörténeti, esszé- és tanulmánykötet — hogy csak néhányat soroljunk a műfajok közül — látott napvilágot a már ismert vagy mostanság bontakozó kiadók gondozásában. A teljesség igénye nélkül e művek sorából kikívánkozik pár ínyencség, így Ottlik Buda című regénye, amelyen a szerző az Iskola a határon után három évtizedig, egészen haláláig dolgozott. Nagy A német belügyminisztérium az idén tizenöt új kulturális központot — találkozóhelyet — kíván berendezni a magyarországi németek településein, s ezzel a központok száma huszonötre emelkedik. Mindezt Horst Waffenschmidt, a bonni kormánynak a németajkú áttelepülőkkel foglalkozó megbízottja a belügyminisztéérdeklődésre tarthat számot Nemes Nagy Ágnes Amerikai naplója: a kortárs magyar líra kiemelkedő alakjának hagyatékából előkerült 79-es iowai feljegyzéseket és elmélkedéseket a Századvég gondozta. A Szent Orpheusz breváriuma sorozat zárásaként is felfogható Szentkuthy Miklós Euri- diké nyomában című kötete, amely a Magvetőnél jelent meg. Új művel jelentkezett Nádas Péter (Jelenkor), Se- beők János (Kossuth) és Tornai József is (Széphalom). A megjelent könyvekről tegnap Tarján Tamás irodalomtörténész adott áttekintést, majd Vámos Miklós ismertette a könyvheti műsortervet. Az idei eseményre ugyanis, június 4- 8-ig az egész Vörösmarty teret „megkapták" a szervezők, aholis számos programmal igyekeznek megteremteni a kimondottan ünnepi hangulatot. Szeretnék, — olvasható a könyvheti kiadvány hátlapján —, ha az eseményt átlengené a réges-régi könyvünnepek szelleme... (Balassa) rium parlamenti államtitkára jelentette be, aki a közelmúltban Magyarországon járt. A német politikus azzal a meggyőződéssel tért vissza Magyarországról, hogy a 200 ezer itteni német nem akar áttelepülni Németországba, s ebben döntő szerepet játszik az, hogy megőrizhetik szokásaikat és nyelvüket. Még az idén 15 új kulturális központ
