Somogyi Hírlap, 1993. május (4. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-27 / 122. szám

1993. május 27., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Silány termékek az utcán Illegális kereskedelem — összehangolt ellenőrzés Somogy sok településén burjánzik az illegális kereskede­lem. A vásárlók igénylik ezeket az olcsó árukat. Pedig a közterheket nem viselő árusok üzletekből, raktárakból el­lopott terméket, csempészárut is forgalomba hoznak. Sok­szor hamisított a márkanév, silány a termék. A vevő rekla­mációval nem élhet, műszaki cikk esetén nem kap jótállást, s vissza sem cserélheti az árut; futhat a pénze után. Kaposváron és Nagyatádon már javult a helyzet, bár egy-egy ellenőrzés után ismét vissza-visszatérnek a zugáru­sok. A megye kiemelten veszé­lyeztetett területe a Bala- ton-part, a forgalmasabb cso­mópontok. Az illegális kereske­delmi tevékenységek társadal­milag és gazdaságilag is káro­sak. Nemrégiben Boross Péter belügyminiszter levélben hívta fel a települési jegyzők figyel­mét a hatáskörükbe tartozó vál­lalkozói igazolványok, műkö­dési engedélyek és közterü­let-használati engedélyek körül­tekintő kiadására, a hatósági el­lenőrzésben, az engedélyek ér­vényességének fenntartásában vagy visszavonásában az ille­tékes szakhatósággal való együttműködésre. Kiemelten fontos az exportot is veszélyez­tető illegális élelmiszerárusítás ellenőrzése. A hatósági ellenőrzéseket összehangoltan kell ezután vé­gezni, a vám- és pénzügyőr­séggel, a rendőrséggel, a ha­tárőrséggel, a fogyasztóvédelmi felügyelőséggel, az állami nép­egészségügyi és tisztiorvosi szolgálattal közösen. Az új en­gedélyek kiadásánál ellenőrizni kell a közterületen folytatni kí­vánt tevékenység gyakorlására jogosító vállalkozói iqazolvány meglétét. Aki engedély nélkül árusít, il­letve jogosulatlanul végez ke­reskedelmi tevékenységet, az pénzbírsággal, az áru elkobzá­sával, az engedély visszavoná­sával sújtható. Az engedély kiadásánál figye­lembe kell venniük a jegyzők­nek a helyi sajátosságokat, a meglévő üzlethálózatot — védve így a kereskedőket, gon­dot fordítva a városképi szem­pontokra és környezetvédelmi, higiénés követelményekre is... Tóth Kriszta Romlik a közbiztonság Elszegényedő emberek Nagykorpádon Tóth Tibor, Nagykorpád polgármestere bármennyire szeretne, nem tud optimista lenni. A 683 lakosú település 28 százaléka cigány szárma­zású és legelőször estek ki a munkavállalók sorából. Jelenleg a 304 munkaképes lakosból 102 munkanélküli és az idén 63-an kerülnek ki az államilag segélyezettek köré­ből. Ezt követően az önkor­mányzatnak kell biztosítani számukra a havi 5120 forintot, amely a minimálnyugdíj 80 százalékával azonos összeg. Családos emberek ebből a pénzből nem élnek meg. Ne­velési segély címén, pályázat útján 420 ezer forintot sikerült szereznie a hivatalnak, s ezt mind a gyermekekre költötték. A költségvetésben szereplő 2 millió 15 ezer forint sem elég a szociálpolitikai feladatok megoldására, még legalább 250-300 ezerrel kell megtol­dani. Miből? Természetesen abból a kevéske összegből, amelyet már nem is annyira a fejlesztésre, inkább a szinten tartásra kellene fordítaniuk. Nemrégiben, a háromfai pol­gármesteri találkozón kérték a megyei önkormányzat képvi­selőit, hogy egy válságme­nedzselő program kidolgozá­sával támogassák a település talpon maradását. Az elöljárók megígérték: intézkednek. Nagykorpádon és környékén nincs munkahelyteremtési le­hetőség. Kallódó, egyre in­kább elszegényedő emberek élnek ott, romló közbiztonság mellett. Várnai Ágnes Tanulók boltja Megkedvelték a vásárlók Nagyatádon az 524. Ipari Szakközépiskola és Szakmunkás- képző Intézet nemrégiben megnyitott boltját. Az áfésztól bérelt üzletet 1,5 millió forintos költséggel rendezte be az intézet. Negyven tanulónak biztosítanak itt gyakorlati munkahe­lyet. (Fotó: Kovács Tibor) Új program készül a 105 millió forintos helyett Olcsóbb lehet a telefonhálózat 13 somogyi településen Somogyi képviselő, polgármesterek és szakemberek szerint olcsóbb megoldás is volna 13 település telefonhoz juttatásában, mint az egy évvel ezelőtt kidolgozott 105 mil­lió forintos program — ebben állapodtak meg dr. Suchman Tamás képviselő jelenlétében tizenhárom település pol­gármesterei a közelmúltban Nagyszakácsiban. A Marcalitól nyugatra eső térség 13 polgármestere So- mogyzsitfa-Szőcsénypusztán elhatározta tavaly májusban, hogy közös erővel fejleszti a térség rendkívül elmaradott te­lefonhálózatát, ez ugyanis gátja a vállalkozás, a falusi turizmus fejlődésének. A Pécsi Távköz­lési Igazgatóság és a Somogy Megyei Távközlési Üzem se­gítségével kialakították a fej­lesztési elképzeléseket és el­készült a tanulmányterv is. E szerint a program megvalósí­tása 105 millió forintba kerülne. A Vésén, Somogyzsitván, és Sávolyon elkészülő alközpon­tokhoz kapcsolódó falvakban több mint 300 telefon beköté­sére lesz lehetőség. A Matáv a költségek nagy részét magára vállalta, a 13 önkormányzatnak 43 millió forinttal kell hozzájá­rulnia a terv megvalósításához. Ezt azonban akkor sem tudnák előteremteni, ha a lakosság bekötésenként 40 ezer forintot fizetne a közös költségekre. Ezért úgy döntöttek, hogy első­sorban a térség elmaradottsá­gának indokával pályázat útján kérnek támogatást a kormány­tól. A mostani nagyszakácsi ta­lálkozó házigazdája Endrődi János polgármester volt. Dr. Suchman Tamás képvi­selő elmondta: azért kezdemé­nyezte a polgármesterek talál­kozóját, mert az illetékes mi­niszter szerint nemsokára ked­vezően elbírálják a pályázatot, és szeretne meggyőződni arról, hogy a lakosság és az önkor­mányzatok időben tudják-e biz­tosítani a szükséges feltétele­ket. — írás van a kezemben ar­ról, hogy a Matáv a megpályá­zott összegnek megfelelő 28 millió forinttal járul hozzá a programhoz, és ezen kívül mintegy 20 millió forint értékű technikai eszközt is ad a meg­valósításhoz — mondta a kép­viselő. Szóba került, hogy új techni­kai eszközök, berendezések alkalmazásával a korábbinál olcsóbb is lehet a beruházás. Elölről kezdik a programot, új felmérést végeznek, hiszen az igénylők számától is függnek a költségek. A polgármesterek az új felmérés adatait két héten belül eljuttatják rendeltetési he­lyére. Ha minden az elképzelé­seknek megfelelően alakul, jövő év közepére fejlettebb táv­közléssel rendelkezhet a 13 somogyi település. Sz. N. Jelentős sikert ért el új típusú akkumulátorai­val a százéves fennállását ünneplő Perion Ak­kumulátorgyár Rt, amelynek Kaposváron is van mintaboltja. A kiváló minőségnek köszön­hetően elérték, hogy a hazánkban készülő Su­zuki gépkocsikhoz kizárólag ők szállítják az akkumulátort. Termékük „lelke” az a szigetelő táskába helyezett lemez, amely kizárja a fe­nékzárlatot. Kisméretűek és hidegindító ké­pességük kiváló. Nemrégiben a dízel-gépko­csikhoz is készítettek új típusú akkumulátoro­kat. (Fotó: Kovács Tibor) Az élő népművészet remekei Siófokon Nálunk, magyaroknál a népművészet nem csupán néprajztudományi és esztétikai kategó­ria, hanem a nemzet tudatnak is szerves része. Az utóbbi évszázadokban elsősorban óvó, sze­repet töltött be. Dr. Halász Péter, a Magyar Művelődési Intézet igazgatója nyitotta meg tegnap a siófoki Dél-balatoni Kulturális Központban rendezett Élő népművészet a Dunántúlon című kiállítást. Az intézmény hagyományosan minden nyá­ron népművészeti kiállításnak ad helyet, hogy a Balatonra látogató turistáknak bemutassa az ország egy-egy tájegységének népi kultúráját. Múzeumba illő gyönyörű alkotásokat csodál­hattunk meg, mint például a Pácsonyból érke­zett Magyar Lajos faragott oltárát, Farsang Ad- rianne és Zsilinszky András kerámia étkező­készletét, amelyet bármely háziasszony szíve­sen látna konyhájában. A söptei Brodszky Ferenc fazekas, a nép­művészet ifjú mestere a megnyitó beszéd alatt korongján két köcsögöt is megformált — Ba­logh Lajosné csipkét vert, a sorkifaludi Kupi Fe­renc pedig a szalmafonás rejtelmeit mutatta be. A jó hangulatról a Szombathelyről érkezett Boglya népzeneegyüttes gondoskodott. A kiál­lítás szeptember 1-jéig naponta 10-18 óra kö­zött tekinthető meg. (Czene) A hét végén több hajó közlekedik a Balatonon Új járatok indulnak — Húszezer jármüvet vittek a kompok Pünkösdre való tekintettel a hét végén már több hajó köz­lekedik a Balatonon — mond­ták tegnap a Balatoni Hajózási Kft siófoki központjában. Új járatok indulnak. Bekapcso­lódnak a hajóforgalomba a földvári, szemesi, leltei, bog­iári, szigligeti és más kikötők. Több járat közlekedik Siófok- Füred-Tihany, valamint Fo­nyód és Badacsony között. Dr. Kopár István ügyvezető igazgató szerint a hajózás bevé­telei jobbak, mint a múlt év azo­nos időszakában. Május 20-ig a személyhajókon 35 ezren utaz­tak, 50 százalékkal többen, mint tavaly ilyenkor. A kompok május 10-ig 20 ezer járművet és 62 ezer utast szállítottak. A különjárati hajóforgalom növekszik. Különféle rendezvé­nyeket, konferenciákat tartanak a nagyobb hajókon. Növekvő a Balatoni Hajózási Kft vendég­látó forgalma is. A nyári fősze­zon beköszöntével tovább sűrí­tik a hajójáratokat. Indulnak olyanok, amelyek a Balaton ke­leti medencéjéből egészen Ba­dacsonyig, illetve Keszthelyig elmennek. Cs. I. A déli autópályáról Szegeden Tegnap Szegeden meg­kezdődött a Déli Autópálya Részvénytársaság közgyű­lése. A megbeszéléseken részt vesznek az érintett so­mogyi önkormányzatok képvi­selői és a megyei közgyűlés szekértői is. Somogyi delegácó Hargita megyében Háromtagú somogyi kül­döttség utazott tegnap Hargita megyébe dr. Kolber István­nak, a megyei közgyűlés alel- nökének vezetésével. A dele­gáció a testvérmegye vezetői­nek múlt évi látogatását vi­szonozza. A találkozón értéke­lik a két megye eddigi kapcso­latát és konzultációt folytatnak az együttműködés továbbfej­lesztésének lehetőségeiről. Tulajdoni viszonyok megyénkben Jogi személyiségű vállalko­zásoknál a jegyzett tőkében az állami tulajdoni hányad 39 százalék ma Somogybán. A magántulajdoni rész 24 száza­lékot képvisel, a külföldi tőke aránya pedig 5,6 százalék. A külföldi tőke a megye gazdál­kodóinak 13 százalékában megtalálható. A nem jogi személyiségű vállalkozások­nál a magántulajdon aránya 76 százalék, míg az állami rész mindössze 0,8 százalék. Itt a külföldi tőke a vállalkozá­sok 6 százalékában van jelen, a jegyzett tőke 13,5 százalé­kában. Hetven csőd volt tavaly 1992-ben Somogy megyé­ben hetven olyan csődeljárást kezdeményeztek, amelyet a Cégközlönyben is közzétet­tek. Ezek közül az év végéig negyvenhat zárult egyezség­gel, összesen 250 milliós adó­tartozással. A hetvenből 17 el­járás meghiúsult, majd fel- számolási eljárásba ment át. A folyamat 30 millió forint adó­tartozást érint. 1993 első ne­gyedévében mindössze 7 cég jelentett csődöt Somogybán. Marcali Tárlat-krónika Új kiadványsorozatot indí­tott a marcali Városi Helytör­téneti Múzeum Tárlat-krónika címmel. Az első számban Végh László A rovarok világa című kiállítását mutatja be a kiadvány. Benne olvashatjuk a tárlat megnyitóbeszédét, a magángyűjtővel készített inter­jút, valamint a vendégkönyv­ben olvasható véleményeket. A kiadvány hasznos módszer­tani útmutatást is ad a kiállí­tásrendezőknek. Elkelt a Somssich-kastély Egy olasz-magyar cég, a Diófa kft vásárolta meg a kis- pusztai Somssich-kastélyt. A Nagyatád közelében található épülethez egy majd tízhektá­ros terület is tartozik. A kastély állapota meglehetősen lerom­lott, helyreállításához több tízmillió forintra lesz szükség. Kétmillió forintos óvodai támogatás Több mint kétmillió forintot különítettek el a költségvetés­ben Balatonújlakon az óvoda részére. A pénzből a műkö­déshez szükséges fenntartá­sokat fedezik, de jut olyan já­tékok vásárlására is, amelyek elsősorban természetes anyagokból készültek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom